Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-04 / 1-2. szám

íya, esős időre virrad­­szílrke eső felhőkből :teri mulatók nyakába, értek pihenőre. Újévi lőtt szokásban voltak, magán tisztelgések az .ok, testületek vezetőinél nészetesen az iparszerü k rohamcsapatai bejárták > összeszedtek az össze-Dr. Osváld Jánost, szép , debreceni MÁV titkárt, emügyi miniszter MÁV fel­­j. A részvét és kegyelet impo­­ísa mellett temették el vasár- Kertész Gyula földbirtokos és ank köztiszteletben álló polgá­­jmárom és Csallóköz vallás és jmbség nélkül megjelent a gyász­­oizotiyult udvarában, hogy kegye- S .szteletének adóját lerójja a mindenki ; .abecsült, melegszívű megboldogult 1 Wallenstein Zoltán főrabbi megható ! után megindult a gyászkocsi a temető : iérve a gyászolók és tisztelők hosszú- : i sora által. Azonban jóval a temető előtt ; ilt a menet és a megboldogult barátai és élői leemelték a koporsót, hogy szeretelük gnyilvánulásaképen vállukon vigyék a meg- I Idogultat örök pihenőhelyéig — a sirhalomig. | koporsóra hulló rögök egy igaz, őszinte, j telegszivű embert takartak el örökre mélységes gyászbaborult családja és nagyszámú tisztelői elől. — Szilveszteri mulatságok. Az elmúlt év utolsó napján ősi szokáshoz híven vidám han­gulatban búcsúztak el Komáromban is a sok szomorúsággal telt esztendőtől. A megtartott estélyek között a Komáromi Dalegyesület szil­veszterkor Petőfi estély keretében áldozott a nagy költő emlékének, de műsor után a ven­dégsereg táncra perdült és kitűnő hangulatban köszöntötte az uj esztendő első óráit. A hami­sítatlan magyaros jókedv a hajnali órákban ért csak véget. — A Kath. Legényegylet saját helyiségében tartott siketült vidám estélyt, melyről lapunk más helyén emlékezünk meg. — A Komáromi Athletikai Klub a Vig3dó nagy­termében rendezett kedves mulatságot, mely reggelig tartott. — A komáromi szakszerveze­tek „Egyetértés m A"dvelő gárdá“-ja a Mun­kásotthonban tartott műsoros estélyt, meiyen több Petőfi költeményt is szabtak, egyébként pedig igen jó hangulatban, tánccal v^úAvik át szilveszter és újév éjszakáját. Hogy ezen mu iatságokon kivüi a vendéglők, és kávéházak termeiben is jókedv uralkodott, azt mondani is felesleges, mert hiszen ez régi tradíció, amitői nem tudnak szabadulni az emberek. — Pásztorjáték Komárom szentpóteren Szép, élvezetes estéknek voltak részesei a ko­ntárom szentpéteri hívek az elmúlt nagy ünne­pek alatt. Fekete Győző r. k. főtanitó V—VI. osztályú tanulóival betanittatta és 'eiőadatta Szabó János udvardi r. k. főtanitó által irt | pásztorjatékát a „Beíhlehemi Bakiért.“ A ked­ves és hangulatos pásztorjátékot a gyermekek 6 estén adtak elő; mindenkor zsúfolásig meg­telt az iskola terem hallgatósággal. Gyönyör­ködve hallgatta mindenki a gyermekek pompás : játékát. Szép volt különösen az a gondos eiő- Készités, hogy a gyermekeket a színpadon senki nem igazgaua, maguktól jelentek meg az egyes jeleneteknél, súgó nem volt és egy hibát sem ejlettek. A mérsékelt belépti dijakból befolyt ; tiszta jövedelem a harctéren elesett vagy fog- í Ságban elhalt tanító-özvegyek és árvák segé- ' lyezésére fog forditlatni. — Az S923 ik esztendő közönséges év, tehát pont 365 napos. Nincs tehát egy napos ráadása, nem szökőév, ami azt jelenti, hogy * csuszva-mászva ér céljához, de egy pillanattal sem előbb, mini eiődje. A napok nem lesznek egyformák, amiről mindenki meggyőződhetik, ha belenéz a kalendáriumba. Egyesek feketék, mások vörösek. Az utóbbiak 1923-ban is kisebb számmal lpsznek, ami elég baj s egyáltalában nem mutat kedvező haladásra. Mivel a „vörö­sök“ közül néhány szombatra esik, többször lehet a következő évben nagyot aludni, ami azt jelenti, kevesebb lesz az ideges ember s kevesebb syr. hipperphosphat fogy el a pati­kákban. Már a kezdet is nagyszerű. Mivel a szilveszter vasárnapra esik s 24 munkátlan óra elmúlása után nyomban 0 következik, a B. u. k. t.-t „Blaumontagon“ lehet elmondani: hiva­talos dupla muri De nehogy az első héten sokat fáradozzunk, szombaton van „Három­király napja“ is, amely után pont vasárnap következiü. Vagyis a jelszó mindig: dupla vagy semmi. Hát nincs is semmi egész január­ban, amikor kimerítően lustálkodni lehetne, s ez igy tart, a „Gyertyaszentelő“ vakációs nap­tól eltekintve, rövig farsanggal egész április l-ig. A husvét nipja elég korán van s pont a bolondok hónapjának első napjára esik. A május igazi öröm hónap: összesen 6 ünnep­napja van Május elseje keddre esik. 10 én már Jézus menybemeneiele s 6 napra rá Nép. szt. János napja van, aki Juriga szeriüt — a legbecsületesebb cseh Szlovznszkóban. Cseh­országban ez a vizi szent, mert ettől a naptól fogva kezdődik a szabadfürdés. Alig 3 napra rá van már pünkösd (20 21) s az Űrnappal ez a hónap is záródik, hogy helyet adjon a követ­kezőnek, amely rendszerint június nevet visel. Ebben van Péter és Pál napja s ez is valami. Akkor nálunk már iskolaszünet van s ezután az ünnepek az iskolás gyermekeket többé nem érdeklik De azért aug. 15-én ez idén is vari „Mária menybemeneiele“ és szepl. 8 án „Mária születése“. Oklóber 28-a — sajnos — vasár­napra esik, ez tehát tanulóink vesztesége. No­vember elseje és „Mária fogantatása“ effektiv ünnepnapok, ami az abc-Iovagok megnyugta­tására szolgálhat. Ezután ismét karácsony kö­vetkezik, persze nem három pihenő- vagy du hajnappai, mint az idén, de azon már nem lehet segíteni: a Gergely-féle naptar igy akarja s komoly konkurense még eddig nem akadt. — A rendőrségeket nem veszi mag át az állam A komáromi városi rendőrséget is bizonyara érdekli az alábbi hir: A közigazga­tási reform január elsején lépett életbe, a köz­­igazgatás államosítása mar mindenütt megtör­tént, a városok adminisztrációját átvették az uj nagyközségi képviselőtestületek, minden készen ált azokban a január elsejei eseményekre, csak épen a városi rendőrségek sorsára vonatkozó­lag nem történt intézkedés. Terv szerint az államrendőrségnek komisszáriátusokai kellett volna feláliitania a városokban, ahol még nincs államrendőrség, de eddig nyoma sincs sehol a komisszáriátusok megalakulá sának. Értesülésünk szerint az állam egyelőre nem is szándékszik átvenni a városi rendőrségeket. Mindenütt a szolgabiró-rágok, illetve az uj közigazgatási főnökségek hatáskörébe mennek át a városi rendőrségek s valószínűleg csak január folya­­r.vm fogjak majd beolvasztani őket az áilam­­renüosség keretébe. Pinöfi-üne.Bpéiy Nswyorkban. Newvork mag. ! iga múlt hó 19-én igen nagy és szép sikerű Petőfi-ünnepélyt r ndezett Nawyorkban a Central-kávéház helyiségeiben. Az ünnepségen valamennyi newyorki magyar égésűiét képvi­seltette magát. Ugyanabból a forrósból értesü­lünk arról is, hogy uj magyar szinéáz létesül Newyorkban, melynek a megnyitó előadása ka­rácsonykor volt a Lexington-operában. — Cukorkák forgalmi és fényűzést >dé­­áífatánvátiak leszállít-?8a. A pénzügyminiszter um, a keresk. minisztériummal s a cukorka készítők képviselőivel létrejött megállapodás után az 1921. évi augusztus 12 én kelt 321. sz. törvény 7-ík szakasza 19. §-a szerint elrendeli: A pénzügyminisztériumnak 1921. okt. 12-én 97001 sz, és az 1921. dec. 5-én 128000 sz. alatt ki­adott rendeletéi a cukorkák forgalmi és fény­­üzési adójáról, megváltóztatnak Az adóátalány a belföldön készített cukorkák minden kg.-ja után 1922. okt. 1-től dec 31 ig 80 fii!, s min­den a cunorka készítésére felhasznált szörp, kg.-ja (kivéve a cukorszörpöt) 65 fillér. A kül­földre kiszállított cukorkáknál, a cukorka ké­szítők jogosiiva vannak azon cukormennyisé­get, mely megfelel az 1922. dec. 5-én kelt 128000 számú rendeletben foglalt kulcs szerint a kiszállított cukorkák mennyiségének: — le­vonni a cukor- és szörp készletkönyyben azon cukor összmennyiségbői, melyet 1922 év IV. évnegyedében feldolgoztak s csak a maradék cukor és szörp után kötelesek adóátalányt fi­zetni. A többi pontokban változatlanul marad­nak meg érvényben az itteni 1921. okt. 12-én 97001. számú s az 1921. évi dec. 5-én kelt 128000 számú rendeletek. „ivomfu’uujj Lapok“ 7. oldal. — Patőfi-ünnep Párisban Paul Valery el­nökletével január 26-án rendezi a Sorbonne a Petőfi ünnepet. Az ünnepélyen Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője magyarul szaval Petőfi verseket. Pékár irodalmi előadást tart Petőfiről. Bonnefen az ünnepen Petőfi életét és líráját méltatja. — Határrendőrségak. Komáromot, mint határszéli várost mindenesetre érdekli az alábbi prágai híradás: A szlovenszkói határrendőrség felállítására vonatkozó hírekre parlamenti kö­rökből a következőket közük: A határrendőrség felállítása azt a célt szolgálja, hogy a határon szolgálatot teljesítő pénzügyőrség munkáját megkönnyítsék, A gondolat testbeöltése azon­ban ezidőszerinl nehézségekbe ütközik, mivel egyelőre a katonai szolgálat megrövidítése van napirenden, ami a határrendőrségi szolgálat ügymenetét zavarná, ha a katonai időtartamát három évre szabják meg, akkor lehetséges lesz elegendő katonát kiképezni a fenti célra, hogy kalonai szolgálatuk mellett segítséget nyújt­hassanak a pénzügyőrségnek is. A jelenlegi viszonyok mellett csak úgy volna lehetséges a határrendőrség felállítása, ha sürgősen szabá­lyoznák a katonai továbbszolgálás módjait és etőirásait. A katonai hadvezetőség a nehézsé­gek ellenére is felállítja a határrendőr szer­vezetet. — Hogyan térítették meg a fascisták a tolvajukat Antxandriausn Római lapok írják: A fascisták politikai céljaik elérése után most már hozzálátnak társadalmi céljaik megvalósí­tásához. Hogy milyen észszerű módon és mi­lyen nagy eredménnyel, mutatja az alexandriai példa. Alexandriában a forradalmi zavarok óta nagyon elszaporodtak a tolvajok Olyan sokan voltak a város népességéhez képest es oly vak­merőén dolgoztak, hogy a rendőrség tehetetlen volt velük szemben. A fascisták elhatározták, hogy végrehajtják azt, amire a rendőrség nem képes; a város megtisztítását a tolvajnépségtől. Megszerezték a rendőrségtől az ismert tolvajok névsorát s lakáscímét és gyűlésre hívták őket össze. Az Igen tisztelt uram ! megszólitásu meg­hívón közölték a meghívottakkal, hogy meg nem jelenés esetén meggyűlik a bajuk a fascis­­tákkaí. Ennek a figyelmeztetésnek nem maradt el a hatása. Kétszáz embernek küldtek meghí­vót és valamennyien megjelentek a gyűlésen. Feketeinges, fegyveres fascisták váriak őket, akik szépen elhelyezkedtek a teremben.. A ve­zérük Sala Rajmond dr. megnyitotta a gyűlést és a következő beszédet mondotta: — Meg­hívtuk önöket uraim, hogy közöljük, hogy Alexandriában véget ér a tolvajok garázdálko­dása. A fascisták elhatározták, hogy nem tűr­nek tolvajokat. Aki ezután lopni merészel, azzal nemcsak a rendőrök fognak elbánni, hanem a fascisták is. Ez valószínűen még rosszabb lesz. Az esetleges tolvajokat a botbtíntelés kiállása után, ha ugyan kibírják, kórházban helyezzük el, azután visszaadjuk a rendőrségnek. Hogy megkönnyítsük a tolvaj uraknak a páiyaváltoz­­tatást, munkát szerzünk nekik. A munkaadók­nál kezességet vállalunk értük, de jaj annak, aki a bizalmunkkal visszaél. A tolvajokat na­gyon meglepte ez a beszéd, de látták, hogy sokkal határozottabb akarattal állnak szemben, semhogy ellenkezhetnének. Valamennyien men­tegették magukat megtévelyedésükért és meg­ígérték, hogy becsületes munkásai lesznek a társadalomnak. A fascisták valamennyinek sze­reztek alkalmazást. Mindenkinek szellemi ké­pessége, testi ereje és esetleges szakismerete szerint. Ennek körülbelül egy hónapja. Azóta egyetlen lopás történt Alexandriában, azt is idegen városból odatévedt tolvaj követte el. Véletlenül megtért tolvaj kezére került ez a szerencsétlen ember. Büntetésének kitöltése után, mint ígérte, szintén szakit a bűnös élettel és dolgozni fog. — A holland protestáns lelkészek a ke­resztény sajtóért. A hollandi protestáns lelkészek egy egyesületet alkottak „Fekete Kereszt“ név alatt, melynek tagjai a Következő fogadalmat teszik le: „Házamban nem tűrök semmiféle olyan újságot, vagy folyóiratot, melynek iránya a keresztény világnézettel ellenkezik. Csupán kimondottan keresztény újságra fizetek elő, ilyeneket követelek mindenütt s hirdetéseket csak ilyenekben közlök. A jó kereszténysajtó érdekében mindenütt agitálok. Az erkölcstelen és nem kimondottan kereszténysajtó ellen küz­deni fogok."

Next

/
Oldalképek
Tartalom