Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-14 / 84. szám

6. old> 1. teremtett ebben a zűrzavarosnak tetsző és mégis oly egyszerű kérdésben a legfelsőbb semmitő­­szék egy döntése, amely a maga pontosságával és súlyával bevilágitott állampolgárság és illetőség problémájának kaotikus sötétjébe. A román leg­főbb semmitőszék ugyanis egy konkrét eset kapcsán a következő nagy érdekű dönlést hozta az állampolgárság kérdésében : Mindazok a nem román nemzetiségű polgárok, akik a békekötés idejében Erdélyben, vagy Románia más részén állandó lakással, vagy foglalkozással bírtak és nem optáltak, minden uj közigazgatási intézkedés mellőzésével egyenesen román állampolgároknak tekintendők. Vájjon nem volna e méltányos, ha a mi legfőbb hatóságaink is ugyanerre az állás­pontra helyezkednének ? — A rossz menetrend következménye. Em­lítettük már, hogy Nagy Janos duu&szerdahelyi házalót a napokban még világos este Őrsujfaln felé haladtában utonáliók megtámadták és kira­bolták. A károsodott előadta, hogy nem tudta azt, bogy az utolsó vonat fél 5-kor délután megy Szerdahely felé, azt hitte, hogy fél 8-kor megy az utolsó és akkorra ment le az állo­másra. Ezt a vonatot azonban beszüntették. Iey azután kénytelen volt gyalog elindulni Őrsujfala felé, hogy ott meghalhasson egy is­merősénél, mivel aznap már nem mehetett haza Duoaszerdaheiyre. Az esti vonat beszün­tetésének köszönheti az egész esetet, mert ha akkor esti vonattal haza tud menni, nem rabol ják ki az országúton. íme, mit nem okoz egy menetrend változás. — Ufóhangok a csallóközi pártalakítás­hoz. (A fából való vaskarika. Hol a párt? Ki­nek kei) az uj párt? Az időpont kérdése. La a lórul!) Nagy szükségben rendszerint nagyon ta­lálékonyak szoktak lenni az emberek; ilyen találékonyságnak nagyon sikertelen példányát szemléltük legutóbb Csallóközben, ahol a mai elszerencsótienedett viszonyok között, a népboldo­­gitás érdekében szintén kitaláltak valamit. No nem éppen a puskapori, de legalább a politikai fából való vaskarikát: a pártonkivülí pártot. Ez a reménybeli páctonkivüíi párt persze álomnak j is mesés boldogságot Ígért a zászlója alá se- , regleudő híveknek. Csallóköz józanul gondolkozó szinmagyar népe azonban a legkevósbbé sem mutatott hajlandóságot a#kétes értékű, de két­ségtelen cél érdekében leendő tömörülésre, sőt DuDaszerdahelyen az alakuló gyűlésen kíván­csiságból megjelentek és elszéledtek a gyűlés befejezése előtt, s a fővezérnek jobb ügyhöz méltó buzgósága kétségbevonhatlanul kárba veszett, mikor a hivatalos jelenvolíak előtt az uj párt megalakulását egyhangúlag kimondotta, akkor felmerült a kérdés, hogy hol a közönség ? A zászló meg van, — de hol a párt? A gyű­lés után aztán utón útfélen vagdalták egymás fejéhez az emberek a különféle igazságokat s itt-amott egy pár régi jó barát alaposan össze­szólalkozott ... Ne tessék nagyon megijedni, mert nem éppm a politikai elvhüség miatt akar­ták betörni egymás fejét, hanem inkább a sa­ját fejüket törték azon, hogy kiördögnek van szüksége a pártonkivülí pártra? Az egyik azt állította, hogy az uj pártra bizonyos félig isme­retlen köröknek volna szükségük, akik igy akar­ják megbontani a fenyegetőleg erős, egységes magyar arcvonalat; a másik úgy vélte, hogy a főtisztelendő pártvezér ur talán képviselő sze­retne lenni; a harmadik meg debizonyistenke­­dett, hogy alkalmasint kanonoki állásra vágyik. A nagyközönségnek ilyen véleménye van a párt­ról, több helyi politikus pedig hirlapilag nyilat­koztatta ki, hogy semmi Köze sincs az uj párt­hoz. Az egyre szükebb körű intézőbizottság meg azon gondolkozik, hogy melyik időpont volna alkalmas valami nj part alakítására, — mert félő, hogy a mi gyáron befagyott, az ősz­szel majd hervadtan hull össze, — télen pedig leég . . . tavasszal meg, uram bocsa’ — tavasz­­szalmeg az emberek is máskor gondolkoznak ... Mi pedig ma már végérvényesen megállapíthat­juk, hogy az egységes magyar pártok közé éket verni, s az ilyen halvaszüietett politikai anyóssal a magyar összetartást megzavarni nem sikerült és a jövőben sem fog sikerülni! A hadsereg nélkül levő és maradó politikai vezér-jelöltek pedig — szánjanak le a lórul. . . ! — Megfojtotta magát. Az öngyilkosság szokatlan módját választotta Löwy Ignác ne­­mesócsai lakos, kit a komáromi közkórház el­mebeteg osztályán ápoltak. Vasárnapra virradó éjjel követte el Löwy az öngyilkosságot, réggé «Komáromi Lapok« holtan találták cellájában nyakán zsebkendő­­í jéből és alsóruhájából készült kötél volt, melyet szorosra összehúzott és- igy megfulladt. — Ahol nem kell vizűm. Prágából jelen­tik : Anglia, Franciaország, Olaszország, Spa­nyolország, Svájc, Belgium, Hollandia és Luxem­burg kölcsönösen megegyeztek, hogy az egy­, másközti forgalomban beszüntetik az utasok I ellenőrzését és nem követelnek vizumot egymás | állampolgáraitól. Ezt az intézkedést azzal in-. | dokolják meg, hogy könnyíteni akarnak az | úgyis sok kellemetlenségnek kitett utasokon, ! mert semmi szükség sincs arra, hogy továbbra jj is molesztálják ezekkel a fölösleges rendelke­zésekkel az utazó közönséget. Egyébként pa dig ezeket a kino3 rendszabályokat most már úgyis a háborús évek nélkülözhetővé vált kel­lemetlen emlékei közé kell sorolni és mint teljesen fölöslegeseket lomtárba kell helyezni, mert elv-sztették minden jogosságukat. A prá­gai „Tribuns“ ehb z & hírhez hozzáfűzi: Vájjon mikor fogjuk már ezt a követésre méltó pél­dát valóban és a gyakorlatban már mi is kö­vetni? — Állami felügyelet alá kerülnek az ópium morfium és kokaínkészitők. Az 1923. évi május 29-én kelt törvény, — amely tudvalevőleg a nemzetközi ópiuímgyezményre vonatkozik — junms 22-én lépett érvénybe. A törvény az opium, morfium és kokainkészitmények előállí­tását, kivitelét és behozatalát az egészségügyi minisztérium engedélyéhez köti s a törvény rendelkezéseinek áthágóit 20000 koronáig tér jedő pénbüntetéssel és ipari joguk elvesztésével bünteti. VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útleválügyet meg­bízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjiid. Hochschüler aus der Slovakei.M 383 Praha I., Postfach 620. Közbanjárási dij vízumonként 20 korona. — Internátus elemi, poigárí és gimnáziumi leánytanulók részére az irgalmas nővérek ko­máromi intézetében. Az internátus növendékeinek jónevelést és gondozást, ízletes táplálékot, szép berendezésű tiszta, világos és egészséges ott­hont, nagy tágas kertben szabad mozgást biz­tosítanak az intézetet vezető Irgalmas Nővérek. — Láb- és. kózizzadás oilsn azonnali biz­tos hatású a „Pedin“, egyszeri használat utáp a kellemetlen szagot is teljesen megszünteti. Ára 4 cK, Kapható jobb fodrász üzletekben és Mórocz Zs. droguista üzletében. Saját érdekében utánzatokat ne fogadjon eí! Postán Kovách gyógy­­tár, Komárom küldi. 264 — Amerikai tanszabadság. Nagy elvi jelentőségű döntést hozott az Egyesült Államok Supreme Courtja egy konkrét, esetből kifolyólag. Kimondotta alapelvül azt, hogy mindenki olyan nyelven tanulhat Amerikában, amilyenen akar, mert ehhez az alkotmány értelmében minden­kinek elidegeniihetelen joga van. Ennél fogva az alkotmány szellemébe és egyenes intézkedéseibe ütközik, tehát érvénytelenek az olyaD törvények amelyek bizonyos idegen nyelvek tanítását el­tiltják a felekezeti iskolákból. A döntés meg­­okolása kifejti, hogy idegen nyeivek tanulása, és tanítása senkire nézve nem lehet káros, az államra sem, tekintet nélkül arra, hogy milyen az a nyelv, német, kínai, vagy szanszkrit-e ? A személyes szabadság elvének flagráns megsértése, amikor valakinek megtiltják, hogy nyelvtanítással keresse meg kenyerét. Azok az államok tehát, mirt Ohió, lowa és Nebraska, a melyek törvény­­hozásilag tiltották meg a felekezeti iskolákban a német nyelv tanítását, alkotmánysértést követtek el. A döntést egy nebraskai német tanító, Robert Mayer ügyéből kifolyólag hozták. Mayert nem­csak tanítástól tiltották el, de, meg is büntették törvényszegését. A legfőbb bíróság döntése ér tőimében Mayer nemcsak, hogy semmi bűnt nem követett el, amikor németül tanított — mert ehhez elvitázhatatlan joga volt, hanem bűnös Nebraska állam, amely e jogától őt megfosztotta. A főbiróságnak két tagja nem helyeselte e dön­tést, ezek a kisebbségi véleményük megindoko­lásában azt hozták fel, hogy elég, ha Amerika leltüri, hogy a szülők idegen nyelvre tanítsák a t gyermekiket, — az angol nyelvű amerikai nem­­í zetekre káros következményekkel járhat, ha még i az iskolában is idegen szellemet plántálnak az ; ifjúság leikébe. — Még az is baj, ha az ember a saját l feleségébe szerelmes. New-Yorkban egy negy­ven év körüli ügyvéd követett el öngyilkossá­got afölötti bánatában, hogy a felesége el­hagyta. Az ügyvéd rajongó szeretette! vette körűi feleségét, akihez a költemények százait irta, amelyekben miuden szépet és jót zeDgett róla. Mintán azonban a feleségébe szerelmes prókátor jóformán csak verseket irt é3 ügy­védi irodájával vajmi keveset törődött, nyil­vánvaló, hogy az asszony szükségleteiről nem igsn volt képes gondoskodni s anyagi bajok szakadtak rá. A felesége persze nem elégedett j meg a hozzáintézett szerelmes versekkel és j miután úgy véibkedett, hogy ruha is, ékszer ) is, meg sok minden más is mell a nőnek, hát < otthagyta. Ettől az időtői kezdve a férje alig I tett mást, minthogy az eltávozott asszony kivá­lj lóságait foglalta rímekbe és csalogatta öt vissza | ékes versazetekben. A vége azután az lett a j dolognak, hogy a szerelmében csalódott és jj anyagi bajokba sodródott ügyvéd bezárkózott \ kis szobájába és kinyitotta a gázcsapokat. — Legszebb tánc a simmi volt eddig a | jelszó, de ezentui már másképpen lesz. A Nagy- i opera ballettkarának tagjai a napokban mutatták l be Párisban az »Academie des maitres de danse« | tagjai előtt a legújabb tánckreációkat. A legoa­­f gyobb sikere a Masurée cimű táncnak volt, amely | tulajdonképpen a mazurka uj formája. Betnuta­­í tásra került a simmi egy uj változata is, amely­­t nek most Camca tánc a neve. Nagy sikert ara­­í tott a cargatis, amelyet a boszton meglassított ütemeire táncolnák, a négyes figuráiból össze­állított francensca, azonkívül az olasz eredetű girondello, amelyet gyors ütemre táncolnak. — Rekord a szökésben. Az érsekujvári járásbíróság épületében vizsgálati fogságban volt Akkermann Karoly állítólag bécsi születésű. 26 éves, többször büntetett, rovottamba nem­zetközi betörő. Péntekről szombatra virradó éjszakán, úgy éjjeli 12 és 1 óra között a börtön falát sikerült neki az összetört ágy vasával át­fúrni és egy olyan rést ütni rajta, amelyen teste kifér. Ugyanabban a szobában volt még három társa a gonosztevőnek, azonban — kissé furcsáD hangzik az ő kijelentésük — a szökésről mit sem tudtak. Akkermann Károly már nagyobb ilyen­fajta hőstettel dicsekedhetik. Neki sikerült már az illavai fegyházbot is megszökni, sőt nyomta­lanul tűnt el a szegedi csiiagbőrtönbő!. A több gaztettel vádolt betörő elfogatására a rendőrség széleskörű erélyes nyomozást indított. 1923, július 14. TÖRVÉNYKEZÉS. Lakás- és lakbér perek. I. Bérbeadó azon a címen kérte a járás­­bíróságtól a lakfelmondás megengedését, mert neki magának üzleti célokra szüksége van a bérbeadott lakásra, a bérlő részére pedig egy kisebb, de elegendő lakást szerzett. Bérlő a kérelem elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy neki és családjának nem csupán lakás céljára, hanem ipara folytatásához is fel­tétlenül szükséges 3 szobás lakás, nem eléged­hetik mag egy kisebb 2 szobás lakással, vevő köre is hozzászokott ahhoz a helyhez, aho­­jelenleg folytatja iparát, ezért exszisztenciájál ban lenne megbénítva, ha jelenlegi lakását el kellene hagynia. A járásbíróság a megejtett helyszíni szemle alapján a lakfelmondáshoz azzal a feltétellel járult hozzá, hogy bérlő részére a kiürítéssel egyidejűleg a pótlakás átadandó. Az uj törvény ugyanis csupán sunyit ir elő, hogy bérlő ré­szére csupán annyit elegendő, de nem egyúttal teljesen megfelelő pótlakást kell szerezni és az ipari üzem folytatásához szükségelt helyisége­ket bérbeadó nem köteles pótolni, hanem pusz­tán lakást szerezni. A törvényszék bérlő panasza folytán fog­lalkozott az üggyel. Jogerős határozatban ki­mondotta, hogy a jbság végzését teljes egé­szében helybenhagyja mégis azzal a módosítás­sal, hogy a bérbeadó köteles a felajánlott ptó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom