Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-04 / 28. szám
i.i övf#iyai 28 *sém<. Keddi >924. méroius 4, LAPOK POLITIK AI LA P. 0§fi**5éss ár ®g«b»s«S©**k sriKÄhaa s ilífytiw 4a üdékre s/éSkUlíéss®!: •.Vvíí^&t ííTfl SO S, íélóvre áO !í, legjedévre Külföldöa 160 Ki. Egyes s&áia ára? 80 fülé?. 20 a. IfesigiiÉIliin iránt tett javaslatot a kommunista párt éB ezt a pénzügyi bizottság kommunista többsége elfogadta, mert a magyar ellenzéki pártok három tagja elmaradt a bizottság üléséről. A dolog igy a képviselőtestület elé kerül és talán jobb is igy, bogy egyszer nyiltan le lehet számolni ezekkel a törekvésekkel. A város lakossága ezt az iskolát 1868-ban létesítette és nagy anyagi áldozatokkal tartotta fenn. Ha a kommunista párt azt hiszi, hogy a községi iskolák állnmositásával megszabadul az iskolaterhektől, ezzel nagy naivitást árul el. Mert megszabadul a milliókat érő iskoláktól is, amelyeket az adózó és közteherviselő polgárság létesített, de nem szabadul meg a tanítóság alapfizetésétől és az iskola fenntartási költségeitől. Az államosítás tehát csak azoknak szinig tejföl, akik az éremnek másik oldalát sohasem nézik és igy azt nem ismerik. Az államosítás ügyével kapcsolatban két körülmény igen fontos. Az egyik a tanítók kérdése. A községi iskola tanítóit a község alkalmazta és választotta iskoseéke utján, az állami iskola tanítóit a tanügyi kormány nevezi ki, illetve helyezi át. Szenvedhet-e kétséget, hogy ebbe a magyar városba milyen tanítói kar kerül? Azt hisszük, hogy ezzel a kommunista vezér urak is tisztában vannak. Az ő magyar érzésüknek ez nem fáj, nekik az iskolaügy csak pénzügyi művelet, de nekünk ez a magyar kultúra ügye, amelytől nemzeti és faji érzéseinket elválasztani nem tudjuk. A községi iskola államosítása annak teljes elszlávositását jelenti, mert hasztalan hagyják meg nyelvéül a magyart, ha a tanulókból a magyar lelket és a magyar szellemet szorítják ki. Mi igen félünk minden csábitó ajánlattól, amit a velünk szemben ellenséges és rosszindulatú nacionalizmus tesz, mert azt érezzük, hogy ezek mind csak olyan Ígéretek, amelyekből határszámra kapunk, de amelyekből megtartani soha semmit sem tartottak. A trójai faló meséje ujhodik meg szemeink előtt. A ravasz Ulis3zes belopja » falovat Trója fellegvárába, melyben a görög csapat rejtőzött el, hogy a városit rajtaütéssel megszerezze. Az államosított iskola lenne a trójai faló, amely gyermekeinket vetkőztetné ki magyarságukból, magyar gondolkodásukból, letörölné magyár telkük himporát és tedtvasztaná magyar sziveik zománcát. A város lakossága az iskola terhelt félszázad nil régebben viseli. Az iskola terhei súlyosak, de annak fenntartásáért ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: 3ARANYAY JÓZSEF dr. a közteherviselő lakosság áldozni is kész. Ne tévesszük össze a tanítóságot az iskolával. Ha ebben az esetben a tanítóság kérelme, mely a képviselőtestület elé kerül, nem is rokonszenves, de az iskola érdeke az, amelyet minden fölé kell helyeznünk A kommunista párt e lépésével nagyon messzire ellépett a magyar kultúra elfogadott és ismert álláspontjáról, mely ! mindaddig, amig kisebbségi jogaink végre- i hajtva nincsenek, mig tanítóinkat és tanárainkat száz számra fosztják meg állásaiktól, a kormánnyal szemben csak elutasító lehet. Ez a kormányt támogatás az intranzigensül ellenzéki kommuotsta párt részéről csodálatos jelenség, amelynek megfej- i tésére ma még nem vállalkozunk. De í hangsúlyozzuk, hogy minden politikai rejtvényt idővel megfejt maga a legnagyobb hatalom: az idő = Érsekújvárt községi választások. Vasárnap, március 2 áu zajlott la Érsekújvárban az ajra kitűzött községi választás, amelynek eredménye töub meglepetést hozott. A szeptemberi választást a z apán megsemmisítette és igy került sor Érsekújvárt az uj választásra, melyben az eddig többségben levő pán ok több m&udátnmot veszített-k. A szeptemberi választáson az ellenzék 22 mandátumot kapott, melyből a magyar ellenzéki biokra 19 s a Hlinka pártra 3 jutott. A vasárnapi választáson az ellenzék 19 mandátummal ugyan megtartotta a többséget, de a magyar ellenzék 17, a Hlinka párt pedig c?ak 2 képviselővel került be a városházára. Ezen a választáson a kis pártok nyomnitak előtérbe, ami a kormánypárti taktikának eredménye, mert tudvalevő dolog, hogy a kormánypárti körök az ellenzéki pártok megbontására mioden eszközt fölhasználtak. A mandátumok elosztásánál a járási főnök egy belügyminiszteri rendeletre hivatkozva a kis pártok részére is biztosított mandátumokat és csak igy történhetett meg, hogy amig a Hlmka párt 172 maradékkal nem kapott még egy mandátumot, addig a Rokkantak pártja 163 és az iparos párt 165 szavazattal egy egy mandátumhoz jutott. E miatt a zsidópárt, m-ly szintén vesztett egy mandátumot, a skrutininmot megfelebbezte s hozzájuk csatlakozott a magyar ellenzéki blokk és a Hlinka párt is. Meglepetést krlcett a Srobár párt elő Orése is, amely 2 képviselőt választott, holott szeptemberben egyetlen mandátumot sem kapott. A választás er dménye a következő: Beadtak ös lesen 8849 érvényes szavazatot {osztószám 240). Az egyes pártok következő arányban nyernek maodátu mot. 1. Egyesült magyar pártok 17 (45 Vj0/«)» t. Egyesüt c^h pártok 7 <10 y,%). 