Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-13 / 110. szám
2. oia&: Komáromi Lapoit 1928. szeptember 13 sónk előtt nem ismeretes. A közóínjnak eleget teszünk. A hatósági korteskedés a legkirivóbban kitűnik ebből a hirdetményből, amelyet az alsóvárad; körjegyzői hivatal bocsájtott ki augusztus 29-én 1567—1923 számmal. Ez tehát rendesen iktatott hivatalos irat, letagadni n9m lehet. A hirdetményt, amelynek minden szava érdemes a megörökítésre, szószerinti szövegéken itt közöljük: 1567—1923. Hirdetmény. A választási jelöléseknél tapasztaltatok, hogy az Országos Magyar Kisgazda Földműves és Kisiparos Párt a legpiszkosabb terrorral dolgozik a községben s mindenképen arra törekszik, hogy még azokat is elámitsa, akiknek az Országos Magyar Kisgazda Párttal semmi közössége nem volt, nincsen és nem is lesz. Felhivatik minden józan és becsületes dolgozó republikánus ember, akár férfi, akár nő, hogy ne rohanjon fejjel a falnak és ne támogasson olyan partot, amely a cseh-szlovák köztársaságnak kimondott és bebizonynlt ellensége, melynek vezető emberei a magyarországi Horhy banditákkal állandóan, közvetlen érintkezésben vannak, szeretnék visszaállítani a grófok, bárók, gazdag papok és zsidó bárók mindenható uralmát, ahol különösen a nincstelen szegény ember semmi, semmiben nem számit, a parasztot pedig a legjobb esetben büdös paraszt ti utassal illetik. Ezek az urak most ugyan kedves nrambátyámozzák a parasztot, lekezelnek vele és hű magyar üdvözleteket küldenek neki itt a köztársaságban, odaát azonban most is büdös paraszt minden emberi jogok nélkül is, hogy ezekkel a gaz ember vezetőkkel, ha kell leszámolhasson. A cseh szlovák köztársaság a legdemokratikusabb állam, ahol még a legutolsó ember is ember számba megy s mind nkinek megvan az egyforma joga és szabadsága. A csehszlovák köztársaság törvényt alkotott, hogy a nagybirtokokat parcellázza a kisgazdák és földnélküliek között. Egyszerre természetesen meg nem történhetik, de fokozatosan, végre lesz hajtva a törvény s az állam akaratát meg nem gátolja semmiféle Horthy irredenta, vagy Országos Magyar Kisgazda Párti maszlagos agitáció, mely mindénképen arra törekszik, hogy a nagynr&k birtokait megvédje, a szegény ember pedig rajtuk legeljen. Ez igy van s ezt jól vésse emlékezetébe minden kisgazda és földnélküli szegény ember. Oktalanság tehát uj államunkban olyan pártot támogatni, vagy olyan pártra szavazni, amely nemcsak a köztársaságnak, végeredményben a magyar embernek és különösen a kis embernek ellensége. Senki tehát ne hallgasson a papjára, sem a tanítójára, sem más demagógra, aki az államellenes párt táborába csalogatja, hanem minden becsületes, józanul gondolkodó s az idők szavát megértő ember támogassa a csehszlovák állam mellett küzdő pártokat és ezek javára jelöljön, ezekre szavazzon. Az itt élő lojális állampolgárnak ez becsületbeli kötelessége. Aki pedig túlságosan agitál az Országos Magyar Kisgazda vagy Keresztényszociálista Párt érdekében, azzal úgy lesz elbánva, mint a köztársaság ellenségeivel. — Alsóvárad, 1923 augusztus 29-éu. Körjegyzői hivatal. Vájjon mit szólnak ehhez & felsőbb hatóságok? Vájjon összeegyeztethető e az ilyen demagóg agitálás a demokrácia elveiv 1? Biztosra vesszük, hogy a józan falusi magyarság az efajta terrornak nem enged és abbaű csak azt látja, ami minden szavából kiviláglik: a kormányzópártok végtelen gyengeségét és még nagyobb félelmét a községi választások reá nézve íesnjtó&n rossz kimenetelétől. A tisztességes magyar ember nagyon is tudja, hogy bová kell szavazni és kicsinylőleg lemosolyogja az ilyen erőlködéseket. = A kommunista párt nem egyesült a SZOC. dem. parttal. Múlt számunkban téves értesülés alapján egyik politikai hírünkben megírtuk, hogy a járási választásokon a komáromi kommunisták pártja a szoc. demokratákkal összeolvadt. Mint most illetékes helyről értesülünk, a kommunista párt semmiféle párttal nem működik együtt s önálló lisztával vesz részt a választásokon. SzlovBQízkúi Magyar Máit. A midőn a békeszerződés az ezer éves Magyarországot darabokra vágta és több mint egy millió magyart a Csehszlovák köztársaság keretébe utalt, a szlovenszkói magyarság kábultságából faleszmélve, mindjárt kezdetben tudatára ébredt annak, hogy fennmaradását, létét, jövőjét csak úgy képes biztosítani, ha magyar nyelvének, kultúrájának, állampolgári jogainak biztosítása végett félre téve minden társadalmi és vallásfelekezeti különbséget, egyetlen magyar politikai párt keretei közé tömörül. E párt volt a Komáromban 1920. évi febr. hóban megalakult Szlovenszkói Magyar Nemzeti Párt, mely azonban szervezetét ki nem építhette, mert a kormányhatalom a párt mű ködösét minden törvényes és jogos indok nélkül betiltotta. Ennek következtében állott be a kormányhatalom céljainak mindenben megfelelő az a politikai helyzet, hogy a szlovenszkói magyarság 4—5 különböző pártra tagozódva, az egymás között való torzsalkodással őrölte fel erejét, s ez által elveszítette azt az erőt, súlyt és tekintélyt, amit egy politikai párt keretébe csoportosulva képviselt ős kifejteni képes lett volna. Tetézte ezt a zsidó párt megalakitása, melyet a kormányhatalom csak azért hivott életre, hogy a magyar anyanyelvű, magát magyarnak valló, zsidó vallásu polgárokat külön fajként, nemzeti kisebbségként kezelve, — a magyarságtól elválaszsza, s a szlovenszkói magyarság politikai súlyát és erejet ez által is gyengítse. Ez áldatlan politikai helyzet eredményezte, hogy a szlovenszkói magyarság összerejében megfogyatkozva, elgyengülve, magyar fajának nyelvi, kulturális és gazdasági érdekeit, az isteni és emberi törvények által adott legelemibb jogait megvédeni, jövőjét megalapozni és biztosítani képes nem volt. Vájjon nem e ezt igazolja a faji, nyelvi, kulturális és gazdasági sérelmeknek egész sorozata, melyek a szlovenszkói magyarságot a lefolyt négy év alatt érték és a jelenben is érik. A köztársaság megalakulásakor a komáromi bíróságok átvétele alkalmával a kormányhatalom kiküldöttje a törvényszék teljes tanácsülésében ünnepélyesen kijelentette, hogy a magyarlakta vidékeken az igazságszolgáltatás nyelve magyar marad. Ennek dacára kormányhatalom intézkedése következtében a bírósági ügykezelés szlovák, magyar anyanyelvű felek szlovák idézéseket, végzéseket kapnak, Komárom betétjeit szlovák nyelven szerkesztik, de sőt a bírósági tisztviselők között a magyar beszéd is tiltva van. Komárom megye első zsupánja a magyar közigazgatási tisztviselőket azzal vette át, hogy magyar lakta vidékeken a közigazgatás nyelve magyar marad és a tisztviselők véglegesen átvétetnek. És mi történt? Amikor a magyar közigazgatási tisztviselők becsületes munkájukkal a köztársaságot átsegítették a kezdet nehézségein, szélnek eresztették őket éhbérnek megfelelő nyugdíjjal, s a közigazgatás nyelve szín magyar vidékeken is szlovák lett. A törvények, rendeletek, melyek a magyar anyanyelvű állampolgárokra kötelezettségeket rónak, hivatalos magyar szöveggel ki nem adatnak s egyidejűleg magyar nyelven meg nem jelennek, s ennek dacára alkalmazást nyer a magyar anyanye vü állampolgárokkal szemben is, hogy a törvény nem tudásával senki sem mentheti magát. A magyar lakosság anyakönyveit kizárólag szlovák nyelven vezetik, de sőt a régebbi magyar nyelvű anyakönyvekból is kizárólag szlovák nyelvű kivonatokat adnak, mit a magyarság meg nem ért. A közoktatás terén a magyar ifjak el vannak zárva magasabb képzettség megszerzé sétöl, mert magyar nyelvű egyetem és szakiskolák nincsenek, s a magyar ifjaknak nem marad más foglalkozáBÍ ág, mint a kasza, meg a kapa. Az araimon lévő kormányhatalom mindemez intézkedései mi egyebet képeznek, mint a szlovenszkói magyarság erőszakos elnemzeti•tlenitésére való törekvést, holott az 1920. évi 121. száma alkotmány törvény 134. § a büntetés kilátásba helyezése mellett tiltja bármely nemzeti kisebbség erőszakos elnemzetietlenitését. Mindez annak következménye, hogy a magyar a magyarban nem akarta és ma sem akarja felismerni testvérét, kit ugyanaz az édes anya nevelt és táplált, s tanított meg a nekünk mindennél szentebb édes anyanyelvűnkre. Mindez nem következett volna be, ha a szlovenszkói magyarság mindjárt kezdeten egy táborban tömörül és egy emberként száll síkra jogainak megvédéséért és érvényesítéséért. A szlovenszkói magyarságnak ez a sivár, vigasztalan helyzete érlelte meg a lelkekben azt a gondolatot, hogy ha a szlovenszkói összes I magyarságnak egyetlen politikai párt keretében I való csoportosítása az adott viszonyok között | nem lehetséges, legalább az együttműködés te-Íremtessék meg ama politikai pártok között, melyeknek célkitűzése és eszközei között áthidalhatatlan ellentétek nincsenek. így teremtődött meg egyrészt a magyar j kisgazda, földmives és kisiparos párt, másrészt ] a keresztényszooialista párt között a közös \ célok elérésében egymás támogatását szolgáló I pártszövetség. A midőn azonban az említett két párt í között a pártszövetség létre jött, kitűnt, hogy i a szlovenszkói magyarság egy része elvi okok- I nál fogva nem ak&r, illetve nem tud elhelyez■ kedni sem az egyik, sem a másik párt keretei j között, mert amíg a magyar kisgazda, földmi■ vés és kisiparos párt e társadalmi osztályok tagjai érdekeinek szolgálatát irta elnevezéséj ben zászlajára, addig a keresztényszocialista ; párt elnevezése a nem keresztény magyarság: töl elválasztó pártkeretet ál'it fel. A szlovenszkói magyarság egyetemes ér' dekei szempontjából annyira káros ez a helyzet ■ szülte a lelkekben annak érzetét, hogy szükség j van egy oly pártra, amelynek keretei között i társadalmi állásra és vallásfelekezetre való te; kintet nélkül mindenki elhelyezkedhetik, aki a í szlovenszkói magyarsághoz tartozónak érzi és I vallja magát. Ez a párt a Kassán 1921. évi szeptember hó 18 án megalakult Szlovenszkói Magyar : Jogpárt, mely az említett két párttal együtt I alkotja a magyar ellenzéki pártok szövetségét. Ezek szerint tehát a Szlovenszkói Magyar j Jogpárt ugyanazt a vezérelvet követi, amit ! annak idején a Szlovenszkói Magyar Nemzeti í Párt kijelölt, jelesül ember és ember között I sem társadalmi állás, sem vallásfelekezet szeaj pontjából megkülönböztetést nem tesz, s egye-Idül azt nézi, hogy ki mily mérvben hasznos és becsületes munkástagja a társadalomnak. (Befejezése a következő számban.) Hol HMM KlÉGÉÜl? A községi választási rendtartás 30. §-a alapján köztudomásra adatik, hogy Komáromban a község képviseletének a járási hatóságnak 1923. aug. 25 én 12946 sz. alatt hozott határozatával elrendelt választása vasárnap, 1923. szeptember 16 ári reggeli 8 órakor ejtetik meg. A szavazatok leadása délután 4 órakor ér véget. A választás ezekben a helyiségekben ejtetik meg: I. kér. szavazó helyiségei: 1. Majláth-iskola. 2. Kultur palota. 3. Városmajor. 4. Mázsaház 5. Járványkórház. 6. Heffler-féle árvaház. II. kerület szavazó helyiségei: 1. Vármegyeház. 2. Főgimnázium. III. kerület szavazó helyiségei: 1. Polgári fiúiskola. 2. Községi elemi iskola. 3. Törvényszéki palota. IV kerület szavazó helyiségei: 1. Szegényház. 2. Régi rkap. hivatal. Az aránylagos képviselet elve szerint 3é tag választatik. Azok a választók, akiknek nem szolgáltattak ki a jelöltek listái, illetőleg az igazolva-
