Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-16 / 21. szám

1014 február 16

Wkfy rendfdteté*ében s talán »'p-n ezzel érte «1 azt, hogy a mérhetetlen birodalomnak bármely részén jelent meg. ezrek me* ezrek csatlakoztak hozzá, hittek és i izít«k benne. Breskovszk'" kittt&ö mistere volt a szénák. Éle téréi é íüködéséröl két htalmas kötet számol be melyben maga irta m--g forradalmi tevéken égének történ.:tét. Bármint vélekedjünk is iüködésének cr-dmány iröí, kéuégteten, hog egész különadó alakja volt az orosz forradalmi mozgalomnak, o'yau va aki, akiről egészen kétségtelen, hogy őszinte faaatizmus és meggyőződés fűtötte.

— Farsangi téncvizsga Kominak tánctanár február £4-en vasárnap tar ja a Vigadóban felnőtt csoportjának farsin.i tanévi/agáját ci gány-zeuevel reggeli*. B lépődij 5 K. Uj tánctanfolyamom febr. 26 éa bétföu kezdődnek. A tandíj 40 és 50 K. Ku ön exportokat és magánórámat eitogadok. Az öszts aj t&BCOk; Tangó 1924, Java, Fix Bus, Shimmy stb. szakszerű taniíáea. B: ira;kozás és ért* k zés a Vigadóban a táccoi-ák alatt és a í ká.-oii, Széchenyi UiCH 32. kt. alatt bárm kor. Minden eafttörtöiiön és vasárnap este 8 tol 11 ig táncgyakonó óra van.

— A meghalt ügyészség. É dekes dologról tesz jelentest a Ki-sniárloit megjelenő Karpathenpost. Mint mindeu ují-ág. úgy s Karpathen póat is kénytelen mindin megjelenő szamából egy példányt az ügyészségnek beküldeni. Két héttel azelőtt azonban vis.-zajött a Karpaihenpost egyik szama, azzal a megjegyzéssel: »Umrel, rntovat nazpät« A posta/ zo ga valószinüleg egyáltalán nem md németül és by a címet sahegy sem tadta megérteni. Mindenesetre azonban érdekes, hogy az ügyészségét > gyszerüen meghalt* uak dekLráija.

Jäger Zeitung 1922. évfolyama kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében Nádor-u. 29.

— Egy vő, aki anyósa védőimében gyilkolt. Herman Janos tapolyitzépi földműves ittas állapotban összeszólalkozott a feleségével és bántalmazta. Veje az anyós véde’máre kelt, mire az após ratamadt. Dulakodni kezdtek, melynek hevében a vő egy konyhakést ragadott fel s azzal védekezett. Eközben olyan erővel szúrt apósa állkapcsába, hogy az összeesett. A súlyosan sérült embert beszállították az eperjesi kórházba. A seb gernyestdésbe ment at s a családi perpatvar aldozata pár napi kínlódás után meghalt. A gyilkos vő eibujdosott.

— Öngyilkosság. Pépei János pozsonyeperjesi lakos a napokban a Danába vetette magát s mire észrevették, már halott volt. i Töltenek oka családi viszály. Nevelt fia: Mo- | rák Lajos, kit nevelő atyja 5 éves korától ne- <; veit, megverte az öregét, mire ez kiadta az j ttlját a fiának, aki «re 6000 kor. töke s jár. ■ iránt pert indított neve’ö atyja ellen a gazda- j sógában végzett munkákért. Efölötti eliustre- ■ désében vált meg életétől Pápai János.

IRODALOM.

Jókai-jubileum.

A komáromi Jókai Egyesület, mint más helyütt irtuk, a Jókai centennárinm megünneplését nem engedi a politika terére vinni, hanem társadalmi és egyesületi korlátok között véli megünnepelni, hogy azon mindenki, bármilyen politikai hitvallása, résztvehessen. Alább közöljük R. Vozáry Aladár munkácsi lapszerkesztőnek, a magyar ellenzéki pártok ótátrafüredi gyá.ésén előadott indítványát, amely az ünnepet politikai térre akarja terelni s amely javaslatban azcmban több, megszívlelendő dolog van, éppen azért közöljük itt le:

A Gondviselés intő mementója talán nagyjaink centennáriamának az a sorozata, melyeket most az 1920-as években ünnepiünk meg. Létünk, kultúránk, irodalmunk; iegváiságo.-abb helyzetében mintegy figyelmeztetést kapunk a sorstól, hogy a százéves Petifl, Mád. eh, Csokonai, Gvadányi, Vörösmarthy és Jókai emléke serkentsen bennünket óiét"'-, alkotásra. A véres kard hajdanában & harcra hivó jei volt — és ilyen véres kardok ezek a eontenuáriumok, melyek öntndatra, a nemzeti szellem ébrentartására, ápolására na dóznak bennünket.

| 1925. február 18-án lesz száz éve, hegy

, Jókai Mór megszületett, ennek a centennáriam‘ ask fel kell idéznie elénk a kultúra e hatalmas í óriását. Üaaepet kell ülnünk, bensőségeset, igazat és enne* az ü jnepuek a célja mintegy meg-1 ködzönni azt a tüzet, azt az öntudatot, meiydt \ bennünk az ő lete keltett.

j A szlovenszkói, rusziaszkóí és erdélyi ma gyarokhoz küöuösen Közel keli hogy tegyen \ Jókai Mór emléke, hiszen utolérhetetlen szépségű mű;eibeu valósággal festette ezeket, szinte ’ tökeietaseboen, mint a fesiő ecsetje tehetné.

A szlovenszkói ós rusziuszkói magyarság nagyjaihoz, politikai vezetőihez fordulok tehát a mai gyűlésen ós a következő javaslatot terí jesztem eíő:

1. A Jókai eentennáriuna szlovenszkói és \ ruszinszkós üauepéséae* rendezését vegye ket ztbe a szlovenszkói és rusziaszkói magyar párj tok szövetsége,

2. Jókai születésének évfordulóján szülő} városában, Komärombau rendezzenek országos

2 Jókai üuuepet az egész szlovénekéi ós rnszinszkói magyarság bevonásával ós részvéteiével. Ezen az ünnepen lehetőleg legyen képviselve Sztovenszkó és Rasziuszkó minden nagyobb ma> gyarlakta varosa és heiye.

8. A komáromi Jókai ünuep előtt vagy után a vezórlőbizottsag u isitásának következtében esetleg gyseges programmal Sziovenszkó és Ranzinszsó minden magyarlakta városában I és közsrgéböii rendezzen a migyteság Jókaij ünnepet.

4. Az egyes városokban rendezendő Jókaiünnepen a mű edve Ők vagy a sztovenszsöí és rusziüszkói magy ír színészek adják elő Jókai darabjait és a mozgófeoyképszínhazak is igyek z enek a Jókai regényeiből feldolgozott filmeket bemutatni.

5. A Jókai Üuuep »kből befolyó jövedelem egy részéi fordítóik egy a apr , mely egy szlovenszkói és ruszinszkói magyar szépirodalmi lap m gindításan k lehetőséget segítené elő vagy ezen összegből Jókai válogatott kisebb regényeiből, meg inkább novelláiból adjunk ki népies kiadást, meiy elsősorban a falva* magyarságának körében lenne terjesztendő.

6. A vezérlő bizottság tű:aön ki pályadijat egy olyan n űré, mely Jókait és költészetet a legmegfelelőbben ismerteti és méltatja a Szlovenszkúban és Ruszinszkóban rendezendő Jókaiünnepségeken a magyarság előtt.

7. A vezérlő bizottság tűzzön ki pályadijat egy Jókairól irt költemény jutalmazására, mely költemény a Sziovenszkó és Rasziaszkó területén rendezendő ünnepségeken szavalható legyen.

Tisztelettel keretű a vezérlő bizottságot é3 azon keresztüi az egész szlovenszkói é3 ruszinszkói magyarságot, hogy ezen javaslatomat szíveskedjek elfogadni, azt végrehajtásra a központi és ku.turáüs irodának kiadni és minden lehetőt elkövetni arra nézve, hogy a jövő évi Jókai ünnep Jókai költészetének es a magyar kultúra nagyságának méltó kifejezője legyen. Ezeken az ünnepeken, amelyeknek minden politikától menteseknek kell lenniük, megjelenhet és részt vehet minden magyar, ki esetleg más tekintetből ki folyólag a közéleti mozgalmakból politikától való félelmében vagy kishitűségében távoltartja magát.

’»Komáromi Lapeke__________

MŰVÉSZET.

Két művészi kirakat Komáromban.

A művészeti szakosztály nádor-utcai kirakatai.

Nagyon sokszor végig kell haladnom a Nádor-utca középső részén é3 így napoaía többször van alkalmam megállapítani, hogy a nádor-utcai üzlet» k több;Vkevésbbé Ízlésesen megrendezett kirakatai előtt sose áldogáln&k annyira a kiváncsiak, mint a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának két kirakata előtt.

El kell Lmertmiik, hogy a szakosztály agilis vezetőségének határozottén zseniális ötleté volt ennek a kirakattervnek a megvalósítása.

A szépművészeti szakosztálynak — úgy tudjuk — először az volt a terv«, hogy valami helyiségét szérnis m*g a kuli árpalotában, vagy valahol másutt, ahol havoukint változó kiállítását elhelyezte volna. Részint, »ionban az al*

7. oldal.

kalmas helyiség hiánya, részint az esetleges alkalmas helyiség fűtése, világítása és állandó felügyelete ekozta horribilis költségek a vezetőségek, arra indították, hogyettől a helyiség tervtől elálljanak.

Ét az ügy szempontjából csak őrülhet a vezetőség, hogy nem volt alkalmas helyiség

és nem találkozott Maecenas, ad a fűtés, világítás és a f jlttgyelet költségeit fedezte volna, mert akkor talán több kiállítási tárgyat helyeztek volna ei, de a nagynyilvánosság szükebb térr > szorult volna.

Az emberek lustasága, kényelemszeretete 3ok emoert visszatartott volna attól, hogy havas vagy csatakos ruhával, kalappal é3 cipővel bemenjen agy zárt helyiségbe, amit esetleg keresni kell, ott kö zöagctui és ajtókat nyitogatni. A hideg, zimankó?, havas, vagy olvadó, esős idöbm sok ember meggondolja a dolgot, hogy bemenjen-e egy zárt helyiségbe, ahol kímondetiaa ni ács ssmmi dolga, csak a kíváncslsá^át, a miirészi igényeit elégítheti ki. Ez a művészet utáni vágy uagyon sajnos a legtöbb embernél háttérbe szorul a kényelem szemete elölt.

Biztossá tadjak, h?gy a Szépművészeti

osztály e dicsér tes törekvése a téli hónapokban kevés látogatót vonzott voiaa é3 a kiállítást asm iátti. volna akkora tömeg, mint amekkora most látja.

Szóval a helyiség kérdése hajótörést szenvedett és jött egy zseniális ötlet, a forgalmas utcán megszerezni egy-kát kirakatot, ahol a S^épművészeti osztály tagjai kiállítják a képektit, képzőművészeti, ipari termékeket, kézimunkákat.

A Koronabank e célra még a tél elején két hataim-.s kirakatot bocsátott a szépművészeti osztály readalkezósére, amelyek azóta Komarom legláiOgatottabj két kirakata.

A szépművészeti osztályúak itt is kedvezett a szeföuase, mart egy nagyon is forgalmas banküzietnek Komárom legforgalmasabb utcáján két kirakatát kapta meg es ezzel megvalósult az az örvendetes óhaj, hogy nemcsak azok tekintik meg a művészi ízléssel és csínnal elrendezett kirakatokat, akik a művészeteket kedvelik, érdakiődnok iránta, hanem mindenki, akinek dolga akad a Nádor utcán és a bankban.

Éppen ezért itt úgyszólván hatalmas tömegekről lehet beszélni. Ét ebben a hatalmas tömegekben nemcsak komáromiak vannak, hanem vidékiek is.

A szépművészeti osztály ezzel a két kirakattal olyau varázseszközök birtokába jutott, amellyel művészi jótékony hatást gyakorolhat a nagytómsgekre, a néprécegek minden osztályára. Mindezek az örvendetes hatások a tömegekre a zárt helyen levő állandó kiállításokkal el nem érhetők.

A mi szerény véleményünk t9hát az, hogy ezt a kirakat rendszert ez osztály vezetői még akkor se hagyják el, ha majd külön helyiség is áll rendelkezésűkre. A kirakatrendszer elképzelhetetlen nagy hatással vau a népre, a vidékiekre és falusiakra. ízlést, ötletet, uj formákat, uj gondolatokat látnak ott és a kézimunkát szerető falusi lányok és asszonyok otthon a látott formákat, mintákat meghonosítják.

A szépművészeti szakosztály két művészi kirakata előtt elhaladok jó része — nagyon sajnos — nem venne magának arra fáradságot, hogy egy zárt helyiségoe bemenjen ezeket a dolgokat megnézni, de itt valósággal beléjük botlik, kénytelen megnézni a kirakatokat és hála Isten nagyon sok ilyen nemtörődő szemlélő az első pillanatban érzi a művészetetek kiáradó varázsát és már rabja a szépnek, a művészetnek, az ízlésnek és a csiliünk és legközelebb már önkényt, a saját elhatározásából nézi meg a kirakatot és örömmel látja, hogy idónkint (gondolom havonkiat) nj dolgok, aj művészi tárgyak, művészi csoportosításában gyönyörködhetik a szemlélőnek immár a művészetek után mindjobban szomjuhozó szeme és lelke.

A gyakori változtatása a kirakatok u fivészi elrendezésének mag menti a dicséretes és nép tömegnevelö intézményt az egyhangúságtól, a megszokottságtól és felcsigázza a kíváncsiságot, mint a folytatásos regény, hogy mi is következik azután.

Ne tessék merésznek venni azt a hason-