Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-08-28 / 103. szám

IcflvMnigyeilik évfolyam« lOS. tián. Kaddj I92S. augusztus 28« POLITIKAI LA P. £!ifiíat*íl ír csch-axlovák értékbem s Helyben és vidékre psstai szétküldéssel: Égtüasi érre 80 K, félévre 40 K, ae^yedévre 20 I. Külföldön 160 Ke. Egyes szám ára i SO fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ■aaasáaaBsstffia . ■■■ ■■■■■■ «■■■■■■■■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hővé úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor, ked^i. csütörtikön és szombatit A Skoda-művek vendégei itt jártak és bemutatták nekik a hajó­gyárat uj alakjában. Ez a vendégsereg a közlekedési bizottságnak tagjaiból állott és így számottevő tényezői a köztársaság közmunka politikájának is. A gyárban látottakkal meg leheltek elégedve, hiszen tudjuk, hogy az magyar alapítás és mint ilyen berendezése, felszerelése éppen oly mintaszerű volt, mint a munkásai által teljesített munka. Nagy kár, hogy a parlament közle-. kedési bizottsága nem fáradott át a másik partjára a Kisdunának a városi oldalra, ahol a polgármester bizonyára szolgálat­­készen mutatta volna meg az állami kikötő helyét, a lerombolt parkot, amely várja a vasúti síneket, a raktárakat, a darukat, a munkát. Sőt egy-két lépéssel odább a Duna­­parton találkoztak volna munkásokkal is, akik a tavasz óta várják a kikötői mun­kát, amelyet nekik megígértek a kormány­­képviselők és a szocialista városatyák akkor, amikor a városi teleknek olcsó áron való eladása volt napirenden. A közlekedési bizottság tagjai bizo­nyára érdeklődéssel fogadták volna ezeket a felvilágosításokat is, hogy itt ezer mun­kás kéz áll kényszerű tétlenségben és ezer család várja a keresetet és a munkát. Sőt néhány lépésnyire a gyártól még egy igen érdekes képet szemlélhettek volna meg a közlekedésügyi bizottság tagjai, ha oda fáradnak a nagydunai hídfőhöz, ahol gyönyörködhettek volna abban a gyönyörű forgalomban és közlekedésben, ami a hídon végbemegy. Gyönyörködhettek volna a drótakadályokban amelyeket bizonyára a közlekedés előmozdítására találtak ki, — a sóhajtozó utasokban, a közlekedés e szánandó alanyaiban és abban a két­­három kocsiban, mely a hídon naphosszat átmegy. Ez a légmentesen elzárt határ talán gondolkodóba ejtett volna közülük néhányat, aki hallott valamit közgazda­ságról, annak törvényeiről és a közleke­désről, mely az államok közt szabályozva van szerződésekkel, az áruk kicseréléséről, országok és népeik egymásrautaltságáról. Ha már Komáromba elfáradtak az illusztris férfiak, itt is körülnézhettek volna a városban és meggyőződhettek volna is­kolás példa gyanánt a szlovenszkói ipar haldoklásáról, a kereskedelem végelgyen­güléséről és a közgazdaság szánandó hely­zetéről, amely a kormány gazdasági poli­tikájának a logikus következménye, ame­lyet árkon bokron keresztül támogatnak. De hát szebb a pozsonyi Dunavásár, mint a komáromi alvó kikötő, lezárt Dinabid és a siralomházban ülő város. Amott csupa fény és ragyogás, itt csupa f árnyék és sötét színek. Amint a Dunává- I sár mondvacsinált, mesterkélt berendezése nem hűséges tükre a itteni közgazdaság­nak, Potenkin falu a külföld szemének elkápráztatására., addig Komárom a maga elhagyottságában rettenetes munkanélküli­ségével, nagy némaságával állandó me­­meotó a kormány részébe, hogy meddig szándékozik ezt a politikát folytatni, mely a dolgozó polgárság végpusztulására vezet. A Skoda-művek vendégei mindazzal a meggyőződéssel mentek vissza a pozsonyi Dunavásár színhelyére, hogy a belföldi nehézipar egy jelentős állomását tekintet­ték meg. Az érem másik oldalát azonban már nem látták. A munkások szép telje­sítményei azoknak becsületére válnak; eddig tisztességes bér mellett jó kedvvel dolgoztak, ma azonban ez a munkabér a létfenlartást is alig fedezi Piros szegfű a rongyos kabáton, ebben foglaljuk össze mi komáromi őslakók e látogatás külső­ségét és a szegfű is, mintha hervadoznék; a kabátról, melynek gomblyukát díszíti, ne is beszéljünk, azt úgy megrágta a tör­ténelmi idők vasfoga, hogy talán a folto­zás se segít rajta. = A keresztényszoclalista párt taggyűlése. A komáromi keresztényazocialista párt vasár­nap élénken látogatott taggyűlést tartott a Vigadó nagytermében, melyen Dosztdl Jakab elnökölt. A párt nevében dr. Alapi Gyula tár3- alnök fejtegette a választási törvényt a szép­számú párttagoknak, figyelmeztetve őket váro­sukkal és pártjukkal szemben való kötelessé­gükre, a szavazásban való részvételre. Kifejtette, hogy a szövetkezett ellenzéki pártok a siker minden reményével indulnak a küzdelembe és minden városát szerető lakosnak hirdette, hogy ezekben a pártokban helyezkedjék el, amelyek a programijukat világosan köávonalazzák. A szövetkezett ellenzéki pártok városi programúi­­jukat teljes határozottsággal ki fogják fejteni, ennek végcélja a város lakosságának a köz­terhek alól való felszabadítása, helyes gazda­sági politika utján, továbbá a kulturális igé­nyek minden vonalon való kielégitáse. A vá­lasztóknak figyelmébe ajánlotta, hogy a szö­vetkezett ellenzéki pártok érdekében mindent kövessenek el a saját körükben és a pártok megbízottait támogassák. A választási iroda a Vigadó nagytermében a hétfői nappal megnyílt és ott d. n. 6 —8-ig minden irányban tájékoz­tatót kapnak az ellenzéki választók. Végül Dosztdl Jakab elnök lelkes szavakkal buzdí­totta a megjelenteket a keresztényszoclalista párt követésére, melynek tábora hatalmasan megnőtt és mindennap erősödik. A választók a szónokokat lelkesedéssel hallgatták. = A Szlovenszkói Magyar iogpárt helyi csoportja a mai napon tartja jelölö értekezle­tét a Vigadó emeleti kistermében d. n. 6 órakor. Az értekezlet határozni fog a legközelebbi naggyülés összehívása iránt. A párt tagjait szívesen látja a pártvezstőség. = Felhívás a kulturális sérelmek beje­lentésére. (ESŐ.) Fölhívunk mindenkit, pártszer­vezeteket, iskelagondnokságokat, társadalmi- és knlturegyesületsk vezetőségeit, valamint magán személyeket is, hogy kulturális és iskolasérel­melket, mint pl. az iskolákban a magyar tani* tási nyelv megszüntetését, a szlovák nyelvnek a törvényileg kőtelező heti óraszámon felül való i tanítását, vagy az eire való kényszerítést, az j anyaDyelvnek a szülök bevallása ellenére való, í hivatalból történt megállapítását, a magyar anyanyelvű gyermekeknek szlovák iskolákba való kényszerítését, ill. magyar osztályokba való föl nm vételét, az állaouegélynrk a f-da­­koz éti és községi iskoláktól, ill. azok tanerőitől való megvonását, továbbá a társadalmi és knltur­­egyesületek beszüntetését, alapszabályaik jóvá nem hagyását stb. részletesen, lehetőleg az erre vonatkozó rendeletek kibocsátójának megnőve^ zésével, a rendítetek számával és szövegével együtt, ha szóbeli rendeletről van szó, annak körülményeivel, közvetlenül a Szövetkezett Ellenzéki Pártok kulturref rensének, dr. Sziklay Ferencnek Kosice, Eder-uíc.-» 9. sz. jelentsék be. Minden, az aj államalakulat óta történt sérelemre szükségünk van! = Masaryk elnök szlovenszkói tartózko­dásának jelentősége. A kormány fr^ncianyelvü félhivatalosa, a „Gazette da Prague“ a köz­­társasági elnök szlovenszkói utjának jelentő­ségével foglalkozik. Érdekes a cikkben az, hogy eddig a többi félhivatalos folyton cáfolta azt, mintha a Masaryk elnöknél folyó tanács­kozásoknak politikai vonatkozásuk is lett volna, ezzel szemben a nevezett lap többek között igy ir: Néhány n«p mulya a legkülön­bözőbb pártállásu képviselők, a politikai és adminisztratív szolgálat vezetői fognak Masaryk elnöknél összegyűlni. Már most előre lehet Iái ni, hogy ennek a találkozásnak igen üdvös eredménye lesz, hogy a szlovákok között folyó bizonyos polémiák enyhülni fognak, hogy a pozitív munkának a tisztára negativ kritika feletti fölényét mindenki el fogja ismerni és, hogy a népéhez hűnek maradt szlovákok kö­zös együltmuukálkodásának tervét meg lehet majd alapozni. 1 Komáromi Kisgazda és Kisiparospárt ©szervezése. Az Országos Magyar Kisgazda Föld­­mives és Kisiparospárt komáromi szerve­­zete folyó hó 26 án vasárnap a körzeti iroda helyiségében látogatott ülést tartott, melyen tekintettel a kiirt községi választásokra, újjá­szervezte a helyi pártot. Az ülésen a körzet részéröl Fülöp Zsigmond országos pártyezetó­­ségi tag, körzeti alelnők jelent meg, kinek indítványára az alakuló gyűlés elnökéül Ke­lemen Ferencet, jegyzőjéül Mórocz Lajost vá­lasztották meg. Az elnök m-leg szavakkal üdvözölte a szép számban megjelenteket és az ülést megnyitván falkérte a körzeti alelnökőt mint előadót a tárgysorozat ismertetésére. Fülöp Zsigmond előadó lendületes beszédben mutatott rá az újjászervezés szükségességére és megjelölte azt a fontos hivatást, melyet a párt az itteni magyarság érdekeinek tántorít­hatatlan védelmezésében állandóan kifejt. A pártot nagy feladat elé állítják a községi vá­lasztások, melyek nemcsak a helyi érdekek szsmpontjából, de pártszempontból is rendkívül nagy horderövel bírnak. A községi választások­nál teljes erejével arra kall törekednie a párt­nak, hogy a községek képviseletébe olyan kép­viselőket küldjön, akik elsősorban teherviselő kötelezettlégüknél fogva a községek fenntar­tásához nagy áldozatokkal járulnak és másod­sorban a legteljesebb önzetlenséggel készek szolgálni az adófizetők érdekűit. A képviselő testületbe önzetlen és egyedül és kizáróan a polgárság érdekeit szem előtt tartó tagtk választ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom