Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-08-14 / 97. szám

lfl*fnr*«i«nagye*fik évfolyam

97. síim.

Kedd» I92S. augusztus 14.

A

Szerkesztöié)) é* kiadóhivatal: Nádor-u 26 hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: ked^i csütörtökön és szombatit

POLITIKAI 1^

ElSIteetétl ár eseh'Silovik értékhea i Meiyöso és vidékre psisial tóítkütééiMia! s ífftisfa énre 80 K félévre 40 f, negyedévre 20 K« Külföldön 160 Kő.

Sfye» s»5rám ám* Sö fillér«

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő; GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő ■ BARANYAY JÓZSEF dr.

fi DU teil«!

a legújabb áldozata annak a politikának, melyet Poincaré a Ruhr-vidéken oly makacs szívóssággal folytat. A kancellár és kormánya bukik és amire e sorok megjelennek, uj kancellár és uj kormány fogja vezetni Németország ügyeit. A franciáknak régi vágya teljesedik be ez által, mert szerintük Cuuó távozásával a Ruhrvidéki francia politika győzedelmének egyik 1 legfőbb akadálya fog eltűnni a porondról és remény nyilik arra, hogy a passziv rezisztencia megszűnjék a franciákkal szemben.

Cunó fejét már régen követelték, ! majdnem egyidejű ez azzal, hogy a pasz- I szív rezisztenciát a németek életbeléptét- I ték, melynek gondolata a távozó kancel- I lártól való. De aki ismeri a németeket és j figyelemmel kisérte az egész Ruhr-vidéki i akciót, az megtudja állapítani, hogy az uj német kormány sem hoz változást a külpolitikába. Hiszen csak az elmúlt napokban erősítette meg a birodalmi gyűlés j Cunó külpolitikáját bizalmi szavazatával, nem is szólva arról, hogy ugyanakkor uj ! adókat is megszavazott a kormánynak a többség. S most, hogy Cunó megy, nem közvetlen külpolitikája miatt kell buknia, j hanem belső mozgalom miatt, amit a kommunisták indítottak ellene s amelyhez : hirtelen csatlakoztak a szocialisták is. I Bent a parlamentben a bizalom megnyilatkozásával találkozott, künt azonban gyöngének bizonyult a különböző sztrájkok és tüntető mozgalmakkal szemben, amelyek \ pedig a francia megszállás folytán érle- 1 lődtek meg s ezt a helyzetet a kommu- ■ nisták kihasználták Cunó ellen.

A franciák a maguk győzelmének jegyzik föl a német birodalmi kormány bukását s talán látszólag és pillanatnyilag igy is ítélhetné meg valaki a helyzetet, azonban a dolgok mélyét ismerők előtt tisztán áll a jövő, mely a külpolitikának eddigi irányát fogja újra megerősíteni. A passziv rezisztencia rengeteg károkat okozott a franciáknak, akik ha őszinték akarnának lenni, be kellene látniok, hogy a nyolcadik hónap óta tartó akciójuk inkább vereség volt, mint siker és tisztába kell lenniök avval is, hogy ezzel a módszerrel a jövőben is eredménytelenné teszik a németek az ő erőszakos föllépésüket. A passiv regisztenciának a megszállt vidékek kiürítése az ára, egyúttal legsarkalatosabb föltétele a jóvátétel sikeres tárgyalásainak is. És ezt a föltételt egyetlen egy német kormány sem ejtheti el, mert minden katasztrófális válságban is, ez az egyetlen eszköz, mellyel Németország mai helyzetében védheti magát.

Az uj német kormány támogatásál a a régen áhítozott nagy koalíciót fogják megszervezni, amely a birodalom egységét nemcsak belső ügyekben, de kifelé, a külpolitikában is határozottnak és teljesnek fogja bizonyítani. Ha a mai időkben oly nagy szükséget képező német egység ekképen kialakul, nem szenved kétséget, hogy Németország külpolitikája épen az ország életérdekében, még határozottabb alakot fog ölteni s a francia akciónak hatalmas gátjául fog szolgálhatni. Már pedig Franciaországnak is be kell végre-valahára látnia, hogy azok a súlyos veszteségek és károk, melyek Ruhrvidéki okkupációját kisérik, nem áll arányban azzal a meddőséggel, mely a francia sikerek értékét nagyon is leszállítják. A nagy válságot uj kormánnyal nem fogják megoldani, ahhoz elsősorban a franciák emberies és jobb belátása szükséges, de hogy mikor fognak erre rájönni, az bizonytalan, sőt az is kérdéses, hogy egyáltalában gondolnak-e ilyen lelki motívumokra, amikor a gyűlölet és rettegés szolgáltatja cse' lekedetükhez az elfogult és rossz tanácsot.

= A Kisgazda és Kisiparos Párt gyűlései Csallóközben Az Országos Magyar Kisgazda és Ki iparos Part vezetőség« fo!yó hó 12 én Apáczaszakállason, Ekecs^n és Lakszakállason Szilas és Turiszakállas községek bevonásával tarlo't gyűléseket. A komáromi központ részéről Lukovics Ferenc orsz. páríigazg&tó s Bazsó Kornél körzeti titkár vettek részt a gyűléseken, amely, k nagy lelkesedéssel folytak le. Miudtgyik gyü;ésen az eiső felszólaló Lukovics igazgató volt, aki hosszasan és tartalmasán f-jtette ki, hogy mi tette szükségessé a párt megalakítását, ismertette annak programját, felsorolta azokat a tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy az itt élő magyarság a köztársaságok csak másodranzu polgárai és kifejtette azt, bogy afennállóíörvéuyek értelmében ez államnak minden polgára egyenlő és ezen egyenlőség alapelvénél fogva nekünk magyaroknak jogunkban áll követelnünk azt, hogy nekünk is ugyanazon mértékkel méressenek a terhek és kötelességek mint másoknak. Visszautasítja, a ránk szórt irredentizmus vádját, tiltakozik azon vádak ellen, bogy a párt más országokból nyert pénzzel dolgoznék s kijelenti, hogy a párt kizárólag az itt élő magyarság szeretetóból és annak adakozásaiból tartja fenn magát. Ismerteti a dr. Csáuki—Nrumann és egyéb szubvenciót élvező pártok működésének célját, amelyek oda irányulnak, hogy az itteni magyarság erejét pártokba szétforgácsolva gyöngítsék és a jövőre nézve is ezáltal biztosíthassák a nekik hasznos, de reánk nézve nagyon is káros kormányzati rendszer fennmaradását. Figyelmezteti a község lakosságát a közeledő községi választásokra, amely mintegy próbaköve lesz a mngyarság gondolkodásának, hogy vájjon bizalmat, vagy bizalmatlanságot szavaz-e a mai kormányzati rendszerrel szemben. Kijelenti, hogy bízik a magyarság józan ítélőképességében, nem fog megfeledkezni faja és nemzetisége jövő érdekének biztosításáról és tudni fogja, hogy mit cselekedjék. Utána Bazsó párttitkár szólalt fel, rövid, d3 szívből jövő beszédben kérte a közséj gek lakosságát, hogy erős akarattal s törhetet! len bizalommű haladjon eiöre a sors által eléje szabott rögös utón és ne higyj^n a pénzen megvásárolt politikai vigécek hamis igérgetés inek, hanem józan ésszel, megfontoltan cseleí kedjek a bnköv <kezendő választásokkor, mert ! ha ezt elhibázzuk és követjük a hamisságot, akkor az aonyir jelent, mintha magunk Írnánk alá a saját magnak hálám? Ítéletét.

— Benes a dunai államokról. Bones külügyminiszter a szí ajai konferencia idején az Adeverui munkatársa előtt nyilatkozott a dunai államok együ tmükődésónek kérdésérő'. Kijelen, tette, hogy a dunai konföderációt elhibázottnak j és lu zoitnak tartja, neki azonban van egy nagyobb előkészítőst igóDyiő terve az együttműködésről, amely modernebb és egyszerűbb. Tervébe Ausztriát és Magyarországot is be akarja vonni.

Komárom és a ílépszoueíség.

A cím talán kissé furcsa, helyesebben meglepő, de csak az első pillanatban, mert ha az alábbi hír megfelel a valóságnak, akkor a Népszövetség kikü döttei e őbb-utóbb ellátogatnak Komáromba is és tanulmányozni fogják azokat a feltételeket, amelyek a gazdasági föllendüléshez szükségesek.

Ugyanis a bécsi diplomáciai körök tudni vélik, hogy a Népszövetség legközelebb bizottságot küld ki az összes dunai ntódáliamok fővárosaiba és nevezetesebb átkelési határállomásokra, hogy a helyszínén győződjenek meg azokról a károkról, amelyeket az utódállamok egymással szemben elzárkózó gazdaságpolitikája okoz. A Népszövetség már régebben tervbe vette azt, hogy akciót indít az utódállamok tilalmi és elzárkózó gazdaságpolitikája ellen, mivel az a meggyőződése, kogy a Duna mentén jelenleg uralkodó gazdasági rendszer lehetetlenné teszi az újjáépítést. A különböző vámháboruk ki> és beviteli tilalmak, devizarendelettel a nehézkes, hosszadalmas átkelési és permanens igazolvány és útlevél, beutazási, tartózkodási engedélyek megszerzésének kálváriái csak arra valók, hogy a többi országoknak, de saját gazdasági életüknek is bajt okozzanak. A Nepszövetsag ezeket a bajokat mostan a helyszínén akarja tanulmány tárgyává tenni, hogy azután konkrét javaslatokkal léphessen a különböző kormányok elé, illetőleg — ha erre szükség van — összehívhassa a dunai államok gazdasági konferenciáját, amely hivatva lenne arra, hogz az egyes átódállamok kölcsönös engedmények által a jelenleg fennálló tarthatatlan helyzetet megszüntessék.

Eddig szól a hír, amelyből világos, hogy ha ez a bizottság tényleg megalakul, akkor Komárom városát sem fogja elkerülni, mert itt az égetően sürgős bajok orvoslásának egész légiója várna a bizottságra. Itt a határmentén élőket annyi családi, rokoni, gazdasági kapcsolat fűzi össze, hogy lehetetlen normális gazdasági életet el is képzelni akkor, amikor pl. annak a túlsó oldalon a monostori, neszmélyi, almási, szőnyi stb. határban birtokkal biró itt élő lakosnak nem adnak permanens átlépési igazolványt, aki a túlsó oldali ingatlant 1919 óta szerezte, örökölte vagy vette.

De azaz és száz akadályát a normális gazdasági életnek tudnók felsorolni mind a két oldalon, mert ha valamelyik óldal életbe léptet valami megszorító intézkedést, a másik oldal azt hasonlóval viszonozza természetesen.

A hivatalnoki copf bőséges piacra talál