Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-02-23 / 24. szám
i I ét. február 23 népségén képviseltesse magát s emellett saját kebelében is tartson omlékünnepségei. A szülővárosban tartandó sorozatos ünnepségek programmját pedig olyképpen fogja kidolgozni ós pyiiváuossagra hozni, hogy az erejéhez képest méltó jelét i dja a legnagyobb komáromi fia iránti kegyeletének, akinek világirodalmi, nemzeti és történeti jelentősége a száz óv távlatában csak emelkedett s ezért eentennáriama nemcsak időben, de hatásban is k'özel kell, hogy álljon ifjúkori barátja, Petőfi eentennáriumához. Seijj Ferene dr., a komáromi Jókai Egyesület ügyvezető elnöke. Egy keveset használt szlovák-magyar klaviatúrája kitűnő gyártm&uyu Torpedo irögép jutányos árért eladó. Megtekinthető Spitzer Sándor könyv* ás papirker. szedésében, Komárom, Nádor-utca 29. EM! tom jelentés. Medek Anna Komáromban. A s ne és éu művészetek kedvelői bizonyára örömmel érte- ti nek alábbi híradáíSabról amely szerint a komáromi közönséget egy minden takiutetben magas a ivója iangy-rseay élvezetében részesítjük. Anyagi áldozatok árán sikerült leszerződletnüuk Medek Annát a budapesti opera európai hírű énekesnőjét egy dale*téyie. A n-v^s mivésznő 1924. március hó 16 én szombaton tartja meg nagy hangv.rsenyét K-jm-romban a kultúrpalota dísztermében 8 órai kezdettel. Mft-oráa sz-repeloi fognak nagy áriák: /. Gounod: Faust. II. Smetana: Az eladott menyasszony. III. Hubay. Karenina Anna op rajából. Bzensivül: *■ IV. Magyar müdalok szintén Urknuni fogják a művésznő egész estét betöltő mfiiorát. A kíséretet egy nevrs zongoraművész fo?ji «Hátai, aki külön számokat is fog előadd. nak, hogy a:, asszony nem más, mint maga a sátán, ki a pokol tüzére viszi az embereket A haldokló fiú felült ágyában és két kezét szivére szorítva, kiáltotta kétségbeesetten: — De hát miért van a sátánnak arany j haja, miért van kék szeme, ahogy az angyalokat festik ? És haldoklásában megátkozta szülőit, kik elszakították kedvesétől. Az anya vádoló szóval támadt férjére, mondván: — Minek szakítottad el az asszonytól ? i Ha megroníva, lia gyalázatban is, de élt volna. ! Míg így megölted őt. | Az apa lehajtotta a fejét, de azért szilárd j hangon felelt: — Inkább lássam meghalni és sírjak a j koporsóján, mintsem szégyeijem magam az : életéért. j A vendég pedig, ki férje volt a gonosz ■ becstelen asszonynak, ki kárhozatot hozott az : apák és anyák fejére, nem hallgatta tovább a sírást és jajgatást, hanem vette az ő éles kard- ; ját és mondta: — Megyek megölni az asszonyt és meg- j tisztítom a világot egy gyalázatosságtól. És mikor bement a házba és vad kiáltás- \ sál felemelte kardját feleségére, akkor az elébe jött leomló aranyhajával, ránézett tiszta, szelíd kék szemével és a férfi leejtette kardját, arca ; elsápadt a csodaszépség láttára Talán nem is j a szive szólalt meg, csak nem volt ereje arra, : hogy ennyi szépséget elpusztítson Mikor pedig az asszony odajött melléje \ és rátette fehér, könnyű kis kezét a vállára, az erős férfi reszketett egész testében. És félreforditva arcát, kesetű szégyenkönnyek hullottak ;j szeméből a férfiember gyöngeségének okáért, ■ hogy ime egy hitvány asszonynak mosolya le j tudja fegyverezni a gyilkolásra emelt kart s a ) kéz, mely halálosan sújtani akart, átfogja a 1 karcsú derekát, mig az asszony vállára borulva j zokog keservesen : «iioíJUtoroaii Lapeltr A nagyszabású hangversenyre jegyek már elöjegyezhetök a Spitzer-féle könyvesboltban. A Jókai Egyesület. Látogatás 3 Imiim (ttzoloMMo. {Vagy: Március 1-én diákbál lesz.) Kedves o!v*sóink még nem felejtették el & főgimnázium-reudezte Madách ünn pélyt. En nél sikerű tebb ünnepély évek hosszú sora óta nem volt Komáromban. Ismét egy új meglepetés előtt állunk: a főgimnázium eserkA-zotthonáben nagy előkészülések folynak egy táocvigalomra. Mikor &z otthonba léptem, bizonyos elfogultságot éreztem: ugyan mit akarják ezek a nypgykalpagú kis emberkék utánozni a följöttek játékait 1 Pedagógiai szempontból Bem helyeslem, hogy a serdülő, fejlődő ifjúság elővételezi a „nagyobb gyerekek“ mulatságát, de mikor a rendező (Szívós Donát o-erkészpa rane-:wok) íölvilágosicoit arról, hogy itt miről van sző, elhatároztam (eng-dv n előbbi állásponti, óiból), hoáy ott 1-szek. Eltekintve u. i. attól, hogy jótékony célra megy, a sok kedves leányka és fiú összejövetele odavonz* nemcsak a garde-mamákat, hanoin az ifjúság örömeiben szives n résztvevő hölgyek és férfiak egész sorát. Alkalmam volt beszélni egy girnnázistaleáncyai is. Ezeknek most minden álmuk a készülődő diákbál: mindegyikük egy-egy Brab&nti Elza, kinek édes álmában a fényes fagy* verzelü Lohengrin jelent meg valamikor, ön is izgatott várakozással lesik a márciusi hattyút, mely a Grál* és az ártatlanság- téma hangjaitól kiérve táncosokkal teli csónakkal úszik majd frléjük. Ennek a kedves társas mnktságnak különös bájt és tekintélyt kölcsönöz a komáromi Hrias^zonyoknak (ú n. cserkészmamákoak) erre a bálra szervezett háziasszony-gárdája. A sok báltól már beteg olvasóink itt Darvas Lénárdnó és dr. Doma Istvánaé, Gregosits Józsefné és Ipovitzné kezével készített és kiszolgált ételekiót új életre kelnek. Felek ha h két Maca (bál előtt Lipscher Msca és Riszdorfer M-’Ca) vagy a bájos Zsidek Manci nyújtja uem habos süteményét, a ha os kezét kapod el — kedves olvasóm. Hallom Riszdorfer Károlyaó és dr. Ka— Vigyél magaddal... vigyél magaddal... — Magammal viszlek — mondta a férfi halálsápadt arccal, mert ha az asszony azt kiváata volna tőle, hogy ölje meg érte a tulajdon édes apját, megölte volna azt is — Ugye megbocsájtod az én szörnyű j vétkemet ? — Megbocsájtok — mondta a férfi és j fogait csikorgatta tehetetlen dühében. — És szeretni fogsz ugye, mint szerettél I addig, mig a rossz emberek el nem idegeni- j tették szivedet tőlem? — Szeretlek, — mondta a boldogtalan j ember és érezte, hogyha egy szikrányi becsű- ! let volna lelkében, köteles lenne ezt a fehér j nyakat átfogni erős ujjaival és addig szorítani, j inig a kárhozatos lélek el nem hagyja ezt a j csodaszép testet. Aztán hazavitte az asszonyt házába és j tűrte érte az emberek megvetését Ki sem mert I mozdulni a házból, mert az utcagyerekek utána j kiabáltak Minden reggel szent imádságban | fogadta, hogy megöli feleségét. Minden héten j hétszer esküdött hamisan, pedig igaz szivü, j jámbor lelkületű embernek született. Az asszony azonban, hogy hazakerült, teljesen megváltozott. Tisztességes életet élt, soha ki nem mozdult a házból, s ha idegen férfi benézett az ablakon, lesütötte a szemét. Egy pár év múlva, mikor látták, hogy milyen hűséges szerelemmel viseltetik férjéhez, a férfiak megbocsájtották neki előbbi gonosz életét. Sőt rá akarták venni feleségeiket is, hogy barátkozzanak a megtért asszonnyal. De az asszonyok most is elfordították arcukat tőle mert ők soha sem bocsájtják meg asszony- j társuk bűneit, ha annak aranyhaja, kék szeme és világra szóló szépsége vagyon. Egy nap aztán a férj irtózatos betegséget kapott. Betegséget, melyből száz ember közül egy gyógyul ki s annak az egynek arca is eltorzul örökre. 1 3, o:: ií. torn Sándorod is árulni fogja (nem Ilus leányát, bár az is ott lesz, hanem) édesebbnéi-édésefcb főztjót, Schwitzer Artfearnénak is lesz gondja, mert nf-mc ak cukorkáira, hanem Julianna-Éra húgára is vigyáznia kell, hogy agyon ne táncoltassák. f Mikor otthonból kifelé indultam, még megkérdeztem a rendezőt, hogy ugyebár a gimnázium dísztermében hez ez a bál, — florá gondol — mondja ő — (isz ez ruhatárnak le kevés volna! A kultúrpalotában lesz ! Igen elröstelkedtem, hogy az előbbi elfogultságomsugalta ezen kérdést főzetettem, de legalább megtudtam, hogy Kórodi székárához méltó nagy táncteremre nem mondhatják majd : Kicsi nekem ez a ház Kirúgom az oldalát! — Hanem: Ha igazán nem járod Száradjon el a Iát od! Kint vagyunk a vízből. (Nem kell félni a vfzbefulástól. — Vígan fürödhetlink, csónakázhatunk és hajózhatunk. — Uj találmány a vizbejulás, a hajók elsűlyedésének meggátlásáta. — 1922, év augusztus 12 én a kaunai jachtklub kísérletet tett a Njemen folyón egy találmánnyal, amely hivatva van eülyedő embereket, hajókat megment-ni. A feltaláló Vaieiekauskas, ki találmányát „hidrosfer“ nek nevezte el. A találmány szerkesztési ölre kétségtelenül helyes, csupán némi módosítás szükséges a tömeggyártás meskönnyítése végett. Fontos például, hogy a gázzal, vagy levegővel töltendő zsákok precízen gyáriass»nak és jő volna, ha közönséges gnmmióvek helyett dupla, gázt át nem eresztő szövetből férfi- és női ruha készülne, zsebben hordható gáztartáilyal. Vizbaesésnél, bármily helyzetben is legyen az illető, esak meg kellene nyomni a megfelelő gombot és a zsebében levő gáztartállyal ruhája egy pillanat alatt megtelik gázzal és az illető meg vsn mentve. Ezen ruhák olyan formában volnának készíthetők, mint a rendes, divatos ruházat és a vizen való utazás teljes tartama alatt volna viselendő. A gáz sokkal könnyebb, mint a levegő, emelöképessége is jóval nagyobb annál. Ez okból a ruha megtöltéséhez szükséges gáz befogadására el-gendő egy akkora ki< edény Az asszony ott virraSztott férje ágya mellett egyik éjjel a másik után. S mikor a férfi már a halál küszöbén volt, összekulcsolt kézzel kérte az Istent: — Gyógyítsd meg Istenem! Gyógyítsd meg és vedd el az én életemet! Az Ur Isten meggyógyitotta a férfit, úgy» hogy arca is épen maradt. De ez asszony megkapta urától a betegséget Ő sem halt meg, de elpusztult mesebeli szépsége, meiy annyi embert tett boldogtalanná. Kihullt az aranyhaja, megfakult kék szeme és ragyás lett csodaszép, sima bőre. S mikor a férfi meglátta, irtózva fordította el tőle arcát. Az asszony pedig látva az ura irtózását, letérdelt előtte és sírva fogta a térdét. Az ember eltaszitotta magától és egyenesen a bíróhoz ment! — Biró ur, bölcsen beszéltél. Az a bűnös asszony nem érdemli meg, hogy egy fedél alatt lakjak vele. Még ma elkergetem. — Nem jól teszed, — szólt az igazságos biró. Az asszony tetőled kapta meg a betegséget, mikor hűségesen ápolt. Sőt egyenesen felajánlotta életét éretted. Az Ur Isten megbocsátott neki az ő vél keiért. — Az Ur Isten megbocsáthat, de én nem — felelt a férfi, ő meggyalázta nevemet és éa elűzöm magamtól. És úgy lett. A férfiak mikor meglátták az eléktelenitett csúnya asszonyt, azt mondták: — Igaza volt. Nem tűrheti az ember felesége gyalázatát. Előbb vagy utóbb bosszút kell érte állni. Jól tette. Az asszonyok ellenben odamentek a boldogtalan teremtéshez, vigasztalták, simogatták. Mert az asszonyok könyörületesek, jószivüek és mindent megbnesátanak a megtévelyedett bűnös asszonynak, ha az aranyhaját elvesztette, ha kék szeme megfakult, ha az ő mesés szépsége irtózatos csúfsággá változott. t I