3.Z-idópárt 3 (8%) 4 Hunk« párt 3 (7%) 5 Kommunista part 2 (6*/**/o)> Srobárpár* 2 (5Va%% 7. Hirsch féle városi független párt 1 (2V*%) 8. Iparospárt 1 (2°/,) Rokkantak pártja 1 (2•/*). A magyar <szociaidemokrat»párt és a manna nélküii k pártja n*m kapott mandátumot. A Kér. Sioetoli-ta Párt és az Orsi. Hagyat Ktogrttd», Pőldmives és Kisiparos Párt egyusiteti lisráfán meg választattak Héder János, Kukán Béla dr., OUeréttyi János, Bkrvicska János, Mosukay ötta dr., Hotota Jáuos dr,, SserfceutSaég él kiadóhivatal: Nádor-« 3#., hová úgy a lap izellemi részét illető közlemények, nfai a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldené? i Kéziratokat nem adónk vissza. Migjtlsaft Miit túronsioi: kriH csilörtikiR is önteti Farkas Sándor, Piehta Frrenc, Füle L^-jos, Kurucz Fermc, Ozoray József dr., Dónai Győző, Benkó IstyáD, H»uik Béla, Ficza András, Godva Károly, Prohászka János, A Hlinka párt lisztiján mandátumot nyertek? Blaskovics István es Scsevlik József. = Keresztényszocialista pártszervezós Komáromszemaren. A k-tfesztényszocialista párt komaromi körzete az ndvardi járás területén folytatja a pártszervezés munkáját. Vasárnap délután Komáromszemere község keresztényszocialista érzelmű lakossága meghívására dr. Alapi Gyula körzeti elnök és Zimlcay Antal járási titkár megjelentek Komáromszcmerén és ott nagyszámú hallgatóság előtt fejtette ki a párt programúját dr. Alapi körzeti elnök. A közönség a beszédet figyelemmel hallgatta és a szónok beszédének azt a részét, melyben az adóterhek igazságosabb megosztásának követését hangsúlyozta, a földreformról mondott megállapításait, föképen pedig a rokkantak és hadiözvegyek segítése ügyében a népjóléti kormánytevekenység keserű, de igazságos kritikáját általános helyeslés és éljenzés fogadta. A gyűlés a párt megalakulását kimondotta és elnökévé Serényi Jenő p'ebánost, atelnökkó Király Gynia iparost, titkárrá Petrieh Gynla gazdáit választotta meg. majd* választmányt is megalakította. A párt tagjai sorába igen sokas jehnikeztek már az alakulás napján és ebben a községben a keresztényszocialista pártnak szép kilátásai vannak. Diákbál a Kultúrpalotában. Komárom, 1924. mára. 1. Ha valaki föltette volna a kérdést, hogy hol a boldogság mostanában, hát bizonyára csak is azt a feleletet kaphatta volna, hogy a komáromi knltúrpalot&i diakbálon, amely szombaton d. n. 6 órakor vette kezdetét és már rövid negyedóra alatt megtelt a kultúrpalota nagyterme a mosolygó, boldogarca diák és leánysereg változatos, színes, zsibongó csoportjával. Az első báli — mennyi boldogság, ártatlan, rózsaszínű álom fűződik ehhez a két szóhoz. A lázas előkészület-k, a bál előtti órák, amikor még a fiúnak is a gondos mama ellenőrzi a toalettjét, a frizuráját, a nyakkendőjét, hogy a kis lovag, a c öp tnyi trubaduor olyan levyen, mint a skatulyából kivett cukorbaba. Hát még a kis táncosnők toalettjén mennyire gondosabban függ a mama, a néni, a nagymama szeme. A kis lédik, misszek és miszterek első bálja nem csak az ó csipetnyi szivük dobogtatja m-g, hanem az egész család történetében egy külön fej-zetet érdemel. A kis táncosnők éB táncolok báli öltöztetésén ott vau az egész család és együtt örütn-k az örvendezőkkel. Ha a nagynéni, a nagymama nem Beket el a szenzációra: a bálba vagy az öltöztetésre, akkor úgy illik, hogy a kis táncos, a kis táncosnő mutatja meg magát a kedves néninek, nagymamának és meglátogatják őket a bál előtt. Az első férfias kötésű nyakkendő, as első frizérnö fésülés, az első parfüm a mama különben elzárt illatszer raktárából, az első, »solid, diszkrét, gyengén á^kol'ált ruha, az első báli zsebkendő, legyező mind-miad egy külön fejezete annak a rózsaszínt As még az üreg, matróna korban is fel fel esilianó édes, kedves, kacagós, aranysaitokkal szőtt soha többé mag nem ismételhető Alomnak, az M bálmi. Önállóan mozogni a síkos parketten, nyíltan u szülök, % tanárok, %z egész rokonság, a
