Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-27 / 12. szám
2. «Ids! »Komáromi Lapok« 1923. január 27. Hlinkát, Jurigát és Tomaneket. Kerülje el a „Slovák“ szerkesztőségét, de menjen f&lnrólfalura s házról-házra járva gyűjtsön adatokat. Amilyen forrásból gyűjti majd őket, úgy fognak hangzani. Mi Európa informálásában nem tudunk a kormánnyal konkurálni. Nekünk nincs rendelkezési alapunk és nincsen minden városban, minden megyében hivatalos lapunk. Reánk a cikkek és szennyiratok egész lávája zudul. S nekünk csak egyetlen lapunk van, a „Slovák“, azt is kirabolták és összarombolták. Bennünket támadnak a lapokban, szadistáknak, rablóknak és izgatóknak neveznek büntetlenül, a mi fölszabadított hazánkban. A rendelkezési alapból, a mi pénzünkből fizetett lapokban. A mi lapunkat naponként megsemmisítik. Bennünket vádolnak és elitéinek. Nincs gyülekezési és sajtószabadságunk. Erről a mi barátaink és testvéreink aligha informálják Scotus Yiatort. Jöjjön csak el jóakaratulag informálódni, de ne a minisztériumokba és hivatali szalonokba, hanem a nép közé. Kerülje el Pozsonyt és Prágát, éppen úgy, mint Rózsahegyet és Turócszentmártont. Tekintsen be jó mélyen a szlovák nép leikébe és ha belelátott és még mindig nem lesz minden világos és érthető számára, forduljon semleges emberhez. Azután Scotus Viator kisérő lévaiénak közlése kapcsán rátér az angol lapokban megjelent cikkekre és megállapítja, hogy vizsgálata eredménye szerint azokat nem Tuka Béla dr. küldte be az angol sajtónak. A HiobvM í Gazdasáli Egyesület utolsó közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — A Komáromvármegyei Gazdasági Egyesület csütörtökön délelőtt tartotta közgyűlését, mely elhatározta, hogy az egyesület hatvan év tisztes munkája után a változott viszonyok parancsoló kényszerének hatása alatt működését beszünteti. A közgyűlésen igen sokan sereglettek össze gazdáink köréből és ott voltak : Kürthy István volt főispán, az egyesület elnöke, Csepy Dániel alelnök, Hikisch Károly, Ruttkay Béla, Eggenhoffer Gynla, Bathó Aladár, Jaross Vilmos, Jaross Andor, Paal Dénes földbirtokosok, Sza-Petőfi mint színész. Irta: Rácz Pál. Kétségtelen, hogy Petőfi Sándor a magyar irodalomtörténetben mint színész számbavohető helyet nem foglalhat el, de hogy lángoló, szabadságvágytól fütött lelke mégis rásodorta erre a tövises pályára, mely akkor se fényt, se jólétet nem biztosított, de annál több lenézést és megvetést, az irodalomtörténeti szempontból felette fontos. Igen nehéz faladat volna azokat az okokat kutatni, amik az ifjú Patöfit arra bírták, hogy otthagyva az iskolát a színészet kóbor művelői közé álljon. Kétségtelen azonban, bogy a béklyókat nemismerö függetlenségi érzete nagyban hozzájárult ahhoz, hogy színész legyen. Da nemcsak ez! Patöfit e pályára elhanyagolt magyar nyelve iránti ragaszkodó szeretető, az ifjú útkeresés iáza, de nem különben az érvényesülési és a dicsöségvágy vitte, melyek mind mind nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nagy költő a magyar színészet művelője lett. Pedig hát a sziupad tömérdek sikertelenséget, bukást és alig elegendő száraz fekete kenyeret adott neki, melyhez hozzájárult még társainak irigység diktálta gunyszava is. Petőfi azonban nem csüggedt, hanem utolsó ga-Iay Béla urad. jószágfelügyelő és számos birtokos a csallóközi és udvardi járásból. Komáromból Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő és Mórocz Lajos, a kisbirtokossági tanács jegyzője és Ágoston Miklós egyesületi titkár. Megjelentek a Komáromvármegyei Gazdasági Egyesület részéről Csermák Hugó és Major László egyesületi aleinökök, akiket meleg vendégszeretettel üdvözöltek gazdáink. Kürthy István elnök nyitotta meg a gyűlést, mely nemcsak választékos formájáról, de mélyen szántó gondolatai révén is mély hatással volt a jelen voltakra. Vázolta a közgyűléssel azon okokat, melyek az egyesület tovább működésének beszüntetését kívánják. Megható szavakkal vett búcsút a feloszlatott Komáromvármegyétől és Komárom törvényhatóságu várostól is. A vármegye — úgymond — jó és balszerencse közt töltötte be történeti hivatását ezer éven keresztül, vele és benne éltünk valamennyien, nem kell siratni ez ősi intézményt, melynek kettéválasztott fele él és fentartja nevét. A közgyűlés a vármegye feldarabolása felett érzett fájdalmának felállással adott kifejezést. Majd a 60 éven át működő egyesület szép múltjára vetve visszapillantást, önérzetesen állapította meg, hogy mindenkor csendben és zaj nélkül, de szívesen és becsületesen végezte munkáját és teljesítette kötelességét, a gazdasági élet megalapozásában elsőrendű tényezője volt a régi vármegyének, utóbb pedig annak irányitója. Most, hogy működését beszüntetni kénytelen a vármegye megszűnése folytán, más alakban fogja tovább folytatni az egyesület életét. A járási bizottságok, amelyek eddig is oly agilis tevékenységet fejtettek ki, továbbra is fennmaradnak és működésüket folytatni fogják. Végül köszönetét mond az elnökség és a tisztikar nevében a tagoknak odaadó támogatásukért. Majd Ágoston Miklós titkár számolt be az egyesület helyzetéről és Csepy Dániel alelnök tett indítványt a titkár vegkieiigitóse iránt, aki 25 éve híven és odaadással állott az egyesület szolgálatában és e működése alatt gazdag eredményeket ért el. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és Ágoston Miklós titkárnak köszönetét mondott működéséért. Majd bemutatta az elnök Darányi Ignác egyesületi tiszteleti elnök levelét, aki sajnálattal vesz tudomást, az egyesület feloszlásáról és tagjainak működéséhez az oj kötelékekben áldást és szerencsét kíván. A közgyűlés melegen üdvözölte volt tiszteleti elnökét meleg bucsnzó soraiért. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a működését egyelőre beszünteti. A testvéregyesület üdvözletét Major László és Csermák Hugó tolmácsolták meleg szavakban, végül Csepy Dini hajtotta meg az egyesület nevében az elismerés zászlaját Kürthy István elnök előtt, aki a legnehezebb időkben, súlyos közállapotok között vezette az egyesületet és a mellett végig híven kitartott. Á közgyűlés az elnök érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg. A közgyűlés ezzel véget ért és utóbb a árási bizottagok ültek össze és tanácskoztak munkaprogramjukról. flz ipartestületek átszeruezése. Az egyes ipartestületekban, a testületek országos szövetségeiben a kereskedelmi és iparkamarákban szorgos munka jelét vettük észre az uj ipartörvény bevezetésének megérkezése utáu. A tervezetnek vannak a régi törvénnyel szemben bizonyos haladást jelentő újításai, azonban nagyban téved az, aki az uj ipartörvénytől a kisiparos sorsának valami nagy javulását várja. Egy-két olvasni is szokott iparost leszámítva, az össziparosság véleményére az uj tervezet, amint, hogy nem is várt, de nem is számíthatott. Aki ismeri az ipartestületek belső életét, azt az évenkint kiadni szokott jelentések nem vezetik félre s az ipartestületekben egy-két ember munkáját nagy hiba lenne, az összesség lázas tevékenységének javára írni. Az uj törvénytervezet módosításaihoz az iparosság összességének vajmi kevés köze van, mert az érdeklődése sem terjed a maga kis, szűkén körülhatárolt műhelyén túl. Ebben a semmi mentséget nem érdemlő közönyben látom én mindig a kisiparos nem sok reményt tartogató jövőjének mérgező kntforrását. Ott, ahol a nyomasztó gazdasági, politikai viszonyok az egyes dolgos osztályok határain belül már az egyedek, az individumok existenciájának védőfalát kezdik alámosni,'amikor a lét és nem lét kérdése üvölt a nyugodt* nak, rázkodtatás, szinte mozgásmentesnek óhajtott kisipari életbe, a kisipaiosságnak nemcsak a régi céhdicsőség, a testületbeli autonómia rasán is kenyér helyett könyvet vásárolt és korgó gyomorral, dideregve tanult. Bizonyos, hogy Petőfi Sándor az útkeresés szellemi forradalmában Í3, mikor a világot jelentő deszkákra lépett, már magában hordta költői hivatottságának büszke tudatát. És talán éppen ez volt az oka, hogy pár pályatársának gunyja és hálátlansága miatt háromszor is odahagyfca a színészi pályát, mégis mindig visszatért hozzá. A magyar költészet utolérhetetlen lírikusának ez a háromszori pálfordulása a Csokonai Vitéz Mihály kalandos és küzdelmes éleiével is összefüggésben van, akit Petőfi mindig eszményképéül tarlott és akiről tudta, hogy annakidején nemcsak költő, de színészi tehetség is volt. Egy szűkre szabott értekezés keretében szinte lehetetlen elsorolni mindazokat a szenvedéseket, amiket kevés dicsőség mellett oly hősies türelemmel élt át Petőfi. De hogy átélte, annak nagy oka volt az, hogy szioészkedése telve volt határtalan lelkesedéssel és nagyr&törő reményekkel, melyeket, még a leküzdhetetlen nyomor, a kétségbeesés ördöge és a meg nem értés sem tudtak elsorvasztani. Petőfi, amikor odahagyta a selmeci iskolát és a színészethez szegődött, azzal a hittel tette, hogy tehetsége van a színészethez. Meggyőződése volt, hogy az az elhivatás. melyet magában érez, az elárvult magyar színészet fellendítésében és híressé tételében fog megnyilvánulni. Aunál több keserves csalódásába került, amíg rájött, hogy — bizony — nem a szinpid az ó valódi világa. Nagyban hozzájárult kiábrándulásához az is, hogy édesapja szörnyen haragudott rá, amiért színészetre adta a fejét. Mikor aztán Pasten elszökött tőle és a színészeknél szolgai szerepet vállalt, édesapja teljesen elfordult tőle. Petőfi Sándor színészi pályája kü'önben 1841-ben illetve 1842 ben kezdődött, amikor Szabó József tuladunai-társulatánál a „Párisi naplopó“-ban, inas szerepet játszott. Életrajz íróinak a költő szinószkedésére vonatkozó véleményei igen ellentmondók. Kétségtelen, hogy jól tudott szavalni és ennek köszönhette azt a kis sikert, amit két évi szinészélete alatt elért. 1843-ban Bajzához irt levelében például már igy dicsekszik: „Folyó hó (március) 23 án lesz jutalomjátékom, nas=y üggyel-bajjal, de mégis kivívtam, hogy Lear legyen. A bohócot játszandom benne, amit megkapni sziute nem kevés küzdésembe került, mert mennyi az ármány a színészeknél. Gyakran jajdalok föl: isteni művészet, miért ördögök papjaid ?“ A jutalomjáték a jelzett napon le is zajlott. Petőfi kedves szerepében, Lear király bolondjában sikert aratott. Tudta súgó nélkül. PFAFF és KAYSER varrógépek világhírűek kaphatók 10 évi jótállás- Unffmonn Qimnn Komárom,Kossuthsal, részletfizetésre is. § flUlilildllll 011111111 tér 3. szám alatt. Mindennemű mezőgazdasági gépek nagy választékban raktáron. — Géprészek nagy raktáron.__________Nagyon olcsó árak.___________Carbid kapható.
