Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-06-26 / 76. szám
Elkobzás után második kiadás. :i«d^vtQanegf e$tHc 76. ®ae <%«#». Kedd« 1923. junius 26. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIK A. I I. A **. rüteta»: ár cB®h»i«ll«'vák értékbe«: ♦fesyüsís ht vidékre p«9isä szétküldés««!: • ■ «yr© 80 S', 40 X, «oigyeiSévre B0 X. XülfSMUm 160 Ke. %y*B »Ként «árat * $0 fttfcér-ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősa«rkss:stő- GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8ABAMYAY JÓZSEF dr. : a békeszerződésekben olyan jogokat biztosítottak, amelyek nyelvi és kulturális •tekintetben teljes egyenjogúságot állapítanak meg. A béke-zerződéseket aláíró hatalmak ezt ünnepélyesen elismerték s a kisebbségi jogok végrehajtására magukat az egész világ előtt kötelezték. Hogy ezen kötelezettségüknek milyen mértékben tettek az államok eleget, azt legszomorubban az u. n. utódállamok kisebbségei tapasztalják, akiknek súlyos helyzetét és sérelmeit lassan kezdik megismerni azok a jóhiszemű hatalmak is, melyek annak idején olyan készséggel segítették ezeket az uj államokat — két ország kegyetlen földarabolásával — életre kelteni. A neraéeti kisebbségek panaszai elértek már a népszövetség elé is, de orvoslásra hiába várnak, legalább eddig semmi eredménye nem volt panaszaiknak. A nemzeti kisebbségek ügyében nagy lépés történt Magyarországon, melynek kormánya újra szabályozza a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát, szabályozza pedig úgy, hogy a Magyarország területén maradt nemzeli kisebbségeknek a trianoni szerződésben vállalt kötelezettségein túlmenő' módon biztosítja jogait. A rendelet úgy a közig azgatásban, mint a bíróságoknál és k ulturátis téren teljes mértékben érvény e juttatja a vállalt kisebbségi kötelezettségeket és annyira liberálisan gondoskodik e jogok perfektuálásáról, hogy a közhivatalokban még a hivatalnokoktól is megköveteli a kisebbségi nyelvnek két éven belül való elsajátítását, hogy ahol arra szükség van, az illető kisebbséggel saját nyelvén érintkezzenek. A békeszerződés idevonatkozó rendelkezéseinek szigorú szemmeltartásáva! hajtják végre Magyarországon a kisebbségi jogokat, melyeknek egyes rendelkezései már az 1868-iki nemzetiségi törvényben is bennfoglaltattak. Minden állam nemzeti kisebbsége örömmel fogadná a hasonló rendelkezéseket és a csehszlovák köztársaság nemzetiségei is megnyugodnának, hogyha akkora jogegyenlőség biztosíttatnék számukra, mint a szegény megtépett Magyarországon. Nekünk, idecsatolt magyar kisebbségnek azonban nem ezt a sorsot Írták elő. Csehszlovákia kormánytérfiai még mindig nem tudtak arra az álláspontra jutni, hogy a nemzeti kisebbségeknek épen olyan elbánásban kell részesülniük, mint a cseheknek, hogy magának az államnak konszolidációját is hátráltatja az a magatartás, amellyel a kisebbségek sorsával szemben viseltetik. Sőt ha a cseh nacionalista kormánysajtó cikkeit olvassuk, melyek ugyancsak dühösen támadnak Magyarországnak abból az alkalomból^, hogy a kisebbségek ügyét a legmesszebb- *' menő módon felkarolja, akkor szinte tisztán állhat előttünk az a valóság, hogy a csehszlovák kormányköröknek nincs szándékuk a köztársaságban élő nemzeti kisebbségek sorsán a vállalt kötelezettség értelmében segíteni. Ez az élénk felzúdulás félremagya* rázhatatlan jele annak, hogy sorsunk meg van pecsételve. Itt a várakozás meddő, a nagy türelmi próba hiábavaló, megértés nincsen és panaszaink süket fülekre találnak. Oda kell fordulnunk tehát, ahol meghallgatnak bennünket a ahol sérelmeinket orvosolják. Nem szabad magunkat illúziókba ringatni, nekünk a népszövetséghez kell fordulnunk minden sérelmünkkel és nem szabad addig nyugodnunk, mig e' nemzetközi fórumnál orvoslást nem találunk. Ha maga a kormány oem hajlandó segíteni rajtunk, akkor nem tehetünk mást, minthogy oda forduljunk, honnan támogatást nyerhetünk. Mert a kisebbségi jogokról szóló törvény nem maradhat holt betű, annak végie-valahára eleven testté kell válnia! = A csehszlovákiai magyar és német Ráp&zövetségi iigák. A népszövetségi ligák uniójának főtanácsa fiécsben ülést tartott, melyen napirendre kerü't annak a súrlódásnak tárgyalása. amely a csehszlovák köztársaság csehszlovák és német népszövetségi egyesülete között történt. Az elnök bejelentette, hogy az év elején Prágában járt, ahol azon igyekezet*, hogy ezeket a súrlódásokat. elsimítsa, egyetértést azonban nem tudóit létesíteni. Msjd a Csehszlovákiában levő magyar népszövetségi társaság megbízottját, Sziillő Gézát hallgatta meg a főtanács. Szüilő