Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-09-08 / 107-108. szám

1923. szeptember 8 „Komáromi Lapok. 5. oidai. katonák szüleit, hogy e lapközlemónyt kivágva feltétlenül küldjék el mielőbb levélben katona­­fiaiknak és levél utján küöu is hívják fel őket a német pártok támogatására. Ezen felhívás teljesítése magyar kötelesség ! A hatvanéves Dalegyesület. A Komáromi Dalegyesület történetéből. Irta Fiilöp Zsigmond. Az elismerés őszinte meleg- hangján, de mély sajnálattal emlékezik meg az elnöki jelen­tés arról a szó igazi értelmében nagy veszte­ségről, mely a Dalegyesületet Molecz Tivadar karnagy lemondásával érte. Mint már emlitettem, Molecz Tivadar 25 évig töltötte be karnagyi tisztét, hogy milyen eredménnyel, e történelmi visszaemlékezés 1888-tól tárgyalt eseményei fényesen bizonyítják. Szükségtelen ismétlésekbe bocsátkozni, mert hiszen aki a Dalegyesület történetét figyelem­mel kísérte, megállapíthatja, hogy huszonöt év minden számottevő sikere az ő nevéhez és mun­kásságához fűződik, amit a feledés soha ki nem törölhet az egyesület történetéből. A nagy érdemeket a közgyűlés az igazsághoz hiven ékes szavakkal örökítette meg jegyzőkönyvében és tiszteletének, elismerésének meleg hangon adott kifejezést. Helyébe Bottay Kálmánt, a működőkar régi lelkes és áldozatkész tagját választották meg karnagynak. Az uj karnagy junius 20-án rendezett kertmegnyitón mutatkozott be a kö­zönségnek, amely elismeréssel fogadta első föllépését. Az augusztus elején kitört világháború az egyesület életében is érzékeny változást idé­zett elő. A működő tagok közül 13 vonult be katonai szolgálatra, a tagok közül pedig 39. A tagok száma eképen megcsappant, úgy hogy 1914-év végén a rendes és póttagok száma 287-et tett ki. (1907-ben 372 tagja volt az egye­sületnek). A működőkart munkájában szintén megbénította a háború, melynek következtében az egyesület helyiségét először az átvonuló katonaság részére foglalták le, majd később hadikorházzá alakitották át és mint ilyen huma­nisztikus intézmény, tett szolgálatot a háború sebesültjeinek és betegeinek. Az egyesület több lelkes tagja : Tóth Imre, Pathó Flóris és Hodosy Károly, úgyszintén Pathó Flórisné, Tóth Imréné, Tersánszkyné, Hodosy Károly né és Kurczmann Samuné a beteg katonáknak karácsonyi ünne­pélyt rendezett, amelyen a jó szivek adományait osztották ki a szenvedők között. A Dalegyesület helyisége a háború végéig hadikorház maradt és ezen idő alatt az egye­sületi élet szünetelt. A választmány csak a leg­szükségesebbnek mutatkozó ügyek elintézésére gyűlt egybe, de a közgyűléseket minden évben megtartották. A háború alatt változás állott be az egyesület vagyonában is. A jövedelem a hábo­rú alatt annyira megcsappant, hogy az egyesület az adósság törlesztését nem volt képes telje­síteni és a háború elhúzódása folytán nem volt remény arra, hogy bevételi forrásai megnyíl­janak és erősebb anyagi viszonyok közé kerüljön. Ily körülmények között a választmány kénytelen volt tüzetesen megvizsgálni a helyzetet és ennek eredményeképen a közgyűlés elé azt a javas­latot terjeszteni, hogy a súlyos anyagi helyzet szanálására tegye meg a közgyűlés a legered­ményesebbnek mutatkozó lépéseket. Már az 1916. évi közgyűlés hozzájárult elvben ahhoz, hogy a Dalegyesület lakóházát és telkét értékesítse s az ebből befolyt vétel­árból fizesse ki az adósságát, hogy igy a ter­hektől egyszersmindenkorra szabaduljon. Az egyesület helyiségei és kertje továbbra is tulaj­donában maradtak, mint tiszta vagyon. A lakóház értékesítésének keresztülvitelére egy bizottságot küldött ki a közgyűlés, amely az eladást eredményesen eszközölte is. A Dalegye­sület a lakóházat és annak telkét az 1917 ápr. 25-én kelt szerződés értelmében Szunyoghy testvéreknek eladta 30000 K vételárért és ezál­tal megszabadult nyomasztó terhétől. 1918-ban Vidóczy Asztrikot elhelyezték Komáromból és igy meg kellett válnia elnöki tisztétől. Érdemei elismeréséül az egyesület tiszteleti elnökké választotta s távozása óta az egyesület ügyeit Weisz Miksa dr. alelnökre bízta, aki az átmeneti idő alatt nagy körül­tekintéssel egyengette az újjáalakulás útját. A világháború után bekövetkezett nagy változás kulturföladatának fokozottabb teljesí­tésére sarkalta az egyesületet. Habár tagadha­tatlan, hogy az első hónapokban a keserű j csalódás és súlyos veszteségek hatása alatt i bizonyos bénulás és fásultság ejtette hatalmába egész társadalmunkat, lassan lassan föl kellett \ eszmélni arra a tudatra, hogy a magyar nem­zeti kultúrából kisugárzó éltető erőt fel kell használni elárvult helyzetünkben, hogy a múltban elért műveltségi fok nivóján ne csak megma­radhassunk, de azt megszakítás nélküli mun­kával magasabbra emeljük. Fel kellett ismernünk | a való helyzetet és nem volt szabad visszariadni { azoktól a nehézségektől,melyek a kultúránk meg- I őrzése és fejlesztése érdekében kifejtendő mun­­j ka elé tornyosultak. A Dalegyesület nagy múltjához méltóan kivánta az uj idők megpró­­j báltatásai között is teljesiteni hivatását és ezért már az 1919. év nyarán megkezdte ujjászervez­­kedését. A háború alatt igen sok kár érte az egye­sületet. A hadikorház ideje alatt helyiségei megrongálódtak, berendezése elpusztult, miért­­! is Weisz Miksa dr. kártérítési igényt jelentett be a kincstárnál, fájdalom, azonban ennek még ma sincs eredménye. Ugyancsak az ő buzdítá­sára indult meg a taggyüjtés, mely néhány hét alatt igen szép eredményt ért el, úgy hogy | augusztus 17-én látogatott közgyűlést is tar­­j tottak, amelyen egyhangú határozattal Kamrás József dr.-t választották meg az egyesület elnökévé. Ugyanezen közgyűlés a tisztikart és választmányt a következő tagokból állította össze: alelnökök Weisz Miksa dr. és Berzsenyi Janosits József, titkár Sulacsik Lajos, jegyző Kollár Lajos és Csefkó József, karnagy Bottay Kálmán, háznagy Schleisz Géza, pénztáros Argay Lajos, ellenőrök Pathó Flóris és Czike Dénes, ügyész Aranyossy László dr. Választ­mány: Ágoston Miklós, Alapi Gáspár, Antal Gusztáv, Antaiik János, Asztalos Béla, Bartha János, Berenczy László dr., Bónya Sándor, Czike Zsigmond, Csukás István dr., Ferenczy Károly, Fried Jenő, Gidró Bonifác. Gold Benő, Hajagos Andor, Hodosy Károly, Höiczl Gyula, Joó István, Kállay Endre dr., Kálnay Jenő, Király Károly, Kolos Ödön, Korén József, Kurcz­mann Sámuel, Lenhardt Mihály, Major István, Mészáros Károly, Mórocz Emílián, Mihola Ferenc dr., id. Nagy János, ifj. Nagy János, Peredi Géza dr., Puhr Károly, Szabó Kálmán dr., Szijj Ferenc dr., Tóth Imre, Tóth Sándor, Velez Zsigmond, Witausek Károly dr. E közgyűlésen Hodosy Károly pénztáros a közgyűlés rendel­kezésére bocsátotta tisztét, melyet 1909-től nagy buzgalommal és lelkiismeretes pontossággal : töltött be s melyért a közgyűlés elismerő kö­szönetét fejezte ki. Ennek a tisztikarnak és válaszmánynak volt feladata a romokat eltakarítani és az egye­sületet uj életre kelteni. Mindenekelőtt a műkö­dőkart újjá szervezték, olyképen, hogy Bottay Kálmán karnagy vezetésével 33 tag kötelezte magát a működőkarba való belépésre. A mű­ködőkar nagy lelkesedéssel fogott munkához, a gyakorló órára szorgalmasan eljárt és még abban az évben fellépett nyilvánosan. A Jókai Egyesület 1919 október 12-én hangversenyt tartott és annak művészi műsorán két számmal szerepelt a Dalegyesület is. Ekkor mutatkozott be először a háború után, előadva Huber „Fohász“-át és Révfy Géza: „Ismerek egy szép országot“ c. szerzeményét igen nagy hatással. A kultúrpalotában egybegyült nagyszámú kö­zönség szeretettel üdvözölte a kultúra e régi zászlóvivőjét és általános elismerés mellett örömmel állapította meg, hogy a Dalegyesület kitünően szervezett férfikara jeles vezetőjével, Bottay Kálmánnal az élén, a dicsőséges múlt nagy tradícióihoz hiven újult lelkesedéssel kész szolgálni a magyar kultúra szent ügyét. Az elért siker csak hatványozott buzgal­mat öntött a lelkes működőkarba, mely a kö­vetkező évben már több izban bebizonyította, hogy a legszebb reményekre jogosult. Az 1919-ik évben az a veszteség érte a Dalegyesület, hogy egyik vezető tisztviselője, Sulacsik Lajos e. titkár a pénzügyigazgatóság­nak magyar Komáromba történt átköltözésével kénytelen volt megválni, hosszú éveken át nagy buzgósággal betöltött tisztétől. Sulacsik Lajos nemcsak mint a működőkarnak kiváló szólistája és egyik erős támasza szolgálta a Dalegyesület nemes céljait, de mint jegyző, később pedig mint titkár, két évtizeden keresztül munkálko­dott az egyesület felvirágoztatásán. Érdeme elismerést szereztek számára, melyet a kitartó és hasznos munka megbecsülői sohasem felejt­hetnek el. Távozásával a titkári teendőkkel a választmány 1920. március 13-iki ülésében Vaskó Imrét bízta meg, ki e tisztét 1922-ig közmegelégedésre viselte. (■Folytatjuk.) ISKOLAI IDÉNYRE“« j ne vásároljon semmit, míg meg nem nézi LŐWINGER SAMU j áruházát mindennemű iskolai cikkben és ■ | | meg nem győződik olcsó árairól ! I \ « « és az áruk prima minőségéről! ■ ■ ’ g; Fiú fehér ing, gallér nélkül 10—17 évesig . . 38 K Fiú hálóing......................................................................48 » Leányka ingek, cloth és lüszter iskolai kötények Ajouros fiú és leányka zsebkendők . 1.50—2‘50 > Patent gyermek harisnya 6 évesnek .... 5 » j j= minden további nagyság 50 fii érrel több 5 ■= Patent flór gyermekbarisnya 6 évesnek . . 7 » ; -3 minden további nagyság 1 koronával több ; g Iskolai táskák és könyvszijjak 5 koronától. Iskolai » c? tolltartók minden árban. - Iskolai hegedűk kipróbált j ^ 40 K-tól 100 K-ig. Hegedűvonók 15 K-tól 30 K-ig. He­­) _«g gedűtok 20 K-tól 40 K-ig. Mindennemű hegedűkellé­­g kék legolcsóbb árban. — Azonkívül gallérok, törül­­; .j= közök, sport és matrózsapkák, nyakkendők, ernyők, i gs utazó kosarak és kofferek legolcsóbb áron. 458 II választások tiatárldínaptára. Szeptember 8 ig: a jelölt névjegyzékek összekapcsolása (egyesítése) a pártok válasz­tási meghatalmazottainak nyilatkozatával a községi elöljáróságnál bejelentendő. Szeptember 8-tól szeptember 16-ig: a je­löltnévjegyzékek a közseghazáu közszemlére kiteendök. Szeptember 9. déli 12 óráig: a járási je­löltek névjegyzéke és a jelöltek nyilatkozata a megye zsupánjánál benyújtandó. Szeptember 9. déli 12 óráig: a megyei jelöltek névjegyzéke és a jelöltek nyilatkozata a megye zsupánjánál benyújtandó. Szeptember 16-áig: a választói névjegy­zékek a községházán közszemlére ki vannak téve. Szeptember 16. regget 8 óráig: a községi választás megkezdéséig a pártok részérói bi­­zalmiférfi&k megnevezhetők. Szeptember 16-áig: a pártok részéröl a meghatalmazottaknak a kerületi választási bi­zottságokba a megbízottakat és a helyettes megbízottakat be kell jelenteniük a járási fő­nőknél. Szeptember 16áig: a járási jelölt-név­jegyzékek összekapcsolása (egyesítése) a pár­tok meghatalmazottainak nyilatkozatával a já­rási főnőknél bejelentendő. Szeptember 16-áig: a megyei jelölt-név­jegyzékek összekapcsolása (egyesítést-) a pár­tok meghatalmazottainak nyilatkozatával a zsu­pánnál bejelentendő. Szeptember 22 tői szeptember 30-ig: a választói névjegyzékek a községházán ismét ki vannak téve közszemlére. — Beiktató ünnepély a ref. egyházme­gyénél. A komáromi ref. egyházmegye szept. 20 án, délelőtt 8 órakor a Jókai-ntc&i tem­plomban ünnepélyt tart, melyen az egyházmegye uj esperesét, tisztikarát és tanácsbirókarát fogja beiktatni, Az ünnepély sorrendje: 1. Ima, mondja Vágó Ede nemestiodosi lelkész. 2. Meg­nyitás. 3, írásbeli indítványok. 4. Jelentés a tisztujitásról. 5. Uj esperes és uj egyházme­gyei tisztikar eskütétele. 6. Vargha Sindor egyházmegyei főjegyző üdvözlő beszéde. 7. Gya­­lókay László esperes székfoglalója. Az ünne­pély után az egyházmegyei tisztviselők és kép­viselők a Kollégium nagytermébe vonulnak át, hol az egyházmegyei közgyűlést tartják. — A nagyzsupán Komáromban. Bella Me­tód Mátyás pozsonyi zsupán szerdán délután autón Komáromba érkezett és a járási hivatal­nál információkat szerzett a választások felől. A zsupán és kísérői félórai tanácskozás után eltávoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom