Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-06-12 / 70. szám

2. oldal.

„Komáromi Lapok

19?3. junius 12.

szeggel járuljanak a koldulás megváltásához, mely az illető jövedelméhez és kereseti viszonyaihoz képest lenne megszabva. Ugyancsak a Népjóléti Központ bizottsága állapítaná meg a havi segélyezés mértékét a koldusoknak.

Egy megalakítandó városi szabályrendelet a koldulást a város területén eltiltja, tehát aki ez ellen vét, az kihágást követ el. Ha idegen és nem idevaló illetőségű, az rendőri utón eltoloncoltatik illetősége helyére, amely köteles szegényeiről gondoskodni.

Ily módon remélhető, hogy a koldulás ^ vagy teljesen meg lesz szüntetve, vagy erősen korlátozva. A koldulástól megváltott házra látható jelvény lesz erősítve, amelyen rajta lesz, hogy annak tulajdonosa, vagy lakói a koldulást a városnál megváltották. Ide semmiféle kéregetőnek belépnie nem lesz szabad.

Igen üdvös és helyeslendő ez az eszme, mely a koldulást akarja megszüntetni a jótékonyságnak szervezése utjáu. így azután nem fog előfordulni olyasmi, hogy egyes tolakodó koldusok a többiek elől elszedik az alamizsnát, hanem koruk és tehetetlenségük aránya szerint részesülnek & közsegélyezésban.

Hég csak az lenne kívánatos, hogy ezekét a koldusokat egy helyen lehetne elhelyezni és ottan olyan munkával foglalkoztatni, amelyet végezni tudnak, hogy ezzel is hozzájárulnának saját íentartásukhoz és nem lennének a I társadalomnak terhére. Sajnos, a városi sze- i gényház annyira túl van zsúfolva, hogy erre a célra szóba sem jöhet. Kívánatos volna annak J olyan mértékben való kibővítése, hogy ott ópit- j kezéssel néhány szoba és konyha lenne nyer- 1 hető és egy közös foglalkoztató műhely, ahol a szegények könnyebb munkát (seprükötés, ko- * sárfonás, tollfosztás stb.) végezhetnének.

A legszebb szociális elv az, hogy min- í denki lehetőleg munkájából éljen meg és ne legyen sem a társadalom, sem embertársai tér- j hére. A koldulás megszüntetése ezt a szoci- j ális és egyúttal erkölcsi célt is szolgálja és ' bízunk benne, hogy Komárom társadalma mél- j tányolni fogja ezt a nemes célt és vállvetett i erővel igyekezni fog azt megvalósítani, hogy { a város jellegét ezzel is kidomborítsa.

A tanítók gyűlése.

{Az udvardi és párkányi járás íanitói Érsekújvárt. — A tanítók illetőségi és honossági ágyé. — A visszatartott fizetések. — A hadifogoly tanítók ügye. — Mit mondott ezekre a

sérelmekre a prágai minisztérium ?)

Az alábbi gyűlésről azért számol be tudósítónk részletesen, mert az ott megtárgyalt ügyek igen sok tanítót érdekelnek.

Az udvardi és párkányjárásbeli tanítótestület f. hó 9-én szombaton tartotta első értekezletét Érsekújváron. Az értekezletet Yollay érsekujvári tanfelügyelő hívta össze, a tanítók nagy számban jelentek meg, körülbelül száznyolcvanán.

Vollay tanfelügyelő üdvözli a megjelent kartársakat, megokolja az értekezlet szükségességét. Bizonyos családias érzést óhajt tanítói között teremteni, melyben a tanítóság egymást megismerje, becsülje és szeresse, csak így oldhatja meg a tanítóság vállaira tett nehéz, de magasztos feladatát. Egységes oktatást óhajt egész kerületében, hogy mindenki haladjon a korral, senki el ne maradjon a modern pedagógia vívmányaitól, a városoktól és központoktól távol lakó kartársak is itt egymással találkozva, egymást buzdítva, gyámolitva haladhassanak a kitűzött cél, a kultúra felé.

Hangsúlyozza, hogy ö tanítóból lett tanfelügyelő, de nemcsak tanfelügyelője kíván a tanítóságnak lenni, hanem testvére és bajnoka, ha kötelességét pontosan teljesíti.

Azután az érsekujvári városbiró-helyettes üdvözli a városukban összesereglett tanítóságot, sikert és áldást kíván munkájukra. A munkások képviselője, kik az ő otthonuk nagy termét ajánlták fel az értekezletre, szintén meleg szívvel üdvözli a tanítókat, kik őket mindenkor nagyra becsülik és szeretik, kívánja hogy a Munkás-Otthonban jól érezzék magukat.

Ezen üdvözletekért Vollay tanfelügyelő mondott köszönetét. Majd felhívja Szabó János udvardi főtanitót, ki a prágai tanító küldöttségben részt vett, hogy adja elő a tanítóságnak a miniszterek üzenetét.

Szabó János fötanitó elmondja, hogy három ügyben jártak a minisztériumokban a szlovenszkói magyar tanítók sérelmeire orvos- j lást kérni. A belügyminisztériumban az iránt I jártak, hogy a honossági kérdésben miért nem \ intézkedik a minisztérium gyorsan, hogy a ta- ! nitók mielőbb illetményeikhez juthatnának. A miniszter csodálkozását fejezte ki, hogy a honossági kérdésben csak ilyen későn jönnek ; hozzá. De midőn felvilágosítást nyert, hogy az \ okmányok régen a zsupánok asztalán vannak elintézetlenül, ekkor megígérte, hogy akiknek irataik tényleg bent vannak és politikailag semmi kifogás alá nem esnek, azokat f. évi szept. 1-ére elintézi. Magyar tanítókra szükség van, igy semmi akadálya nincs annak, hogy ók a kért állampolgárságot elnyerhessék.

Majd a közoktatásügyi minisztériumba mentek aziránt érdeklődni, hogy miért vonták le már két hónapon át a magyar tanítók fizetését? A miniszter kijelentette, hogy sem a törvényből, sem a rendeletből a fizetés elvonását, a nosztrifikációs vizsga le nem tevése miatt nem lehet kimagyarázní, hanem a „Skolsky Referát“ talán túlbuzgóságból nem folyósította a tanítók fizetését. A miniszter Ígérte, hogy ha elbírják végezni a referátumban, julius elsején illetményét mindenki megkapja.

A harmadik kérdés a hadifogoly tanítók járandósága, kik már évek óta nem juthatnak hozzá jogos illetményeikhez. Hiszen ők nem okai annak, hogy idehaza nem lehettek? Erre a kérdésre & miniszter azt válaszolta, hogy a tanítók ezt is megfogják kapni, hiszen az állami tanítók már meg is kapták, csak a felekezeti tanítókról van szó. Zörgessenek tovább, egyszer csak megunják azt hallgatni és megadják nekik járandóságukat.

A tanítók nagy megnyugvással hallgatták az előadást s most várják az ígéretek teljesítését. Szabó főianitónak és a vezetőségnek szives köszönetét mondanak nagy fáradságukért.

Azután Virsik János bagotai tanító a méhröl tartott mintatanitást a Il ik osztályos gyermekeknek. A vonzó előadásért, melyet & tanítóság nagy figyelemmel hallgatott végig, Vollay tanfelügyelő mondott Virsik Jánosnak köszönetét.

Biró Béla szölgyéni tanító értekezést olvasott fel a történelem tanításáról.

Majd Pokorny Géza áll. tanító a beérkezett kérdésekre megadja a válaszokat.

Ezek után Vollay tanfslügyelö hosszú Útmutatást közöl mintegy 48 pontban a tanítósággal. Az értekezlet 9 órától egyfolytában fél egyig tartott.

Az értekezlet Vollay tanfelügyelő indítványára táviratilag üdvözölte Masaryk elnököt és a Skolsky Referat vezetőségét.

Az értekezlet után közös ebéd volt, melyen mindenki részt vett. Az ebéd alatt Vollay éltette a köztársaság elnökét, Dinnyés Károly pedig Vollay tanfelügyelőt köszöntötte fel.

VÍZUMOT

útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbizhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjiid. Hochschüler ans der Slovakéi.w 252

Praha I., Postfach 620.

Közbenjárási díj vízumonként 20 korona.

Ne tessék azt hinni,

j hogy azok a hölgyek, akik hajukat rövidre vágva viselik, hogy ők valami újat csinálnak, holott a rövid haj már a régi időkben is a j divatizlés átmeneti eltévelyedésének jelensége j volt.

A középkor kezdetén az asszonyok és \ a férfiak hosszú haja jelezte a nemesi szárjj mazást, ezzel szemben pedig a polgárok és j szolgák feleségei és leányai rövid hajat viseltek.

Nemes hölgy csak ez alázat jeléül vágta í le a haját, amellyel együtt lemondott az élet f minden öröméről, vagy valamely fogadalom

j folytán vált meg fejdiszótől.

Fejedelemasszonyok és hercegnők szat badon viselték hajukat, amelybe diszül drága' köveket tűztek. A mai ízlésnek ugyan furcsa,

de akkor a hajukat a nők kancatejből készült vajjal pomádézták be.

A 12:. században különösen Franciaországban kezdték az asszonyok hajakat levágni, sőt egyenesen Jeborotváltatták. így egy 1279 bői származó pecséten Jeanette toulousi grófnő drága ruházatban, pompás köpenyben, de — teljesen borotvált fejjel látható. Bár nem mindenki hódolt be ennek az Ízléstelen divatnak, mégis tény. hogy ritkább iett a hoszszu copf és befont haj, eltűnt a diadém és a fátyol, helyette előbb a keleties barett, később a sapka jött divatba, kezdetben oly óriási méretekben, hogy a papok prédikáltak ellene a szegény férfiak érdekében, akik valóban nem tudták, hogy görbüljenek ki a sapka elől, ha feleségeikkel karonfogva mentek.

A rövid haj divatja a 15. század közepén aztán végleg kimúlt. Remélhető, hogy a rövid haj jelenleg felujult divatja sem lesz hosszú életű és nem éri meg a 20. század közepét.

— Községi képviselőtestületi közgyűlés.

Komárom város képviselőtestülete folyó 1923 évi junius hó 15 napján pénteken d. u. 5 órakor a városi székház nagytermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: Elnöki bejelentések, a koldulás megszüntetése tárgyában javaslat. Jelentés a munkanélküliség I állásáról. Krisztimig Emil, Balogh Géza és Ba! logh Gézáné nyugdíjazás iránti kérelme. Tompa j Károly kérelme irodatiszti állás elnyerése iránt.

| Dr. Mihola Ferenc jelentése Kelemen Ferenc i és nejével valamint Tóth Ignáceal kötött adás, vételi szerződések tárgyában. Tisztviselők bé*

| reime kifizetett illetmény többlet elengedése tárgyában. Váradi Béla, Neuhauser Jenő, Nem* i csics Lajos Kérelme közs. kötelékbe való felí vétele iránt. Csatorna szabályrendelet módosi\ tása. A városi vigalmi adóról alkotott szabály- I rendelet módosítása. A róm. katholikus egy■ házközség kérelme a Szent András templom : megjavítása tárgyában. Kőhalmi Flórián és i Szendrey Imre közs. iskolai tanítónak a közli ségi kötelékbe felvétele iránti ügye. Hirsch | Adolf felebbezése az 1925/1923. t. sz. hatá- Ü rozat ellen.

— Református zsinat. A református egyház junius hó 17-én kezdi meg zsinati üléseit. A zsinat Léván lesz megtartva, hol az első napon délelőtt 10 órakor a református templomban ünnepi istentiszteletre gyűlnek össze a zsinat tagjai. Istentisztelet után a templomban megalakul a zsinat, melynek első tárgya

I annak az okmánynak előterjesztése lesz, melyben a kormány & zsinatot engedélyezte. A zsinat az egyház uj törvényeinek megalkotására gyűl egybe.

— Bérmálás Perbetén. Folyó hó 5-én, kedden folyt le a bérmálss Perbetén, Jantausch Pál dr. apostoli adminisztrátor által. 4-én este 7 órakor érkezett Perbetére kíséretével Tyukos János pozsony-püspöki plébános és Sipos Antal udvardi plébános kerületi esperessel. A templom közelében diszkaput állítottak föl tiszteletére. Fogadására kivonultak a r. kath. iskolás gyermekek tanítóik vezetésével, a Mária congregista leányok, az ifjúság, valamint Parbete közönsége szép számban. A díszkapunál az érkező apostoli kormányzót Prenner Béla dr. r. kath. s. lelkész fogadta, majd egy Mária congregista leány üdvözölte kedves szavakkal s egy rózsacsokrot nyújtott át neki, amelyet az apostoli adminisztrátor szívélyes szavakkal köszönt meg. A templomban Gyürky István perbetei r. kath. eoperesplébános fogadta, ahol imát mondott, majd beszédet intézett az egybegyült híveknek, azután áldást mondva, távozott a plébániára. Másnap reggel 8 órakor csendes misével kezdte az ünnepet az apostoli kormányzó, amely alatt | özv. dr. Markovits Gyuláné, Fttlöp Etelka, Benyó Marisba, Korbei Miklósné, Matuia Domokos, Jónás József, Mattey Gyula és ifj. Zsitva János négy szólama karéneket adtak eiö Mattey Ferenc r. kath. kántor vezetésével, majd a VI—V. osztályos kislányok énekeltek I Mária énekeket. A mise után az apostoli korjj mányzó a szószékre ment, ahol hosszú, szép 5 beszédben ismertette a bérmálás szentségét és fontosságát. Negyed 11 órakor kezdetét vette a bérmálás, amely a déli óráig a legnagyobb rendben folyt le. összesen 900 lélek részesült ! a bérmálási szentség kiszolgáltatásában. Az ! apostoli kormányzónak segédkeztek Tynkos