Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-28 / 90. szám

1 X3 O Ju JL T 1 K A I. Tu A X*. ^»g^wvnnegye'iíL évfolyam« ff i i a 1 -----«a—us= ■-■■' '■■■■■' ~TMg 90. tzáin. Szombat) 1923. Julius 28. —i — ^ £H1lz«t6ii ár cseh« íjdovAk értékben Helybeli és vidékre postai tzétkttidéssei: iSgfeys évre 80 K4 félévre 40 SL negyedévre 23 K, Kttlföldön 160 Ke. Etgy«s szám ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA iÁNOS. ffőszerkfsatő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARAfóY.sY JÓZSEF dr. Sierfcesztftaé# é> cUdóhivatal NAúor-u 28 hővé úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk rissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kw!M csütörtökön és szombatot rohamosan közelednek és a hírek szerint szeptemberben lesznek megtartva. A köz- j ségi választás nagy erőmérkőzése lesz a pártoknak, amelyek buzgón készülődnek a kormány pártjaival való ütközésre, mely­nek kimenetele rendkívül fontos és élet- ‘ bevágó lesz egész SzlovenszKó lakosságára, j A választásnak el kell döntenie, hogy a j községek önkormányzatában azoknak aka- i rata érvényesüljön, akik a terheket viselik, 1 akik a községeket fenntartják s akik azok- > nak felvirágoztatásáért minden áldozat- \ hozatalra kötelezve vannak. Nem lehet j tehát közömbös Szlovenszkó egyetlen adó- | fizetőjére sem, hogy a községi választások j eredménye a lakosság azon rétegeinek javára dőljön el, amelyek a közterhek viselésében érdekelve vannak. Négy éve várjuk a községi válasz­tásokat, sok gondolkozás után végre, úgy ! látszik, komolyan rászánta magát a kor- \ mány is, hogy a mai, az országos politikai ‘ erőviszonyokon alapuló, de a helyi érdé- I kekkel egyáltalában nem számoló kineve- f zési rendszernek vége legyen és az autono- ? mia gyakorlására magának az adózó polgárságnak akaratából választott képvi­selők állíttassanak a községek élére. Nem lehet eléggé hibáztatni azt az igazságtalan ! rendszert, mely eddig e téren uralkodott s amely rettenetes károkat okozott a községeknek nemcsak azáltal, hogy úgy­szólván teljesen avatatlan kezekbe tette Je a lakosság sorsát, de azáltal is, hogy olyan *; szellem meghonosítását igyekezett a váró- j sok és községek önkormányzatába bele- [ plántálni, amely elsősorban a mindenkori ; kormányok kedvét kereste s csak másod­­sorban gondolt azokra, akiknek sorsáról j intézkedett. Hogy ennek a szellemnek érvé- ; nyesülése nyomán milyen elviselhetetlen j állapotok teremtődtek, nekünk, komáro- - miaknak, nem kell példáért a szomszédba i menni. Keserű tapasztalatok árán tanul- ; hattuk meg, hogy mit jelent az olyan ; gazdálkodás, mely ebből a szellemből fakad, j A választások politikai jelentőségét ; egy percre sem szabad szem elől tévesz- j teni. Hogy a községi választásokat a kor­mány a parlamenti választások sémája szerint fogja megtartani, nemcsak óvatos­ságra int bennünket, de egyenesen köte­lességeket ró minden őslakosára ennek az j országrésznek. Tudjuk jól, hogy a kor- j mány a nemzetgyűlési képviselők válasz- i tásánál a katona szavazatok nagy törne- j gével biztosította koalíciós pártjai részére j az eredményt, ezt a jól bevált kísérletet j a községi választásoknál is alkalmazni * fogja, abban a reményben, hogy újra si- i kei ülni fog. Hogy ez az eljárás milyen félszeg helyzeteket fog teremteni a köz­ségek életében, azt előre lehet látni és csak arra fog szó gálni, hogy az eddigi sérelmeket szaporítsa. Épen ebből az ok­ból mindent el kell követnünk, hogy az akciónak eredményét meghiúsítsuk és a győzelmet azok részére vívjuk ki, kiknek anyagi és életérdekei forognak kockán. Nagy feladat vár a küzdelemben a magyarságra is, mely saját jól felfogott érdekében csakis azzal az elhatározással vehet részt a választásban, hogy saját sorsának intézését olyanokra bízza, kik vele együtt küzdenek s akik az állam j fentartásában résztvesznek. A nagy terhek elviselhetetlen súlya kell, hogy öntudatra ébresszen mindenkit és azoknak álljon j törhetetlen támogatására, akik felfelé és lefelé egyetlen szempontot tartanak fon­tosnak : az adózó lakosság érdekeinek minden mellékgondolat nélkül való kép­viseletét és védelmét. == Benes külügyminiszter a Népszövetség főtitkára? A Bohemia egy értestt , hogy a Nép 82ÖV* tségnéi Sir Eric Drammondnak ez évvé gén leendő visszalépése folytán megüresedő főtitkári állás bt töltésénél Benes dr. külügy­miniszter jön komoly számításba. B nesoek a minap Párisban és London an való idézésekor alkalma volt tájékozást szerezni az ő j»iö é­­sére vonatkozólag és amint mondják, Angliá ban is szt a benyomást nyerte, hogy jelölése egyáltalán kedvező hatást vált ki. = A községi választások ideje. A küszö­bön levő községi választások id jet angu ztus hóban állapítják meg hivatalosan. A belügy­miniszter a járási hatóságokat jelentésre hívta föl, melyek javaslataikat már fölterjesztették. A járási hatóságok — hir szerint — legtöbb esetben szeptember hónap vasárnapjain kíván­ják a választásokat megtartani és pedig leg­inkább szeptember 16 án. Az északibb terüle­­teken október első két vasárnapját jelölték meg, mert a mezei n unkával és betakarít ássa! csak ebben az időben lesznek készen. így írja í ezt a Národni Listy, melynek a koimánykörök­­ben megfelelő összeköttetésekkel bir. = Államszövetség Magyarország és Ju­goszlávia között. A belgrádi udvarhoz közel­álló Vreme c. lap, az előkelő radikálisok or­gánuma, egyik legutóbbi számában Magyar­­országgal foglalkozik és fölveti a kővetkező kérdéseket: Megnyerhető e Magyarország Ju­goszlávia szövetségesének. Eleget tenne e Ma­gyarország a szövetségnek. Megtalálná e a két állam egy szövetségben érdekeit. A lep mind a három kérdésre igennel válaszol. Hivatkozik a szerb vegyes nyelvű területen lakó magya- ! rok és szerbek kölcsönös megértésére s ut-1 a j történelemre, amely azt bizonyítja, hogy 1389 ben fegyverbarátság fűzte össze a két államot a közös veszedelem, a (örökök ellen. Úgy véli, j hogy a két állam közötti ellentétek már nem olyan élesek, hogy lehetetlen lenne a barátsá- j gos közeledés. A régi jó viszonyt a kamarilla mesterkedése szakította meg. Mind a két állam i elszigetelten él és ez a körülmény egymásra utalja őket. A Magyarországgal létesítendő államszövetség vámterülete Magyarország északi határától az Adria, Egei és Fekete tengerig terjedne. A ciak .-zennt a m>gyi>r jugoszláv államszövetség mm jének úgy Belgrádban, miül Budap sten Vannak hívei. = Lengyelország nem csatlakozik a kis antanthoz. A 1 ügyel kü ü.ymiuiszter S yda a BZi-jmbrn beszédet mondott, melyben megálla­­piiotta Lengyelországnak viszonyát a kisan­­tanthoz. A kisantant a benne egyesült államok­­n k a küttubözö békeszerződéseken nyugvó kölcsönös biztosítását foglalja magába. A béke­szerződések állandósága nemc-ak Booaánia, Csehszö vákia és Jugoszlávia jnvát mozdítják elő, hnnt-m a közjót is szogáják. Ez a kis­­auiant léijoeO'Uiií-ága és ebből következik L ugyrlország barátságos magatartása is a kis­­antantlal »zemb n. Elégséges rámutatni Lengyel­­ország keieti és nyugati határaira, valamint a nagykövetek kontár.nciájáuak a vilnai kérdés­ben és a keleti Kidengyelország tekintetében hozott döntésér--. Ezért, függetlenül a kisantant­­hoz való politikai viszonyunktól — úgymond — L ngyelorszáí csatlakozásának igazi feltételei hiányzanak. A 1 ngyel kormány Sinayában nem lesz képvi-elve. = Vízi haderők a Dunán. A kisantantnak sinajni konferenciáján, mint prágai hitelt érdemlő forrásból értesülünk, térgyelá-ra kerül a kis­­antaut dunai viai h aderejének kölcöuös forgalmi szabályozása is. A nemzetközi Duna egyezmény megkötésénél íudvalevő-n nem sikerült egyet­értést teremteni a katonai vizijárómüvek for­galmára vonatkozó angol, francia és román javaslatok között. A csehszlovák katonai körök szempontjából az angol javaslat a legelfogad­­halóbb, m-rt a mint azt Koutoky dr. katonai iró kifejtette, miudenféle mmz-it vizi hader-je számára hozzáférhetővé teszi a Dunát, amivel jogilag egész Ulmig terjeszti kr a F kete ten­gert, vagyis tengerhez juttatja Ccehszlovákia viai haderejét. = Az interparlamentáris Unió az id’n Kopenhágában fog tanac-kozui augusztus 15. és 17 ike között. A dán delegáció mán a leg­nagyobb szambán a magyarok veszn-k részt. Apponyi Albmt gróf és B rzeviczy Albert ve­zetése alatt 53 poitikus u'a/ik Kopsnhágába, közöttük Gratz Gusztáv, SíL-réuyi József, Lukács György, Rassay Károly, Wo ff Károly, H -gy*-8hi»imy Lajos, Pékár Gyua, Gömbös Gyula, H g*-düs György. A cseh-ziovak d-legátusokat Brab-c szenátor, a románokat pedig Dimitriu Constantin, a szénáim aMnöke fogja vezetni. Az S. H. S király-ág parlamentje szintén kép­­viselteti magát, a ré ztvevőket azonban eddig még n«m jelentették be. Németországból töb­bek között Walter Schücking, Constantin, Febrenbach, Löbe és Edn rd Bernstein vesz­nek részt. Az osztrák delegáció Mataja kép­viselő vez-tésével indul ulra, mig az ango­lokat Robert Cecil lord, az olaszokat Oiraolo szenátor és az ameriak&t Mac Kinley fogja vezetni. = Gazdasági szövetség Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország között A »Die Stunde» egy pirisi távirat alapján irja, hogy Benes cseh­szlovák külügyminiszter párisi tárgyalása min­den valószínűség szerint kiindulópontja Közép­­európa újabb gazdasági orientálódásának. Arról van szó, hogy gazdasági fejlődés jöjjön létre Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország között. A kezdeményezést azok a szigorúan bizalmas tárgyalások vezették be — irja a lap — amiket Foch marsall legutóbbi utazása alkalmával foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom