Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-06-19 / 73. szám

Itgyvsnnegyetiik é«feiyam> 73. Mám. i?n....■■i-.is=i=s= — r" aa=^= nr7..MTrnas===a=i;aaa==== Kedd, 1923. Junius 19. —i ' Ml ITH, KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár coffifa-sitlovák értékbe« s Helyben és vidékre postai szétküldéssel: %é?sa érre 80 1, félévre 40 V, Sog^edeyre 20 K. Kttlföldön 160 Ke. Egye* szám ára t 80 fillér. 'A"TT^T'Tn'1TíriTiri nrHTIiTTIiTir'iTiíl--iTTI--rT-T"--~i i ■■ i-----------" láMÉÉlil HÉ a választói névjegyzékből, mert állampol­gárságért folyamodtak, vagy illetőségük nincsen rendben; roppant kiváncsiak va­gyunk arra a törvényre, mely ilyeténkép­pen rendelkezik és ennek közlését fogjuk követelni az ez ellen benyújtandó jogor­voslatban. Most pedig figyeljünk a tényekre és jól jegyezzük meg magunknak a követ­kezőket: a kihagyottak kivétel nélkül ma­gyarok, a legtöbbje régi komáromi lakos; egyetlen egy más nemzetiségű sincsen közöttük? Mi következik ebből? Ezt az olvasó találékonyságára bízzuk. Térjünk azonban vissza a kihagyás okára. Ha valaki illetőségért vagy állampol­gárságért folyamodik, ebből nem követ­­kezhetik semmiféle jogfosztás. A jogfosz­tás csak jogerős ítélettel következhetik be. Amint a vizsgálat alatt levő vádlott sincs elitélve a vizsgálattal, csak az Ítélettel, amely felmentésre is szólhat, éppen úgy az állampolgárságot kérelmező kérvénye is végződhetik állampolgársággal és az illetőségért harcolók küzdelme illetőség el­ismeréssel. Mi következik tehát ebből: az, hogy senkit jogától megfosztani nem lehet azért, mert jogot kíván érvényesíteni. Az állampolgárságért folyamodó mindaddig állampolgárnak tekintendő, mig ügye el­intézést nem nyer. Ezt állapíthatjuk meg a törvényekből és a kormányrendeletek­ből. Különös a helyi törvényértelmezés és magyarázat, amely abból csak jogfosztást tud kimagyarázni, a jog terén mindig a minimumot, a kötelesség terén pedig a maximumot. Most már a jog oldaláról térjünk át a kötelesség oldalra is. Állampolgári jog­nak állampolgári kötelességek felelnek meg. A törölt választók adót fizetnek, katonai kötelességet teljesítenek, közülük többen közhivatalt töltenek be. Még nem láttunk olyan államot, ahol külföldiek hivatalos­­kodnának közhivatalokban a legsötétebb Afrikát, a Kongó gyarmatokat kivéve. Aki adózik, aki katonáskodik és általában, aki dolgozik, annak ebben a köztársaságban jogokat biztosítanak. Ha arról van szó, hogy valaki ka­tonaköteles és itt lakik, nem nézik, hol született, hol van az illetősége, hanem besorozzák a véderő kötelékébe. Ha vala­kinek van valamije, ami után adózhatik, azt megróják adóval annak rendje és módja szerint és attól sem kérdik, hogy hova való, merre állampolgár és mi van az illetőségével. Nem, uraim, ez a játszma igy nem érvényes. Minden játéknak vannak sza-POLITIK A X L.A P. | ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. bályai. Ez kártyanyelven szólva: remisz, vagyis magyarán nem érvényes. A válasz­tói névjegyzékből nem lehet csak úgy, hajánál fogva előráncigált és erőszakolt okokkal valakit törölni. A katonai lisztá­­ból se törölnek senkit, se az adólisztából. Tessék egyenlő mértékkel mérni a jogo­kat épp úgy, mint a kötelességeket. Mind­addig, mig valakit nem törölnek ki a ka­tonai nyilvántartásokból és az adófőköny­vekből, mert nem idevaló, mert magyar állampolgár, addig a választói névjegyzék­hez se nyúljon senki ezen a címen. Fur­csa ceruza az, mely csak magyar neve­ket töröl, a nacionalizmus plajbásza, mely kötelességeket ir elő és jogokat töröl. = Képviselői beszámoló. Vasárnap f. hó 24 én d. e. V2II őr kor tartja dr. Lelley Janó nemzetgyűlési képviselő beszámolóját a Gazda­­utcai sporttelep u. A képviselőt a kér. szoc. párt ünnepélyesen fogadja és tiszteletére tár­sasebédet rendez a Vigadó termében, ahol a testvérpártok tagjait is szívesen látják. A kép­viselőt beszámolóján elkísérik PetrogalliOszkár, a magyar ellenzéki pártok közös irodájának iff»??atója, Fedor Miklós lapszerkesztő és Bik szády Vince vasmunkás, kik a beszámoló al­kalmával tartandó népgyülésen beszédet fog­nak mondani. = Pártközi értekezlet. A községi válasz­tások ügyében pártközi értekezlet volt szom­baton délután, melyen a pártok vezetői vettek részt. Ezen elhatározták, hogy a közelgő köz­ségi választáson a magyar pártok egységesen vesznek részt és közös szavazó lisztát állíta­nak össze jelöltjeikből, közös végrehajtó bizott­ságot is küldöttek ki a választási teendők irányítására. A közös végrehajtó bizottság min­denkinek fajávsl szemben tartozó kötelességévé teszi, hogy valamelyik párt kötelékébe lépjen be és vegyen részt a kisebbségi jogaink vé­delme és biztosításáért folyó ezen küzdelem­ben. A lakosság megszervezése most van fo­lyamatban, mindenkinek módjában fog állni csatlakozását bejelenteni. Aki nincs veíÜQk, az az ellenséggel tart. = A vagyondózsma és vagyonszaporulati adóról szóló novella tárgyában még mindig folynak a tárgyalások, amelyek a képvise'öház ülésszakának megnyitását késleltetik. A szociál­demokrata képviselők azt követelik, hogy a törvény módosítása a szociális igazságnak meg­felelően történjék és hogy a könyitések csak bizonyos határig terjedjenek. Nagy nehézséget okoz, hogy a vagyondézsraa tényleges kiveté­séről statisztikai adatok nem állanak rendel­kezésre, szintúgy nincsen adat a vagyonszapo­rulati adó kivetési nagyságáról és várható hozadékáról. Az egyéni könnyítésekről szóló ren­delkezések megszövegezése is igen nehéznek bi­zonyai. = A magyarok után a németek. Kramar beszédet mondott egy nemzeti demokrata gyű­lésen Melnikben. „Ha a cseh nemzet — mon­dotta — tűrné azt, hogy valamely kisebbség részt vegyen a kormányban, ez csak ngy tör­ténhetnék meg, ha ez a kisebbség fenntartás nélkül és lojálisán elismerné, hogy nemzeti állam a köztársaságnak. Más módon szó sem Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik helenkint háromszor: kedH csütörtökön és szombaté lehet a németek együttműködéséről. Cseh német többségi kormány valósággal hálátlanság volna azokkal szemben, akik segítségünkre voltak a felszabaditásbau, mert csak azért lettünk ön­állóak, hogy éppen a németség keleti terjesz­kedése ellen keressünk gátat. Államunk tehát csak franciabarát és szláv politikát űzhet, mi­után maholnap Oroszország is nemzeti állam lesz. A németek is résátvehetnek majd egyszer a közigazgi** ban, de annak feltétele van: 1. Németország őszinte demokráciája, amely nem képezhet veszélyt Franciaországgal szemben, 2. Oroszország megerősödése, amely köztársa­ságunk létét biztosíthatja. Ez az idő még messze van s ezért hiba volna a többség kér­désében könnyelmű gondtalanságot tanúsítani. A többség nem lehet kőlcsönbiztositási intéz­ménye különböző politikai és kulturális osztály­érdekeknek, hanem egyetlen célja, hogy a csehszlovák nemzeti állam megtartásának és felvirágzásának alapfeltételéül szolgálhasson. = Elhalasztják a választásokat ? A K. N. prágai tudósítója írja: Alkalmunk volta köz­ségi választások ügyében egy beavatott német politikussal beszélgetést folytatni, aki a követ­kezőket mondotta: — A hivatalos lapok egyérielmüleg arról adnak hirt, hogy a községi választások augusz­tus hó 26 -án megkezdődnek s december 12 én befejeződnek. Állítólag Szlovenszkó egész terü­letén a választásokat egyetlen, még meg nem határozott napon fogják megtartani, hogy igy elejét vegyék a választási agitáció kiélesedé­sének, amely ennek az országrésznek konszoli­dációját veszélyeztetné. Mindenkinek, aki a politikai viszonyokba csak kevéssé is beava­tott, világos volt, hogy az uj választási reform bejelentése csak az uj választások kitolására irányuló manőver volt. Most azonban a cseh többségi pártiak is látják, hogy a választások további kitolása lehetetlen. Innen magyaráz­ható, hogy a kormány sajtóorgánumai által az időt is közölte, amely alatt a községi válasz­tásoknak végbe kell menniök. Azonban idöelötti volna biztosra venni, hogy a választások pon­tosan a megállapított időben végbe is fognak menni. A csehszlovák köztársaság jelenlegi belpolitikai viszonyait és külpolitikai helyzetét tekintve, alapos a gyanúm, hogy mégis csak a választások elhalasztására került a sor, vagy pedig abban az esetben, ha az első turnusok eredményei a többségi pártiakra kedvezőtlenül végződnének, akkor a választásokat félbe is szakíthatják, az a körülmény, hogy a válasz­tási terminusokat oly hosszú időtartam alatt osztották szét, mutatja a kormánynak azt a szándékát, hogy végső fegyvernek a választá­sok félbeszakítását is fentartja magának. A kisebbség politikai érdeklődésének most teljes mértékben a községi választások feló kell fordulnia. = A bécsi legitimisták megsértették Zita császáruőt. A fekete-sárga legitimisták pártja nevében Wolff ezredes pártelnök néhány hónap előtt levelet intézett Zita császárnőhöz és szo­katlanul erélyes hangon figyelmeztette öt arra, hogy vonja ki magát a régi kam&rilla befo­lyása alól. A fekete-sárga legitimisták levele szokatlanul erős hangon volt megirva, úgy, hogy Zita császárnö a levél tartalma és hangja miatt bécsi párthiveire megneheztelt. Az oszt­rák legitimistákat még válaszra sem méltatta, úgy, hogy ezek nem tudtak mit csinálni. Mos­tan Woiff ezredes pártjának hivatalos lapjában a „Staatswehr“-ben az első oldal élén nyilat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom