Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-28 / 90. szám
1 X3 O Ju JL T 1 K A I. Tu A X*. ^»g^wvnnegye'iíL évfolyam« ff i i a 1 -----«a—us= ■-■■' '■■■■■' ~TMg 90. tzáin. Szombat) 1923. Julius 28. —i — ^ £H1lz«t6ii ár cseh« íjdovAk értékben Helybeli és vidékre postai tzétkttidéssei: iSgfeys évre 80 K4 félévre 40 SL negyedévre 23 K, Kttlföldön 160 Ke. Etgy«s szám ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA iÁNOS. ffőszerkfsatő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARAfóY.sY JÓZSEF dr. Sierfcesztftaé# é> cUdóhivatal NAúor-u 28 hővé úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk rissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kw!M csütörtökön és szombatot rohamosan közelednek és a hírek szerint szeptemberben lesznek megtartva. A köz- j ségi választás nagy erőmérkőzése lesz a pártoknak, amelyek buzgón készülődnek a kormány pártjaival való ütközésre, melynek kimenetele rendkívül fontos és élet- ‘ bevágó lesz egész SzlovenszKó lakosságára, j A választásnak el kell döntenie, hogy a j községek önkormányzatában azoknak aka- i rata érvényesüljön, akik a terheket viselik, 1 akik a községeket fenntartják s akik azok- > nak felvirágoztatásáért minden áldozat- \ hozatalra kötelezve vannak. Nem lehet j tehát közömbös Szlovenszkó egyetlen adó- | fizetőjére sem, hogy a községi választások j eredménye a lakosság azon rétegeinek javára dőljön el, amelyek a közterhek viselésében érdekelve vannak. Négy éve várjuk a községi választásokat, sok gondolkozás után végre, úgy ! látszik, komolyan rászánta magát a kor- \ mány is, hogy a mai, az országos politikai ‘ erőviszonyokon alapuló, de a helyi érdé- I kekkel egyáltalában nem számoló kineve- f zési rendszernek vége legyen és az autono- ? mia gyakorlására magának az adózó polgárságnak akaratából választott képviselők állíttassanak a községek élére. Nem lehet eléggé hibáztatni azt az igazságtalan ! rendszert, mely eddig e téren uralkodott s amely rettenetes károkat okozott a községeknek nemcsak azáltal, hogy úgyszólván teljesen avatatlan kezekbe tette Je a lakosság sorsát, de azáltal is, hogy olyan *; szellem meghonosítását igyekezett a váró- j sok és községek önkormányzatába bele- [ plántálni, amely elsősorban a mindenkori ; kormányok kedvét kereste s csak másodsorban gondolt azokra, akiknek sorsáról j intézkedett. Hogy ennek a szellemnek érvé- ; nyesülése nyomán milyen elviselhetetlen j állapotok teremtődtek, nekünk, komáro- - miaknak, nem kell példáért a szomszédba i menni. Keserű tapasztalatok árán tanul- ; hattuk meg, hogy mit jelent az olyan ; gazdálkodás, mely ebből a szellemből fakad, j A választások politikai jelentőségét ; egy percre sem szabad szem elől tévesz- j teni. Hogy a községi választásokat a kormány a parlamenti választások sémája szerint fogja megtartani, nemcsak óvatosságra int bennünket, de egyenesen kötelességeket ró minden őslakosára ennek az j országrésznek. Tudjuk jól, hogy a kor- j mány a nemzetgyűlési képviselők válasz- i tásánál a katona szavazatok nagy törne- j gével biztosította koalíciós pártjai részére j az eredményt, ezt a jól bevált kísérletet j a községi választásoknál is alkalmazni * fogja, abban a reményben, hogy újra si- i kei ülni fog. Hogy ez az eljárás milyen félszeg helyzeteket fog teremteni a községek életében, azt előre lehet látni és csak arra fog szó gálni, hogy az eddigi sérelmeket szaporítsa. Épen ebből az okból mindent el kell követnünk, hogy az akciónak eredményét meghiúsítsuk és a győzelmet azok részére vívjuk ki, kiknek anyagi és életérdekei forognak kockán. Nagy feladat vár a küzdelemben a magyarságra is, mely saját jól felfogott érdekében csakis azzal az elhatározással vehet részt a választásban, hogy saját sorsának intézését olyanokra bízza, kik vele együtt küzdenek s akik az állam j fentartásában résztvesznek. A nagy terhek elviselhetetlen súlya kell, hogy öntudatra ébresszen mindenkit és azoknak álljon j törhetetlen támogatására, akik felfelé és lefelé egyetlen szempontot tartanak fontosnak : az adózó lakosság érdekeinek minden mellékgondolat nélkül való képviseletét és védelmét. == Benes külügyminiszter a Népszövetség főtitkára? A Bohemia egy értestt , hogy a Nép 82ÖV* tségnéi Sir Eric Drammondnak ez évvé gén leendő visszalépése folytán megüresedő főtitkári állás bt töltésénél Benes dr. külügyminiszter jön komoly számításba. B nesoek a minap Párisban és London an való idézésekor alkalma volt tájékozást szerezni az ő j»iö ésére vonatkozólag és amint mondják, Angliá ban is szt a benyomást nyerte, hogy jelölése egyáltalán kedvező hatást vált ki. = A községi választások ideje. A küszöbön levő községi választások id jet angu ztus hóban állapítják meg hivatalosan. A belügyminiszter a járási hatóságokat jelentésre hívta föl, melyek javaslataikat már fölterjesztették. A járási hatóságok — hir szerint — legtöbb esetben szeptember hónap vasárnapjain kívánják a választásokat megtartani és pedig leginkább szeptember 16 án. Az északibb területeken október első két vasárnapját jelölték meg, mert a mezei n unkával és betakarít ássa! csak ebben az időben lesznek készen. így írja í ezt a Národni Listy, melynek a koimánykörökben megfelelő összeköttetésekkel bir. = Államszövetség Magyarország és Jugoszlávia között. A belgrádi udvarhoz közelálló Vreme c. lap, az előkelő radikálisok orgánuma, egyik legutóbbi számában Magyarországgal foglalkozik és fölveti a kővetkező kérdéseket: Megnyerhető e Magyarország Jugoszlávia szövetségesének. Eleget tenne e Magyarország a szövetségnek. Megtalálná e a két állam egy szövetségben érdekeit. A lep mind a három kérdésre igennel válaszol. Hivatkozik a szerb vegyes nyelvű területen lakó magya- ! rok és szerbek kölcsönös megértésére s ut-1 a j történelemre, amely azt bizonyítja, hogy 1389 ben fegyverbarátság fűzte össze a két államot a közös veszedelem, a (örökök ellen. Úgy véli, j hogy a két állam közötti ellentétek már nem olyan élesek, hogy lehetetlen lenne a barátsá- j gos közeledés. A régi jó viszonyt a kamarilla mesterkedése szakította meg. Mind a két állam i elszigetelten él és ez a körülmény egymásra utalja őket. A Magyarországgal létesítendő államszövetség vámterülete Magyarország északi határától az Adria, Egei és Fekete tengerig terjedne. A ciak .-zennt a m>gyi>r jugoszláv államszövetség mm jének úgy Belgrádban, miül Budap sten Vannak hívei. = Lengyelország nem csatlakozik a kis antanthoz. A 1 ügyel kü ü.ymiuiszter S yda a BZi-jmbrn beszédet mondott, melyben megállapiiotta Lengyelországnak viszonyát a kisantanthoz. A kisantant a benne egyesült államokn k a küttubözö békeszerződéseken nyugvó kölcsönös biztosítását foglalja magába. A békeszerződések állandósága nemc-ak Booaánia, Csehszö vákia és Jugoszlávia jnvát mozdítják elő, hnnt-m a közjót is szogáják. Ez a kisauiant léijoeO'Uiií-ága és ebből következik L ugyrlország barátságos magatartása is a kisantantlal »zemb n. Elégséges rámutatni Lengyelország keieti és nyugati határaira, valamint a nagykövetek kontár.nciájáuak a vilnai kérdésben és a keleti Kidengyelország tekintetében hozott döntésér--. Ezért, függetlenül a kisantanthoz való politikai viszonyunktól — úgymond — L ngyelorszáí csatlakozásának igazi feltételei hiányzanak. A 1 ngyel kormány Sinayában nem lesz képvi-elve. = Vízi haderők a Dunán. A kisantantnak sinajni konferenciáján, mint prágai hitelt érdemlő forrásból értesülünk, térgyelá-ra kerül a kisantaut dunai viai h aderejének kölcöuös forgalmi szabályozása is. A nemzetközi Duna egyezmény megkötésénél íudvalevő-n nem sikerült egyetértést teremteni a katonai vizijárómüvek forgalmára vonatkozó angol, francia és román javaslatok között. A csehszlovák katonai körök szempontjából az angol javaslat a legelfogadhalóbb, m-rt a mint azt Koutoky dr. katonai iró kifejtette, miudenféle mmz-it vizi hader-je számára hozzáférhetővé teszi a Dunát, amivel jogilag egész Ulmig terjeszti kr a F kete tengert, vagyis tengerhez juttatja Ccehszlovákia viai haderejét. = Az interparlamentáris Unió az id’n Kopenhágában fog tanac-kozui augusztus 15. és 17 ike között. A dán delegáció mán a legnagyobb szambán a magyarok veszn-k részt. Apponyi Albmt gróf és B rzeviczy Albert vezetése alatt 53 poitikus u'a/ik Kopsnhágába, közöttük Gratz Gusztáv, SíL-réuyi József, Lukács György, Rassay Károly, Wo ff Károly, H -gy*-8hi»imy Lajos, Pékár Gyua, Gömbös Gyula, H g*-düs György. A cseh-ziovak d-legátusokat Brab-c szenátor, a románokat pedig Dimitriu Constantin, a szénáim aMnöke fogja vezetni. Az S. H. S király-ág parlamentje szintén képviselteti magát, a ré ztvevőket azonban eddig még n«m jelentették be. Németországból többek között Walter Schücking, Constantin, Febrenbach, Löbe és Edn rd Bernstein vesznek részt. Az osztrák delegáció Mataja képviselő vez-tésével indul ulra, mig az angolokat Robert Cecil lord, az olaszokat Oiraolo szenátor és az ameriak&t Mac Kinley fogja vezetni. = Gazdasági szövetség Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország között A »Die Stunde» egy pirisi távirat alapján irja, hogy Benes csehszlovák külügyminiszter párisi tárgyalása minden valószínűség szerint kiindulópontja Középeurópa újabb gazdasági orientálódásának. Arról van szó, hogy gazdasági fejlődés jöjjön létre Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország között. A kezdeményezést azok a szigorúan bizalmas tárgyalások vezették be — irja a lap — amiket Foch marsall legutóbbi utazása alkalmával foly-