Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-13 / 32. szám

wsn»3t5 33tt

32». 'Mám,

OaO<5rt3k| 1924. mérőim I3a

a=aiii»'i nmc^,

KOBABOH LAPOK

BHnütl ár es®&-»»lo¥á& értékbe««

Helyíses és vlíéfcre ssaatas «tséftkMidéseei: évre 80 I, félévre 40 X, xegyedévre 80 X* XBlföldö« 160 Xö.

Egy«« ssánt árc t @0 fiilés,

POLITIKAI LAP.

alapítóTM : TUBA JANOS.

FőssarkftSBtő: QAÁL GYULA dr

Szerkesztő; 8ÄBAMYAY JÓZSEF dr.

Visszamenőleg!

Komárom. —márc. 12.

A komaromi ipari és kereskedelmi érdekeltség olyan zaklatásnak van most kitéve, amely a nyilvánosság elbírálása elé kívánkozik; az úgynevezett baleseti járulék beszedéséről van szó, amely a baleseti biztosításról szóló uj törvénynek a végrehajtásával áll összefüggésben. Erről a helyről mi mindenkor azt hirdettük, hogy a törvényeknek és a törvényes rendeleteknek engedelmeskednie kell mindenkinek, tehát az elmondandókban most sem a törvény ellen szólunk, hanem annak végrehajtására hívjuk fel a közfigyelmet.

A baleset biztosításról szóló törvény a kormány szociális programjának egyik programpontja volt és azt, bár a munkaadóra óriási terheket ró és igy az ipari és kereskedelmi munkát tetemesen megdrágítja, mégis úgy kell tekintenünk, mint a munkásjóléti feladatok valamelyes szükségszerű megoldását.

Nekünk nem is ez ellen van szavunk, de a törvény végrehajtása ellen, amely ngy történik, hogy a munkaadókra kivetik évekre visszamenőleg a baleseti biztosítási dij járulékot és azt peres eljárás utján hajtják be a munkaadókon. Az ipart és kereskedelmet teljesen megbénítják a közadók, szinte elviselhetlenül magas a betegsegélyző járulék is, mint szociális adó, de hogy ezekhez még visszamenőleg a balesetdij járulékokat is végrehajtsák, ezt már csakugyan nem lehet kibírni.

Hogy a biztosítási járulékot felerészben a munkásnak kell viselnie, de annak befizetéséért mégis a munkaadó felelős, ez teszi ezt a törvényt oly súlyossá az adott esetben, hogy ennek szinte megfelelni is lehetetlenség. Mert az ipar mai állapota mellett hol vannak azok a munkások, akik két-három-négy évig dolgoznak egy munkaadónál? Avagy az épitőmunkások, akik oly sűrűén váltakoznak, munka hiányában meg tudják-e fizetni a munkaadónak az utánuk behajtott baleseti járulék felét ?

Nem, mert ez tisztára lehetetlen feladat elé állítja a munkaadókat. A visszaható erő, mellyel a törvény ily kötelezettséget állapit meg, tönkre teszi az ipart és a kereskedelmet, melyekre óriási, szinte elviselhetlen terheket ró. Visszamenőleg: könnyű ezt a szót leírni, de ennek pénzügyi lehetetlenségét mi, adózók érezzük legjobban, akikre évek múlva vetik ki és hajtják be az esedékes adót.

Talán annyi pénz hever itt közöttünk, hogy egy gombnyomásra csak döntögetni lehet abba a feneketlen zsákba, amelyet

szociális reformoknak kereszteltek el doktrinér szobaszocialisták, akiknek a gyakorlati életről halvány fogalmuk sincsen. Ezen a dolgon segíteni kelt. Mert a munkaadók ezelőtt négy évvel azt sem tudták, hogy a balesetbiztosítás reformja készül-e vagy sem. A vállalati árakat, a munka bérét ehhez kellett volna alkalmazni, hogy az uj teher a munkaadónak megtérüljön. De visszamenőleg a kisiparostól százakat, a nagyobb vállalatoktól tízezreket követelni és behajtani, nem tartjuk sem igazságos, sem méltányos dolognak és megértjük az ezen eljárás ellen való jogos felhördülést.

Mert, sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy szociális nemzeti ajándékokat adogassunk az országos munkásbiztositő pénztár céljaira és igazán egyszer már a munkaadókat is jó volna biztosítania a kormánynak mindenféle baleseti járulék és lisztpótlék és más szociális re formok utólagos meglepetései ellen.

A város érdekében!

A szövetséges pártok képviselőtestületi tagjai em lékiratot nyújtottak át a miniszteri kiküldöttnek.

A sziov-nszkói teljhatalma minisztérium kiküldöttje, Ponyicsán Pál dr. miniszteri tanácsos folyó üó 10 éti Komáromba érkezett, hogy a járási hivatalnál és a városnál a szokásos felügyeleti hivatalos vizsgálatot megtsrtea. A város képviselőtestületében a szövetséges pártok megbízásából helyet foglaló képviselők megragadva az alkalmit arra, hogy a város su yos gazdasági helyzetét a hivatalos kikül dött előtt feltárják, elhatározták, hogy testületileg megjelennek a miniszteri tanácsosnál és a város any«gi helyzetét megvilágító memo randumot nynjtan k át neki, hogy azt jattasa el az illetékes mmisztériumokhoz.

A miniszteri tanácsos fo’yó hó 11 éu. kedden déle őtt 9 órakor a városháza nagy terméb -n fogadta a kü dőttséget, melynek tagjai voltak Alapy G ula dr, Boldo hy Gyula. D imány F>renc, Dobtál Jakab, Fúiöp Zsigmoud, Ivánfy Géza. Kvatek Ferenc, Komáromy Lajos, Lmbardt Mihály, P. Nagy Sándor, Polony Bela dr,, Zechmsister Sándor képviselőtestületi tagok és N gy Mihály, a ház- és telektulajdonosok egyesül ítén k elnöke.

Ponyicsán Pál dr. miniszteri tanácsos Novotny Richá d járási főnök, Osizmazia György városbiró és Jávor Jenő főjegyző kíséretéin fogadta a küldöttséget, melynek nevéb.-n Alapy Gyula dr. ismertette a miniszterhez intézett, emlékirat tartalmát élőszóval is a legkisebb részletekig megvilági va a város szomorú gazdasági helyzetét s mindazokat az okokat, a melyek Komárom anyagi romlá-át előidézték. Búzádéban az aggasztó helyzet szanálására nézve javaslatokat t»tt, melyek a határforgaiom gyors m-gnyitásat, öt évi adómoratórium megadását, állami megrendelések t és szállitá-okat, a had kölcsönök elismerését, közmunkák kiírását, az állami ki-öiő kiépítését, ezeknél h lyi vállalkozók és h lybeli munkások alkalmazását, a volt őszergyárnak gyári célokra való fö használását, a délszlov-nszkói villamos müvek eiötelepéntk és igazgatásának Komáüzerke*atő»ég é* kiadóhivatal: Nádor-s. 29 , hová agy a lap izellemi részét illető közlemények, a hirdetések, elöfizetéii él hirdetési dijak stb. kök- Kéziratokat nem adunk vissza.

■«Bielsnik hetenkiat háromsur: csütörtikiB él utalóit

romba leendő helyezését sürgették. A város Uh mentesítése érdekében 3 millió olcsó kamat melletti városi kölcsönt és 500.000 kor. rendkívüli államsegély folyósítását kérte az átmeneti időszakra, míg a, város pénzügyei rendeződnek. Kérte a törvényszék és pénzügyigazgaióság itteni meghagyását, magyar állami tanítóképző, kereskedelmi és ipari szakiskolák felállítását, valamint az itt évtizedek óta tartózkodó magyar lakosság illetőségének és állampolgárságának elismerését. Végül a szónok kérte a miniszteri tanácsost, hogy a memorandumot vegye át és nyújtsa be az illetékes minisztériumunk.

Panyicsán Pál dr. válaszában hangsúlyozta, hogy a gazda ági bajok nemcsak Komáromban, da mindenütt megvannak, amik az átmeneti idők következményei. A kormány legjobb indulattal viseltetik Komárom iránt. Am morandumot átveszi, a miniszternek át fogja adni és a maga részéről készségesen megígéri, hogy a minisztert a helyzetről behatóan tájékoztatni fogja, annyival is inkább, mert épen a város gazdasági helyzetének megismerése végett jött Komáromba. De hogy a memorandumnak eredménye biztosi ható 1 gyen, sjáu j«, hogy azt külön példányban valamennyi érdekelt miniszterhez ju'taasák el a képviselőtestületi tagok.

Boldoghy Gyula ngy is, mint *z ipartestület emöse, fö hívta a miniszteri tanácsos figyelmét azokia az anomáliákra, amelyek a helybeli hatóságoknak az útlevelek mtgszerezhstésa törüli eljárása folytán állanak elő, a melyek olyan föltételeket szabnak az útlevél elnyeléséhez, melyeket az iparosság és munkásság leromlott anyagi helyzeténél fogva teljesíteni nem képes. Rámutatott arra a súlyos megterhelésre, mely a balesetbiztosítási dijaknak öt évre visszamenőleg való megfizetésének követelésével az iparosságot éri, amelynek eliminálását kérte. Általában az iparosság, a kereskedők és munkásság súlyos helyzetének megkönnyítése érdekében kérte a miniszteri tanácsos jóindulatú támogatását, melyet Ponyicsán dr. meg is Ígért.

Alapy Gyula dr. köszönje meg a miniszteri tanácsosnak, hogy alkalmat adott a város helyzetének és lakos-ága sérelmeinek föltárására és ismételten kérte jóindulatát Komárom iránt.

A miniszteri tanácsosnak átnyújtott memorandum a köve'kező :

Emlékirat.

Komárom őslakosságának a város képviselőtestületében helyet foglaló szövetséges pártjai nevében, m-dyek úgy a képviselőtestületnek, mint a város lakosságának is számszerű többségét alkotják, a kövik zőkben foglaljuk össze mind n poli'ikum kizárásával a városnak végzetes gazdasági h lyzetét és annak szanálására vonatkozó kívánságainkat.

Mindenek előtt teljes tárgyilagossággal megáll-pitani kívánjuk a tény-k száraz felsorolásával és tgyrnás mellé állításával azokat a károkat, mdy. k a város gazdasági közéletét a lefolyt öt év alatt érték, amelyek végzetszerűen sodorták a végromlás szélére.

Komárom az államfordulat előtt törvényhatósága város volt, mely a Duna bal és jobbpartjáu terült el. Míg knlturális, közegészségügyi és emberbaráti intézményei a balparton fejlődtek, addig virágzó közgazdaságának mind-n erőiényezöje az elszakított jobbparton létesült: nevezetesen főpályaudvar-t, mely Badapest—Wien vasútvonalon a világforgalomba kapcsolta, egész muakspaca, gyárai, gőzmalmai és helyőrsége nagy részének laktanyái;