Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-06-16 / 72. szám

1923, junius 16, «Kom ár óm j Lm)> 5. »Mid, tűzhely és a csőnek gyakori tisztítását is szi­gorúan tessék ellenőrizni és a kémények le­­golyózását, kiégetését bizonyos időközökben kötelezővé tenni. * Scoparius Fumarii Komáromtól New?Yorkig. (Simor fenő Amerikában. — Hangverseny az Óceánon és ^ew-Yorkban. — Három nagy kö­vet és Hanneken generális, aki újra szervezte a kínai hadsereget. — Az első amerikai elismerő kritika és az első dollárok). Komáromtól New Yorkig bizony nagyon hosszú az ut, da hát egy jól befű ött moz­donytól vont vonattal a tengerpartig és innét egy gyorsjáratú gőzössel elég íövid idő alatt meg lehet tenni. A mi kedves földink Simor Jenő hegedű­művész is gyorsan megtette ezt az utat. Mint annak idrjéu megírtuk Simor bará­tunk, aki szülővárosában, Komáromban, majd Berlinben és sok-sok nagy városban olyan fé­nyes és meleg sikert aratott, egyszer azzal a hírrel lepett meg bennünket, hogy kimegy Ame­rikába, hiszen művészé az egész világ. Elha­tározását hamar követte a tett. Még nem rég itt volt közöttünk, s pár nap muiva már Brémából ir, hogy most száll hajóra, a hatalmas Wasington gőzösre és itne a napokban már egy amerikai magyar napilap kerül a kezembe, amelynek hasábjain a mi Simor Jenőnk sikeréről olvasunk igen meleg sorodat. Nagyon jól van! Sic itur ad astra! Kit ne érdekelne Simor Jenőnek útja, amely Komáromtól az első newyorki szereplé­séig vezet. Rövid vonásokban hát meg is Írjuk. Komáromtól Brémáig semmi nevezetes dolog nem történt művészünkkel. Május 2 án szátrott hajóra, az Eugen Wasiogtonra. A ten­geri útnak pompás idő kedvezett. A hajó uta­sai közt mindjobban barátságosabb lett az érintkezés és amikor a hajó kiért a nyílt At­lanti óceánra, Simor barátunk a kabinjában kicsomagolta a hegedűjét és elkezdett játszani. Nem sokáig játszhatott azonban, mert hama­rosan kopogtak az ajtón és a hegedű csodás hangjaira odasereglett utasok arra kérték, hogy ne csak önmagának, hanem mindnyájuk­nak játszók a hajó hangverseny-termében. Mű­vészünk a II. osztályon utazott, de művésze­tének hire csakhamar eljutott az I. osztály utasai közó is és meghívták, hogy a legköze­lebbi hangversenyen lépjen fel és Simor bará­tunk május 10-en, egy csütörtöki este már frakkban hegedült az őrült sebességgel haladó óceán-gózös pazar lénnyel berendezett hang­verseny- termében, egy nagyon előkelő közön­ség előtt, akiknek soraiban három merikai nagykövet ült: a londoni, a spanyolországi és a DerAini amerikai nagykövet, akik egy poli­tikai konferenciára mentek Európából Ameri­kába. A díszes hallgatóság között a három nagyköveten kívül ott volt még General von Hauneken is egész családjával. Ez a Hanneken volt az, aki az egész kínai hadsereget átre­­lormálta és most éppen atban voltak Kínába. Simor barátunk, a gazdag műsoron 4 szer szerepelt, mint a kezeinkhez juttatott elegáns programúiból is látjuk. A díszes műsor a leg­­ízlésesebb nyomdai munka és az Atlanti Óceán hátán úszó Wasington gőzös , gyorssajtóján készült. Simor Jenő a következő darabokat ját­szotta: Merikantó Yalse lente Buvmestertől, Menuet Beethoventől és Rondo Mozart Kreis­­leriöl. Művészünket zongorán kisérte dr. Knspp Károly, a beyrenthi operaelőadások egyik fő­rendezője, volt egyetemi tanár. Simor negyed­szer a pódiumra Hanneken generális nejével lépett, aki Mascheroni Ave Máriáját énekelte Simor barátunk hegedű kísérete mellett. Az a zajos siker, amelyet Simor barátunk aratott művészi játékával sok-sok előkelő is­meretséget, sok kedves Ígéretet, jövő jóslást szerzett neki, amelyek bizonyára még meg fogják teremni a dicsőség fáján a maguk gyü­mölcseit. Sok-sok meghívást kapott Amerikába. Az egyenesen Kínába utazó General von Han­­nekel, aki nem akart addig várni, amig Simor barátunk Kínába teheti náluk a tiszteletét, e bizonytalan terminust azzal oldotta meg, hogy már ott & hajón hívták meg kétszer teára és egy táncestélyre. Simor barátunk egyszer se adta vissza a tengernek, ami a tengeré, szóvá. ,^yszeJ89 . volt tengeri beteg, mig a vendégek.’ V4*része ] sose jelent meg a tengeri betegség 82 ebédnél. Amikor közeledett az amerikai Part> szikrát áviratot adott fel az ismerőseinek, hOSJ a megérkezéskor várják. Megérkezvén az uj világba, a kiszá'lásnál . egy tisztviselő nem akarta tovább engedni f Simor Jenőt, mert nem volt sorszáma. Minden I utasnak megvan ugyanis a számi és ha az il- \ lető ország kivándorlási kvótája betellett, ak- 1 kor nem lehet abból az országból kivándorolni. Művészek, tanárok, tudósok, politikusok azon­ban számozatlanul is kihajózhatnak. Simor Jenő erre a kedvezményre hivat­kozott és azt mondotta, hogy ö zenetanár. Az akadékoskodó tisztviselő azonban ezt nem hitte el csak úgy puszta szóra. A hegedűt pedig nem lehetett olyan könnyen előíeriteni, mint a Washington gőzösön, hogy szép hagedüszó­­val bizonyítsa be, hogy tényleg zenetanár és művész is. Végre előkeritette a diplomáját és a Washington gőzösön megtartott hangverseny nyomtatott műsorát. Különösen ez az utóbbi imponált a tisztviselőnek. Közben egy hijós­­tiszt is odakerült, aki szóval is igazolta Simort, aki igy szerencsésen megérkezett Amerikába, ahol egészen uj világ, uj emberek, uj szokások, uj erkölcsök tárultak Simor barátunk elé. Ds ugylátszik, hogy a mi kedves művész földink hamarosan bele tudott helyezkedni ebbe az uj miiiőba, mert mint a new yorki Am ri­­kai Magyar Népszavában olvassuk, már Ame­rikában is hangversenyezett és fényes sikert aratott. Májas hó végén a magyarországi utjából New Yorkba visszatérő Barkó D. Géza, az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőjének tiszteletére a Boulevard külön termében hang- j verseny volt, amelyen New-York város és kör- jj nyékének egész magyarsága képviselve volt. Ott volt többek között AVinter Károly new­­yorki magyar főkonzul is. Ezen a hangverse­nyen lépett fel Simor Jenő, mint a Népszavá- ; ban olvassuk a következőképpen : Simer Jenő hegedűművész, aki néhány nappal ezelőtt érkezett meg Európából, né­hány finom h^gedüszámot adott elő nemes \ és előkelő művészettel. Most hallotta őt elő- l szőr az amerikai magyarság; bizonyos, hogy \ jeles sikerei lesznek míg Amerikában. A j művészi játékot Halász Olga, a budapesti Fodor iskola volt tanárnője kisérte finoman és diszkréten. No tessék! Simor barátunk pár nap alatt \ elérte azt, amit sokan évek múlva se tudnak \ elérni, hogy Amerikának legrégibb é3 legna- jj gyobb (mint a volt Egyetértés) lapja elisme- jj réssel ir művészetéről és megjósolja amerikai j sikereit. Szóval az első elismerő amerikai kritika • és az első amerikai dollárok már Simor bará- } tunk kezében vaniiak. Biztosra vesszük, hogy I jön utána a többi is, amit őszintén kívánunk ! is neki. (bj.) \ VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet meg­bízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjUd. Hochschüler aus der Sió vakéi.M 252 Praha I., Postfach 620. Közbenjárási dij vízumonként 20 korona. II Ai ivisitAt im. — 1923 junius 15. Komárom képviselőtestülete tegnap dél­után ülést tartott, melynek egyes tárgyai izgal­mas vitára adtak alkalmat. Az ülésen Csizmazia György polgármester elnökölt, aki elnöki elő­terjesztései kapcsán a kikötő telkére vonatkozó pótszerződést mutatta be. A tárgyhoz Hacker Rietiárd, dr. Kamrás József szólaltak, akik ellenezték a szerződés aláírását ez alakjában. Dénes Emil a folyammérnöki hivatal vezetőjét tamadja, aki jogtalanul végeztet munkákat a város tulajdo nát képező területeken és azzal rendelkezik. A képviselőtestület az ügyet visszaadta a tanács­nak uj javaslattétel végett. Az adóvégrehajtás. Ezután dr. Alapi Gyula biz. tag terjesz­tett elő két interpellációt a város belső terü­letén végzett korai gépfegyver löyőgyakorlatok ügyében és a kiboosájtott adóintések tárgyá­ban, mely a polgárság megokol Jl»n zaklatását jelenti, mert hisz a po'gárság adótartozásait pontosan megfizeti. At interp dlációk közül a; elsőre az elnöklő polgármester megnyugtató -y'álaszt adott. A második ügy heves vitát pro­­vok/ált és az interpelláló az elnöklő polgár­­mostaV ós az állami főj sgyző válaszát nem vette tudomásul. Az interp diációval símben Dénes Emi.1 és Hacker Richárd biz. tagok is felszólaltak. Dr. Alapi Gyula népjóléti és szociális elő­adó az utcai koldulás megszüntetéséről a szegény ügyi bizottság határozati javaslatát terjesztette elő, amely az utcai koldulást és a pénteki kéregetést eltiltani javasolja és e he­lyett a lakosságnak a koldulás megváltására szolgáló önkéntes adományaiból hayi segélye­ket osztana szét a koldulásra szorultak közt, akikről pontos kataszter lenne készítendő. A javaslat mellett H teker Richárd. ellene Dénes Emil szólalt fel, aki pótlásokat javasolt. A képviselet az ügyet levette a napirendről. A munkanélküliségről való jelsniés kap­csán a szociális előadó referált a jun. 12-én tartott értekezlet eredményéről, mely a munka­­nélküliség enyhítésére közmunkákat javasolt, ha erre az állam hozzajarutasa biztosítható lesz. Ez ügyben a kormányhoz a kidolgozott tervekkel küldöttség megy. E közmunkák az Erzsébet sziget partvédőimének helyreállítása, a középületek (kórház, iskolák) tatarozása, szük­séglakások épitése, a Sz. András templom ve­szélyessé vált vakolata helyreállítása, vásár­csarnok építés, vásártér áthelyezés és a rossz karban levő utak és utcák megjavítása volná­nak. Az ezekre szükséges berunázási összeget a város a hajógyár telkének vételárából venné kölcsön. Majd két nyugdíjügy került napirendre: Krisztinus Emil fogyasztási adó főköuyrvezetőé, aki nem volt a nyagdijintézet tagja és igy részére csak kegydíj volt megállapítható. A szocialista oldal élesen foglalt állást az ellen, de a többség a kegydijat megszavazta. Balogh Gáza kórházi íöápoló és neje nyugdíjazása körül viharos vita keletkezett melyben legalanb 15 képviseleti tag felszólalt. A polgári pártok Balogh visszahelyezését köve­telték, Dános szenvedalyes támadást intézett a polgári pártok ellen, de szavai pártja körében som találtak visszhangra. Több szocialista fel­szólalás szintén a nyugdíjazás ellen hangzott el (sőt egyik szónok kijelentette, hogy nem hajlandók Dénes járószaiagján járni, ami pikáns színezetet adott a vitának), végre a vita azzal ért véget, hogy Balogh Gézánét nyagalomba helyezte a képviselőtestület, Balogh Géza ügyét pedig megvizsgálja. A tárgysor jelentősebb ügye a csatornadíj módosítása volt, melyet a képviselő testület a nem csa­tornázott utcák háztulajdonosaira 1923. január 1-től 3°/o-ban, a csatornázott utcákra pedig 7°/o ban fog kivetni. A többi ügy, községi kötelékbe való fel­vételek és más tárgyak gyorsabb menetben pergettek le és a közgyűlés este 8 óra után véget ért. ZSOLDOS TANINTÉZET A legjobban készít elő magánvizsgákra. 15S ÖSSZEFOGLALÓ TANKÖNYV a középiskola alsó négy osztályának tanagy aga két kötetben. Megrendelhető : BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84. — Lan- és kézizzadaa ellen azonnali biz­tos hatású a „Pedin“, egyszeri használat után a kellemetlen szagot is teljesen megszűnt, ti. Ára 4 cK.. Kapható jobb fodrász üzletekben és Mórocz Zs. droguista üzletében. Saját érdekében utánzatodat ne fogadjon el! Postán Kovách gyógy­tár, Komárom küldi. 264

Next

/
Oldalképek
Tartalom