Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-29 / 117. szám
1 »23 szeptember 29. »Komiromi Lapok« 5. ok*a. János, Zsidek Béla, Zsidek Mihály müködőtag-ok. A díszközgyűlés egyik felemelő mozzanata volt a Dalegyesület érdemekben gazdag karnagyának, Molecz Tivadarnak ünneplése, akinek arcképét a diszközgyűlés során leplezte le az egyesület, régi erkölcsi tartozást egyenlítvén ki ezáltal. Weisz Miksa dr. társelnök méltatta a közszeretetben álló és elévülhetetlen érdemeket szerzett karnagy három évtizedes munkásságát s a szép beszéd alatt a Wojtovitz Richárd fényképész által készített művészi kivitelű arcképről lehullott a lepel, hogy szűnni nem akaró szeretetteljes tapsokra ragadja a megjelenteket. Mélyen meghatva köszönte meg az ünnepelt az egyesületnek megtisztelő kitüntetését. Végül Zsindely Ferenc t. elnök közölte az üdvözlő sürgönyök és levelek érkezését. Táviratban és átiratban üdvözölték a Dalegyesuletet a Kassai Kazinczy Társaskör, a Kassai Ének- és Zenekedvelők Dalegyesülete, a Lőcsei Férfi Dalegyesület, a Rimaszombati Polgári Olvasókör dalárdája, Sziklay Ferenc dr. kulturreferens és mások. A magyar kultúra sikerét fényesen megörökítő jubileumi diszközgyűlés Zsindely Ferenc t. elnök lelkesítő záróbeszédével ért véget. A jubileumi ünnepség koronája volt az a nagyszabású hangverseny, melyet az egyesület ugyanazon nap délután rendezett díszes kerti helyiségében. Az egyesület nyári pompában viruló kertjét teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség, mely a magas művészi nívón mozgó hangverseny alatt igaz gyönyörűséggel élvezte a műsor remek számait. A hangversenyen a Dalegyesület női és férfikarán kívül közreműködtek a Kath. Énekkar vegyes- és férfikara, a Ref. Ifjúsági Egyesület egyesitett kara, az Iparoskor dalárdája és az Egyetértés Munkásdalárda. Az egyesített férfikarokban 180 énekes, az egyesitett vegyeskarokban pedig 100 dalos működött közre. A hangverseny műsora következő volt: 1. Them Károly: Dalünnepen. Előadta a Komáromi Dalegyesület, a Róm. Kath. Egyházi Énekkar, az Iparos Kör dalárdája és a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda egyesitett férfikara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. 2. Petőfi-dalok. (Fürdik a holdvilág . . . Juhászlegény . . . Ezrivel terem . , .) Előadta a Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület vegyeskara Nagy Lajos karnagy vezetésével. 3. Mozart: A vihar. Előadta a Komáromi Róm. Kath. Egyházi Énekkar férfikara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. 4. Hoppe Rezső: Daloljatok! Előadta a Komáromi Iparos Kör dalárdája Tóth Géza vezetésével. 5. Magyar dalegyveleg, (Bánatos a falu népe . . .) Vegyes karra szerzetté Molecz Tivadar. Előadta a Dalegyesület, a Róm. Kath. Énekkar és a Ref. Ifjúsági Egyesület egyesitett vegyeskara a szerző vezetésével. 6. Szentgály Gy. Három magyar dal. Előadta az egyesitett vegyeskar. 7. Dr. Horváth Ákos: Őszkor. Előadta a Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület férfikara Nagy Lajos karnagy vezetésével. 8. Noseda , Károly: Katalinpusztai nóták. Előadta a Komá- ; romi Egyetértés Munkásdalárda Krausz Mór vezetésével. 9. Molecz Margit—Molecz Tivadar : Rám borult az őszi alkony . . . Előadta a Róm. Kalh. Egyházi Énekkar vegyeskara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. 10. Révfy Géza: Balatoni rege. Előadta a Komáromi Dalegyesület férfikara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. 11. Endrődy Béla—Stoiber Ernő : Esti dal. Előadta az egyesitett férfikar. Hangverseny végén a Dalegyesület elnöke a közreműködött testvérdalárdáknak bronz plakettet nyújtott át emlékül, meleg szavak kíséretében. A jubileumot este nagysikerű táncestély fejezte be, amelyen szintén nagy közönség vett részt. A jubileumi ünnepség sokáig feledhetetlen marad Komárom egész társadalma előtt, mely osztály- és felekezeti különbség nélkül j képviselve volt úgy a díszközgyűlésen, mint a í hangversenyen és a táncestéíyen. Valóban, \ nemcsak a dal ünnepe volt ez, de olyan álta- 1 lános társadalmi ünnep, amelyen harmonikus í összhangban olvadt össze minden érzés. Egy , közös bázison, a magyar kultúra erős bázisán j találkoztak testvéri ölelkezésben nemcsak az egész város, de a vidéki magyarság képviselői j is s amig egyrészt megérdemelt elismeréssel j hódoltak a tisztes múltú egyesület előtt, addig másrészt tanúságot tettek arról, hogy a magyar kultúráért való munkakedv és áldozatkészség eleven erővel él a magyarság lelkében ... * Ezel végére értünk a Komáromi Dalegyesület hatvan éves történetének. Kevés egyesüí letnek adatik meg az a szerencse, hogy ily : szép időt érjen és megfutott pályáján annyi si| kerre tekinthessen vissza. A Komáromi Dalegyesület hatvan éve rendkívül becses tanulságokat és példákat szolgáltat arra, hogy miként j lehet állandóan nívón maradni, sőt vezetni, becsülést, tiszteletet és tekintélyt szerezni. Kitartó, ') lelkes és önfeláldozó munka kellett ahhoz, hogy erejének teljében, tisztelettől övezve megérhette a hatvanadik évfordulót, a kitűzött célnak állj landó szem előtt tartása, az alapszabályoknak hajszálpontosságig való betartása és emelkedett, csakis az ideálisra törekvő szellemnek érvényesülése kellett ahhoz, hogy nélkülözhetetlen szervévé váljék a társadalomnak, vezető munkásává a magyar kultúrának. Áldás azok emlékére, a kik az egyesületet megalapították, akik tovább fejlesztették, elismerés és hála azoknak, kik az alapítók nemes intencióit szivükön hordva, a Dalegyesület kulturtemplomát felépítették s akik jó szívvel munkálkodtak felvirágoztatása körül! Az alapítók feledhetetlen emléke, az elődök érdemes munkája s az eredményekben gazdag múlt tisztelete azt a kötelességet rója a Komáromi Dalegyesületre, hogy azt az ideális és nemes hivatást, melyet az egyesületnek a magyar kaltura szolgálatában teljesítenie kell, a múlt nagy példáiból merített erővel és lelkesedéssel töltse be s a lelkekben a nemzeti érzést állandóan ébren tartsa és erősítse. E munkában mindazoknak az erőknek egyesülniük kell, amelyek a magyar dal és zene művelésére hivatva vannak, mert csak az egyesült erő szolgálhatja eredménnyel azt a kulturális szent célt, melyet a Dalegyesület maga elé tűzött. Vezesse munkájában az alapítók dicső szelleme, irányítsa céljai elérésében a testvéri szeretet s lebegjen vezetői és tagjai előtt mindenkor a felejthetetlen emlékű alapitó elnöknek jeligéje : Szívből jöjjön dalod s legyen nemes, Testvért ölelj vele s hazát szeress! :______________________(Vége.)______________________ Nézze meg Basilides Barna Basilides Sándor Berecz Gyula Len bardt György Nagy Márton Rafael Győző gazdag kiállítását a kultúrpalotában. Nézze meg! Mp* Nézze meg! Nyitva d. e. 9—12, d. u. 2—4. Belépődíj 1 K. R K — A lókai Egyesület köréből, A Jókai Egyesülés igazgató tanácsa csütörtökön d. u. a kultúrpalota tanácstermében dr. Szijj Ferenc ügyvezető elnök vezetésével ülést tartott, amelyen megbeszélés tárgyát képezte a téli szezonban megtartandó szabadoktatási előadások, felolvasások, hangversenyek, háziesték programmjának összeállítása. Dr. Alapi Gyula főtitkár ismertetvén a téli programot, dr. Szijj Ferenc, dr. Bognár C cil, Hitirieh József, dr. Baranyay József, Harmos Károly, dr. Witauschek Károly, dr. Weisz Miksa, Bálint István felszólalása után kimondotta az igazgatótanács, hogy már a legközelebbi időben október hóban elkezdi a szabadoktatási előadásokat. Egy szabadoktatási előadás keretében a felolvasáson kívül zene és szavaló számokat is fölvettek a programba, hogy a szabadoktatási előadások minél élénkebbek és változatosak legyenek és ne csak a száraz tudományokat tárják fel. így sokkal több látogatóra számíthat az egyesület. Dr. Szijj Ferenc nagyon életrevaló és általános helyesléssel elfogadott javaslatot terjeszt elő, mely szerint a Jókai Egyesület felveszi a kapcsolatot egy nagyobb pozsonyi hangversenyrendezö irodával, hogy azokat a művészeket, akik Pozsonyban fellépnek, Komáromban a kultúrpalotában is vendégszerepeljenek, így olyau nagyaevú művészekhez is hozzá tadnnk jutni, aminőket különben nem sikerülne az egyesületnek egy komáromi előadásra leszerzódtetni. Majd dr. Baranyay József az egyesület pénztárosa felhívta az igazgatótanács figyelmét az Egyesület nagyon is szomorú helyzetére, amely arra kell, hogy indítsa az igazgató tanácsot, hogy mindent kövessenek el az egyesület bevételeinek emelésére illetve jövedelem források létesítésére. És ez nemcsak komoly, de nagyon sürgős feladat. Dr. Szijj Ferenc elnök a pénztáros felvilágosításai folytán szintén fokozott tevékenységre hívja fel az igazgatótanácsot és fejkéri a tagokat, hogy szíveskedjenek minél több uj eszmét, tervet fölvetni, amelyek alkalmasak volnának az Egyesület anyagi helyzetén javítani. Majd dr. Alapi Gyma főtitkár ismertette a egyesület képzőművészeti szakosztályának tervezett I intenzivebb működését, amelyet harmos Károly festőművész ismertetett részletesen. A képzőművészeti szakosztály széles alapokon fölépítendő I munkásságát az igazgatótanács örömmel vette j tudomásul és köszönetét mondott Harmos Káj roiynak, hogy a képzőművészetek népszerüsitése terén olyan hatásosan munkálkodott. Egyben pedig biztosította az igazgatótanács a képzőművészeti osztályt, hogy az anyaegyesület tóletelhetőleg erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti azt. Majd vé^ül dr. Alapi Gyula j főtitkár előadó ismerteti Földessy Sándor színigazgató kérvényét, amelyben a szinigazgatő ; arra kéri a Jókai Egyesületet, hogy november —decemberben 6 hetes sziniszezont tarthasson a kultúrpalotában. E célra kéri a kultúrpalota nagytermét, ahol h színpadot fogja az igazgató fölállítani, a művész-szobát, ahol a színházi ruhatár, a kisebb tanácstermet, ahol a férfi és női öltöző lesz elhelyezve. A szinigazgatő kifejti, hogy a komáromi közönség közhangulata abban nyilvánult meg, hogy a kultúrpalotába megy legszívesebben, tehát a legalkalmasabb hely a magyar színészet részére. Az igazgatótanács egyhangúlag úgy határozott, hogy a magyar színészet céljaira átengedi a kultúrpalotát. A további tárgyalásokkal az elnökséget bízta meg az igazgatótanács. Több tárgy nem lévén, az elnöklő dr. Szijj Ferenc az ülést bezárta. — Esperes! kerületi gyűlés. A komáromi esperesi kerület katolikus papsága f. hó 26 án, szerdán Marezy József esperes elnöklete mellett látogatott gyűlést tartott, melyen Palkó - vich Viktor gútai plébános, nemzetgy. képviselő is résztvett. A papság több uj pápai rendelettel foglalkozott, melyek az ünnepeket szabályozzák. — Egy kis család tragédiája. Megrendítő gyászeset érte dr. Alapi Gyula ny. vármegyei főlevéltárnok családját; sógora és volt gyámfia dr. Frank-Kiss István, a budapesti Pischingsr gyár r. t. cégjegyző titkára fiatalon, küzdelmes és munkás életének 25. évében Budapesten, csütörtökön elhunyt. A megboldogult feleségével és egyetlen kis gyermekükkel egyik Budapest melletti faluban töltött pár hetet, hol gyermekük vérhast kapott. Az önfeláldozó szülői ápolás nem volt képes megmenteni az életnek és a kisded a Stefánia kórházban meghalt. Édes apja ez előtt szintén megbetegedett és a Szent László kórházban vívódott súlyos betegségével heteken át, mig ott, mint a szülői és hitvesi önfeláldozás mártírja lett a gyilkos kór áldozata. Az iskola padjairól egyenesen a világháborúba sietett és annak minden szenvedését átélve, a bolsevizmns küzdelmeit végigszenvedve alapított családot és két évi legboldogabb családi életután, gyermekét elveszítve, amit nem is tadattak vele betegsége alatt, hagyta itt a férfikor küszöbén az életet és borította gyászba özvegyét sz. Voyta Terikét. A megboldogultat, ki gyermekéveit Komáromban töltötte gyámja családjánál, itt sokan ismerték. Halálát szerető testvérei, dr. Alapi Gyuláné, dr. Bartha Györgyné, dr. Frank Kiss Jenő és Frank-Kiss Erzsiké, sógorai dr. Alapi Gyula és dr. Bartka György budapesti ügyvéd, nagybátyja dr. Kőváry József gyászolják. Temetése ma megy végbe Budapesten. Vasárnap e hó 30-án egész nap nyitva lesznek az ELBERT divatáruház kirakatai. A legújabb őszi és téli cikkek a legolcsóbb árjelzéssel megtekinthetők. — Mindenki saját éi "«»kében tekintse meg vásárlás előtt.
