Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-08-04 / 93. szám

1923. augusztus 4.

„Komaromi Lapok“

3. oldal.

semmiféle nemzeti politika eszköze. A felosztásra kerülő földek átvételi árából nyert töke ismét a termelés szolgálatába állítandó, ezek ára tehát létező fizetési eszközökkel, vagy fizetésre alkalmas állami kötvényekkel térítendő meg, illetőleg beszámítandó a vagyondézsmánál.

Nem nyomorgó törpebirtokosokat, de egéstéges kisgazdaosztályt Kívánnak létesíteni, mintán a birtokok felosztása következtében a törpebirtokos elveszti a munkaalkalmat, melyre pedig földtulajdona mellett szüksége van, különösen akkor, ha a mezőgazdaság ezentúl is védelem nélkül marad és az aránytalanul nagy közterheket viselni kénytelen.

A kisipar védelmét és a közszállitások* ban való részesítését, a III. oszt. kereseti adókulcsnak a történelmi országokkal egyenlő megállapítását, illetve az adók egységesítését.

Az utóbbi időben a hazug rágalmak egész tömegét znditja a szövetkezett ellenzéki pártok vezetői s igy ellenem is egy újonnan alakult párt, mely magát köztársasági magyar kisgazda és földmives szövetségnek nevezi. Nem tartom érdemesnek válaszolni ezekre a komolytalan förmedvényekre, nem célom védekezni, hiszen nincs mi ellen, de kötelességemnek ismerem, hogy Szlovenszkó közönsége előtt néhány rövid pontban ismertessem közéleti műnkásságomat, közéleti múltamat, kapcsolatosan az e tekintetben ellenem indított támadásokkal.

Képviselővé választásom előtt a nagy politikával gyakorlatilag sohasem foglalkoztam. Politikai jogaim gyakorlása közben és mindig amikor erre alkalmam volt, a Kossuth Lajos szellemében vezetett 48-as függetlenségi politika mellett nyilatkoztam. Bár elismertem Tisza István nagy kvalitásait, politikáját helytelenítettem, főleg azért, mert nem látta meg az elemi erővel feltörő demokratikus eszméket, vagy elzárkózott azoktól s igy nem gondolt azokra a reformokra, melyek a nemzeti vagy mondjuk, nemzetiségi és gazdasági politika terén voltak elsősorban kívánatosak és szükségesek. Mikor ennek kifejezést adtam, nem egy zben vádoltattam meg pánszlávizmussal vagy demagógiával.

Tartozom az igazságnak azzal, hogy Tisza Istvánt a háború okozójának vádja nem illetheti, hiszen legutóbb a Lidové Noviny ismertette azt a feliratot, melyet 1914 ben, mint miniszterelnök a korouatanácshoz intézett és henne a háború ellen foglalt állást.

Említettem, hogy a gyakorlati politikával nem foglalkoztam, e nelyett azonban tőlem telhető erővel dolgoztam gazdatársadalmi téren. Az OMGE-beli (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) szereplésem jellemzéséra megemlítem, ho?y van vagy 12 esztendeje annak, amikor egy választmányi ülésen, mely végtelen hosszadalmasan foglalkozott a munkabérek leszállításának kétdésével, oly értelemben szólaltam fel, hogy szeretném, ha legalább annyi időt, mint amennyit ezzel a kérdéssel töltöttünk, foglalkoznánk a mezőgazdasági termelés fokozásának kérdéseivel, hogy ezáltal egyrészt a közellátást még inkább biztosítsuk és a mezőgazdasági munkásnak magasabb béreket tudjunk fizetni és lehetővé tegyük a munkásság aggkori biztosítását. A Gönaörkishont vármegyei Gazdasági Egyesületben, melynek jóval a forradalom előtt néhány lelkes munkatársam biztatására és segítségével, 9000 nél több kisgazda tagot toboroztam s a sok akadály dacára keresztül vittem, hogy a vezetésben teljesen egyforma mértékkel vegyenek részt kisgazdák és földbirtokosok és az egyesület demokratizálása érdekében messzemenő további terveim is voltak.

Ideálom a falu gazdasági, kulturális fel- jj emelése. Nem azokkal az eszközökkel, amelye- ; két régente is, most is, sokan jónak és helyes- ; nek tartottak és tartanak, — tehát az egyoldalú és a politikai céljuknak, vagy magánérdekeiknek éppen megfelelő műveltség terjesztésével, da úgy, hogy a községek lakosai között éppen azokat a müveket terjesztettem, melyek felfogásommal ellentétben állottak, azért hogy mindenki önmsga győződhessen meg a pl. már különben is beteg Marx teória (szociáldemokrata programúi) tarthatatlanságáról.

Hitem, hogy csak a színvonal minden téren való emelkedése képes az emberiséget megmenteni a hazug próféták és népvezérek romboló munkájától és biztosítja a szabadság egészséges gyümölcseit, az elégedettséget és \ boldogságot.

Még egy kortes demagógiára akarok vá* laszolni, anélkül, hogy bárkire is dehonesztálónak találnám azt, hogy valaki kamarás volt. Hát én nem voltam, nem is igényelhettem. Jó anyám — Isten nyugtassa — tisztes polgári családból származott.

Betegségem, mely hossza ideig ágyhoz kötött, most otthonomat elhagyni nem engedi. Gyógykezelésem még hosszú időt vehet igénybe. Szlovenszkó és Buszinszkó magyar közönségének köszöntésemet küldöm, azoknak pedig, akik a levelek halmazával kerestek fel betegségem feletti sajnálkozásuk céljából, meleg köszönetem.

Beje, 1923. jnlius 23.

Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, az Orsz. Magyar Kisgazda-, Földmives- és Kisiparospárt országosz elnöke.

1 Borúéin osztrák álHűlcsin tatainak kifizetése.

A pénzügyi minisztérium az 1922. Julias 10-i 250. az. törvény, valamint az 1922. december 11. i 365. sz. kormányrendelet alapján a háború előtti biztosítatlan államkölcsön kamatainak kifizetését nyitja meg. Egyelőre a következő háborút megelőző kölcsönök kamatai kerülnek kifizetésre:

A. 4% os osztr. koronajáradék I. kibocsátás.

B. 4% os osztr. koronajáradék II. kibocsásás.

C. 31/2°/o os beruházási járadék.

D. 4 2%-os papirjáradék.

E. 4,2°/0 os ezüstjáradék.

E. 40/°-os konvertált papirjáradék.

G. 4%-os konvertált ezüstjáradét.

H. 4% os osztr. arany járadék.

Az 1922. évi 365. sz. kormányrendeletben felsorolt háborút megelőző magyar államkölcsönök kamatai kifizetésének megnyitása külön hirdetmény utján tétetik közzé. Azok háborn előtti kölcsönök kamatfizetése, amelyen az 1921. évi 151. és 355. sz. kormányrendeletek értelmében hivatalos letétbe gyüjtettek, amelyekre azonban az 1922. évi 365. sz. kormányrendelet nem vonatkozik, később kerül rendezésre. A kamatfizetésnek az 1922. december ll.-i 365. sz. kormányrendelet által eszközölt rendezése a kötött kölcsönkötvényekre egyáltalában nem vonatkozik; ezeknek kamatai a további rendezés eszközléséig, ha az illető kötvények hivatalos letétbe adattak át, továbbra is az 1919. március 15. i 132. kormányrendelet értelmében fognak kifizettetni.

A fenti kifejezetten megnevezett háborút megelőző államkölcsönök kamatai azon ideiglenes jegyek alapján fognak kifizettetni, amelyek az eredeti kötvénye helyett adatnak ki, ha ezek az 1921. évi 151. sz. kormányrendelet értelmében hivatalos letétbe adattak át s az 1916. évi 126. sz. kormányrendelet értelmében | jelöltettek meg. A pótlevelek a kölcsönkötvényékért (A-G pont) 100 K koronaérték = 100 i Ke arányban adatnak ki; az aranyjáradókért az ideiglenes jegyek 100 frt. = 251'25 K arányban fognak kiadatni, vagy inás külön arány ; szerint, amelyet a pénzügyi miniszter az 1922. évi 250. sz. törvény 8. §-a alapján egyes esetekben intézetek és alapok számára állapított meg. Az ideiglenes jegyek az eredeti kötvények egyes nemei szerint sorozatokra osztat- ! nak fel, amelyek mindegyike a föntsorolt ere- ; de ti kötvények betűjelzésével lesznek ellátva.

Az A-G sorozatokban foglalt ideiglenes jegyek 100, 200, 1000, 2000, 10000 és 20000 Ke ás darabokban, a H sorozatú ideiglenes j jegyek pedig 1000, 2000,10000 és 20000 Ke ás, j s ezenkívül 502.50, 2512'50 és 25125'— Kc-ás ' drbokbanadatnak ki. Azideiglenös jegyek számá- ’ nak és felosztásának az eredeti kötvények szá- i mával és felosztásával összhangzania nem kell. ' Az ideiglenes jegyek félévenként utólag és pedig V. 1 én és XI. 1-én az eredeti kötvények kamatlába szerint fognak kamatozni. E célból minden egyes ideiglenes levélhez 10 drb. félévi kamatszelvény csatoltatik, amulyek közül az első 1923. Y. 1-én, az utolsó 1927. XI. 1-én válik esedékessé. Az ideiglenes jegyek forgalomban maradnak mindaddig, mig a Sí. Germaini békeszerződés 203. cikkelye szerinti kötvényfelosztás alapján a további megfelelő intézkedések mag nem téteknek. Amennyiben az e deti kölcsönkötvényekhez a megfelelő kain elvények is csatoltatnak, az 1920. jnlius

16 ától 1922. november 1 ig járó kamatok kifizettetnek.

Az 1919. március 1-töl esedékes szelvények által képviselt kamatok, amennyiben azok az 1920. jnlius 16-ig járnak, névértékűk szerint számított építkezési sorsjegyekkel lesznek kártalanítva, aminél a 100 Ke nál kisebb öszszegek készpénzben fizettetnek ki. A kártalanítás csakis oly kötvények szelvényeiért jár, amelyek az 1922. julius 10.—i 250. sz. törvény kihirdetése napján, azaz 1922. augusztus 26-án csehszlovák állampolgárok vagy belföldi jogi személyek tulajdonában voltak. A kárpótlás megállapítása felől az államadósság igazgatósága dönt. amelynek elutasító határozata a pénzügyi miniszterhez megfellebbezhető; a felebbezés az elutasító határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az államadósságok igazgatóságánál nyújtandó be. Azon hiányzó szelvények értéke, amelyek 1922. november 1. é után váltak esedékesekké, egészben vagy ará, nyos részben készpénzben pótlandó. Azok, akik a békeidei kölcsönkötvényeket lisztkölcsönie váltják be, kívánhatják, hogy a beváltott köt- I vényekhez tartozó szelvények utólagosan fi- I zettesenek ki, ha az ugyanazon kibocsátású i szelvények a beváltásnál csak azért nem let; tek kifizetve, mert számra, sorozatra és betüj jelre nézve a kötvény palástjával nem egyez; tek. A pénzügyi minisztérium.

VÍZUMOT

útlevelekre és mindenféle útlevólügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a

„Hilfsverein der jüd. Hochschüler aus der Slowakei.“ 383

Praha I., Postfach 620. Közbenjárási díj vízumonként 15 korona. ------ • -----j Városi közgyűlés.

(Délután 5-től este 10 óráig. — Heves viták egy nyugdíjaztatás körül. — Nem emelnek pótadót. — Munkáslakások. — Utcák kövezése. Illetőségi ügyek.)

Komárom, 1923. aug. 2.

Nagy érdeklődés mellett nyitotta meg csütörtök d. u. 5 órakor Csizmazia György polgármester Komárom város közgyűlését. A bizottsági tagok csaknem teljes számmal résztvettek a gyűlésen. A terem falai mellett elhúzódó padokon pedig igen sok komáromi polgár szorongott. Ezt a szót nemcsak a tömött sorokra kell érteni, mert tényleg „szorongott“ a közönség, hiszen a polgárok bőrére ment az egész dolog, mert ez a gyűlés volt hivatva dönteni, hogy 300 százalék, vagy csak (!) 200 százalékos pótadót fognak-e a jó komáromiak fizetni.

Mire azonban erre a fontos pontra került volna a sor, akkorra igen sok idő eltelt. A biz. tagok előcsatározásokat vivtak és egy nyugdijazási ügy körül több, mint egy órás vitatkozást folytattak. így aztán a legfontosabb tárgyakhoz érve, félig-meddig kivolt már merülve a közgyűlés, de meg a hallgatóság is, amelynek száma mindinkább csökkent és az utolsó előtti pontnál, az utcák kövezésénél már csak egy-két kitartó hallgató bóbiskolt a falmenti pádon. Ezek közül is egyik már nagyon türelmetlenkedett és mikor arról volt szó, hogy melyik utcákat fogják kövezni, azt a keserű kiszólást kockáztatta meg, hogy

— Ne arról beszéljenek, hogy melyik utcát kövezik ki, hanem azt a bizottsági tagot kell megkövezni, aki mindig, mindenkor fölszólal és csak az időt lopja lényegtelen szóáradatával.

A gyűlés elején nyugdíjügyeket tárgyaltak. így többek között Farkas Péter városi Írnok ügyét is, akit 28 évi szolgálat után 8827 kor. évi nyugdíjjal aug. 1-től kezdve nyugdíjaztak.

Majd Nagy Jenő rendőrfőkapitány nyugdijiránti kérvényét olvasták fel, amelyben a kérelmező elmondja, hogy a rendőrség rendezésével már január 1-től megszűnt a városnál főkapitányi minősége, de mindezideig nem tud biztosat, hogy az állam hogyan rendezi véglegesen az ügyét. A várostól se akarja tovább elfogadni, oly állás után a fizetést, amely állás