Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-18 / 112. szám
1928. szeptember 18. »Komáromi Lapok" 3. oldal lakosságának helyzetét szivén viselve, mint sorsának hűséges osztályosa, becsületes és önzetlen támogatója és vezetője legyen. E tekintetben fontos feladat vár a pártra és ennek városi képviselőire, akik markáns egyéniségük egész súlyával kell, hogy érvényesítsék a város javára és előnyére szolgáló akaratukat. És ez az akarat nem lehet más, mint e város magyarságának akarata, mely minden egyéni törekvést könyörtelenül alárendel a köz jól felfogott érdekének! Az Országos Magyar Kisgazd* Földmives és Kisiparos Párt vasárnapi térfoglalását a magyarság szempontjából csak őszinte örömmel üdvözölhetjük és reméljük, hogy a hozzáfűzött remények, a párt képviselőinek a város helyzete megváltoztatására irányuló eredményes működése által meg fognak valósulni a lakosság javára. Államosítás. Irta Palkovich Viktor nemzgy. képv. Tudomásomra jutott, hogy az érsekujvári tanfelügyelő, a katb. magyar tanítóságot egy Pozsonyban alakítandó politikai egyesületbe akarja összegyűjteni, melynek az volna a célja, hogy a tanítók kéijék — nem az iskolák — hanem a maguk államosítását. Express levelekben egyenkiut idézi őket magánlakására s ott folyik a kapacitáció. Többi közt ígéri, hogy a kormány szerződésileg fogja magát lekötni, hogy államosítás esetén, a renegát tanítókat nem fogja áthelyezni. Ebből az látszik, hogy a háttérben a kormány keze dolgozik. Ismerjük, mi az értéke a korminyigéreteknek. Mi mindent ígértek a tisztviselőknek, kü önösen a jegyzőknek? Átvételt, államosítást, előléptetést, nagy fizetést, állandó alkalmazást stb. És miután letették a nosztrifikációs vizsgát, beszedték tőlük a tandijakat és vizsgadijakat, kilökték őket az utcára. Hogy mi az államosítás, tudjuk. Elvonása ] az iskolának a vallás és a szülők befolyása I alól. Az a rabulisztikus megkülönböztetés, hogy I nem az iskolát, csak a tanítót államosítják, nem egyéb csapdánál, azok számára — akik nem gondolkoznak. A látszat az, hogy az iskola vallásos jellege ninc3 megtámadva. Ha a külső jelleg megmaradna is, de ki van szolgáltatva vallásos szelleme. Mert ha a tanító elvonatik a vallás és a szülők befolyása alól, akkor az iskola is el van attól szakítva, mert az iskolaszék szelleme, a tanítótól és tantervtől függ. A tanterv megállapítását, már kisajátította magának a kormány, pedig a hitvallásos iskoláknál azt, a törvény az egyházi főhatóságok számára biztosította. És nem vettük észre, hogy egyházi főhatóságaink jogaik érvényesítésére törekedtek volna. Ha most a tanítókat is kisajátítja az állam, akkor az egyházaknak a hozott nagy áldozatokért a puszta falak maradnak és a gondok és a terhek. Maga a propaganda vezére, az említett tanfelügyeld elismeri, hogy a kath. tót tanítókkal nem megy semmire: igy a magyar tanítóságra tapadna a szégyen, — ha felülne a csábításnak — hogy fellázad egyháza ellen, mely őt is nevelte és melynek hűséget fogadott az oltár előtt, mert ily egyesületbe lépni annyi, mint elárulni egyházát. Hogy felsőbb helyről intézik ez aknamunkát, gyauittatja az, hogy Gömörből hasonló hangok hallatszanak, kissé nyersebb, de legalább őszinte kiadásban. Szeptember 6 áu tartotta a gömörmegyei magyar tanítóegyesület rendes évi közgyűlését. Erről a Prágai Magyar Hírlap szept. 11 iki számában többek közt következőket írja: »Uram tanfelügyelő beszéde volt a méltóságos lefolyású gyűlésen az egyetlen durva hang, a mely mindenkiben visszatetszést szült, Uram megkonditotta a haláíharangot a felekezeti iskolák felett; valami egységes iskoláról beszólt. Hogy mit gondolt Uram az egységes iskola alatt, az nem kétség-s. Egy prágai tauár kifejtette nemrégiben e sorok írója előtt, hogy mi is az az egységes iskola. Az egységes iskolában egységes lesz a nyelv, természetesen a cseh nyelv, egységes (cseh) tankönyvvel, egységes módszertannal, (cseh) történelemmel s tantervvel, vallásoktatás nélkül. De mi történik a magyar tanítókkal? Erre is megvolt a válasz. Úti laput kötnek a talpuk alá. Tiz óv múlva — mondotta a cseh tanár — egy magyar iskolát sem akarnak látni. És ami általános feltűnést keltett, az elnök, rozsnyói igazgató-tanitó, — gratulált eszméjéhez, a tanfelügyelőnek. Nem igy történt, egy más, szintén nagyobb tanítóegyesületben. Itt is meg volt a kísérlet más alakban. Itt egy zsidó tanító teljesítette a megbízást és vetette fel az államosítás kérésének eszméjét. Ennek a kabátjához hozzáillik. De bizony a hithü tanítók részéről erős visszautasításban részesült. Habár nagy megpróbáltatásnak, szekatu rának, államsegély megvonásnak vannak kitéve tanítóink, azért nem szabad kételkednünk hithűségük, nemzethüségük és jéllemszilárdságukban. A beléjök helyezett bizalom acélozni fogja erkölcsi erejüket. Nézze meg Basilides Barna Basilides Sándor Berecz Gyula Lenhardt György Nagy Márton Rafael Győző gazdag kiállítását a kultúrpalotában. Nézze meg! Nézze meg! Nyitva d. e. 9 —12, d. u. 2—4. Belépődíj 1 K. Hl KEI. — Szeptember 17. Ma két éve az őszi nap kora reggeli óráiban szomorú hir szállta be Komárom utcáit, mely a város egyik uagy fiának s a Komáromi Lapok alapítójának és vezérének hirtelen történt halálát jelentette. Tuba János, a mi büszkeségünk, két évvel ezelőtt szeptember 17-én váratlanul elhunyt, lesújtó gyászt hozva szerető családjára és mélyen fájó szomorúságot a város közönségére. Magas ívelésű közéleti pálya tört ketté az ó elmúlásával s a halál azért ejtett vérző sebet a magyarság szivén, mert éppen akkor ragadta el éléről, amikor a vezér felé bizalmának teljességével tekintett s amikor oly sokat, sokat várt még tóle és] a köz javára irányított munkájától. Népszerűségének s az iránta megnyilvánult osztatlan tiszteletnek zenitjén távozott tőlünk, mélységes űrt hagyva maga után, melyet mai napig sem tudott betölteni az itteni magyarság. Halálának évfordulóján könnyes szemmel emlékezünk rája s bár a mai őszi nap mintha a remény egy-két sugarát ragyogtatná felénk, kegyeletes érzésünk az ö feledhetetlen emlékének áldoz és példás életéből merit bátorítást a további kitartó munkához. Tuba János szelleme 1 Állj őrt mellettünk a küzdelmes napokbanl — Rákosi Viktor meghalt. Rákosi Viktor, az »Elnémult harangok« és a »Korhadt fake resztek« halhatatlan szerzője, a legkiválóbb magyar humoristák egyike, Sipulusz, aki mint regényíró is előkelő nevet vivottki magának, folyó hó 15 ón Budapesten váratlanul meghalt Már évek óta betegeskedett, de hogy ilyen közel álljon a katasztrófa, senki sem sejtette. Hétfőn súlyos gyomorróntás folytán ágynak dőlt és ehhez a bajához utóbb tüdőgyulladás is járult, mely megölte. Utolsó perceiben mellette voltak fivére, Rákosi Jenő és nővére, Rákosi Szidi, a kiváló színésznő. Rákosi Viktor tagja volt a Kisfaludy - és Petőfi társaságoknak és két cikluson keresztül országgyűlési képviselő is volt. Temetését a Budapesti Hírlap szerkesztősége rendezi, melynek hosszú éveken át kötelékében dolgozott. Rákosi Viktor 63 éves volt. — A ref. egyház ünnepe. A komáromi* ref. egyházmegye csütörtökön, folyó hó 20 án, a helybeli ref. templomban fogja ünnepélyesen beiktatni hivatalába Gyalókay László esperest. Ez alkalommal a komáromi ref. egyház a reggel 8 órakor a templomban tartandó ünnepi istentiszteletre ezúton is meghívja az egyház t. tagjait. — Gyászhir. A legnagyobb megdöbbenéssel vesszük a szomorú hirt, mely egy Komáromban is sokaktól tisztelettel környezett, előkelő és lelkierényekben gazdag urbölgy: Dezasse Jdnosné grófnő váratlan halálát jelenti. A ragyogó szépségű és lekötelezöen kedves fiatal asszony, D rassa János grófnak, Komaromvármegye utolsó főispánjának felesége, ' Lovasberényben a napokban rövid szenvedés után elhnnyt. Halálát szerető férje és egyetlen fiacskája, Béla gyászolják, akik iránt Komáromban az ismerősök és tisztelők körében a legnagyobb részvét nyilvánul meg. — Orgona8zenteló8. Lélekemelő ünnepélye lesz Zseliz községnek folyó évi szeptember hó 23 án megtartandó orgona szentelés alkalmával, melynek sorrendje a kővetkező: Délelőtt 9, V210 és 10 órakor elhangzott harangszókra, templomba vonulás és elhelyezkedés. 1. Gyülekezeti ének: 74 ik dics. és versei, a lelkészek bevonulásáig, 2. Fennálló ének 1-sö dics. 7-ik verse. 3. Orgonaszentelési ének, előadja a zselizi ref. énekkar. 4. Uj liturgia szerint, a szent asztalnál imádkozik és bibliát olvas fötiszteletü Patay Károly esperes úr. (Biblia olvasás után áldás közben a lepel lehull és megszólal az orgona). 5. Nagy Sándor zenetanár, felsőszelei praeorans. orgona kísérete mellett énekli az egész gyülekezet a XC ik zsoltár 1 ső versét. 6. Ünnepi szent beszédet mond: nagytiszteletü Sörös Béla losonci ref. lelkész ár. 7. Cicka Angela zongora és orgonaművésznö játéka után Kreutzer Károly: »Vasárnap a pusztán“ c. vallásos műdalát előadják: Schöpflin Róbert, Stangl János, Dóka Sándor, Rácz Lajos, Huszár Károly, Kis Pál, Vida János, Szarka Zsigmond, Nagy Lajos, Nemes Jenó, Tóth László, Mohapel Antal, Nemes Antal, Rabós József, 10. Ág. b. ev. testvéreink nevében beszédet mond: nagytiszteletü Bándy Endre lévai ev. esperes úr. 11. Az orgona szerzésének rövid ismertetése. 12. Záró ének, CXXII. 3. v. Istentisztelet után, vagyis 1 órakor közebéd a zselizi Casino termében. — Egy teríték ára 20 K. — Közebédre jelentkezéseket szeptember 15 ig elfogad a ref. lelkészi iroda. Délután fél 3-tól 3 óráig eszközölt harangszóra templomba vonulás é3 gyülekező ének. 1. Fennálló ének: Ur Jézus mely igen drága... 2. Fö ének CXXXVIII. zsolt. 1. és 2-ik versét, Rácz Lajos felsöváradi kántortanitó orgonakísérete mellett énekli az egész gyülekezet. 3. Ünnepi szent beszédet mond: tisztelendő Borza Zoltán komáromi s. lelkész ur. 4. Záró ének. Este 8 órakor a Casinó helyiségeiben a lévai dalárda közreműködésével özv. gróf Coudenhove Kúnóné, Whiteheal Róbert, fötiszteletü Patay Károly védnökségeik alatt nagy műsoros estély leend. — Jubilárls műkedvelői szinfelőadis. A kath. Legényegylet .közkívánatra vasárnap f. hó 23 án tizedszer színre hozza a „Debrecenbe kéne menni." című 3 felvonásos dalosjátékot. Mégegyszer alkalma lesz városnak közönségének, hogy ezen kedves színdarab előadásában gyönyörködhessék. Az előadás este 8 órakor kezdődik. Bővebbet a napokban megjelenő falragaszokon tesz közzé az egyesület vezetősége. — Zsidó ifjak kabaréja Komáromban. A komáromi zsidó főiskolai hallgatók f. hó 22 én este 8 órai kezdettel a prágai és brünni menzájuk javára A Dalegyesület Nádor-utcai helyiségeiben tánccal egybekötött kabarét tartanak, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Helyárak: ülőhely 12 és 8 K, állóhely 5 K vigalmiadóval együtt. Felülfizetéseket a jótékonycélra köszönettel fogadu&k. Buffetről a helybeli jótékony zsidó uriasszonyok gondoskodnak. Műsor: Végkimerülésig — bandázs nélkül. Irta Zágon I. Gümő Kálmán L., Mester Goldfahn M., Tanítvány Krausz R. Csábítsa ei a feleségem! Játék Szilágyi Lászlótól. Az aszfaltbetyár Biringer J. A pápaszemes ur Scheiner S„ A fátyolos hölgy Schäffer Irén, Iaas Nauhauser I. Schwartz J. énekel, zongorán kiséri Kincs Iby. A sátán maszkja. Grotesk Paul Gzinnertől. Színigazgató Fleischer J., Lubia színésznő Lipscher Maca, dr. Wimmhölz dramaturg Scheiner S, Stuckmann Krausz R, A báró Raab J., Szolga Goldfahn M. Grossmaun Manci énekel, kiséri Kertész Piri. Halandzsa. Irta Karinthy Frigyes. Ragyai egyetemi hallgató Raab J., Benzin, egyetemi hallgató Kálmán L, Életkopf Neahauser J. Konferál Kertész Imre. A kabarét melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. — Harangszentelés Padányon. Lélekemelő szép ünnepe volt Padány községnek az elmúlt vasárnap, amikor uj harangját szentelte fel a ref. egyház. Énekkel kezdték az ünneplést. Elzengtük az Úrnak, »Isten a mi reménységünk« s mi tudjuk, hogy: »az egész világ megrendülhet«, ő akkor is megtart minket erős, hatalmas karjain. I Azután Audits Janka szavalt: kedves »Isten í hozott«-tál üdvözölte a régen várva-várt haraa-T
