Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-15 / 32. szám
1923. március 15. 3. oiá&J.. hám feleségét visszatéríti a régi becsületes, bár egyszerű útra és igy a fiatalok is boldogak lesznek parasztosan. A Ref. Ifjúsági Egyesület ügyes műkedvelő gárdájával mutatta be az uj darabot, me lyet zsúfolt ház nézett végig. A gördülékeny összjátékhól különösen kiemelkedett Fehér Lydia (Jolán), aki ezúttal is bájos jelenség volt s kedves játékával, érzésteijes szép énekeivel megérdemelt elismerést aratott. Cserekley Bözsi a nagyravágyó anya szerepét jó fölfogással adta s ezen első szerepléséből arra következtethetünk, hogy ügyes műkedvelő lesz még belőle. Azonban az előadás középpontja Hegyi Lajos (Misó cigány) volt, akinek sokoldajugága valóban olyan ritka adomány, amilyennel kevesen dicsekedhetnek. Pompás alakítása, ötletekben kifogyhatatlan játéka a viharos tetszésnek számtalan elismerő jeleit váltotta ki a közönségből, mely a közkedvelt műkedvelőt különösen szellemes, aktuális és helyivonatkozásu kupiéiért a legmelegebb tapsokkal tüntette ki. Vida László (Tardy) a józan felfogású gazdaembert igen éiethü vonásokkal ruházta föl, Lelkes Rudolf a nyegle segédjegyző szerepében jeleskedett, sok derűs percet szerezve a hallgatóságnak. Tóth József (Pista) az árvalegény szerepét adta igen érzelmesen és néhány hangulatos dalt énekelt szép orgánumán általános tetszés mellett. Kisebb szerepekben jól megállották helyöket Göttl Böske, Németh Lajos (Makszi), Halka Gábor (kántor), Töltéssy Imre (gróf) és jóleső hangulatot keltettek az aratók szerepében Jankulár Böske, Kelemen Klára, Csukás Ilona, Hegyi Zűgmond, Kacz Endre, Jakea Balázs, ifj. Csukás József. Az uj népszínmű stilszerü rendezését Vargha Sándor lelkész, az egyesület érdemes másodelnöke végezte avatott kézre valló ügyességgel és nagy körültekintéssel. Súgó Kollár Lajos volt, ki szintén hozzájárult a szép sikerhez, melyben hasonlóképen osztozott Vargha Mica is, ki a dalokat precíz zongorakisérettel látta el. Általában véve, a bemutató nagy és zajos sikerrel járt, melyet az uj darab és a szereplők teljes mértékben meg is érdemeltek. A darab előadását vasárnap, folyó hó- 18 án megismétlik. Március 15. Valami mélységes érzés, valami, a lélek legbelsejébe visszahúzódó melegség vesz erőt rajtunk, mikor ma a hetvenöt és előtti eseményekre gondolunk. Nem az ünnepek békés örömérzése, nem ■ a hangos emlékezés hullámverése, hanem a j csendes zokogáshoz hasonló, leboruló, de mégis i íölemélö fájdalom, mint mikor egy nagyon sze- | retett lényre gondolunk, aki régen alhagyott j bennünket. Végigkísérjük gondolatban, mikor tanultuk megismerni, miként kapcsolódott be életünkbe, milyennek láttuk, miért szerettük s mit vesztettünk, mikor válnunk kellett tőle. Átérezzük mindazt, ami hozzáfűzött, végiggondoljuk mind, ami kedves volt benne szivünknek, de hallgatunk, mert tudjuk, hogy csak nekünk volt ilyen szivünkhöz nőtt kedvesünk, csak mi ismertük, láttuk öt szépnek, ragyogónak, csak a mienk volt. A többiek, akik közt most élünk, nem ismerték vagy ha ismerték is, nem szerették öt. Ezért hangtalan a mi ünneplésünk, ezért fájó a mi emlékezésünk. De a fájó érzés annál erősebb bennünk, némaságunk annál beszédesebb a magunk számára. HÍREK. — Az Ipartestület alakuló elöljárósági ülése. Boldoghy Gyula elnöklete alatt március hó 13-an tartotta a Komáromi Ipartestület alakuló ülését, amelyen az előljárósági tagok teljes számban megjelentek. A testület alelaökeivé egyhangúan Czike Dénes és Dosztál Jakab testületi elöljárósági tagokat újból megválasztották. Mindkét iparostársunk már évtizedek óta köztekintélynek örvend a város összlakossága körében, köztevékenysógük, tettrekész munkásságuk, értékes közreműködésük a város régi törvényhatósági bizottságaiban, a .Komáromi Lapok*4 Komáromi Ipartestületben méltó elismerést nyert a testületi alelnöki tisztség betöltése által is. Dosztál Jakab lendületes szavakban köszönte meg az elöljáróságnak a bizalom isméié t megnyilatkozását és arra kérte az elöljáróságot, hogy tárgyilagos kritikájukkal, de mindig a testületi érdekek szemelőttartásával igyekazzenök a testület elnökségének az össziparosság érdekeit védő és istápoló munkájában segíteni. Az elöljáróság ezután a háznagy és házbizottság tagjait választotta meg. Háznagy lett Bakos Károly, a házbizottság tagjaivá egyhangúan megválasztottak: Dosztál Jakab, Dobrova András, Tóth József ácsmester, Princ Nándor, Scheinet- József, Kiss László, Szabó István, Koczor Gyula, Wolf Gyula, Szabó Ferenc, Tóth József asztalosmester, Langschádt Lajos. Beható vita indult meg a balesetbiztosítási kormányrendsiet tárgyalásánál. Az elöljáróság általában túl magasnak találja a baleseti dijakat, igen gyakran tájékozatlanul állanak az iparosok a baleseti bejelentéseknél. Boldoghy Gyula elnök részletesen ismerteti a baleseti járulék ügyét és megnyugtatásul közli, hogy a testület irodája mindenkor kellő felvilágosítással szolgál a hozzáforduló iparosoknak. Egyébként & testület a felettes hatósághoz megfelelő memorandumot küldött, amelyben az iparosságra sérelmes intézkedések sürgős megváltóztatását kérik. Különösen psdig azt, hogy a baleseti járulékot abátegssgélyezési járulékokkal együtt szedjék be, mert a baleseti járulékok évekre visszamenőlegesen való kivetése és behajtása az iparosság részéről lehetetlen feladat. Foglalkozott az elöljáróság a Kassai Ipartestüketnek azzal az átiratával, melyben a testületek feloszlatását célzó kormányrendeletek ellen leendő tiltakozására küldöttségben való részvételre hívja fel a komáromi testületet. Az elöljáróság az idő rövidsége miatt a pozsonyi minisztériumhoz forduló küldöttségben nem képviselteti magát, de megfelelő formában a kassai testülethez csatlakozik, illetve maga is tiltakozik a testületek felosztását célzó burkolt kormányintézkedések ellen. A testületi szolgai állást hosszú vita után az elöljáróság ideiglenesen töltötte be. Horváth Erazmusaak az előljárósági tagságról lemondását az elöljáróság tudomásul vette s helyette Jankulár György elölj, póttagot rendelte be. öcheinsr József indítványára, hogy a tagsági dijak revízió alá vétessenek, az elöljáróság elhatározta, hogy a hátralékos tagdijak behajtására megfelelő módon gondoskodik, de mivel a testületi kiadások csakis a tagdíjakból nyerhetnek fedezetet, aunak leszállítását ez évben legjobb szándéka mellett sem tudja keresztülvinni. Több, szegényebb iparos részére a testület segélyt szavazott meg. Egyéb tárgy nem lévén, az elöljárósági ülés berekesztetett. — A Waldbauer—Karpely vonósnégyes Komáromban. A gazdasági pangás miatt nagyon szürke idei hangversenyszezon egy csapásra pótolni fogja az eddigi csendességet, mert ime nem kisebb zenei eseményben lesz részünk, mint a világhírű Waldbauer—Kerpely magyar vonós négyes hangversenyében. Waldbaueréket már február 1-ére várta zenekedvelő közönségünk, de akkor leküzdhetetlen akadályok miatt nem jöhettek. Ma érkezett táviratuk azonban biztosíték arra, hogy 18 án megérkeznek és megtartják hangversenyüket. A Waldbauer— Kerpely-féle vonósnégyest dicsérni, dicsérő jelzőkkel eihalmozoi szinte nevetséges volna. Ma már ismeri őket az egész világ, nemcsak a zeneértők, hanem miadeaki, aki gyönyörködni tud a zenében. 1909 óta, tehát 14 éve járják a világot. Ez a 14 évi állandó együtt játszás olyan összjátékot eredményezett, aminőhöz fogható nincs a kerek földön. Műsorukon Haydn, Mozart, Beethoven, Schumann, Schubert, Tschajkovszky, Brahms, Reger, Caesar, Franek, Ravel, Debussy, Bartók, Hubay, Dohnányi stb. leg szebb alkotásai szerepelnek, amelyek bármelyikével tüneményes sikert tudnak elérni. Hasonló fényes sikerrel járt tavaly márciusban a koma romi kultúrpalota nagytermében megtartott nagyszabású hangversenyük, amióta népszerűségük csak növekedett Komáromban. A Jókai Egyesületnek sikerült a négyest egyetlen hangversenyre Jeszerződtetni. Reméljük, hogy városunk es a környék közönsége siet e ritkán kínálkozó alkalmat megragadni és meghallgatja Waldbauerékat. Az előadásra az alábbi meghívót küldte szét a Jókai Egyesület. Meghívó. A Jókai Egyesület hangversenyét 1923 évi március 18 án, vasárnap este 8 órakor tartja a Kutturpalota nagytermében a Waidbauer- Kerpeiy magyar vonósnégyes közreműködésével, amelyre t. tagjait és a zenebarátokat tisztelettel meghívja a Jókai Egyesület. Helyárak : számozott ülőhelyek 15, 10 és 6 K. Diákjegy 3 K. Jegyek a Spitzer-féie könyvesboltban kaphatók. (Műsor a pénztárnál.) tm Ofleuél uisumof minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzik. öidéki megbízásoké! a leggyorsabban elintézek, mintán tiefenkint háromszor megy küldönc Prágába □járási ú\) 25 korona. cím: toászlő Zsigmond Brafisiaus (Pozsong) SzéplsU-n. 12. sz. uuiiu a 12. sz. 9 ÍK»»!' • — A hídon átkelő közönséget bizonyára érdekeiül fogja a bérkocsiknak a hidou való átkelésének a beszüntetése. A két oldal hatóságaival történt megállapodás szerint eddig az volt a gyakorlat, hogy miad a két oldal bérkocsisai kölcsönösen atmeheítek a másik oldalra az utasokkal é3 ott várakozhattak a pályaudvaron vagy a bérkocsi állomáson, olyan formán, hogy először mindig ugyanazon oldal bérkocsiai állottak föl a sorrendben. Tagnap azonban a túlsó oldalon olyan intézkedés lépett életbe, hogy az innét átmsut bérkocsiknak nem volt szabad az állomás előtt tartózkodniok, hanem amint az utast letették, nyomban vissza keltett fordulniok. Ez intézkedésre a komáromi bérkocsisok egyesülete rendkívüli közgyűlést hivott össze, amelynek eredményeként arra kérték az itteni hatóságokat, hogy addig, inig a régi gyakorlat újra életbe nem lép a két oldal közt megindult tárgyalások alapján, addig a komáromi duaahidon szüneteljen a bérkocsi forgalom. A hatóság tényleg be is szüntette a bérkocsi forgalmat. Reméljük hamarosan helyreáll a régi gyakorlat, mert a csomagokkal utazó közönség a kocsiforgalom szünetelésének nagy kárát vallja. — A Komáromi Dalegyesülat 1923. évi március hó 18-án, vasárnap d. e. 10 és fél órakor Nádor utcai helyiségében tartja évi rendes közgyűlését, paelyre az egyesület t. tagjait dr. Kamrás József elnök meghívja. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés az egyesület 1922. évi működéséről. 2. Az 1922. évi zárószámadások felülvizsgálata es a felmentvány megadása. 3. Az 1923. évre szóló költségelőirányzat megállapítása. 4. Rendes tagsági dij megállapítása az 1923. évre. 5. A közgyűlés napját 24 órával megelőzően benyújtott esetleges indítványok. — A tiszti házasságok. Már legközelebb megjelenik a nemzetvédelmi minisztériumnak a katonatisztek házasságkötéséről szóló rendelete. A rendelet szerint a minisztérium nemcsak a tiszti menyasszonyok erkölcsi magaviseletére helyez különös súlyt, hanem társadalmi állására is. — Köszönet. Mindazoknak kik Ligó Mária gyermekei részére pénzt vagy ruhaneműt voltak szívesek adomáuyozni, fogadják köszönetemet. ügy a pénzt, mint a ruhaneműt rendeltetési helyére juttattam. Bokrossy Ilona oki. bába. Komáromi Vendéglősök, Kávésok es Korcsmárosok Szövetkezete ..-a jéggyári üzemet újból felvette és 146 jeget állandóan házhoz is szállít.
