Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-20 / 34. szám
2. oldal. Í923. március 20. »Komaromi i-iapok« Bűnös ez a taktika nemcsak a város közérdeke irányában, de bűnös a szellemi munkások és maguk a testi munkások irányában is, mert a társadalom és az itteni lakosság rengeteg baja közé a városi adminisztráció beléletében eddig is már-már éledező viszálykodást, gyűlölködést ékeli be és épiti fel a tisztviselők és egyéb alkalmazottak közé olyan állandó elválasztó falként, aminek es&k ez az egyébként is halódó város szenvedi kárát. II Mtaurtiveray ismét elmaradt. A hangverseny körülményei: Nem volt vizűm. — A Jókai Egyesület nyilatkozata. — A Jókai Egyesület ez évszaki negyedik hangversenyét vasárnapra hirdette a Kultúrpalotában a Waldbauer-Kerpely vonós-négyes társaság fölléptével. Olvasóink még emlékeznek, hogy ez a társaság már egyszer felültstte a Jókai Egyesület, hangverseny közönségét, február 1-én, amikor nem érkezett meg. Akkor a hangverseny impresszáriója, a Magyar Művészek Szövetkezete (Budapest, V. Nádor-utca 22.) azzal ütötte el az ügyet, hogy nem kapta meg a eimére irt leveleket és táviratot, de jelezte, hogy a hangversenyt március 18-án feltétlenül megtartják a művészek. A Jókai Egyesület — teljesen jóhiszeműen — a hangverseny megtartását erkölcsi kötelességének tartván, belement az újabb terminusba, nem sejtvén, hogy egy teljesen megbízhatatlan társasággal áll szemben. A Magyar Művészek Szövetkezete iámét Ígért mindent, fűt-fát ós művészeket és ismét becsapta a Jókai Egyesületet, amelynek nagy erkölcsi és anyagi kárt okozott. A Jókai Egyesület teljes bizalommal hirdette a hangversenyt, hiszen a hangverseny rendező iroda is, a művészek is értesítették arról, hogy bizonyos a torminus. Az utolsó porcben derült ki, hogy semmi 89 bizonyos, a művészeknek nem is volt ’útlevelük és a vízumot szombaton akarták megszerezni a budapesti csehszlovák követségen, ami nem sikerült. Vasárnap reggel útlevél nélkül utaztak Komárom-Újvárosba szerencsét próbálni, amely azonban a határátlépési szabályoknál fogva nem sikerült. A Jókai Egyesülethez fordultunk ebben az ügyben, mely a következő felvilágosításokat adta nekünk: — A Waldbauer-Kerpely hangverseny rendezését nemcsak azért tartottak szükségesnek, mert a mait évi nagy siker után a zeneművészeknek Ígéretet tettünk, hogy a hangversenyt az idén is megismételjük, hanem azért is, mert a kamarazene népszerűsítését művészi programmunkba vettük. — A Waldbauer hangverseny rendezésére a Magyar Művészek Szövetkezete vállalkozott, akikkel megállapodást létesítettünk. Az első terminust a Művészek Szövetkezete nem tartotta be és bizonyos ürügyek alapján magyarázták ki annak elmaradását és február 21-én ezt írták egyesületünknek: „A hangverseny feltétlen megtartható, móltóztassék március 18-ra kitűzni, amikor a hangversenyt feltétlenül meg fogjuk tartani“ — A Jókai Egyesület belement az újabb terminusba is, csak azért, hogy a köaönséget kárpótolja a február 1-i hangverseny elmaradásáért. Március 1-én, tehát csaknem három héttel előbb a következő távirati választ küldte a Művészek Szövetkezete: „Waldbauerék 18án mennek, műsort visznek. Művészek“. — A Jókai Egyesület ismételve sürgette a műsort, erre március 17-éD, szombaton a Művészek Szövetkezete az alábbi levelet küldte: „Van szerencsénk alant a Waldbauer hangverseny műsorát közölni és tisztelettel tudatjuk, hogy Waldbauerék 18-án d. u. 5 órakor érkeznek Magyar Komáromba és 6 órakor fognak megérkezni Önökhöz. Kérjük méltóztassék a hangverseny sikere érdekében minden lehetőt megtenni. Ajánljuk magunkat mély tisztelettel (Műsor) Magyar Művészek Szövetkezete.“ — Mivel a Jókai Egyesület nem igen bizott az előzmények után a Művészek Szövetkezetében párhuzamosan Waldbaucr nevéhez is fordult pénteken délután táviratban, akit arra bért, hogy korábban induljanak Budapestről, hogy ide már délben érkezzenek. Erre pénteken a következő táviratot kapta a Jókai Egyesület: : „Minden rendben van, jövünk Waldbauer.“ — A Jókai Egyesület vezetősége ezután \ megnyugodva várta a hangverseny napját, j Azonban csalódott. — Szombaton este hét órakor a követ- j kező távirat érkezett a Művészek Szövetbe- j zetéböl: „Waldbauerék nem kaptak vízumot, ha határátlépést tudnak szerezni, holnap öt órakor komáromi hídnál lesznek. Drótválaszt, j Művészek.“ \ — Este 8 órakor követte a másik távirat: \ „Waldbauerék déli gyorssal érkeznek, ha ‘ önök átkelést szereznek. Drétválaszt. Művészek“ — Csakhamar megérkezett (ez már va- j sárnap reggel) a harmadik távirat is: „ Waldbauerék délelőtti gyorssal érkeznek meg, határátlépést kapnak, csak engedéllyel ; hídon várják. Művészek] — A Jókai Egyesületnek nem állván j módjában az itteni szabályok értelmében ha- f tárátlépést kieszközölni a helyi hatóságoknál \ budapesti művészek részére, akik csak útlevél- j lel kelhetnek át, erről táviratban artesitetta a j Művészek Szövetkezetét szombaton este fái ! nyolc órakor. — Arról értesülünk, hogy a műrészek t csakugyan megérkeztek, de a hídon átkelni > nem tudtak, mert útlevelük nem volt. A közönség ebből megítélheti, hogy minket semmiféle mulasztás nem terhel a hangverseny elmaradásáért ós ebből véleményét minden irányban megalkothatja. Eddig tart a Jókai Egyesület nyilatkozata. Ezekből tényleg világosan megállapítható, hogy a Magyar Művészek Szövetkezete milyen j határtalan lelkiismeretlenséggel és felületes- t séggel intézi a magyar kultúra ügyét, amely- | nsk kiszámíthatatlan károkat okoz. Már a j I távirataiból megállapítható, hogy három idő- f j pontot jelez a művészek érkezésére: a délutáni, I 5 déli és délelőtti gyorsvonatot. Ez jellemzi azt a gondosságot is, amely a hangverseny előtti napon juttatja eszébe, hogy Csehszlovákia területére útlevél szükséges és ennek vízumát nem az utolsó nap kell megszerezni. 1 A Művészek Szövetkezete beugratta a Waldbauer társaságot is ős csúfosan íelültette a Jókai Egyesületet, amelynek nem marad más hátra, mint az anyagi károkért felelősségre vonni a hangversenyrandaző irodát. Az itteni magyarság részéről kellemetlen kötelesség megállapítani azt, hogy a magyar kultúra terjesztésére alakult társaságokra nagyon vigyázni kell, mart ezek csak a kávéházi megállapodásokhoz vannak szokva és komolyan nem vehetők. Ennek a slendrián, könnyelmű és. léaa felfogásnak iskolás példája ez az eset \ is, amely keserű tanulmányokkal szolgál úgy a tekintélyes művészi tradíciókkal rendelkező Jókai Egyesületnek, mint az itteni közönségnek. Da nem mentesiti a kifogás alól a művé' szék eljárását ssm az, hogy útlevél nélkül eljönnek hangversenyt tartani. Akik ma AngliátóJ, Hollandiától kezdve minden nagyobb városban hangversenyt tartottak, tudniok kellene,hogy útlevél nélkül csak Budapesten a villanyoson utazhatnak. A vasárnapi keserű lecke nekik is szólt, akik erről megfeledkeztek és most ezzel a tapasztalattal gazdagabbak. fl Dalegyesület közgyűlése. Városunk egyik legtekintélyesebb kulturegyesülete, a Komáromi Dalegyesüiet, vasárnap március 18-án tartotta ez éyí rendes közgyűlését Nádor utcai helyiségében. A magyar kultúra szolgálatában hatvan év óta lankadatlan buzgalommal működő egyesület közgyűlését Kamrás József dr. egyleti elnök nyitotta meg, ki lendületes beszédben mutatott rá az egyesületnek hat évtizedes múltjára és arra a nemes muakára, melyet ez idő alatt kifejtett. Majd előterjesztette az 1922. évről szóló elnöki jelentést, melyben elismerő meleg szavakkal emlékezett meg a müködökarnak és kitűnő vezetőjének, Molecz Tivadar karnagynak a múlt évben is fényes sikerrel kifejtett munkálkodásáról, mellyel a jeles miiködőkar az egyesület jó hírnevét és tekintélyét nemcsak városunkban, de a messze vidéken is erösbitette. Az elnöki jelentés beszámolt a Dalegyesületnek múlt évi január hó 28-án Léván tartott nagyszabású hangversenyéről, varmint a febr. 25-én rendezett farsangi estélyéről. Nagy elismeréssel emlékezett meg a Lévai Dalárdának városunkban május 14 én tartott hangversenyéről, mely a két testvéregyasület között az összetartozandóság kapcsait nagyban erősítette és a város közönségének művészi élvezetet nyújtott. Javasolta, hogy a Lévai Dalárdádának ezen feledhetlen emlékű közreműködéséért fejezze ki a közgyűlés köszönetét és azt átírathat üdvözölje. A Dalegyesület a műit nyáron is, julius 23 án megtartotta a népszerű Gyermekdélutánt, mely a gyeraxekseregnek szerzett igen kedves emlékű szórakozást. Szilveszter este pedig Petöfi-estélyt rendezett az egyesület, mely méltóképen hódolt a nagy magyar költő halhatatlan emlékének. Ez alkalommal as alkalmi felolvasást Égler Dózsa főgimn. tanár tartotta, kinek e közreműaödéseért elismerő köszönetét fejezte ki a jelentés. Sajnálattal emlékezett meg az elnök Makos Kálmán ref. lelkésznek, a működőkar egyik jeles tagjának a városból és ezzel együtt a műiödökaiböl való távozásáról s indítványozta, hogy a távozónak érdemeit foglalja a közgyűlés jegyzőkönyvébe. Viszont örömmel jelenti, hogy a működőkar és választmány érdemes karnagyát, Molecz Tivadart névnapja előestéidén meleg ünneplésben részesítette, ezzel kívánva iránta érzett tiszteletének ós szeret«lének őszinte kifejezést adni. Ezután áttért a jelentés a múlt év őszén végzett helyiségátalakitási munkálatokra, melyeket december végére végeztek el. Az egyesület a halaszthatatlanul szükségessé vált átalakítást kénytelen volt eszközöltetni, hogy tagjainak és a közönségnek kényelmét vaiamiképan biztosítsa. Evégből a volt szolgalakást és ruhatárakat egy étteremmé alakította át, mely mellé ruhatárt és kimérőhelyiséget építtetett, a télihelyiségben pedig egy uj szolgalakást építtetett, a tekepálya mellett pedig egy zenetermet rendezett be. Ezenkívül uj gázvezetéket rendeztetett be, mely az összes helyiségek világítását biztosítja. A fölmerült költségek egy részét az egyesület áldozatkész tagjai kamatnélküli kölcsönnel fedezték, másik része pedig a házikezelés, bérletek és estélyek jövedelméből nyer fedezetet. Hálás köszönettel és igaz elismeréssel adózott a jelentés Klug Lajos építész, egyleti tagnak, ki az építkezés terveit vezetését és szakszerű ellenőrzését díjtalanul végezte, hasonióképen köszönetét fejezte ki Gold Benő egyl. tagnak, a szobafestő munkák díjtalan elvégzéséért és Boldoghy Gyula egyl. tagnak az építkezés körül tanúsított gzives támogatásáért. Végül köszönetét mondott a kölcsöntnyujtó és adománytadó tagok nagylelkű áldozatkészségéért, mellyel fényes példáját adták egyesületünk iránti szeretőinknek. A jelentés megemlékezett az egyesület fennállásának hatvanadik évfordulójáról, melyet az egyesület jubileumi ünnepség keretében óhajt : a nyár folyamán megülni. Az ünnepély elüké* szitáséra egy végrehajtó bizottságot küldött ki a választmány. Végül jelentést tett az elnök \ arról a sérelmes esetről, mely szerint a rendőrhatóság a közeli napokban két Ízben is ház- i kutatást tartott az egyesületi helyiségében. | Erélyes szavakkal, a közgyűlés élénk helyesj lése mellett, másította vissza ezt a minden S alapot nélkülöző rendőri eljárást és tiltakozott még annak feltevése ellen is, hogy a . Dalegyesüiet alapszabályaiban meghatározott ? kulturális feladatain kívül bármiféle más vonat* Ikozásu és irányú működést fejtene ki. A közgyűlés az elnöki jelentést egyhangúan tudomásul vette, a bennefogialt intézkedéseket helyeslőleg jóváhagyta, a telt indítványokat elfogadta és határozattá emelte. Ezután Argay Lajos pénztáros terjesztette elő az egyesület 1922. évi zárószámadását, mely \ szerint a műit évben a bevétel 50812 K 46 jj a kiadás 48573 K 53 ft tett ki 2238 K 98 í. { maradvánnyal, ügy a zárószámadásokat, vala! mint a vagyonmérleget a közgyűlés Mohácsy ) János dr. fölszólalása után egyhangúan eifo| gadta és a felmentvényt a pénztárosnak ós (ellenőröknek megadta. A rendes tagsági dijat az 1923. évre 20 koronában állapította meg a közgyűlés, mely elfogadta a folyó évre szóló költségvetést a válaszimány javaslata szerint.
