Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-02-09 / 18. szám
4. OidűJ, »Komáromi L*pak« 1924. február 9 év juniu? havában meglátogatta Smetana Weímarb&n Lisztet, aki ezen müvet nagy lelkesedéssel fogadta, tanácsolt egynéhány rövidítést, amit a mester kerasztfil is vitt. W&ldstein táborát először 1862. január á-én egyidfben adták elő ,111. Bienáiddal“ Prahában a szerző sz-mélyes vezetése mellett. Br. Dverák Antal: „Z nového evet»*, „Az új világból*, „Aus der N*u-:r Welt“ symphouikus költeménye. Bizonyos pazar tüntetéssel muta’ja be a rytmikus alakzatok szokatlan gazdagságát és legtökéletesebb módon juttaija érvényre Dvorák modern hangszerelését, amelyben a vonás, fa és rézíuvó hangszerek csoportjai önálló karokat képezve vagy együttesen, vagy p*dig egymásad szemben miködaek. Ezen karok együttműködéséből fejlődik ki az a hatiiimas, sokfeji, kápráztató színű ensemble (,'gyüttos), amelyet legjobban csodálunk „Az uj világból“ cimft symphouia utolsó tételében. Ezen symp honia konstrukciójának fő vonásaiban, valamint a gazdagon tagolt részleteiben teljesen Dvorak féle modorban halad és előadásában a sz rző cseh eredetét semmiképen sem tagadja le, habár a mű monumentális megalkotásához gyakran uj anyagot is használ fái, amely, t az Uj világ birodalmából szed elő. Az, amit a tehetséges és tanulékony szerző az amerikai öslakók zenei elemeiből összegyűjtött, az, ami öt a Yörös és fekete faj népdalaiból érdekelte és vonzotta, visszhangra talál ezen sympbonia zenei tárgyában és dallamos alakjaiban. Pillánál felvételek. — Reprodukció. — Iskolát tart a hadnagy a bakáknak a s kaszárnyában s az egyiket megszőlilja: — Infanteriszt Nagy, mit fog maga esi- ’ aálni, ha az utcán menve jobb kezében a zub- ’ bonyomat viszi, bal kezében pedig a parádés ] csizmámat és szembe találkozik a generálissal ? ’ — Jelentem alássan, hadnagy úr, ami a I bal kezemben van, azt álteszem a jobb ke- ■ zembe és ami a jobb kezemben van, azt a . balba fogom, — Szamár kend infanteriszt Nagy! Csak j a jobb kezéből teszi át a balba és akkor fron- j tot csinálva szalutál!. — igenis, hadnagy úr! — Hátha a puskaporos toronynál áll éjszaka őrt és hirtelen átkapja valaki hátulról a derekát, hogy mozdulni sem tud, mit fog csinálni ? — Jelentem alásan, hadnagy úr, azt mondom neki, hogy: ne bolondozz Marcsa J Kodak. Még egyszer a Mii sitiéi. Amikor legelőször hallottuk a Prutyi színház H8vét, módfelett sértette a fülünket és már akkor hozzá akartunk szólni az elnevezéshez, de bokros teendőink elh&llg&ttatták bennünk ez az eltökélt szándékot és most már csak a tizenkettedik órában emelhetjük föl a szavunkat és adhatunk ö^ziuta jó tanácsot. A dolog még nem késő. hissen még ti a kifogásolt elnevezés nem ment át a köztudatba és még jobb, ízlésesebb és gyermekiélekben jobban talajra találó elnevezést lehet adni a színháznak. A Prutyi szó Ízléstelen, sőt drasztikus szerű hangzású szó, amelyről elnevezni egy uj intézményt, igen nagy könnyelműség és meggondolatlanság, mert ezzel már msg is ásta az intézmény sírját a színház kereszt papája. Hogy Prutyi ur állandó vendége lesz a színháznak, az még nem ok arra, hogy az egész bábszínházát erről az ízléstelen nevű uvfiról nevezték el. Hosszú életű humoros alakok ugysinessnek, idejét múlta a Mokány Brrei, a Ssnyaru Vendel, a Göre Gábor, Kátsa egány, a Dar* bints sógor, az Alfcorák és a többi népszerű karikatúra. Prutyi ur is unott lesz egyszer a csöppségek előtt és le keil venni a műsorról, bét akkor miért kell egy múlandó szereplő rosszhangzása neve után elkeresztelni a bábszínházát ? Hát miért nem lehet visszatérni a régi magyar népies elnevezésekhez? Prutyi színház nem akar nemzetközi vizekre evezni és a magyar elnévezések neki is imponálnak. Tessék ezek közül választani: Paprika Jancsi színháza Mő^öm M tyi „ Hüvelyk Matyi „ Bab-zem Jankó „ Törpék „ Izek mind kifejezik, hogy epró emberkék, figurák mulattatják * mély n tisztelt publikumot. Ha azonban ezek közül egy se tetszenék a színház vezetőinek, la*y< u egyszerűen bábszínház a neyj, a JESZO báb-ziaháza, bár a feliek közül bármelyik inkább & gyermek agyába vé?i a nevét. A Prutyi el« vez'í-s l bizonyára Prutyi imposz!őrsig át, c^inytevésait akarták kifej»* zésra juttani. Ez<n is lehf-t sgireni, ott vsa a Garabonciás diák, a Csalavőr róka és efféle elnevezések, N .gyón kedvesen htogzaoék a Hófehérke színhaza elnevezés is, annál is inkább, mart a Hófehérkén k m séje feltétlenül a u ű oron tartandó a humoros darabok melktt. A hét tőrp , a királyfi csilogó szép ruhája nu-yon tetszik a gysrmokeknek. A gonosz mostoha, a Hamupipőke, Jancsi és Ju .íska mind ué kü özheutleu egy ü yes bábszínház, vagy mondjuk babaszioház repertoárjának. Még inkább a Li iputi színház elnevezésébe is bt! m rnénk, ha már az előbb felsoroltak d m találnának tetszésre, csak a Prutyi szótól >z b&du juuk meg. Mindezt, mint őszinte, jó tanácsot adjak. Reméljü* t-o y nf*?«zivb:!ésre talál tanácsunk. 1924 február 10-én vasárnap 4. u. hat órai kezdettel szabadoktatási előadás a kultúrpalotában, amikor dr. Hajdú Lukács fSgltimázluffli tanár címen tart előadást. Ezenkívül Ivánffyné Ackermann Ilona zongoraművésznő zongora szádokat ad elő világhírű mesterektől. Belépődíj nincs, csak oukéntas adományokat kér a Jókai Egyesület. fl strandfürdőtől a légfürdőig. A komaromi strandfürdő csak a visszaemlékezésekben él, már t. i. azokíban, akik oda kiszoktak járni és amint végig legeltették szemeiket a nőkön, könnyen megy lapíthatták, hogy a nők rohamosan kezdenek takarékoskodni, már t. i, a fürdő ruhájuk anyagával takarékoskodtak. Da hagyjuk ezt. B széíjüük okosabb dolgokról. Most úgyse lehet a strandon fürödni, hát beszéljünk egy egészséges dologról: a légfürdőről, amiben télen is lehet részünk minden költség nélkül: A vízfürdő jótékony hatását minden ember ösmeri. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy azért egészséges volna órák hosszat egyhuzamban fürdeni. Figyelembe veendő, hogy az ember a levegőben élő lény és a viz számára csak bizonyos cél, így tisztasága é3 gyógyítása érdekében veendő igénybe. Innen ered, hogy a viz fanatikus hívei nem is egészségesek, hanem hal* vány és sápadt arcú é3 meghűlésekre hajlamos emberek. Rendesen úgy szokott lenni, hogy a túlzott fürdőzés eleiote jó hatást mutat, de később annak káros visszahatása okvetlenül bekövetkezik. Ezen tapasztalatból önként következik, hogy az ember a vizíürdózés mailéit testét a szabad levegőn kellőképen szellőztetve, sokkal többet haizaal egöszségóuek, mint hogyha órákig egyhuzamban a vízben lubickol. A jó és tiszta levegőnek előnyeit mindnyájan ösmerjük és ma már a gyermeknevelés is szem előtt tartja az »egészséges levegő« fogalmát, amit azonban ennek érdekében teszünk, az korántsem elegendő. Általában csak tüdőnk 1 kellő szellőztetésével törődünk, de ugyanakkor figyelmen kívül hagyjuk az u. n. bőrlégzést, amelynek pedig a szervezet háztartásában ugyancsak fontos szerepe van. A bőr pórusainak a szellőztetése épen olyan fontos, mint a tüdők friss levegővel va'ó ellátása. A lég fürdőzéssel, azaz a csupasz bőrfe'ületoek edzésévé} a testfelület érzékenységet csökkentjük és ezáltal a szervezet alionáüóképességét növeljük. A tégfflrdőzésel sem szabad azonban tu zásokba bocsájtkoznunk, hanem azt is csak mértékletesen keli eszközölnünk' Hogy ezt aaegérthesf-.üak, gondoljunk helytelen öltőzkődé-i rendszerünkre, amely a bőrlégzést úgyszólván lehetetlenné teszi. A fcőriégzést p dig elő keli mozdita unk. mert annak hiányosságát a tüdők sem képesek pótolni. A bőr normális izzadásának szabad utat keli engednünk és aDnak elpárolgását is e!ő kell mozdítanunk. A rossz öltözködésünket tehát úgy ellensúlyozhatjuk, ha légfüidőzéSsol a bőr élettani működését siősegitjük. Ezt pádig minden ember köunyen megteheti, mert pénzbe sem kerül és csak egy kis belátáson múlik, hogy az ember akár a szabadban, akár egy jól szellőzött szobában iégfürdőt vegyen. Eieiale melegebb helyiségben kezdjük a iégfürdőt és c-;ak 10 percig tartson ; azután fókozatosau hidegebb környezetben és hosszabb ideig is gyakoroljuk. Nemsokára érezni fogjuk a légfürdő kellemes hatását, amely felöltözködés után azonnal mutatkozik az egész testfelület melegségében az élénk vérkeringés következtében. Az ember felfrissültnek érzi magát és hüióses megbetegedések ellen felfegyver- I zetté lesz. Előfordul az első kísérletes után egy « kis nátha, de az néhány nap múlva eUüuík es j többé vissza sem tér. Leghatásosabb lesz a iégfürdő, ha azt a szabadban vesszük é3 eleinte csak szép időben a napon s csak később hidegebb időben is. Túlzásokba buCoájtkozui és tél8u is a szabadban légfürdőkhöz edződni teljesen fölösleges. Helytelen volna azt hinni, hogy légfürdő csak férfiaknak való, sőt nőknek és gyermekeknek is épen olyan szükséges az, hiszen csak \ egészségi szempont kall, hogy vezessen beanüu- kel azok gyakorlásában. Komáromi leveleit. hozzád intésem ezt a mai komáromi ieyelenaat, hozzád, aki mostoha gyermeke, igavonó állatja vagy minden szerkesztőségnek. Agyondolgoztatnak,de lenéznek, letagadnak és lekicsinyelnek. Azóta, hogy a Ku'turpaloíában vasárnap d. u. As újságírás titkairól tartott előadást dr. Axínger László pozsonyi szerkesztő és nyíltan hirdeti*} világgá, hogy nincs olyan lap a földkerekségén, amelyiknek szerkesztőségében ne ! cädttegne csattogna az olló, ákóta e bátor kijelentés után kezd-d elfoglalni méltó helyedet az újságok szerkesztőségében. A méltó helyedtől ugyan messze vagy még, mert az igazi helyed az asztalfőaél volna, hiszen te vagy a szellemi termékek csereberéjének a lebonyolítója, a szellemi adás-vétel péaznélküli elintézője. Te teszed a lapot élénkké, változatossá, sok olda| luvá, jó! értesülte. Mi lenne az Egyveleg, az | Innen-onnan, a Mozaik, a Hasznos tudnivalók, 1 az (Laze vissza, a Vegyesek és hasonló rova- i tokkal, ha te nem volnál a világon kedves Olló barátom. Te néked kö zönhető, hogy a I Kétfejű borja, a Hármas ikrek, az Anyós, mint angyal, a Föltámadt halott cimü hírek a lapok hasábjain beutazzák a viiágot. Egyik Isp át| veszi, kinyírja a másikból ős igy vándorol f napról napra, helyesebben lapról hpra. Meg! esik az is, hogy sok idő malva újra visszakéri rül ahhoz a laphoz, ahonnét kiindult. A szer| kesztöség esetleg szórakozott, feledékeny, vagy : aj emberek kerültek azóta a redakcióba és j szépen leközlik még egyszer a Nyolclábu birl kát, vagy a Veki az anyósába szerelmes cimü l hirt. Emtleg még azt is hozzáteszik, hogy \ egyik laptársunk Írja az alábbi lehetetlen, os- I tóba hirt. így becsmérli la a nemrég még sa| ját, errdeti hírét. Ha egy lapot arra büntetnének, hogy s nem szabad neki a cserelapokból semmit ki\ ollóznia, akkor az ugyancsak hamarosan bes csukhatná a boltot, mert a lap egyhangú, egy-
