Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-08-07 / 94. szám
2 oldal. »Komáromi Jüapofe« Í92U, augusztus 7. gere.“ Mire nyo’c óra lett, a Dalegyesület árnyas kerthelyiségében gyönyörű közönség hullámzott s az asztalok körül hamarosan alig maradt hely. A rózsaszínű kokárdás fürge árusító hölgyek alig győzték a rendeléseket teljesíteni és vidám, kipirult arccal szolgálták föl a mérsékelt áron számított Ízletes ételeket. Bent az étteremben szorgoskodtak a vezetőség és az egylet tagjai, kik nagy figyelemmel és körültekintéssel intézték el a szükséges teendőket. A fáradhatatlan rendezőség élén Liszkay Jen öné elnök, Jánossy Lsjosné, Vargha Süldőmé alcliökök, és Pap Kovách tíleméraé gondnok buzgolkodtak, kiknek az egylet lángbuzgalma hölgyei segédkeztek. Este 9 órakor azután kezdetét vette a tánc a nagyteremben, melyet Igó Aladár egyleti jegyző, az agilis főrendező kezdeít meg. Példáját nyomban követte az ifjúság, mely ugyancsak jó kedvvel táncolta át az éjét. Bizony a Dalegyesület nagyterme szűknek bizonyult, ami nem is történhetett volna másként, hi-zen az igazi, a régi hires Kóstoló újait meg a tegnapi nappal, melynek édes emlékei sokáig feledhetetlenek maradnak. A mulatságnak csak a világos reggel vetett vég-1, ami szintén a régi tradíciók szerint történt. A pompás szép mulatság rendezése körül az elnökség, tisztikar és választmány elismerésre méltó érdemeket szerzett s örömmel gondolhat vissza a fáradalmakra, mert munkásságát siker koronázta. IV. NEMZETKÖZI RE1CHENBERGI augusztus MINTAVAsAR 1923. Iskoláink értesítői. VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet meg bizhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjiid. Hochschüler aus der Slo vakéi.“ 383 Praha I., Postfach 620, Közbenjáróéi dij vízumonként 15 korona. IV. Községi iparostanonc iskola. A községi iparostanonc iskola a lefolyt tanévvel töltötte be fennállásának XXXIX. évét. Ezen idő alatt uj iparosgen^ráeió fejlődött az iskola körül s ennek tagjai buzgalommal segítették elő az iskolának nagyobb arányokban való kifejlődését és fennmaradását, karöltve más polgárokkal együtt, akik szintén meleg érdeklődést tanúsítottak az iskola iránt. A lefolyt tanévben a létszám 403 volt, mely létszámból évvégéig felszabadult, vagy tauoucviszonya felbontatott 118 tanulónak s igy évvégéig járt 285 tanuló, akik mesterség szerint igy oszlottak míg: aranyműves 1, asztalos 41, ács 15 bádogos 4, betonirozó 1, bognár 3, borbély 19, csizmadia 18, cipész 19, cukrász 1, esztergályos 2, fogtechuikus 3, fényképész 1, fazekas 1, géplakatos 28, hajóács 4, hentes 11, kádár 1, késes 1, kéményseprő 2, kárpitos 1, kertész 5, kovács 7, kőműves 18, lakatos 17, mészáros 3, műszerész 2, mázoló 4, nyomdász 7, órás 2, pék 8, pincér 1, seprüs 1, szerelő 3, szabó 25, szíjgyártó 2, szobafestő 1, üveges 1, vegytisztító 1. Ezen tanulók 8 közismereti, 5 rajz és 3 rajzpótló osztályban nyertek kiképzést. A közvetlen felügyeletet az iskola felett az iparostanonciskolai bizottság, az államit pedig az állami szakfJügyeiöség gyakorolta. A tantestület 10 tagból állott, kiken kívül még mindegyik uitfelekezet lelkésze heti fel órában gondoskodott növendékei vallás-erkölcsi oktatásáról. A könyvtár 211 müból állott, mely novembertől egész áprilisig a tanu'ók rendelkezésére volt bocsájtva. A tanulók Önművelődésére szolgált még az ifjúsági önképzőkör, mely minden vasárnap délután ülést tartott, hol közhasznú felolvasások tartattak. Felolvasás után pedig társasjátékokkal szórakoztak. A jobb idők beáltával football csapatot alakítottak, mely a helybeli iskolák és sport egyesületek csapataival több mérkőzést tartott. Az iskola a lefolyt tanévben 15450 Ke államsegélyt é vezett. Az évzáró alkalmával összesen 37 tanuló részesült részint rajzeszköz, részint könyvjutalomban. A fürdőző Komárom. (4 strand. — Az uszoda. — A Vágduna. — Az Aranysziget. — A pöstyéni gyógyvizek hatása. A Kisduna. — A napftlrdő gyógyhatása és veszedelmei. A hőhullám már volt is itt nálunk Komáromban, meg nem is. Bent a városban sokat panaszkodtunk a hőhullámra, de kint a fürdőzők nem igen voltak elragadtatva a melegtől, mert kint állandóan fúj a szél. Persze a városban ahol a fairtási mánia kapott lábra, a kopár utcákon kétszeresen érezzük a meleget. Most érezzük, csak, hogy micsoda meggondolatlanság volt kiirtani a Klapka-tér hatalmas fáit, a Tolnai és más utcák szép fasorait. Mint halljuk, a Klapkatérre újra ültetnek fákat és a Kossuth-tér jórészét parkírozni fogják. Ezzel az uj parkkal régi mulasztást hoz helyre a város. Most különösen kétszeresen tesz jót vele, hiszen a dunaparti Darányi ligetnek és a Sétatér jórészének vége a kikötőépités miatt. A Kossuth-tér parkírozása megszünteti az állandó port és emiatt a rosszlevegőt. Kedves üdülőhelyet talál ott a közönség. A város pedig megszabadul a kövezés kötelessége alól. Bár a városi tűzoltók üres óráikban cementből készítenek nagyon ügyesen kövezethez való köveket, de azért mégis nagyon sokba kerülne a Kossuth-tér kikövezése. Szóval a városban a meleg sokszor tűrhetetlen és aki teheti, siet ki fürödni. Komárom valóságos fürdőváros lett, hiszen van vize bőven, ha a múlttal szemben kevesebb is a viz, de azért nem panaszkodhatunk. Régente bent a városban is talált a komáromi gyerek fürdőhelyet, mert a Vágduna felé eső rész tele volt vízzel, Velencének is hívták ezt a részt a régiek. Egyes utcarészek (Tó utca, Viz-utca, Pandató-utca stb.) ma is ennek a vizbőségnek az emlékeit őrzik. A mostani komáromi fürdőző helyek között elsősorban a strandfürdő jön tekintetbe, amelynek vize erősen gyógyhatású, mert hiszen a pöstyéni vizeken kívül igen sok felsővidéki gyógyvíz ömlik bele, ellenben nagy városok kloakáinak szennyvize nem fertőzi meg a Vágdunát, amit a Duna vizére nem lehet el mondani. A komáromi strand fövenye, talaja is vetekedik a balatoni és a tengeri fürdőkével. Sokan fel is keresik a komáromi strandot különösen vasárnap d. u Sokan azonban panaszkodnak, hogy kissé drága mulatság. A csónakdij oda-vissza 2 K., kabin 3 K. és egyéb kiadások miatt a szerény anyagi helyzetben levők nem igen élvezhetik a strandot, amelynek az a legnagyobb hibája, hogy nagyon messze van. Még aki csónakkal megy is oda, annak is sokat kell gyalogolnia a Vágduna és a Duna torkolatáig. Most úgy is használaton kívül vesztegel itt egy propeller. Azt nagyon is bele lehetne kapcsolni a forgalomba. Nagyobb csónakot vontatna, a gőzhajóállomásról indulna minden órában, kevesebbet kellene a belvárosiaknak gyalogoiniok, mert bérkocsira kevés családnak van pénze. A szintén a Vágdunára elhelyezett uszodában is mozgalmas élet folyik, de nem néptelenek a Vágdunára kikötött talpak, tutajok sem. Itt azonban csak a nagyon jó úszóknak ajánlatos a fürdés, mert a tutajról a vízbe lépvén, az azonnal mély. Élénk fürdőélet folyik még a Vágdunán a vasúti hid felé az úgynevezett Aranyszigeten, ahol valamikor az aranymosók, aranyászok űzték a már egészen kiveszett régi foglalkozást. Most ott hangos fürdőzők lubickolnak a vizben. Ennek az aranyszigeti fürdőnek ugyanazon előnyei vannak, mint a strandfürdőnek, hozzá még közelebb is van és ingyenes, ami a mai nyomott gazdasági viszonyok között nem kicsinylendő. Kisebb fürdőélet van még a téli kikötőt alkotó Kisdunán is, igy a Sportegyletben. Ezenkívül a szigeten lakók, vagy a szigetre kirándulók közül is sokan fürödnek ott. Most még lehet, mivel a vízállás elég magas és a viz tiszta. A nagy kánikulában rendesen leapad és posványszerü lesz. A csekély vizek veszedelme, a hínár amúgy is rohamosan terjed. A gazdasági pangást és a nehéz megélhetési és kereseti viszonyokat mi sem mutatja jobban, minthogy a régebben fölkapott csónakázó sport ma úgyszólván szünetel. Alig siklik egy két csónak a Kisduna rendesen hullámzó vizén. A benne ülők rendesen a csónakázást a fürdéssel kapcsolják össze. Legtöbb hive Komáromban is a napfürdőnek van. Amig pár évtizeddel előbb a halovány arc szin volt a divat és óvakodtak a napfénytől, addig ma a lesült, a napbarnított arc, nyak és váll, kéz, kar vált divatossá. Ezt a szint aztán legtöbben igazán erőltetve érik el. Urákhosszat kiülnek, vagy kifeküsznek a napon, hogy igy mimeljék a nyaralást, vagy a fürdőzést. A közegészségnek teszünk szolgálatot, ha nagyon is figyelmeztetjük a napbarnitotta szin imádóit, hogy nagyon is veszedelmes játékot űznek az egészségükkel, amikor a kelleténél tovább égetik magukat a nappal. Eddig azt hitték, hogy az erőltetett napsüttetés csak a napszurás veszedelmével jár, ma már azonban az orvosi tudomány bebizonyította, hogy a napsugarakkal való visszaélés sokkal több veszedelmes bajt okoz, mint a laikusok gondolnák. Éppen azért a rendszeres napfürdőzés elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a napfürdőző-jelölt, mielőtt megkezdi kúráját, kérje ki orvos tanácsát. A napfürdő alkalmazásánál a következőket kell figyelembe venni: Mint minden gyógymódnál, a napsugaraknál is szükséges a „gyógyszer“ adagolás. Az erős szervezetű és erős idegü egészséges ember sem teheti ki magát büntetlenül túlságosan hosszú ideig a nap tüzének. Az első időben csak 10 percig szabad a napon feküdni és eközben is kétszer-hároniszor ajánlatos a test helyzetét megváltoztatni, nehogy a testnek egy részét érje túlságosan a nap heve. A napfürdők tartamát azután fokozni lehet, a maximális időtartam egy óra. Hosszabb ideig egyáltalában semmi esetre sem szabad a nap sugaraiban maradni. Eleinte nem is szabad naponkint a kúrát gyakorolni. A nagyon érzékeny bőrűek nagyon helyesen teszik, ha az első időben könynyü fehér ruhában feküsznek ki a napra, amig a bőr a pigment-anyagok képződése folytán hozzászokik a közvetlen napsugarakhoz. Napfürdő előtt vagy közben nem szabad bőven étkezni. Bőséges ivás és gyümölcsfogyasztás ajánlatos. A napfürdő kedvező hatását elősegiti, ha utána vizben lehűtjük a testet. Nemcsak egészségeseknél, hanem egyes betegeknél is használhat a napfürdő. Reumánál és köszvénynél jó eredményeket értek már el napkurával. Az elhájasodás ellen, az emberek e rettegett ellensége ellen is jó hatással van a napfürdő ; sebkezelésnél pedig pótolhatatlan. Gyermekek skrofulózusát a nap segítségével gyógyítják és vesebetegségeknél is nagyon kedvező hatást gyakorol a napfürdő. Sok más betegségnél ellenben határozottan ártalmas a napfürdő. így mindenekelőtt ideges és könnyen izguló emberek állapotát a napfürdő csak roszszabbithatja. Szervi vagy ideges szívbajban szenvedőknek nagyon óvatosnak kell lenniök a napfürdők használatánál és okvetlenül orvosi vizsgálatnak kell előbb magukat alávetniük. Ami a tüdőbajosok napfürdőzését illeti, erre vonatkozólag az orvosok véleménye teljesen I megváltozott. Azelőtt kedvező eredményeket i vártak a napsugaraktól, mig most az a vélemény lett általános, hogy a napfürdő a tüdő- 1 vészes betegek állapotát a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Megállapították, hogy ama tüdővészesek állapotában, akik intenzív napsütésnek tették ki magukat, már két-három napon belül veszélyes vérzésektől kisért nagyfokú rosszabbodás állott be. Tüdővész-szana- I tóriumokban a betegek általában csak árnyékban feküdjenek. Mindezeknek a megszivlelését ajánljuk a napfürdőzőknek, mert kevés vigasz az, hogy az arcunk és a testünk napbarnitott, de idegességünk és egyéb bajunk fokozódott. hírest. — Tanítók tiltakozó gyűlése. A csallóközi járás taiútói körének választmánya folyó hó 4 én, Komáromban tartott rendkívüli választ\ mányi ülésében foglalkozott azzal a súlyos és ; tűrhetetlen helyzettel, melybe a nam állami \ tanítóság az államsegélyek visszatartása által ; került. Sajnálatos megállapítást nyert, hogy a ) tanügyi kórmányzat semmiképen sem akarja ; tudomásul venni azt a mélységes nyomorúságot, amely a nem állami tanítóságnak, ennek