kifejtette, hogy ő a magyar népszövetségi társaság részére ugyanazokat az alapszabályokat fogadta el, mint a csehszlovákiai német népszövetségi egyesület és nem érti, hogy mi az oka annak, hogy az alapszabályokat még nem fogadták el. £z valószínűen a csehszlovák adminisztráció huza-vonájának kö-zönhető, mely igazolja, hogy Csehszlovákiában miképpen bánnak a nemzetiségekkel. Utal arra, hogy Prágában annak idején a csehek belementek abba, hogy a magyar egyesület is résztvegyeu a tárgyalásokon és szavazatot kapjon. Az einök fölvetette a kérdést: nem vQina-e helyes, ha a csehszlovákiai német és magyar népszövetségi ligák szövetséget alkotnának. A főtanács az elnök javaslatát elfogadta. = Megsemmisített mandátumok. Emlékezetes, hogy a rendtörvény miatt Bartosek dr., Drazl, Lauda-Styck asszony és Vrbensky dr. nemzetgyűlési képviselők kiléptek a cseh nemzeti szocialista pártból. A párt végrehajtó bizottsága azt az indítványt terjesztette a választási bírósághoz, hogy nevezettek mandátumát semmisítse meg. Ez ügyben a tárgyalást, pénteken tartotta a választási bíróság, mely az indítvány értelmében hozott ítéletet, mely szerint mind a négy képviselőt megfosztják mandátumától és helyükbe a jelölőlistán következők Szerkesztőség és kiadóhivatal' Nádur-n. Í9 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: ked^i csütörtökön és szombatot lépnek. Az Ítélet kihirdetését Vrbensky dr. fel ugorva helyéről, a következő szavakkal fogadja: »Megállapítom, hogy itt az erőszakot a jog fölé ’helyezték és önök felfüggesztették az alkotmányt SA,,1bí do’guik lesz az alkotmányt megint hely-, reánitafiíi« A tárgyaláson igen nagyszá mu közönség jelent meg. A döntés elvi jelentőséggel bir, azonban a képviselők és szenátorok önálló és független tevékenységét teljesen illuzóriussá teszi. = Svájci kölcsön Magyarországnak. Azok a pénzügyi tárgyalások, amelyek a magyar kormány és egy hatalmas svájci pénzcsoport között folytak, eredményre vezettek. — Kállay Tibor pénzügyminiszter biztosítékot kapott arra nézve, hogy már legközelébb tízmillió svájci frankot folyósítanak a magyar kincstárnak. Ezt a tekintélyes összeget — amely magyar pénzben tizenkétezerötszáz milló koronának felel meg — a kormány elsősorban sürgős adósságok rendezésére, továbbá az állami költségvetés kiegyensúlyozására és hasznos beruházásokra fordítja. Információ szerint, a tízmilliós svájci frank födözetéül a magyar kormány teljesen bankszerü értékeket jelölt meg és a kölcsönt nyújtó svájci csoportnak a legnagyobb magyar pénzintézetek kezességi garanciáját szerezte meg. A hitel technikai részletei még nem szivárogtak ki a nyilvánosságra. Ez a rövidlejáratu svájci kölcsöD lehetővé teszi, hogy a magyar boronát a további zuhanásban megállítsák. Beavatott körökben valószínűnek tartják, hogy a magyar valutát rövid időn belül stabilizálni sikerül. Ezzel együtt adódik az egész gazdasági élet egyensúlyba hozásának föltétele is. = Radios és a Jugoszláv kormány. Ka* dicsék népgyülést akartak tartani Zágrábban, de a helytartótanács rendeletére és a belügyminisztérium nevében a rendőrigazgatóság azt betiltotta. A betiltás nagy felháborodást keltett a pártban, mely pártgyü'ést tartott és ezen elhatározták, bogy Belgráddal megszakítanak minden összeköttetést és tárgyalást, ha a belgrádi kormány azonnal nem vonja vissza rendeletét. A Radics párt azért is tiltakozik a gyűlés be tiltása ellen, mert a párt vállalta a teljes rend és nyugalom legmesszebbmenő biztosítását. Arra az esetre, ha a párt tiltakozását figyelmen kivül hagyják, a párt 12 helyen fog népgyülést tartani. i mii M m Qi. Leiley Juf Dmoiija isiin. — Saját tudósitónktól. — Komárom, junius 24. Mozgalmas és szép uapja volt Komáromnak vasárnap, amelynek négy politikai jelentőséget adott dr. Leiley Jrnö nemzetgyűlési képviselőnek beszámolója, amely ezrekre menő közönség képviseletében folyt le a komáromi sporttelepen, A képviselő beszámolójára eljöttek dr. Petrogally Oszkár, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője, az egyesült magyar rü«D7éki pártok központi irodája igazgatója, Fedor Miklós, a. beletszloveuszkói kér. szocialista párt szlovák osztályának titkára, Bikszárdi Vince a pozsonyi kér. szoc. vasmunkások titkára és azon részt vett az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos párt egész központi vezetősége élükön Koczor Gyula ügyv. elnökkel továbbá Fülöp Zsigmond körzeti «lelnök, Lukovics Ferenc pártigazgató, dr. Baranyay József szerkesztő és a párt sok százra menő tagjaival, akik tömeges megjelenésükkel is kifejezésre juttatták