Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-20 / 9. szám
4. old*l. 1923. január 20. elhelyezkedése a csehszlovák politikai helyzetben az eddigi marad. — Változatlanul meg kell maradnunk, — úgymond — programunkban kifejezésre jutott, álláspontunkon, változatlanul követnünk kell az eddigi taktikát és mig a legkitartóbb küzdelmet kell vívnunk népünknek minden ellensége ellen, a legtürelmesebb jóakarattal kell lenni a velünk és politikánkkal rokonszenvező pártok irányában. Ismétlem, az eddiginél erősebben kell kifejezésre juttatnuuk, hogy az autonómiáért küzdő pártokat ebben a kérdésben követjük és támogatjuk és hogy Szlovenszkó keresztény alapon álló szlovák nemzeti jellegét nem tartjuk veszedelmtsnek nemzetünk élete és jogai szempont\dból, sőt attól várjuk azok respektálását. Beszéde végén buzdította a párt tagjait a folytonos és állandó szervezési munkára, a j szervezetek megerősítésére, újak létesítésére és ] ifjúsági szervezetek megalakítására. A határon j túl is istápolnunk kell a testvéri viszonyt test- | véreinkkel, kultúránk, ideológiánk egysége ér- j dekében. Fel kell hívni a világ figyelmét a j magyarság sorsára s hisszük, hogy munkánk ! nem lesz meddő. A magyaroknak és németek- j nek együtt kell működniük, a magasabb szem- I pontok és a küzdelem sikere követeli a magya- | rok és németek együttműködését és egységét, amelyet magyar részről nem bontottak meg soha. Végül üdvözölte a testvér pártok kiküldötteit. Szent Ivány József hatalmas beszéde az egész hallgatóságra mély hatást gyakorolt és a jelenlevők percekig tartó tapssal és lelkes éljenzéssel ünnepelték a magyarság vezérét. A testvérpártok részéről Lelley Jenő dr. nemzetgy. képviselő a keresztényszocialista párt nevében, Forgács Antal a magyar jogpárt nevében üdvözölték a pártnapot. A német képviselőket Bartal Ferenc, a komáromi körzet elnöke üdvözölte, meleg közvetlen szavakksl, melyre Windirsch és Janausch képviselők válaszoltak, testvéries szeretettel köszöntvén a párt tagjait. Mohácsy János dr. elnök üdvözölte a keresztényszociálista párt klubjának elnökét Jabloniczky János drt, ki a gyűlés tagjainak lelkes tapsai között tartott magvas beszédében üdvözölte az országos választmányt. Bándy Endre indítványára az országos választmány a párt képviselőinek egyhangú bizalmat szavazott és biztosította őket szeretetéről és odaadó támogatásáról. Petrogalli Oszkár dr., a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója tartotta meg ezután beszédét, melyben a politikai helyzettel foglalkozott, minden vonatkozásában a magyarságra nézve. A fontos politikai kérdéseket átfogó beszéd megvilágította a kormányok magyar és népellenes politikáját, a forradalmi nemzetgyűlés alkotmányát és az ebből folyó sérelmes rendelkezéseket, melyekkel szemben mindenkinek résen kell lennie, hogy teljesítse nemzete iránti kötelességét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Söröss Béla az ifjúságnak az evangélium szellemében való társadalmi neveléséről tartott nagy koncepciójú, gondolatokban gazdag előadást és az amerikai YMKA keretében kívánta az ifjúság nevelését előmozdító munkálatot kifejteni. Az indítványt az országos választmány, Szent- Ivány József javaslatára kiadták a pártvezetőségnek. Egyed Aladár központi kulturelőadó a falu kulturális mozgalmáról beszélt és lelkes szavakban mutatott arra, hogy ebből a munkából a magyar falu intelligenciájának ki kell venni a részét. Délután fél 4 órakor folytatták a pártnapot, amikor a párttitkárok terjesztették elő jelentésüket az egyes körzetek működéséről. Lukovics Ferenc tartalmas jelentésben számolt be a komáromi körzet eredményes szervezési munkálatairól, a rimaszombati körzet jelentését Nagy Sándor titkár és a ruszinszkői körzetét dr. Kárpáthy Béla terjesztette elő. A jelentéseket, melyek a pártnak sikeres munkálkodásáról adtak hű képet, elismeréssel vette tudomásul az országos választmány. Ezt megelőzőleg Bakó Gábor dr. országos alelnök tartott részletes és terjedelmes jelentést a ruszinszkói magyarság helyzetéről általában és alkotmányjogi szempontból, gondosan felsorolva azokat a sérelmeket és híven feltüntetve azt a súlyos helyzetet, melyek ruszinszkói magyar testvéreink életét és létét veszélyeztetik. «Komáromi Lapok« Az uj pártvezetőség. Az országos pártvezetőség módosította a párt szervezeti szabályzatát, mely után a kijelölő bizottság javaslatát terjesztette elő az elnökség. Egyhangú választással az uj pártvezetőség a következő párttagokból alakult meg: Országos politikai elnök: Szent-lvány József. Elnökök: Bartal Ferenc, Egry Ferenc, Mohácsy János dr., Törköly József dr., Kukán Béla dr. Alelnökök: Bakó Gábor dr., Fodor Jenő, Hlavicska János, Isaák Imre, Koczor Gyula, Meisels László dr., Rácz Gyula, Söröss Béla, Ráthonyi Ákos, Ajtics-Horváth Dezső, Boldoghy s Gyula, Hervay László. Országos pártvezetőségi tagok: Komáromi körzet: Bándy Endre, Bajcsy Ferencz, Fülöp Zsigmond, Hangos István dr., Haliczky Béla, Heim Gyula, Holota János dr., Iványi Ferenc, Kurucz Ferenc, Plichta Ferenc, Pompos János, Soós Károly. Rimaszombati körzet : Egyed Aladár, Giller János dr., Magda Sándor dr., Soykó Pál, Andrik János, Csaba József, Fehér Miklós, Zachár Endre, V. Oross János, Telek A. Sándor, Bálint András, Czeglédi Sámuel. Ruszinszkói Ac- Lajos Sámuel, Földes János, Hetey Bertalan, Jaure Sándor, Palchy István dr., Szircsák Endre, Sulha István dr., Sipos Imre, Peleczkey Sándor, Demjén Gábor, Komáromy László, Tóth Bálint. Mindegyik körzet részére 12—12 póttagot is választottak. Ezután a pártprogramm vitáját kezdték meg, Dr. Flaclibart Ernő, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője „A nemzeti kisebbségi jogvédelem nemzetközi utjaai“ címen tartott nagy tanulmányra valló alapos előadást, melyet nagy figyelemmel hallgattak meg. A vita folyamán Jabloniczky János dr. kér. szoc. nemzgy. képviselő is résztvett és kimutatta, hogy a népszövetség állal nyújtott védelem ma csak teoretikus. Azt tartaná helyesnek, ha a panaszt a legfelsőbb közigazgatási bíróság intézné el és a sérelmes intézkedések e fórum döntéséig ne legyenek végrehajthatók. Ezzel a első napi tanácskozás véget ért. A második nap sem csökkent a nagy érdeklődés a gazdag programra pártnap iránt. A második napon dr. Mohácsy János és dr. Törköly József felváltva elnököltek. Elsőnek Ágoston Miklós a Komáromvármegyei Gazdasági Egyesület titkára olvasta fel értékes értekezletét. A mezőgazdasági szakoktatás címén, amelyhez Machnik Andor komáromi földmives iskolai tanár kért szót és azt igyekezett bizonyítani, hogy a szlovenszkói gazdasági elemi szakoktatásról törvény intézkedvén, csak a magyarságon múlik, hogy minden faluban gazdasági elemi iskola legyen. A szlovenszkói németek, a zipszerek élnek is ezzel a jogukkal és a Szepességben vannak is ilyen falusi gazdasági iskolák. Nitsch Andor, a szepesi németek kiküldöttje nyomban válaszol a felszólalásra és súlyos érvekkel bizonyítja, hogy a falusi gazdasági oktatásról szóló törvény csak Írott malaszt, mert a kormány minden elképzelhető akadályokat gördít, csakhogy a magyarok és a németek között ilyen falusi gazdasági iskola ne létesüljön. A szepesi németek a saját erejükből és a kormány minden sakkhuzása ellenére tartanak fenn pár ilyen iskolát. Fodor Jenő Az általános gazdasági és szociális kérdések Szlovenszkón címén, Szilassy Béla Gazdatársadalmi szervezkedés ci mén tartottak előadást. Majd dr. Kukán Béla érsek-újvári ügyvéd j országos pártelnök, a szövetkezeti kölcsön t fontosságát ismerteti: Jön a vagyondézsma, j feltétlenül szüksége van a szövetkezetekre, I ahol törlesztési segélyt kaphat a szorongatott I gazda. Dr. Soltész Béla jolsvai plébános a párt jeles I tagja, Egyház és állam címen tart hagy figye| lemmel hallgatott előadást, melyhez dr. Hangos i István érsekujvári ügyvéd szólt hozzá a leg| nagyobb érdeklődés közben. Egyben pedig J megköszönte a pártnapnak néhai édes atyjáról, az elhunyt szenátorról való kegyeletes • megemlékezését. Fogadalmat tesz, hogy édes > apja nyomdokain fog haladni a magyarságért folytatott küzdelemben. A kulturális kérdésekről, népnevelés, valláserkölcsi alapon címen Isaák Imre tartalmas előadást tartott, amelyhez Söröss Béla szól hozzá. A földreformról ifj Koczor Gyula a párt komáromi körzetének Ügyvezető elnöke tart nagy helyesléssel fogadott és a magyarságellenes reformot mélyen elitélő felolvasást, amelyhez Révész Jónás Garamszen'györgyről Füssy Kálmán, Szent hány nemzetgyűlési képviselők és Jaross Andor, komárommegyei földbirtokos szóitak hozzá. A második nap délutánján is sok-sok közérdekű kérdés került megtárgyalásra a nagyszámú hallgatóság lankadatlan érdeklődése mellett. Törköly József elnök lelkes záró szavai után emelkedett hangulatban ért véget a gyűlés este fél 6 órakor. Délben társas ebéd volt volt a színház teremben, amelyen számos lelkes felköszöntő hangzott el. Este a lévai derék műkedvelők a Zsuzsika rózsája cimü színművet adták elő nagy sikerrel. Utánna magyaros bál és vacsora volt. A jóvátéteii bizottság. Megrázó részletek a megszálló hadseregek, missiók önkénykedéseiről. — Nitti volt olasz miniszterelnök könyvéből. A modern békekötések történetében a jóvátéteii bizottság szervezése teljesen újszerű. A bizottságnak szinte határtalan hatalma van. Ez állapítja meg, hogy, mennyit kell Németországnak és a többi legyőzött ailamnak fizetni, mily módon és mily időközökben. Es ellenőrzi a finánciákat, gazdasági életét. Képviselői révén mindenbe belenyúlnak. Törvényeket, rendeleteket váltóztathatnak meg, ha éppen szük-éges. Tagjai mindennemű ténykedésükben immunisak. Egyedül a kormányoknak felelősek, amelyek kinevezték őket. A legyőzőitek kötelezettséget vállaltak, hogy a bizottságnak bármily rendelkezését ellenséges cselekedetnek nem tekintik. Miután az alapelvi a legyőzöttek fizetnek mindent, a bizottság tagjai hatalmas fizetéseket húznak. Két, három, négyszázezer frank fizetés jár teljesen ! laikus egyéneknek, akik saját államukban a i tizedrész fizetést sem kapnák. Hivatalnokok, s ! egyéb kisérő személyek ötször tízszer több fizej tóst kapnak, mint saját országuk miniszterelnökei. ; Miután az első bizottsági tagok, akik jellemek ; voltak, a bizottságból kiváltak, ma oly egyének , töltik be helyöket, akiknél a mértékletlenséget, j az ügyekhez teljes hozzá nemórtés hiányának I nagyságát csak pokoli cinizmusuk múlja felül. ; Hogy mást ne említsünk, midőn Ausztria apénz! ügyi agóniában feküdt tehetetlenül s Magyarország I is hasonló sorsnak nézett elébe, a jóvátéteii bi- I zottság 6 miliárd arany koronát követeit tőlük. ; Kisebb politikusok, teljesen tájékozatlan diplomaták és tanácstagok, kik saját országaik törvényeiben is járatlanok, határoztak Németország jóvátétele ügyében. A gazdasági és pénzügyi problémák komp- I lexumában jártas, tudományos kutatás és gyaj korlati ismeretek fegyverével felvértezettek is j nehezen találnának megoldást olyan kérdésekben, | amelyekben a népek nyelvét, ipari, gazdasági l termelésüket, a produkció és kereslet viszonyait j per absolute nem ismerő jóvátéteii bizottsági | tagok döQtö határozatokat hoztak, legtöbbször i politikai és bank érdekeltségek befolyása alatt. \ A háború után a katonai és polgári missiók fö| megei lepték el a legyőzött országokat, volt azonkívül hadianyag felvétel, az ellenőrzés és még számos kitalált nevű missió dolgozott igen gyakran minden erkölcsös pretext nélkül. A hií vataios kiküldötteken kívül a háborús nyerész- I kedők légiói ömlőitek széjjel a kegyelemre legyőzött országokon, amelyek védtelen zsákmányul szolgáltak a betolakodók vagyonhajhaszó vágyának. Fosztogató bandák nem viselkedhettek könyörtelenebből, mint némelyike e misszióknak. A nyomorulttá csonkított Ausztriában külön bizottság ellenőrizte a katonai, légügyi és tengerészeti ügyeket akkor, amikor Ausztria fegyvertelenül a teljes elpusztulása végórait élte. Németország hatalma zenitjén a Rajnavidéken 70.000 embert tartott elosztva 28 külömböző garnizouokban. Ez a szám természetesen bátran csökkenthető lett volna a most megszálló hatalmak által, midőn Németország
