Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-08-11 / 96. szám

1923 augusztus 11. „Komáromi Lapok* 5. oldal. irodalmi ünnepélyen, hazafias dalok előadásá­val emelvén az ünnepélyek fényét. A Dalegyesület országos jó hírnevét újabb koszorúval ékesítette azon az országos dalünne­pélyen, melyet a millenium emlékére 1896. aug. 14—16. napjain Budapesten rendezett az Or­szágos Daláregyesület. A versenyen az ország 26 legkiválóbb dalárdája vett részt és ezek között a Komáromi Dalegyesület a legjobbak sorában dicséretes „oklevéllel“ lett kitüntetve. A működőkar Méd er Mihály népdalaival nyerte el ezt a kitüntetést. (Folytatjuk.) Stecke npferd-szappan a rég ismert liliomtejszappan jeggyel, marad, mint azelőtt azon nők kedvelt szappana, kik súlyt helyeznek a bőr ésszerű ápolására. Bevásárlásnál legyünk figyelemmel a „Stecken­pferd“ védjegyre, valamint a csomagolásnál „Bergmann Co., Tetschen“ aláírásra. Minden szaküzletben kapható. 387 fl komáromi strand borzalmai. Irta: dr. Borka Géza. Pár napja itt még enyhe tél volt, És felhős volt az olmos égbolt, óh borzalom ! A Ráczban a jégpályát renoválták SS a korcsojakat pucová.tak, óh borzalom! Az oka ennek semmi más csak Az, hogy nem adtak beutazási engedélyt a nyárnak, oh [borzalom! — óh borzalom! De végre itt a nyári hőség, Van Oeizius es Reonmür bőség, óh borzalom! A vaj leolvadt a fejemről, Lesüit a bor a képes leiemről, óh borzalom! De egy nagy haszna van a nyárnak: Az, hogy az ember strandra járhat, óh borzalom 1 — óh [borzalom! A strand összvágyaimnak tárgya, Nyiiá át lelkem oiy iég várja, óh borzalom! Most végre megnyílt halkan, szépen, Kis városunknas. közeiében, óh borzalom! S mint kis ibolya, oly szerényen lliatozis az erdő szélen, óh borzalom! — óh borzalom! Környéke bájos s nagyon kies, Sót kissé tan nagyon is ki — és, óh borzalom! biészmetyi partüoz kissé ferdén Párkány íeie a töltés mentén, óh borzalom! Csak egy-két napi járó földre Van az ígéret eme földje, óh borzalom! — óh borzalom! Napokban én is hősen, bátran E messzi utnan. neki vágtam, óh borzalom! És mentem, mentem, mendegéltem, Mig — szavamra mondom — oda értem, óh borzalom! Az utón kinőtt a szakállam Es térdig elkopott a lábam, óh borzalom! — óh borzalom! Hanem oszt amit láttam ottan, A homok s a hüs habokban, óh borzalom! A lubickoló drága nőcskék, A tenyérnyi cukros kosztümöcskék, óh borzalom! És minden jeimez minő korhű! Olyan a strand, mint egy dombormű, óh borzalom! — [óh borzalom! A tejjel-mézzel folyó tájak, A hájas bájak s bajos hájak, óh borzalom! Szép sikkek O-k és bájos X-ek, A strandon is a jégre visznek, óh borzalom; Neszmély fele, ha szemem tatom : A dombokat mind közel látom, óh borzalom! — óh [borzalom! És amit bizony alig hittem Minő erkölcsös minden itten! óh borzalom! Az embert itt száz baj igézi És mégis csak a lelkét nézi, óh borzalom! A lélek a fő s többi minden Csak garnirung, még pedig ingyen, óh borzalom! — óh [borzalom! Ennyi szépségtől meghatódva Ráültem én is a habokra, óh borzalom! » hogy felüditém lanyha testem, Az utam hazafelé vettem, óh borzalom! Megérkezvén úgy éjféltájba, Beleültem a fürdő kádba, Hogy végre egyszer alaposan, A strandi piszkomat lemossam, óh borzalom 1 óhborzalom! — Aranymise. Scharmann Szörény, bencés áldozópáp, aki 1906—11-ig a komáromi főgim­­□áziam tanára volt, jul. 27 én ünnepelte meg áldozópapságának ötvenéves fordulóját a call­­dömölki apátsági kegytemplomban, ez alkalom­mal barátai és tisztelői meleg ünneplésben ré­szesítették. — Eljegyzés. Dr. Krausz Arthur orvos, Komárom eljegyezte Richter Hedviget, özv. Richter Zsigmondné leányát Budapest. (Minden külön értesítés helyett.) — A Közs. elemi Iskolából. Uhereczky Géza, a községi elemi iskola igazgatója három hétre szabadságra ment, távolléte alatt az igaz­gatói teendőket Pethő Sándor iparostanonc­­iskolai igazgató végzi. — Nyilatkozat. A »Reggelt cimű napilap f. évi augusztus 10-iki 178. számában »Hogyan sáfárkodtak Komárom pénzével« cim alatt meg jelent közleményben foglalt s személyem és hivatali működésemre vonatkozó tényállításokat valótlanoknak és hamis színben feltüntetetteknek jelentem ki, amelyek miatt a megtorló lépése­ket az illetékes bíróságnál a törvényes időn belül meg fogom tenni. Komárom, 1923, aug. 10. Dr. Szijj Ferenc, nyug. polgármester. — Gyász. Részvéttel emlékeztünk meg mait számuusban, hogy özv. Reviczky Béláué elhunyt. A megboldogult temetése e hó 9-én délután 5 órakor ment végbe igen nagy rész­vét mellett. A gyászoló család a halálesetről a következő jelentést adta ki: R vbzky Béia és neje, szül. Vanya Erzsébet úgy a maguk, valamint az összes rokonság ueveben is mély fájdalommal tudatják, hogy a felejthetetlen draga jó édesanya, nagyueui, unokatestvér és rokon özv Reviczky Béláné szül. Bak-iy Mária, folyó évi augusztus hó 7 én d. u 3 órakor életének 60 ik évében hosszas és kínos szen­vedés után csendesen elhunyt. A megboldogult hült tetemét f. hó 9-én délután 5 órakor fog­juk a reformats egyház szertartása szerint a Mester- uíca 30 ik száma családi gyászházból örök nyugvó helyére kísérni. Komárom, 1923 augusztus 7-én. Áldott jó szived s lelked örökké élni fog közöttünk! Dr. Gaál Gyula, dr. Gaái Zsigmond, Gaal Jolán férj. Gilff'y Gézané, Őzike Zsigmond mint unokatestvérei. Mórocz Elemér, Mórocz Eruő, Mórocz Emil, Mórocz Etelka, Mórccz Erzsébet férj. Kráuczly Ferencnó, Mórocz Elvira férj. Gouda Jáuosné, Bakay Dezső, özv. Pmsay Viktomó szül. Ba­­kay Margit, Reviczky Gyula uuokaöecsei, illetve húgai, Mórocz Kalman, özv. Bakay Károlynő, Reviczky Gyula, Szabó István sógorai, illetve sógornője. — Színházi est. Azon érdeklődés, mely a folyó hó 11 és 12 én (szombaton és vasárnap az Anya és Csecsemő Gondozó és Tanácsadó által reudezendő jótékony célú sziunázi estét megelőzi, teljesen méltó ahhoz a kerethez, melyben a műves* ies és fővárosias színvonalú előadás le fog játszódni. A műsor számai közül legkúmelemlöbb „Don Pietro Caruzo“ cimü egyfelvonásos dráma, melynek címszerepében László Miklós megrázó és lebilincselő erővel alakítja a főhős tragikus szerepét. A realizmus legélénkebb színeivel festett cselekmény kibon­takozásában megkapó alakítás jut városunk kitűnő művésznőjének R. Moly Margitnak, Margherita szerepében, valamint Keresztes Pál­nak, aki Fabrizió grófnak, egy olasz arisz­tokratának egyéniségét és gondolatvilágát köz­vetlen természetességgel tükrözteti vissza. Jól­­esöen s szinte megkönnyítőén fog hatni a drá­mának figyelmet lebilincselő és lelket üuDepias komolysággal betöltő motívumai utáa az „Ökör“ és „Színészeknél szolgálok“ cimü l—l felvo­násom kacagtató vígjáték melyekben R. Moly Margit művésznő az ő vonzó egyéniségével, rutinos játékával és bájos dalaival fogja a közönséget vidámságra hangolni. Az előadás feledhetetlen, kedves emléket fog lopni min­denkinek a szivébe s olyan művészi élvezetet fog nyújtani, melyet a szerencsésen megvá­lasztott darabok s azoknak kiváló alakítói tel­jes mértékben garantálnak. Az estély kezdete mindkét napon este fél 9 órakor lesz. Jegyek elővételben mindkét előadásra Spitzer Sándor könyvkereskedésében kaphatók. Nem kételkedünk benne, hogy Komárom nemes gondolkodású és művészi dolgokért lelkesedő közönsége teljes számban fog megjelenni a kath. Legényegyesü­let szintermében, ahol az előadás tartatni fog. — Kirándulás. A komáromi főgimn. cser­készek Karle Sándor, Sdrossy Etel és Szívós Donét tanárok kíséretében f. hó 9 én, csütörtökön reggel 5-kor indulva gyalogkirándulást rendeztek Csallóközaranyosra, ahol a Dunán és az érsek­iéli szigeteken fürdés, sütkórezés, sárdagasztás, iszapród izás és iszapbombákkal való csatározás közepette a viziélet örömeit élvezték. A jól si­került kirándulás koronája a vacsorára készült finom halászlé volt, amelyre az Erdélyi-család látta vendégül a csapatot A fiuk a 24 km.-e3 gyalogtúra után este kilenc óra tájban vig kedv­vel érkeztek vissza városunkba. — A komáromi hajógyár, amely a Magyar Folyam és Tengerhajózási R.-T. tulajdona volt és amelynek kiegészítéseképpen alkották a ko­máromi téli kikötőt, a háború óta sokszor cse­rélt gazdát. Az összeomlás után az akkori cseh­szlovák kormány lefoglalta a M. F. T. R. tulaj­donát képező komáromi hajógyárat azon címen, hogy a vallalat részvényeinek túlnyomó része a magyar állam kezében van, igy a hajógyár ma­gyar állami tulajdon lévén, joga van lefoglalni, A kéményeket nyomban át is festették cseh­szlovák színekre. Közben a M. F. T. R ró3z­­vényeinek túlnyomó részét az angolok vették meg. Az angol részvényeseknek sikerült az ál­láspontjukat győzelemre juttatni, ami szerint a komáromi hajógyár nem volt a magyar állam tulajdona, hanem a M. F. T. R -é, igy nem fog­lalható le. így aztán a cseh szlovák kormány által már átvett komáromi hajógyár csak vétel utján kerülhetvén a csehszlovák állam tulajdo­nába, a csehszlovák államkincstár a kialkudott vételárat kifizette a hajózási r.-t.-nak. így a komáromi hajógyár a csehszlovák állam tulaj* donába ment át. Az államkincstár azután nem­sokára eladta a gyárat a Skoda r.-t.-nak. Ez eladások kapcsán történt egy másik üzlet le­bonyolítása is. Ugyanis a hajógyár telke a város tulajdona volt, de az állam kisajátítás utján megvette a várostól. A hajógyár telkének a vételára ad majd egy kis injekciót a rossz anyagi helyzetbe jutott városnak. Szóval a komáromi hajógyár, a harmadik tulajdonos, a Skoda mü­vek birtokába jutott. Mint megbízható forrásból értesülünk, a komáromi hajógyár valószinűleg újra gazdát cserél, mert az uj tulajdonos, a Ssoda r.-t. meg akar válni a hajógyártól és vevőt keres rá. A többszöri adás vétel termé­szetesen lehetetlenné teszi a komaromi hajó­gyár iutenziv működését, ami viszont a komá­romi munkásviszonyokra nagyon hátrányos. — Gyermekdélután a Dalegyesületben. Jövó vasárnap, augusztus 19 éu tartja a Ko­máromi Dalegyesülat nádor utcai kerti helyi­ségében a „Gyermekdélutáa“-t, a gyermekvilág e páratlanul népszerű, kedves mulatságát, az ötletes szórakozásokban gazdag, hangulatosnak Ígérkező mulatságou a cserkészek derék csa­pata is közreműködik és változatos műsora előadásán kívül sok szórakoztató számot ad. A Gyermekdélutáut, mely délután 3 órakor kezdődik, este 8-tól 12 óráig tartó tánc fejezi be, melyből a gyermeksereg bőségesen kiveszi majd részét. A mulatság iránt a kis emberek világában nagy érdeklődés nyilvánul meg. — A Dalegyesület szinielóadasa. A Ko­­máromi Ddegye»ület a varos legkiválóbb mű­kedvelőinek közremű cödésével még e hóban színre hozza Földes Imrének »Tériké« cimü 3 felvonásos nagyhatású színmüvét. — Munkásünnepély. A komáromi munkás szervezetek a Munkás 0 thon javára holnap, vasárnap délután az Erzsébetszigeti sporttelepen nagyszabású üanepélyt rendeznek gazdag és válto­zatos műsorral. Az érdeklődést külöuösen az az érdekes ötlet is emeli, hogy minden belépődíj egyszersmind egy sorsjegy is, amellyel az illető egy sorsoláson is résztvehet, ahol a főnyere­mény egy kis disznó. — A komáromi uj vásártér a legutóbbi országos vásár óta már nem a Kossuth tér, ahol emberemlékezet óta tartották a vásárokat a dunai rakparttal megosztva, hanem a temetők mögötti tér. A vásárok régi helye, a Kossuth­­tér már jórészt bent van a városban és a vá­sártérre vitt állatokat a városon kellett vógig­­hajtani, ami tisztasági és közegészségügyi szem­pontból kifogásolható. Mar a magyar kormány is többször követelte a vásártér elhelyezését ki a városon kívül. A csehszlovák kormány is ezeken a nyomdokokon járt. A város iparosai, kereskedői azonban kárukat látták ez áthelye­zésben. E miatt húzódott az ügy ilyen sokáig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom