Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-06-05 / 67. szám
„Komáromi Lapok 1923. jtmius 5. 2. oldal. ez is jött. Ezt köszönheti a munkásság a szoc. demokrata pártnak, melyet szavazatával a nyeregbe segített. Politikai szabadságunk korlátozásáért is ez a párt felel, mely társadalmi életünkben elhintette az osztályharc gyttlölet-magvait, de a szociáldemokrata többség felelős kulturális bajainkért is és a ledöntött szobrokért, a köztársaság kulturazégyanéért. Erkölcsi téren is hihetetlen rombolást végzett ez a párt, tanúi ennek a sorozatos panamák és a mérhetetlen korrupció, mely közéletünket teljesen megfertőzte. így fest a rombolások mérlege. Az alkotások serpenyőjében találjak az adótörvényeket: a régiek módosításait, 8—10 szeres adóemeléseket, uj és legújabb adókat, amelyeknek kétségtelen koronája a vagyondézsma é3 ugynevezatt vagyonszaparulati adó. A dolgozó társadalom jövedelmének nagy része ma a kincstáré. Politikai alkotásai közül az osztrák abszolutisztikus mintáról másolt sajtótörvény hirdeti a köztársaság demokráciáját és a rendtörvény, amely minden szabadságnak, egyenlőségnek és demokráciának szégyene. A szociáldemokrácia tehát az emberi és társadalmi értékek elpusztítását elvégezve, helyette újat alkotni és építeni semmit nem tudott. A rövidlátó nép is kiábrándult az apostolokból, akik neki tejjel-mézzel folyó Kanaáut Ígértek. Beigazolta ez a régi közmondást, hogy maga kárán tanul a magyar. Beszéde másik részében dr. Lelley az uj magyar kormánypárttal foglalkozott, melyről kíméletlen kritikát mondott. A magyar népet uj, a réginél is nagyobb veszedelem fenyegeti, megindult ellene a hóditó hadjárat, hömpölyög az Ígéretek áradata: fö dosztás a máséból, kisebb adók, nagyobb szabadság, melyek révén azt remélik, hogy a hiszékeny népet a kormánynak kátyúba jutott szekere elé foghatják. Ismétlődik a négy év előtti komédia, a hiszékeny földmives nép beugratása, de ez a mostani annál sokkal gonoszabb. Mert a szociáldemokrácia legalább elvi alepon ígérgetett, a melyet beváltani nem volt képes, de az uj kormánypárt tudja azt, hogy Ígéretei soha beváltva nem is lesznek és maguk között markukba nevetnek a jól jövedelmező parasztfogás üzletén. A nemzeti kisebbség jogait az állam alaptörvényei és az alkotmánylevél biztosítják. Kormány férfiak jelentették ki, hogy ezek a jogok a valóságban megadva és teljesítve nincsenek. Azt is kijelentették, hogy a magyar kisebbség jogait hajlandók volnának liberálisabban kezelni, ha Magyarországgal bizonyos vitás kérdésekben megegyezésekre tudnának jutni. Ez nyílt beismerése annak, hogy törvényadta jogainkkal nem élhetünk. De a kormány elismerte azt is, hogy az itt élő magyarság állampolgári kötelességeinek kifogástalanul eleget tesz. Sem nem észszerű, sem nem becsületes dolog azt kívánni a jogfosztottaktól, hogy a jogfosztás politikáját támogassák. L9het-e bízni abban a kormányban, amely a magyarságot megalázásokban részesíti, az ilyen kormánytámogatás teljesen erkölcstelen dolog, mert az anyagi előnyökért történik. Az uj párt nagyobb munkabéreket igér, de honnan, azt megmondani nem tudja. A niccs-böl nem lehet teljesíteni. ígér földet is, melyet sohasem vesznek birtokukba a félrevezetett magyarok, kik ha kapnak is földet, az tulajdonuk nem lesz, csak bérlet, amelyben a kormánytól függenek és örökös rabságot vállalnak ezzel magukra. Aki azért Ígér földet, hogy a pártjába beiratkozzanak, az árulást követ el saját nemzete ellen. A földkiesztast nem csak a cseh és morva nemzetekhez tartozóknak szánta a törvényhozás, abban a magyar nemzeti kisebbségnek is törvényes része van, de azt adják neki fent&rtás és szolgalom politikai lekötöttség nélkül. Ha a magyarság összetart, csak az érseknjvári és kassai kerületben 18 mandátumot érhetne el, nem pedig mint ma a helyzet csak 8 képviselője van a magyarságnak a parlamentben. A mait választásokon a szociáldemokrata párt megbontotta a magyarság egységét, most ugyanazt akarják a földosztó kormánypártiak. A kér. szocialista vezérek a szlovák testvérekkel összefogva tudni fogják kötelességeiket nemzetükkel szemben. Ha a kormány áttér a lojalitás politikájára, ezek is kötelességüknek fogják tartani annak viszonzását. Óra inti a népet a becstelen lélekvásártól és e szavakkal fejezi be hatalmas beszédét: — Ha ennek meggondolása után közülünk valaki mégis eladja lelkét, szivét, magyarságát, azt mi: akik nemzetünk legdrágább kiácsét, becsületét védeni kötelesek vagyunk, sirassuk meg, mint a magyarság halottját, de nevét törüljük ki sziveinkből s így a csüggedőktől, kislelküektől és a hitványoktól megszabadulva, szilárd kitartással menjünk előre utunkon, amelyen végső célként ott ragyog előttünk a magyar név régi fénye, dicsősége. — Aki ezen az utón akar menni, jöjjön utánunk 1 Lsirhatlan lelkesedés fogadta a népszerű képviselő beszédét és a hölgyek virággal hallj moziák el. Utána dr. Alapi Gyula, a komáromi I ker'sztényszocialista párt társelnöke lépett az ] erkélyre és nagy beszédben vázolta a kar. I szocialista pártnak közjogi, szociális és gazda- 1 jj sági programját. Beszédében kiterjiszkedätt a 1 ! a közgazdasági reform bírálatára, melyne«; a \ * legnagyobb hibája, hogy nincs kapcsolatban az { É élettel és a bürokráciát nagyra hizlalja. Találó • I gyakorlati példákkal világítja meg az illetőség- ? vadászat lélektelen munkáját. Majd a szociális f teendőket vázolja, amelyeknek megvalósítása : • egyre késik és foglalkozik a munkanélküli segély ;- kérdésével, amelyet bírálva, megállapítja, hogy I j a szociális célt nem tudja a kormány ezzsl j i megoldani. Majd a kisipar, kereskedelnm gazdasági * vonatkozásait és bajait ismerteti és a kisgazdák ? \ sérelmeit összegezi nagy tetszés mell -tt- Beszéj dónak az a része, amely a bank uralom tult*n- ; jj gését vázolta általános tetszésben részesült i Érsekújvár népét, a légi magyar végház vé- { \ dőinek ivadékait a közelgő községi választások \ S alkalmával a kér. szocialista párt mellett való jj \ tömörülésre buzdítja. (Lslkes éíj?nzés) Varga Ferenc munkás veit a következő j szónok, aai a nép nyelvén zajos hatással fej- \ totte ki a munkásság felfogását a szociáldemokrata párt eddigi működéséről, melyet a ; í munkásság számon fog kérni tőlük. Az utolsó szónok, Kaiser Gyula a kormány j erőszakos intézkedéseit ostorozta hatásos be- | szédben, amely a közalkalmazottak tízezreit \ bocíátotta el szolgálatából v&gy semmi nélkül vagy csekély éhdijjal. Ez az eljárás könyörtelenségénél fogva a kormány ellen fordította a magyar nép elkeseredését. Beszédét zajos ; tetszés mellett fejezte be. A gyűlés példás rendben folyt la és a nagy tömeg a szónokok éltetésével oszlott szét. VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein der jíid. Hochschüler aus der Slovakéi.M 252 Praha I., Postfach 620. Kőzbenjárási dij vízumonként 20 korona. Cserkészmajális. — A főgimn. eset készcsapatának jubileuma. — Tíz éve annak, hogy a cserkészet, ez a 1, kitűnő angol ifjúság-nevelő intézmény, a komáromi főgimnázium tanulóifjúsága kebelében is lelkes követökre talált. Az egész világon felkarolt és fényss eredményeket fölmutató intézmény jellemképzö és nevelő hatásáról, az ifjú önbizalmának és akaraterejének jótékony fejlesztésére irányuló céljáról annyi elismeri cikk látott már napvilágot, hogy feleslegesnek tartjuk ismétlésekbe bocsátkozni a pedagógiát kiegészítő és megkönnyítő cserkészetnek méltatásánál. Ciak azt kell megállapítanunk, hogy a komáromi főgimnázium immár tiz év óta fennálló cserkészcsapata a lagdiciéretesebb módon állotta meg helyét és annak minden egyes tagja méltónak mutatkozott a megtisztelő cserkész névre. Azok a kisebb-nagyobb teljesítmények, melyeket ez a lelkes kis gárda évről-évre társadalmi, jótékonysági és kulturális mozgalmaknál kifejt, e város közönségét egyenesen hálára kötelezi, amit a tiz éves jubileum alkalmából külön is le kell szögeznünk. De lehetetlen, hogy elismerésünk minden koszorújával ne illessük, a csapat megalapító kapitányát Karle Sándor főgimn. tanárt, ezt a kiváló, lelkes ifjaság-nevelöt, aki egy évtizedin át & legragyogóbb példáját mutatta meg a türelemnek, kitartásnak és ügybnzgalomnak, mint azoknak a szép lelki tulajdonoknak, melyek a legönzetlenebb, legideálisabb gondolkozás m illett nélkülözhetetlenül szükségesek egy ilyen intézmény állandó virágzásban tartásához. Karle alakította meg az ehő csapatot, az 5 gondos, szeretetteljes irányítása fejlesztette es építette ki ezt az intézményt és tette népszerűvé a tanulósereg és a közönség előtt. Egy évtized odaadó, áldozatkész munkájának eredményét hirdeti a jubileum, amely a sikerrel végzett kötelességteljflíitésnek követendő példáját mutatja s mely jutalmát abban az általános szeretőiben találja meg, mellyel a kiváló tanárt a tanulóifjúság körülveszi és abban a kivételes tiszteletben, mellyel iránta e város társadalma viseltetik. A csapat fennállásának tizedik évfordulója alkalmából vasárnap, junius 3-áa a Komáromi Dalegyesület remek kertihelyiségében cssrkészmsjálist rendezett, mely & teljes siker jegyében zajlott le. A Dalegyesület helyiségeit a közönség és ifjúság zsúfolásig megtöltötte és délután 3 órától kezdve az éjféli órákig a legkedvesebb és sokáig felejthetetlen emlékek raját zárták a jelenlevők szivükbe... * És mo-t átadjuk a szót tudósi tónknak, aki tiz évvel ezelőtt, mint hatodikos fögimnázista ott állott a csapat megteremtésénél és akit ez a szép évforduló a következő hangulatos beszámolóra ihletett: Tiz esztendeje annak, hogy a komáromi gimnázium disztermében egy hangulatos őszi délután szerény, szinte családias körben megtartottuk az első cserkészavatást. Ne csodálkozzon senki tehát, ha a majálison egy-egy könnyeivel küzdő öreg cserkészt látott vagy hallott beszélni. Hogyan titkolhatnék el örömünket, mikor a mi tiz éves cserkészcsapatunkat magunkénak mondhatjuk. Kezdetben ott álltunk, nem sokan, de annál erősebb hittel a keletkezésénél, a támadásokat visszavertük, a rossz nyelveket el hallgattattuk és mentünk tovább önként választotta ideálisan szép utunkon. A csapat megalakulásának nehézségein Itul esvén, csillogó szemmel és feszülő kebellel hirdettük szótlanul a világnak: „Elhagytuk minden rossz indulatunkat és belehajtottuk fejünket abba az édes igába, melyet a lovagok J százévekkel ezelőtt imádkozva hagytak ránk \ drága örökségül.“ Álmaink álma, sziveink ki* rálya: a cserkész eszme elfoglalta a trónját és a csapat bemutatta a hódolatát. A trombitás Angyal VII. o. t. Grieg diadatai indulójából vett ünnepi harsonaszóval nyitotta meg a lélekemelő üunepéiy komoly h&ngulatu részét. Majd a bájos megjelenésű Nagy Vilma VIII. o. t. szólott a prológusban „azokhoz, akik a diák szivét megértik, ifjú tetterejét, s bizó reményét szeretik.“ A Turul, Rigó és Sirály csapatok izmos cserkészkaroktól tartott záüziait közvetlen szavakkal koszoruzták meg: Nagy Vilma VIII. o. t., Kiss Edith VIII. e. t., Doma Iza V. o. t. A cigányok (a csapat saját zenekara) már hangoltak és felcsendült a komáromi cserkészinduló. A jubileumi alkalomra szövegét megírta Karle Sándor fög. tanár, a zenét Nemesszeghy István esztergomi zenetanár. Majd a fogadalomtételre felállott cserkészek nevében Mohácsy VII. o. t. rajvezető jelentette a csapat első tisztjének, Karle Sándor tanár urnák a jelöltek kívánságát, hogy a cs«rkésztestvériség tagjai lehessenek, amit a es. tiszt ur őrömmel véve tudomásul, figyelmeztette a felavatandókat, hogy azt a komoly fogadalmat, amit most letesznek, egy egész életre szóló zsiuórmértéknek vegyék és a cserkésztestvériséget, valamint a mozgalom 10 parancsolatát, amit Mohácsy raj vezető ünnepélyes csendben olvasott fel, soha el ne hagyják és aszarint éljenek. A fogadalmat az egész csapat tisztelegve, önérzetes hangon újította meg, az újoncok pedig fejükre kapták a cserkészkalapot és kezükbe a botot, a csapattiszttel való kézfogással pedig a cserkésztestvériség tagjaivá lettek. Most Darvas Andor VI. o. t. őrsvezető a csapat költőjének ódái lendületű költeményét szavalta él olyan átérzéssel, amilyennel csak cserkész szavalhat cserkészverset.
