Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-11 / 109. szám
2. oldal. »Komáromi Lapok« 1923 szeptember 11. A magyarság kompakt tömegeibe fajától idegenek férkőztek, akik a tömeg akaratát, érzéseit befolyásolni, hangolni igyekeznek, de ezek nélkülözik az ehhez való készséget, alkalmazkodást és az álarc alól hamar előtűnik a igazi ábrázat farkas foga, mely darabokra akarja szaggatni a mi faji és nemzeti egységünket. Ezért csinálnak itt pártocskákat és apróznák el, ha tudnák, a magyarság erejét. Bármily pártos faj is legyen a magyar, bármily könnyen hevüljön is, de könnyenhivősége és minden hibája mellett is megérzi a fenyegető veszedelmet és ha valamikor, úgy most van ez a veszedelem a nyakunkon. Nemzeti létünk birtokállománya ellen tör a ravasz ellenség, mely a magyar fajnak hibáira spekulálva egységében akarja azt megbontani, hogy részekre szabdalva, szertehullva kényekedve és tetszése szerint vazallusává tehesse és formáltassa a maga képére. Ha a magyarság most sem eszmél fel letargiájából és nem ismeri fel a végzetes, sorsdöntő órát, akkor meghúzzák felette a lélekharangot. Mindenki, aki csak élni és mozogni tud, ha magyar, számot vet lelkiismeretével. Nézzen körül mindenki és meglátja az itt ólálkodó lesvetőket. Hallja a szirénhangokat, amelyek földi paradicsomot ígérnek, de ezt az Ígéretet mintha hallottuk volna három évvel ezelőtt is és itt van az eredmény a züllött közállapotok, a gazdasági helyzet rettenetes lezüllése, ipar, kereskedelem, munkaalkalom pusztulása. Ne higyjen senki azokban az Ígéretekben, amelyekkel most nem fukarkodnak; nekünk senkiben és semmiben nem lehet és nem szabad bíznunk másban, mint a magunk erejében. Ezt sem szabad túlbecsülnünk, de az bizonyos, hogy ha magyarságunk hagyományaihoz hivek maradunk, ez az erőnk fokozódni fog, amellyel ellenállhatunk minden beolvasztási és megsemmisítési törekvésnek. De sodrunkból sem szabad kijönnünk semmi provokációra sem. Szelíd és csendes megvetés legyen a fegyverünk azokkal szemben, akik gyalázatos támadásokkal akarnának bennünket felingerelni. Méltatlanok ezek arra, hogy velük, kitartott bérencekkel és megfizetett cselédekkel vitába álljunk. A magyar embernek nem szabad erejét elpazarolni gerilla harcokban, hanem egységes frontot alkotva kelettől nyugatig védenie kell ősi tűzhelyét, nyelvét, hitét, szokásait és kultúráját. Ez a front, mint a lánc kapcsol össze bennünket és azt meg nem ingatja semmi, csak a benső viszálykodás. A vaslánc az erőt jelképezi ; az erőt, mely vészekkel, viharokkal dacol; az anyagot, mely örökéletü és nem esik bele a szú és még kevésbbé árthatnak neki a jóizü sajt élősdiei. Választási gyűlések. Választási nagygyűlések a Vigadóban. — A kisgazda és kisiparos párt pdrtgyülése. — A választópolgárság élénk érdeklődése. A választási mozgalmak egyre nagyobb hullámgyürüket rajzolnak a komáromi csendes társadalom vizein. A pártélet minden téren élénken lüktet és minden napnak megvan a maga eseménye. A választásban, mint megírtuk, hét párt mérkőzik. Ezek közül a szövetkezett ellenzéki pártok (kér. szocialista, kis. gazda és kisiparos, magyar jogpárt) közös választási csoportot alkotnak, ugyancsak kapcsolódtak a magyar szociáldemokrata párt a csehszlovák .kormánytámogató“ blokkal. Ez a körülmény a szociáldemokrata párt sorsát megpecsételte. A magyar közvélemény teljesen elfordult ettől a párttól. Külön pártként csak a kommunista és a zsidó párt mennek a választási küzdelembe. Vasárnap, szeptember 9-ike, a szövetkezett ellenzéki pártok napja volt. Délelőtt a keresztényszocialista párt tartott nagygyűlést a Vigadó nagytermében, sok száz párttag jelenlétében Dosztál Jakab nagyiparosnak, a keresztényszocialista párt népszerű elnökének vezetése alatt. Domány Ferencz kertész, a komáromi iparos társadalom e kiváló tagja mondott szívhez szóló beszédet, melyért az ósz szónokot lelkesen megéljenezték. A párt programját Alapi Gyula dr. polgármesterhelyettes fejtette ki, aki széles alapon rajzolta meg Komárom maltjának és jelenének gazdasági helyzetét, reámatatott a lüktető életre, amely az államfordulat után, mely Komáromból határvárost csinált, teljesen megszűnt. Komárom elveszített mindent, amit egy város elveszíthet: piacát, pályaudvarát, megyeszékhelyét, tiz hivatalát, egész forgalmát. Ipara és kereskedelme a tönk szélén, munkássága kereset és munka nélkül. A város óletereitől elvágva csak tengődik, élni nem bir, meghalni nem tud. M->jd a demokratikus egyenlőségre tért . át és tényekkel bizonyította, hogy demokra- I tikus egyenlőségről beszélnünk nem lettet. Vá- { zolván az autonómia gazdasági, kulturális és i politikai jelentőségét, zajos tetszés mellett mutatott rá a szociáldemokrata párinak a cseh-szlovák kormány támogató pártokkal kötött szövetségére és ennek várható következményeire. Végül Komárom gazdasági helyzetének kivezető útjait ismertette és a pénzügyi ki- j bontakozó« lehetőségeit fejtegette meggyőző j erővel nagy tetszéssel fogadott beszédében. Utána Ivánfy Géza kereskedő emelkedett j szólásra és fejtette ki a magyar kisebbség j nehéz helyzetének okait. Lelkes szavakkal fejtegette a magyar egységes front megalkotásának szükségességét és a párt támogatására hívta fel a jelenlevők százait. A formás és gondolatokban gazdag beszéd nagy benyomást tett a jelenvolukra. A gyűlést Fischer Ferenc munkás felszólalása fejezett be, akit a gyűlésen megjelent kisebb kommunista ifjúmunkásokból álló csoport zavart meg beszédében. Dosztál Jakab elnök zárószavai rekesztették be a naggyülést. * Délután fél 4 órakor a Vigadó nagy termében tartotta az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos-pár komáromi szervezete pártgyülését a polgárság élénk részvétele mellett. A magyarság tömör sorokban jelent meg a választások alkalmával tartott gyűlésen s a nagy termet teljesen megtöltő közönség a szónokok beszédeit nagy tetszéssel és zajos helyesléssel fogadta. A pártgyülés szónokai hangsúlyozták, hogy a megejtendő választás az itt éllő magyarság erőpróbája lesz, melynek eredménye messze kihatő következményekkel fog járni a magyarságra nézve. E sorsdöntő aktusnál min- | den magyar választónak oda kell törekednie, hogy azt a pártot támogassa szavazatával, amely minden meiléktekintet nélkül egyedül és kizárólagosan az itteni magyarság érdekeiért küzd. A pártgyülésen Fűssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő nagyobb beszédet mondott, melyben kitért a komáromi zsidópárt keletkezésére és azon véleményének adott kifejezést, hogy a zsidóságot a magyarsággal közös snlyos helyzete arra utalja, hogy ne külön táborban, hanem a magyarsággal egy közös utón haladjon. A pártülésen megjelenteket Fülöp Zsigmond körzeti alelnök üdvözölte és indítványára a gyűlés elnökévé Boldoghy Gyulát, jegyzővé Kelemen Ferencet választották meg. A szónokok sorát Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg, aki nagy figyelemmel hallgatott és zajos tetszésekkel kisért hosszabb beszédében ismertette a párt céljait, mely a magyarság érdekeiért küzd. Ezzel szemben rámutatott azokra a pártokra, melyek a nemzetgyűlési képviselőválasztások idején gazdag Ígéretekkel vezették félre a magyart, de azokból az Ígéretekből semmit se váltottak be s a magyarságnak érdekeiért egyáltalában semmit sem tettek, ellenben a csehszlovák kormánynak szállították a rendtörvényt és készséges támogatói voltak minden olyan dologban, amely a magyar nemzeti kisebbség ellen irányult. A magyarság meggyőződhetett arról, hogy kik az ő igazi barátai és a választások alkalmával tudni fogja kötelességét és csakis azt a pártot támogatja, mely az ő érdekeit szolgálja. Majd megemlékezik a Komáromban alakult zsidópártról és mélyen sajnálja, hogy ez a párt, melyre véleménye szerint szükség nem volt, megalakult és az egységet megbontotta. A zsidóság helyzete az nj államalakulatban épen olyan súlyos, mint a magyarságé s a közös sors épen arra sarkalná, hogy összetartsanak. A párt keletkezésére az úgynevezett «migrációs sajtóban megjelenő tendenciózus cikkek is befolyással voltak, amelyek a könnyenhivő, ingatag embereket megtévesztik. A zsidóságnak nincsen külön pártra szüksége, sorsa és helyzete a magyarság mellé ál- Htja, mellyel sokkal számottevőbb erednényt tudna elérni. Végül egyetértésre buzdítja a magyarságot és fölhívja arra, hogy a közös mániából mindenki egyformán vegye ki részét. Szóló a maga részéről továbbra is törhetetlen hűséggel fogja szolgálni a magyarság ügyét, amelyhez az ősszmagyarság bizalmát és támogatását kéri. A népszerű nemzetgyűlési képviselő beszédét zúgó éljenzéssel és lelkes tapssal fogadta a hallgatóság. Utána ifj. Koczor Gyula, körzeti ügyvezető elnök mondott lendületes és tartalmas beszédet, melyben hivatkozott azokra a vádakra, melyek a párt ellen keletkezésekor elhangzottak. A párt kimondott magyar nemzeti alapra helyezkedett és ezért azt fogták rá, hogy útjában áll a többi nemzetekkel való megértésnek. Az idő bebizonyította e vád igaztalanságát, mert kivétel nélkül mindnyájunkat, legyünk bar földmivesek, iparosok, kereskedők vagy munkások, ugyanaz a túlzó csehszlovák nemzeti gazdasági politika snjt és a nemzetköziség nevében soha senki sem jött még segítségünkre, da mindannyinak nek azért elviselhetetlen a sorsa, mert magyarok vágynak. De az osztályérdekek kizárólagos képviselete is távol áll a párttól, mert a Kisgazda és Kisiparospárt a magyarság minden egyes tagjának, tartozzék az bármilyen felekezethez vagy osztályhoz, egyformán híven viseli érdekeit. Ez a legtöbb elv irányítja a küszöbön álló községi, járási és vármegyei választásoknál is és megvan a szóló arról győződve, hogy a választások számokban fogják kifejezésre juttatni azt a hatalmas, rohamosan növekvő erőt, melyet a párt zászlaja alá tömörülő magyarság vallás és osztály külötnbsóg nélkül képvisel és erős hittel bízik abban, hogy Komárom város polgársága is hathatósan fogja támogatni a Kisgazda és Kisiparos párt zászlaját. A nagytetszéssel fogadott beszéd után Lukovics Ferenc, országos pártigazgató emelkedett szólásra és fordulatos, megkapó és nagy hatásn beszédben mutatott rá arra, hogy a Kisgazda és Kisiparos párt nem a nagyhanga ígéretek pártja, haaem a magyarságért komolyan küzdő párt, mely a községi, járási és megyei választásokba is azzal az egyenes és nyílt elhatározással megy, hogy a magyarság érdekeit megvédje. A mostani választások csak ellőfutárjai az országos választásoknak, melyek a mostani rendszer teljes megsemmisítését készítik elő. A nagy erőpróba eredménye fogja megmatatni, hogy a mostani kormányzati rendszer továbbra is életben maradjon, vagy sem és arra kell a magyarságnak teljes nrejével törekedni, hogy ezt a reá nézve végtelenül súlyos rendszert megbuktassa, hogy friss, aj politikai légkör keletkezzék helyén. A magyarnak annál a pártnál kell szavazati jogát gyakorolnia, amelyhez a szive húzza, azért a magyarság ne hallgasson semmiféle ígéretekre, hanem szavazzon oda, ahova a szive diktálja. Ez pedig nem lehet más, mint a Kisgazda és Kisiparos párt, melynek jelöltjei ismert és tiszteletreméltó egyéniségüknél fogva a legerősebb biztosítékkal bírnak arra, hogy a magyarság és a város polgárságának érdekeit minden körülmények között megvédjék, előmozdítsák és nehéz helyzetén könnyítsenek. A párt nem az ígéretek pártja, amennyi erőt adnak neki a magyarság tömegei, annyi munkát képes kifejteni. A magyarságon áll tehát, hogy minél nagyobb erőt adjon, hogy a munka eredménye is jelentős legyen. A párt a megértés utján halad és azért a magyarságnak minden tagjáért felekezeti és osztálykülönbség nélkül, kész a munkára. A város jól felfogott érdeke is azt kívánja, hogy a községi választásokon a Kisgazda és Kisiparos párt jelöltjei győzzenek! A frappáns hatása beszédet Mohácsy János dr. országos pártelnök beszedő követte, aki a magyarság között szított egyenetlenség és pártoskodásra találó példaként azokat az állapotokat idézte föl, melyek a mohácsi vészt előidézték, amikor a magyarok nem értették meg egymást, aminek következtében elbakott Magyarország. Ma is dal az egyenetlenség a magyarság soraiban, holott összetartásra és egymás támogatására kellene törekedni. E soraeöntő napokban meg kell érteni egymást, mert a magyarság létérdek« forog kockán, ka «zét-