Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-09-04 / 106. szám

106, uám. i«gyv«nnegye^ik évfalyam Kedd« 1923. szeptember 4. P O 1^ 1 Ti KA 1 L A P. tíM*4te*í ír es®fa»e.«irovák éríéfeteem i Helyben ét Mikre pattéi tzMkBIDésMl: SgéSe érre 80 X, f*Urro 40 K, negyedévre 20 K> >, Külföldön 160 Ke. Egy®* mám ávm t S0 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. fősz®rkesstő; GAÁL GYULA dr Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF dr. Siork.esztSség éi kiadóhiratjil Nador-u 29 hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, nini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik tankini háromszor: csütörtökön és szombitn Ipií is a kiilanl között állandóan ott van a mély szaka­dék, melyet a trianoni ibéke vájt és a kisantant bizalmatlansága nem engedi azt áthidali>i<»=SWatáns tanúsága ennek Ma­gyarországnak kölcsönügye, amely éveken át húzódott és most kerülne megoldásra, ha azt a kisantant mindennemű ürügyek­kel ismét el nem gáncsolja. Egész Európa tudja, hogy Magyar­­ország talpra nem állhat pénzügyi támo­gatás nélkül és a nagyhatalmak meg is egyeztek főképen Anglia erélyes fellépé­sére abban, hogy a kölcsön megadása elé akadályokat nem gördítenek. Ezt az állás­pontot nyomatékosan hozták a kisantant­­nak tudomására és annak szinajai kon­ferenciája a kérdésben bizonyos engedé­kenységet látszott tanusitani. Most a népszövetség foglalkozik a kölcsön ügyével és pontosan ott van a kisantant is, amelynek úgy látszik Magyar­­országgal szemben nemcsak az a szerepe, hogy a trianoni béke betartására szorít­sa, hanem gazdasági talpraállitása sem tetszik ennek a szövetségnek, amely attól tart, hogy a gazdaságilag megerősödött Magyarország politikai jelentőségében is emelkedni fog. Mintha a kisantant érdeke az lenne, hogy gazdasági függésben tartsa kiszol­gáltatottságában, elnyomottságában, sze­génységében élje ez a szerencsétlen ország jövő életét ahelyett, hogy megerősödve, a háború sebeit kiheverve, a konszolidáció munkáját végrehajtva kezdjen uj életet a fájdalmas lecsonkitás után. Mintha nem is lenne az európai államközösség érdeke az, hogy egy életképes nemzet akképen töltse be hivatását, amely őt történelmi múltjánál és kultúrájának fokánál fogva megilleti. A kisantant a kölcsönügynek sza­­botálásával és különös feltételek meg­szabásával arra akarja Magyarországot kényszeríteni, hogy az vazallusa legyen, mint Ausztria, holott az egész helyzet másképen áll, mint ottan. Még mindig nem akarja elhinni a kisantant, hogy Magyarországon senki sem gondol hábo­rúra, csak az élni akarás vágya hatja át az egész nemzetet. A kisantatnak a leg­főbb érdeke a gazdasági kapcsolatnak helyreállítása Magyarországgal, amely szin­tén reá van erre utalva. Ez a csúnya éheztetési politika jellemző a kisantant mentalitására. A bekerített országot nem szabad lélegzethez juttatni, hogy közele­désre keljen és függő viszonyba kerüljön a kisantanttól a kölcsön révén, amelynek felhasználását is ellenőrizni és ezzel gaz­dasági életének irányt szabni igyekszik. Hogy ezzel mennyire túllő a célon a kisantant, azt talán nem is tudja. Mind­egyik államban milliós tömegben élnek magyar kisebbségek, amelyek ezt a poli­tikát, amely Jréreik ellen, fajuk élniakarása ellen irányul, soha helyeselni nem fogják. A helyes politika az volna, ha a kisan­tant a barátságos viszonyt venné fel a magyar nemzettel szemben, ellenséges in­dulatait fékezné, bizalmatlanságát meg­szüntetné, mert a magyar nemzeti kisebb­ségek csak ezen az utón képesek uj hely­zetükkel számolva, a reálpolitika útjait megkeresni, ha mindenütt egy balsorsával vivődő országnak ide hallatszó jaját vissz­hangozza. * 2 = Községi képviselőválasztások. A szep­tember 16 án megtartandó községi képviselő­­testületi választásokra nagy előkészületeket tesznek Komáromban is a különböző pártok. A magytir ellenzéki pártok kikü döctei a mait hét végén tárgyalást kezdtek egy közös liszta felállítása tárgyában, azonban dacára a hosz­­síúca nyúlt tárgyalásoknak, az ellenzéki pár­toknak nem sikerült a közös tisztában való megállapodás és így a komáromi keresztény szocialista párt, valamint a kisgazda és kis­iparospárt is kü ön lisztával mennek a válasz­tási küzdelembe. Meg van a remény azonban arra, hogy a két párt lisztát kapcsol, ami a magyarságnak helyi érdekeit fogja szolgálni. A j jogpárt no llett megalakult a zsidópárt is Eo- : máromhan, mely szintén külön lisztával vesz j részt a választásokon. A pártok szeptember l 2 án a délelőtti órákban benyújtották a főjegyzői hivatalhoz a jelölő listákat és eszerint megállapítható, hogy a választáson hét párt fog a 36 mandátumért küzd-ni. Jelölőlisztakat adtak be a keresztény szociálist* párt, a kis­gazda és ki'iparos párt, a jogpárt, a szociál­demokrata part, a kommunista párt, a zúdó­­párt és az egyesült csehszlovák pártok, az utóbbiak közös lisztát nyújtottak be. — A Kisgazda és kisiparos-párt jelöltjei. Az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos párt komáromi szervezete szeptember 1-én Boldoghy Gyula elnöklete mellett választ­mányi ülést tartott, melyen az elnök bejelentette, hogy a kereszténszociálista párttal közös liszta .felállítása végett folytatott tárgyalások nem ve­zettek eredményre és ezért javasolta a választ­mánynak, hogy külön lisztával vegyen részt a községi képviselőtestületi tagok választásán. A választmány a külön liszta mellett foglalt állást és a jelölőlistát a következőkből állította össze: Boldoghy Gyula ács és kőmives mester, Pathi ítfagy Sándor gazdi, ifj. Koczor Gyula ügyv. el­nök, Fülöp Z-igmond népbansi igazgató, Cziko Dénes könykötő, dr. Polony Béla orvos, Komá­­romy Lajos gazda, Marosa József kereskedő, Blumenstein Herman kovács, Rácz Benő gazda, Tóth Ferenc kőműves iparos, Nagy Sándor mol­nár, id. Gulyás Lajos gazda, Visky István ha­jóács, Gzirok Béla csizmadia, Kossár János gazda, Kelemen litván gazda, Bihary László borbély, ifj. Csukás István gazda, Lőrincz György ácssegéd, Vargha János kertész, P. Nagy Lőrinc gazda, SzenczyGyula borbély, Bihary János ács és ifj. Csukás Lajos gazda. = A kereutónyszocíalista párt értekez­letei. A keresztényszocialista párt szerdán és pénteken este a Vigadó kistermében levő párt­­helyiségben választmányi értekezletet tart, melyre a tagokat is szívesen Játja. Tárgy: a szervezkedésről Sióló jelentések. A tagjelentka­­zé-i iv k sürgős beszolgáltatását kéri a párt­vezetőség. = Pártgy Ű1Ó8. Az Országos Magyar Kis­gazda, Födnuves és Kisiparoipárí komáromi szervezete sz^pt^mber 9 én, délután fél 4 óra­kor a Dósa féle Vigadó nagytermében pártgyűiést tart a képviselőválasztások tárgyában. Jwfltt a miloimuiii. „Und es ksun-n einige zu-ammen und sagten: i sset uns ein Vm-ke gründen Velche Flüchte Arage für alle künftigen Tage und Jahre“ — igy kezdhetem én is néhai jó Adal­bert Stifter szavaival a Pozsonyban ampában tartott vendéglős naggythés leírását. Összejöt­tek ott egyesek, borkereskedők, bortermelők, szesz- és likőrgyárosok, vendéglősök, kávésok,, korcsmárosok — az alkohol, a bor és az aqua vitae emberei és ott a pompás Vigadóbeli és miniszteriumbeli nagytermekben, a megjelent előkelő vendégek u. ro. miniszteri osztálytaná­csosok, keresked-imi és iparkamarai elnök, valamint a s; jtó képviselői jelenlétében igazol­ták, bizonyítgatták és fogadkoztak, hogy az aikohol nélkülözhetetlen, elpusztíthatatlan, nél­küle e földi lét nem lót és a még hatályban levő alkohol' ilalmat lomtárba kell mielőbb vándorol tatni. Ahogy az alkoholdicséretben kipirult ar­cokat magam előtt láttam, örömtől repeső lel­kem előtt képzeleíileg úgy tűnt fel, mintha Bachus isten vonult volna tigrisektől vont diadalszekerén satyrok és mänadok kíséretében a termen keresztül. Mi lesz a közgazdasággal — kérdezi az egyik szónok — ha az alkoholtilalom még továbbra is fennmarad ? Mi lesz az állam financiáival — kérdezi a másik, — ha a ru­­szinszkói paraszt továbbra is a Galíciából csempészett szeszt fogja inni és igy az állam milliós fogyasztási adó bevételektől esik el? Mi lesz a nép egészségével — kérdezi a har­madik. — ha a jó rusznyák kénytelen lesz a rendes szesz hiányában denaturált szeszt fo­gyasztani, vagy a szesznagykereskedő urak jóvoltából, mint ahogy erre gyakori az eset, a szeszt nagyban, 10—20 literenként fogja to­vábbra is vásárolni és minden mérték nélkül fogyasztani ? A közérdekért való ezen aggodalmai kö­zepette azonban egyik szónok sem említette, hogy szive nem annyira a népért, mint saját zsebéért vérzik. Hogy Ungmegyéban nagyon gyakoriak a szesszel égetett lámpák, a részükre kiszolgál­tatott szeszt azonban a parasztok isszák meg, mig a lámpák a padláson használatlanul rozs­dásodnak, valamin , hogy Trenosénben az ital­­mérési revízió nagyobb dicsőségére egy öröm­ház tulajdonosa kárpótlásul azért, mert a hatóság és törvény házától az öröm jelleget megvonta, ugyanezen épületre szálloda iparjo­got és korcsmaengedélyt kapott, mindezen szónoki előadások lehettek érdekesek, alkohol­­szagnak, Bachusuak tetszők, azonban eanek hallatára jól kivettem, a józanság és jóizlés istenasszonya sóhajtva távozott körünkből. Az italmérési revízióval okozott sebek feltárása, mint ahogyan azt Fábián Walter szövetségi titkár a miniszteri osztálytanácso­sok előtt tette, különösen pedig ahogy Stran­­szky nyitrai kávés, mintegy tetemrehiváasze­­rüleg négy magával hozott nyomorék é3 öreg, jogfosztott (30—40 évi korcsmajogokat vesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom