Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-25 / 11. szám

1923. január 2b. »Komáromi Lapok « 3. oldal. hűséges fiát és egyik legkiválóbb tisztviselőjét gyászolja benne. Tata és Tóváros üzleteit a temetés alatt a gyász jeléül bezárták. Ddvidházy János értékes és kiváló egyé ínsége nem csapán hivatali téren volt méltán népszerű és általánosan kedvelt, hanem társa­dalmi sólyánál fogva i?. Csallóközben minden községi elöljárót és kisbirtokost személyesen is ismert, viszonyaikat töviről-hegyire tudta, szívesen fordult meg köztük és szeretettel intézte ügyes bajaikat. Sohasem volt bürokrata hanem mindig az élettel való összefüggéseket katatta a közigazgatásban is. Ez fejti meg sikereinek titkát. Ritka emberismeret« és vas energiája nagy támasztékul szolgáltak ebben, amihez kiváló megitóiési képesség is járult. Réízlvett az egyházi életben is, mint a komáromi református egyházmegye világi tanács­­birája és az egyházkerttíeti közgyűlésnek is tagja volt. Emberbaráti téren is működött, megalapítván a Vörös Kereszt csallóközi szer­vezetét, raeiy köíel ezer tagot számlált. Igaz­gató választmányi tagja vol? a Vármegyei Gazdasági Egyesületnek és a Jókai Egyesület igazgató tanácsának. Egy ideig a hirlapirás terén is működött és 1890—91. években a Tata Tóvárosi Híradót szerkesztette. 1897-ben a tatai király-hadgya­korlat után, amolyen Vilmos császár is résst­­vett, a porosz vörös sasrenddel tüntette ki a német császár, a háborús jótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül a vörös kereszt II oszt. tisztelet jelvényét nyerte el, több egye­sület, így a csallóközi járási tanítói kör is tiszteletbeli tágjává választotta elismerésül ér­tékes társadalmi munkásságának. Szomorúsággal tölt el bennünket itt élő számos barátait is váratlan halálának hire: hiszen vele is ritkult az a sor, mely egykor a régi Komárommegye javán munkálkodott. A ma mostoha és kegyetlen viszonyai közt, mely­ben élünk, fájó emlékül nehezedik reánk a múlt s ennek a múltnak küzdő harcosai elmú­lásával c;ak jobban érezzük egyedül valósá­gunkat és a sorsot, mely a Bírálókból is las­sanként siratottakat formál. íí!éii-8í8í# lamaje. A Jókai Egyesület hosszabb szünet után ismét életjelet ad magáról olyan hangverseny­nyel, amely a múlt évben is a szenzáció ere­jével hatott: a világ-hűű Waldbauer —Kerpely vonósnégyes tartja február 1 én egyetlen hang­versenyét Komáromban a Kultúrpalotában. WaldUuerék a múlt év decemberében meghódították Komáromot a kamarez uének. Grandiózus játékuk a zenével nem foglalkozó közönséget is elbűvölte. Aki a n.gy önálló hangszernek ezt a csodálatos összeolvadását haűotta, amaly e műrészek játékát jellemzi, az sohas m felejti el azt. Ez a játék faliil­­mulhálallan zenei szépségek élvezetét nyújtja a laikusnak is. A múlt évben a Kultúrpalota nagyterme megtelt a művészek tiszteletére, akik viharos külföldi sikerekben gazdag kőrútjuk után a kontinens nagy metropolisainak babérjai után hozzánk is ellátogattak, hogy a kamarazene iránt felébresszék az érdeklődést. A komáromi közönség felismerte az ebben rejlő nagy kul­­turértéket és impozáns megjelenésével szente­sítette azt. A társaság az idén is műsorának legjobb darabjait nyújtja, melyek az idéu a világhírű ma­gyar művésznek Dohnányi nek, egyik műye is szerepel. N^m tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a Waldbauer —Temesváry— Kornsteiu —Kerpely társaság az idéu oly hatalmas formában van, amilyenben még nem volt. Waldbauorék a mostani szezonban Angliá­ban, Hollandiában és Magyarországon játszot­tak. A nyáron Romániában voltak művészi körúton, az idén Csehszlovákiába is elláto­gatnak, hogy kikristályosodott művészetüket bemutassák. Az abszolút bee-ti zenei este bi­zonyára nemcsak Komárom zeneértőit és zene­barátait vonza a kultúrpalotába, de azon meg­jelennek a megye zenebarátai is, akik a múlt évbán is felkeresték Komáromot. A Jókai Egyesület ezen hangversenyére már jegyek kaphatók a Spitzer-féle könyvke­reskedésben 15, 10, 6, koronás árban. Diák­jegyek ára 3 K. HÍREK — Eljegyzés. Kálnay Vilmos prépostsági nr&dalmi gazdatiszt eljegyezte Leisz Katót, Laisz Lajos bajor királyi uradalmi fóintézö, íöldink bájos leányát. — Magyar bál. Valóságos eseménye lesz az idei farsangnak a „Magyarbál“, melyet feb­ruár 4 én rendeznek a Dózsa féle Vigadó összes termeiben. A 150 tagú rendezőség nagy lelke­sedéssel készülődik, hogy a minden izében magyar mulatság a legfényesebb lefolyása legyen. A rendező bizottság hétfőn este Flissy Káiraáa uemzetgy. képviselő elnöklete mellett tartott ülésén véglegesen megállapította azokat a teendőket, melyek a rendezés körül fölmerülnek. A nagy számban egybegyült hölgyek és urak a legkészségesebben vállalták el a részletek végrehajtását. A magyar bál iránt nemcsak városunkban, de & környéken is igen nasy érdeklődés nyilvánul meg. — Adomány a Jókai Egyesületnek. Dózsa József, a komáromi Vigadó jónevű vendéglőse 200 K t adományozott a Jókai Egyesületnek. A szives adományt az egyesület nevében itt j nyugtázza dr. Baranyay József az egyesület pénztárosa. — A dunai hajózás rendezése. Pozsony­ban e hó 22 én, délelőtt 10 órakor a kereske­delmi és iparkamara üléstermében, a kormány, a miniäztörium, az összes hivatalos korporációk, valamint az összes érdekeitek bevonásával a beihajózás rendezéséről és a dunai forgalom hathatósabb biztosításáról nagyarányú konferen­ciát tart, amelynek tárgya, a rendelkezésünkre bocsájtott adatok szériát a következők : a) Rész­letes megtárgyalása a kormány által tervezett uj magánjogi rendelkezésekről, amely a beihajózás viszonyait szabályozza, b) Részletes ismertetése a beihajózás viszonyait ériulő s most készülő közjogi törvénytervezetnek, c) A esi. folyami kikötők közjogi szabályozásáról szóió törvény­­tervezet ismertetése, d) Széleskörű indítványok és hozzászólások a dunai forgalom biztosításá­hoz és rendezéséhez — külöuösképen azon ne­hézségek és akadályok kiküszöbö óséro, amelyek az egyes p irtmenti államok részéről fölmerülnek. — Fehér Artúr Komáromban. Fehér Artur reprezense ma kétségkívül az eiőadó művészet­nek. Kiváló képességei valósággal népszerűsítet­ték a mű érzetnek ezen elhanyagolt ágát, mely a puszta szó hatásával éri el azokat a haláso : kar, miket dekorációk, világítási effektusokkal j szoktak hűtőmben kiváltani a Közönségből 4 ] felvonáson kérésziül. Fehér Artur nagyszerű | művészetét már ismeri részben a komáromi kö- j zönség egy tavalyi vendégszereplése alkalmából, j Február 4 én megint alkalmunk lesz őt hallani, mikor is a világirodalom nagyjait fogja ineg­­szóiaitatni az ő érzékien szép orgánumán. Ki­emeljük műsorából a »Keiemeu kőmi vest cimü népbailadát, melynek drámai cselekményét a hires Hans Heins Evers is feldolgozta operaszö­vegnek. C-;ak nemrégen mutatták ba a budapesti Operában nagy sikerrel, melynek másik főrészese Dohnányi Ernő volt, ki az opera zenéjét szerezte. j Műsorra vette még a mű ész Petőfin és Adyn i kivül Heirte, Adi Nagri, Morris Rosenfeld egy- j egy hires költeményét is. j — Tanulmányút. Dr. Kalvariszky Jenő i komáromi kórházi orvos hat hónapi tanulmáuy­­utra Berlinbe utazott. — Ami kissé későn jött. Közismertek azok a pusztítások, amelyeket a tu!fűtőit ma- > gyár gyűlölet a szlovenszkói magyar mű^mlé- \ kékén nyomokat hagyott. A pozsonyi Mária j Terézia szobra, Fadrusz zseniális alkotása, az • érseáujvári Kossuth szobor mellett hosszadal­mas volna a ledöntött, megcsonkított szobrokat felsorolni. S nemcsak mi, vérig sértett ma­gyarság, de a művelt nyugat is fölháborodott ezen a vandalizmuson. Amikor a magyarelle- l nes körök látták a kulturnemzetek föiháboro- í dását a szobor pusztítások miatt, egy merész j kanyarulattal nemcsak letagadták mindazt, sőt reánk fogdák. Egy prágai cseh Írónő pl. azt irta í egyik párizsi lapban, hogy Fadrusz remekművét ; a pozsonyi Mária Terézia márvány szobrát a l barbár magyarok összetörték. Erre a minősít- f hetetlen hazugságra, amelyet egy nő mert el- j követni, igazán nem találunk szavakat annak kellő elitélésére. És mindezek ntáa szinte csodálkozva \ olvassuk az alábbi híradást: — A szlovenszkói műemlékek. A mű­emlékek felügyeletével megbízott állami referá­­tus figyelmezteti az összes városokat, köz­ségeket, egyházi elöljáróságokat ós más tu­lajdonosokat, hogy a műunlékek megtekintése és a fenntartásához szükséges szubvenció ki­utalása végett intézendő kérvények mielőbb benyújtandók, hogy az ügyek elintézésére s a szükséges tervek kidolgozására elegendő idő maradjon. A hivatal cinae: Pozsony, Török utca 2. Bizony ez a rendelkezés későn érkezett, mert legtöbb városnak már nincs mit őriznie. És ha volna Í3, csak úgy őrizhetné meg, mint Pozsony város Petőfi szobrát: becsomagolva ós elraktározva. Nem furcsa és mit szólnak hozza a köztársaság barátai, hogy atnig az egész művelt világ is ünnepli a világirodalom büszke­ségét, Petőfi Sándort, addig Pozsonyban nem merik a szobrát visszahelyezni a régi helyére, mert még mindig félnek a szétrombolható!. Hiába akarja néhány szlovák irodalomtörténész és esek történettauár elveuni Petőfi Sándort a magyarságtó', mondván, hogy Petőfi szlovák szülők gyermeke, |tehát Petőfi magyar szlovák, a túlfűtött cseh sovinizmus, amely egyaránt gyűlöli a szlovákot és a magyart, erre nem sokat ád, mert még a szlováknak megtett Petőfi szobrát is szétrombolnák, amint vissza­helyeznék a régi heiyóre. És mégis mi vagyunk a barbár, az ázsiai nép, amely boldog lehet, ha ilyen kulturnemzet fennhatósága alá került. — Az útlevéllel Komáromujvárosba át­menők bizonyara örömmel veszik tudomásul, hogy az ulievél lattamozas miatt már nem kell lesétá'niok a Sandberg're, mert a magyar államrendőrség az utazó közönség kényelmére a hidfő közelébe, űri utca 4 szám alá költö­zött, ahol az útleveleket látiamoztathatják, akik­nek Újvárosban van dolguk Utleuél uisumoí minden államba » leygyorsobben és leg­olcsóbban megszedek. Didékí megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután • hetenkint háromszor megy küldönc Prágába Gjárási díj 25 korona. űni: bászlő Zsigmond Bratislava (Pozsony) Szépiak a. 12. sz. — Nagy bolondestály. A komáromi Jó­­barát kerékpáros kör február hó 3-án tartja tombolával egybekötött nagy bolundestélyét a Dósa-féle Vigadó összes termeiben. — Az „Egyetértés“ Munkáadalárda január 14 iki múl tíágán f lülfizettek: Épitőmunk&sok, festőmunkáitok, vas- és fémmunkások, s«géd­­muikások, szakszervizetek házgondnoksága, Neuwirth Béla, Schöner József 50 — 50, szak­szói vezái tanács, Cdzmazis György, Dosztál József, Kathona Rudolf, L3gáth Gyula, Koczián Péter, R in József 30—30, kommunista párt, íamunkások, nyomdászok, élelmezési csoport, Do:iziái Jakab, Tsub Márk, Tóth Károly, Hirsch Adolf, Pivetz Lajos, Balogh Mislúsué, dr. Siugsr Dezső, Vinczö Pál, Czike Dénes, Földss Samu, Vöisenbacher N., Hacker Richárd, Jakab B., Szabó I, C alava. I, N. N„ N. N., N. N., F. A., N. N. 20 -80; N. N., N. N., Nagy A., V. I., St. G, J. K., K. Gy. 16—16, dr. Haj prímre, Babies Endre, Máthé András 15 —15, N. N. 12, Licht Ödönné, Müller N.,P. I, Cs.P., M *j ír Herman, Czibor István, dr. Alapi Gyula, N.L., N N., N. N., N. N. 10 -10, N. N., N. N., N. N., N. N„ N. N , N. N , N.N., N.N., N. N., N.N.,N.N., N. N.,N. N.8-8, Szuknlip N., N. N., N. N. 7-7, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N, N. N. 4-4, N. N., N. N, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., NN,, N.N, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N. 2—2, N. N. 1 korona, melyért ez utón mond köszönetét a Dalárda Elnöksége. — Álarcos bál. A Komáromi Atlétikai Club február 1-én tartja meg szokásos álarcos bálját a Vigadó nagytermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom