Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-08-18 / 99. szám
a»avv»nnegyedik évfolyam. Szombati I92S. augusztus 18. POLITIKAI LAP. iitfizctéii ár cssh-saiovák értékbe« t Melybe« ét vidékre póttal szétküldéssel: Steffl« érre 80 K, Mévre 40 K, aegyedévre 20 Külföldön 160 Kő. Egye* «iám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő. BARAPáYAY JÓZSEF dr% Sierkeiztöség él kiadóhivatal. Náíor-ö 20 hová agy « lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk »issza. Megjelenik hetenkinl háromszor: kidi'n csűtnitsköe is szombati« Benes külügyminiszter a népszövetség elnökéhez a nemzeti kisebbségek ügyében, ebben az elintézetlen ügyben, a nemzetközi politika legsúlyosabb problémájának dolgában. Jegyzékében afeletti fájdalmának ad kifejezést, hogy a népszövetség a kisebbségeket jogi személyeknek fogja föl, holott a csehszlovák kormánynak az a felfogása, hogy azok a szerződések, melyek a kisebbségek jogait törvénybe iktatták, nem létesitettek olyan szervezeteket, melyeknek joga lenne a kisebbségeket képviselni, azok nevében tárgyalni, mert a kisebbségek védelme a népszövetségi tanács tagjának van fönntartva. Felfogása szerint a kisebbségek panaszainak benyújtói jogi alapra nem helyezkedhetnek, mint azoknak meghatalmazottjai nem szerepelhetnek. És a külügyminiszter ur ezeket a petíciókat és panaszokat olyan színben tünteti fel, mintha azok nem a kisebbségek érdekében történnének, hanem egyes személyek propaganda és politikai üzelmeit szolgálnák, vagyis csak egyéni érvényesülések céljából kerülnek a népszövetség elé. A jegyzéknek másik érdekes része az a kijelentés, hogy a népszövetség vezértitkárságát fel kell hatalmazni arra, hogy az olyan kisebbségi panaszokat, melyek sértik az érdekelt államok méltóságát, a limine elutasítsa. Ezt a jegyzéket akár programnak is elfogadhatjuk Csehszlovákia külügyminiszterétől, aki, mint ismeretes, a népszövetség főtitkári állására pályázik s ha megválasztanák, az ő kezébe kerülnének mindama panaszok, amelyeket a kisebbségek terjesztettek föl a népszövetséghez. Valóban szép kilátások nyílnak a kisebbségek számára, hogyha tényleg Benes dr.-t fogják a népszövetség főtitkárának megválasztani. Hogy mire lehetünk elkészülve, azt ez a mostani memorandum eléggé megvilágítja és megérteti velünk, akiket nem kényeztettek el sem a saját kormányaink, sem a népszövetségi tanács, melyeknek feladatuk lenne a kisebbségekről szóló szerződések pontjait érvényesíteni. A felfogás, mely a kisebbségek petícióinak benyújtói ellen a jegyzékben kifejezésre jut, annyira nélkülözi a szigorú jog, a gyakorlati élet figyelembevételét, hogy valóban felesleges volna vele bővebben foglalkozni, hogyha nem tudnánk, hogy ezt a fölfogást szívesen teszik magukévá mindazok az államok, melyekben kisebbségek élnek, noha minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a kisebbségi jogokat nemcsak azért állapították meg, hogy azok egyszerű papiros jogok maradjanak, hanem azért, hogy azok élő valósággá váljanak. Melyik rendelkezése mondja ki e szerződéseknek azt, hogy a kisebbségnek nincsen joga olyan szervezeteket létesíteni, melyek sérelmeit közvetíteni hivatottak a népszövetséggel és melyik az a szakasz, amely a panaszok fölterjesztését megtilthatja? Vagy a nemzeti kisebbségek alá| rendelt helyzetükben csak az államok kormányai utján érintkezhetnek a jogaik védelmére rendelt fórummal, mikor éppen ezen kormányok okozta sérelmek orvoslásáról van szó? A legnagyobb képtelenség az, hogy saját szervezetei mellőzésével forduljon kérelmével az illetékes helyre. Várhatna-e valamelyes eredményt panaszára bármelyik kisebbség is, ha ilyen módszert követne? Bizonyos, hogy a nemzeti kisebbségeknek sorsa a Bmes-féle felfogás mellett nem javulhat, mert ez a felfogás nagyon is távol van a liberálizmustól, hogy ne is említsük a demokráciát, melynek nevében és szellemében öltenek alakot ilyen és hasonló gondolatok. A reményt legfeljebb | csak az táplálhatja, hogy a kisebbségek : ügyében intézkedő népszövetségi tanács 5 nem azonosítja magát Benesékkel és nem teszi magáévá azt az okfejtést, mely ráfogásokból veszi ingatag támasztékát. Mert ha úgy volna, akkor valóban hiába minden törekvés a kisebbségi jogok érvényesítésére és millióknak sorsát pecsételnék meg, az ilyen és hasonló veszedelmes felfogások meggyökeresitésével. = A komáromi szocialisták — mint már előre jeleztük — nagy népszerűtlenségüket egy népszerű ügy felkarolá-Aval akarták kissé letompitani és e célból a lakók érdekeinek megvédése céljából gjülést hirdettek a Dózsa-féle Vigadó emeleti termében. Dacára a népszerű témának, n«m mondhatjuk, hogy valami nagy szorongás lett volna a teremb-m. A kormányt tűzön vizen keresztül vakon kővető és a kormány minden ténykedését helyeslő, támogató és megszavazó szocialista párt már régen elvesztette a józanul ítélni tudó munkásság bizalmát; így a teremben megjelent hallgatóság között vajmi kevés volt az önzetlenül és meggyőződésből szociáldemokrata párti. A hallgatóság jórészt kommunista pártbsíinkből állott, akik ugyancsak kifejezték zajongásaikkal, közbeszólásaikkal ellenszenvüket a kormány szekerét toló szociáldemokraták iránt. A nagy zaj, a sűrű felkiáltások miitt a gyűlés, megnyitását minduntalan el kellett halasztani és már már a pódiumon ü 5 vezérkar elhatározta, hogy föloszlatji eredménytelenül a gyűlést és hi a kommunisták még pár percig tovább zajongan*k, hát sikerül is nekik meghiúsítani az egész gyűlést. Do úgy látszik, hogy belefáradtak a kiabálásba és amint egy kis csend állott be, Müller Karoly eluöknak sikerült a gyűlést magnyi ni. A közbsS2óíásoí azonoan tovább ig tartottak. A szocialista szónokok töboször említették lapuukat, a Komáromi Lapokat, amely, b.m megírtuk, hogy a lakók érdjeinek a falkaro ása most a választások előtt egyízirü és nagyon is rikitó kortesfogás. Mórt nem fáj tak a lakók érdekei a szocialista pértn&k a lakástörvény megszavazásakor, mért tud a eddig a párt a lakók bajai felett érzett lelkiismeretét, szívfájdalmát a közelgő választásokig elnémítani, elciititani? Szóval a hivatalos szónokok azt akarták Apunkkal szemben bebizonyítani, hofy ez az egész gyűlés nem kortesfogás. Hat p rsze ezt stnkise hitte ti nekik. Még ők maguk sem. De hát nekik mutatni kell. Miért kellett ezt a gyü;ést egy politikai pártnak összehívni? és miért éppen a mindent szavazógép módjára megszavazó és nép zerütlen szocialista párt és miért éppen a választások előtt hívta össze ezt & gyűlést ? Lépjen akcióba egy teljesen politikai pirisziaezetmentes szerv a lakók érdekében, mi is sziyveMélekkel támogatni fogjuk, do a lakók érdeke nem lehet az a b nzin, amellyel meg lehet tisztítani népszerűtlen pártok lalkiismeretét. Él éppen a lakók tiltakoznak az ellen, hogy az ő ügyüket a szocialista párt kezelje, hogy ezzel ez az ügy i s népszerű ties a é vál j ék, és nagyon csalódik a párt, hogy ha azt hitzi, hogy ezzel párthiveket sikerül toborozni a lakók táborából. A gyűlés n több szónok szólalt fel és határozati javaslatot terjesztettek elő, miközben újra sok-sok közbeszólás hangzott el. Müller Károly, Dénes Enil, Hacker Richárd és még mások után a kommunisták részéről S.einer Gábor szólalt fel és fejtette ki pártja álláspontját. Szerinte a mai lakbér uzsora a mai politikának és a mai kormányzati rendszernek a következménye. Ezt a kormányzati rendszert pedig a gyűlést össze aivó szociálist* párt támogatja és igy a helyzet nagyon vitás, mert előbb meg kell vivui a harcot a mai helyzetet létrehozó rendszer ellen, azt pedig a szocialista párt a kormány és a szcialista párt között ismeretes gyengéd viszony miatt sem tehjti. Majd 2Ó tagból álló végrehajtó bizottságot szerveztek, amelyben a kommunisták nem fogadták el a nekik fölkínált helyeket. = Francia hány a magyar kölcsön mailett. Eddig csak az angol és az olasz sajtóban szoktuk meg, hogy síkra szállnak & magyar kölcsön érdekében. Most egy nem várt oídal% rói, a franciáktól haliunk hasonló hangokat a kölcsön mellett, Ez eddig agyán szokatlan volt. A franci* politikai élet egyik kiválósága két napot tökölt Budapesten és ezidö alatt a kormány tagjain kívül tö)b vezető politikussal lépett érintkezésbe. Anatole ds Mouzieról köztudomású, hogy Magyarország iránt nagy ér-AÜllAn RpnflPlpnb^nt félpohár SCHMIDTHAUER-féle Igmándi kesewllllUll* ■ ---------------— rüviz m'légit ve éhgyomorra, mint ivókúra bár______________ _ mely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy és emésatéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, el kövér ed és, agyvértódulás, vérbőség stb. Bök esetben elegendő már néhány evőkanállal is. Kapható mind m gyógyszertárban és jobb fűszer- 1-rVv~" —————— ■■—— ■ Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keseirt vizekkel. Ibiéi iii
