Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-09-13 / 110. szám

2. oia&: Komáromi Lapoit 1928. szeptember 13 sónk előtt nem ismeretes. A közóínjnak ele­get teszünk. A hatósági korteskedés a legkirivóbban kitűnik ebből a hirdetményből, amelyet az alsó­­várad; körjegyzői hivatal bocsájtott ki augusz­tus 29-én 1567—1923 számmal. Ez tehát rendesen iktatott hivatalos irat, letagadni n9m lehet. A hirdetményt, amelynek minden szava érdemes a megörökítésre, szószerinti szövegé­ken itt közöljük: 1567—1923. Hirdetmény. A választási jelöléseknél tapasztaltatok, hogy az Országos Magyar Kisgazda Földmű­ves és Kisiparos Párt a legpiszkosabb terror­ral dolgozik a községben s mindenképen arra törekszik, hogy még azokat is elámitsa, akik­nek az Országos Magyar Kisgazda Párttal semmi közössége nem volt, nincsen és nem is lesz. Felhivatik minden józan és becsületes dolgozó republikánus ember, akár férfi, akár nő, hogy ne rohanjon fejjel a falnak és ne tá­mogasson olyan partot, amely a cseh-szlovák köztársaságnak kimondott és bebizonynlt el­lensége, melynek vezető emberei a magyar­­országi Horhy banditákkal állandóan, közvet­len érintkezésben vannak, szeretnék visszaál­lítani a grófok, bárók, gazdag papok és zsidó bárók mindenható uralmát, ahol különösen a nincstelen szegény ember semmi, semmiben nem számit, a parasztot pedig a legjobb eset­ben büdös paraszt ti utassal illetik. Ezek az urak most ugyan kedves nrambátyámozzák a parasztot, lekezelnek vele és hű magyar üd­vözleteket küldenek neki itt a köztársaságban, odaát azonban most is büdös paraszt minden emberi jogok nélkül is, hogy ezekkel a gaz ember vezetőkkel, ha kell leszámolhasson. A cseh szlovák köztársaság a legdemokratikusabb állam, ahol még a legutolsó ember is ember számba megy s mind nkinek megvan az egy­forma joga és szabadsága. A csehszlovák köz­társaság törvényt alkotott, hogy a nagybirto­kokat parcellázza a kisgazdák és földnélküliek között. Egyszerre természetesen meg nem tör­ténhetik, de fokozatosan, végre lesz hajtva a törvény s az állam akaratát meg nem gátolja semmiféle Horthy irredenta, vagy Országos Magyar Kisgazda Párti maszlagos agitáció, mely mindénképen arra törekszik, hogy a nagy­­nr&k birtokait megvédje, a szegény ember pe­dig rajtuk legeljen. Ez igy van s ezt jól vésse emlékezetébe minden kisgazda és földnélküli szegény ember. Oktalanság tehát uj államunk­ban olyan pártot támogatni, vagy olyan pártra szavazni, amely nemcsak a köztársaságnak, végeredményben a magyar embernek és külö­nösen a kis embernek ellensége. Senki tehát ne hallgasson a papjára, sem a tanítójára, sem más demagógra, aki az államellenes párt tá­borába csalogatja, hanem minden becsületes, józanul gondolkodó s az idők szavát megértő ember támogassa a csehszlovák állam mellett küzdő pártokat és ezek javára jelöljön, ezekre szavazzon. Az itt élő lojális állampolgárnak ez becsületbeli kötelessége. Aki pedig túlságosan agitál az Országos Magyar Kisgazda vagy Ke­­resztényszociálista Párt érdekében, azzal úgy lesz elbánva, mint a köztársaság ellenségeivel. — Alsóvárad, 1923 augusztus 29-éu. Körjegyzői hivatal. Vájjon mit szólnak ehhez & felsőbb ható­ságok? Vájjon összeegyeztethető e az ilyen de­magóg agitálás a demokrácia elveiv 1? Biztosra vesszük, hogy a józan falusi magyarság az efajta terrornak nem enged és abbaű csak azt látja, ami minden szavából kiviláglik: a kormányzópártok végtelen gyen­geségét és még nagyobb félelmét a községi választások reá nézve íesnjtó&n rossz kime­netelétől. A tisztességes magyar ember nagyon is tudja, hogy bová kell szavazni és kicsinylőleg lemosolyogja az ilyen erőlködéseket. = A kommunista párt nem egyesült a SZOC. dem. parttal. Múlt számunkban téves ér­tesülés alapján egyik politikai hírünkben meg­írtuk, hogy a járási választásokon a komáromi kommunisták pártja a szoc. demokratákkal össze­olvadt. Mint most illetékes helyről értesülünk, a kommunista párt semmiféle párttal nem mű­ködik együtt s önálló lisztával vesz részt a választásokon. SzlovBQízkúi Magyar Máit. A midőn a békeszerződés az ezer éves Magyarországot darabokra vágta és több mint egy millió magyart a Csehszlovák köztársaság keretébe utalt, a szlovenszkói magyarság ká­­bultságából faleszmélve, mindjárt kezdetben tudatára ébredt annak, hogy fennmaradását, létét, jövőjét csak úgy képes biztosítani, ha magyar nyelvének, kultúrájának, állampolgári jogainak biztosítása végett félre téve minden társadalmi és vallásfelekezeti különbséget, egyetlen magyar politikai párt keretei közé tömörül. E párt volt a Komáromban 1920. évi febr. hóban megalakult Szlovenszkói Magyar Nem­zeti Párt, mely azonban szervezetét ki nem építhette, mert a kormányhatalom a párt mű ködösét minden törvényes és jogos indok nélkül betiltotta. Ennek következtében állott be a kormány­­hatalom céljainak mindenben megfelelő az a politikai helyzet, hogy a szlovenszkói magyar­ság 4—5 különböző pártra tagozódva, az egy­más között való torzsalkodással őrölte fel ere­jét, s ez által elveszítette azt az erőt, súlyt és tekintélyt, amit egy politikai párt keretébe csoportosulva képviselt ős kifejteni képes lett volna. Tetézte ezt a zsidó párt megalakitása, melyet a kormányhatalom csak azért hivott életre, hogy a magyar anyanyelvű, magát ma­gyarnak valló, zsidó vallásu polgárokat külön fajként, nemzeti kisebbségként kezelve, — a magyarságtól elválaszsza, s a szlovenszkói magyarság politikai súlyát és erejet ez által is gyengítse. Ez áldatlan politikai helyzet eredményezte, hogy a szlovenszkói magyarság összerejében megfogyatkozva, elgyengülve, magyar fajának nyelvi, kulturális és gazdasági érdekeit, az isteni és emberi törvények által adott legele­mibb jogait megvédeni, jövőjét megalapozni és biztosítani képes nem volt. Vájjon nem e ezt igazolja a faji, nyelvi, kulturális és gazdasági sérelmeknek egész so­rozata, melyek a szlovenszkói magyarságot a lefolyt négy év alatt érték és a jelenben is érik. A köztársaság megalakulásakor a komá­romi bíróságok átvétele alkalmával a kormány­­hatalom kiküldöttje a törvényszék teljes ta­nácsülésében ünnepélyesen kijelentette, hogy a magyarlakta vidékeken az igazságszolgáltatás nyelve magyar marad. Ennek dacára kormány­­hatalom intézkedése következtében a bírósági ügykezelés szlovák, magyar anyanyelvű felek szlovák idézéseket, végzéseket kapnak, Komá­rom betétjeit szlovák nyelven szerkesztik, de sőt a bírósági tisztviselők között a magyar beszéd is tiltva van. Komárom megye első zsupánja a magyar közigazgatási tisztviselőket azzal vette át, hogy magyar lakta vidékeken a közigazgatás nyelve magyar marad és a tisztviselők végle­gesen átvétetnek. És mi történt? Amikor a magyar közigazgatási tisztviselők becsületes munkájukkal a köztársaságot átsegítették a kezdet nehézségein, szélnek eresztették őket éhbérnek megfelelő nyugdíjjal, s a közigazga­tás nyelve szín magyar vidékeken is szlovák lett. A törvények, rendeletek, melyek a ma­gyar anyanyelvű állampolgárokra kötelezettsé­geket rónak, hivatalos magyar szöveggel ki nem adatnak s egyidejűleg magyar nyelven meg nem jelennek, s ennek dacára alkalmazást nyer a magyar anyanye vü állampolgárokkal szemben is, hogy a törvény nem tudásával senki sem mentheti magát. A magyar lakosság anyakönyveit kizáró­lag szlovák nyelven vezetik, de sőt a régebbi magyar nyelvű anyakönyvekból is kizárólag szlovák nyelvű kivonatokat adnak, mit a ma­gyarság meg nem ért. A közoktatás terén a magyar ifjak el vannak zárva magasabb képzettség megszerzé sétöl, mert magyar nyelvű egyetem és szak­iskolák nincsenek, s a magyar ifjaknak nem marad más foglalkozáBÍ ág, mint a kasza, meg a kapa. Az araimon lévő kormányhatalom mind­­emez intézkedései mi egyebet képeznek, mint a szlovenszkói magyarság erőszakos elnemzeti­­•tlenitésére való törekvést, holott az 1920. évi 121. száma alkotmány törvény 134. § a bün­tetés kilátásba helyezése mellett tiltja bármely nemzeti kisebbség erőszakos elnemzetietleni­­tését. Mindez annak következménye, hogy a magyar a magyarban nem akarta és ma sem akarja felismerni testvérét, kit ugyanaz az édes anya nevelt és táplált, s tanított meg a nekünk mindennél szentebb édes anyanyel­vűnkre. Mindez nem következett volna be, ha a szlovenszkói magyarság mindjárt kezdeten egy táborban tömörül és egy emberként száll síkra jogainak megvédéséért és érvényesítéséért. A szlovenszkói magyarságnak ez a sivár, vigasztalan helyzete érlelte meg a lelkekben azt a gondolatot, hogy ha a szlovenszkói összes I magyarságnak egyetlen politikai párt keretében I való csoportosítása az adott viszonyok között | nem lehetséges, legalább az együttműködés te-Íremtessék meg ama politikai pártok között, melyeknek célkitűzése és eszközei között áthi­dalhatatlan ellentétek nincsenek. így teremtődött meg egyrészt a magyar j kisgazda, földmives és kisiparos párt, másrészt ] a keresztényszooialista párt között a közös \ célok elérésében egymás támogatását szolgáló I pártszövetség. A midőn azonban az említett két párt í között a pártszövetség létre jött, kitűnt, hogy i a szlovenszkói magyarság egy része elvi okok- I nál fogva nem ak&r, illetve nem tud elhelyez­­■ kedni sem az egyik, sem a másik párt keretei j között, mert amíg a magyar kisgazda, földmi­­■ vés és kisiparos párt e társadalmi osztályok tagjai érdekeinek szolgálatát irta elnevezésé­­j ben zászlajára, addig a keresztényszocialista ; párt elnevezése a nem keresztény magyarság­­: töl elválasztó pártkeretet ál'it fel. A szlovenszkói magyarság egyetemes ér­­' dekei szempontjából annyira káros ez a helyzet ■ szülte a lelkekben annak érzetét, hogy szükség j van egy oly pártra, amelynek keretei között i társadalmi állásra és vallásfelekezetre való te­­; kintet nélkül mindenki elhelyezkedhetik, aki a í szlovenszkói magyarsághoz tartozónak érzi és I vallja magát. Ez a párt a Kassán 1921. évi szeptem­ber hó 18 án megalakult Szlovenszkói Magyar : Jogpárt, mely az említett két párttal együtt I alkotja a magyar ellenzéki pártok szövetségét. Ezek szerint tehát a Szlovenszkói Magyar j Jogpárt ugyanazt a vezérelvet követi, amit ! annak idején a Szlovenszkói Magyar Nemzeti í Párt kijelölt, jelesül ember és ember között I sem társadalmi állás, sem vallásfelekezet szea­­j pontjából megkülönböztetést nem tesz, s egye-Idül azt nézi, hogy ki mily mérvben hasznos és becsületes munkástagja a társadalomnak. (Befejezése a következő számban.) Hol HMM KlÉGÉÜl? A községi választási rendtartás 30. §-a alapján köztudomásra adatik, hogy Komárom­ban a község képviseletének a járási hatóság­nak 1923. aug. 25 én 12946 sz. alatt hozott határozatával elrendelt választása vasárnap, 1923. szeptember 16 ári reggeli 8 órakor ejte­­tik meg. A szavazatok leadása délután 4 órakor ér véget. A választás ezekben a helyiségekben ej­­tetik meg: I. kér. szavazó helyiségei: 1. Majláth-iskola. 2. Kultur palota. 3. Városmajor. 4. Mázsaház 5. Járványkórház. 6. Heffler-féle árvaház. II. kerület szavazó helyiségei: 1. Vármegyeház. 2. Főgimnázium. III. kerület szavazó helyiségei: 1. Polgári fiúiskola. 2. Községi elemi iskola. 3. Törvényszéki palota. IV kerület szavazó helyiségei: 1. Szegényház. 2. Régi rkap. hivatal. Az aránylagos képviselet elve szerint 3é tag választatik. Azok a választók, akiknek nem szolgál­tattak ki a jelöltek listái, illetőleg az igazolva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom