Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-05-26 / 63. szám

1$23. május 26.

.Komáromi Lapok.“

3. oldal.

Mi ez?

A magyar iskolák ifjúságára újabb szenvedések szakadnak; hadjárat indul meg már a gyermekek ellen is, magyar himnusz éneklésért, illetve annak egyszerű vádjáért diákokat csapnak ki és serdülő ifjaknak életpályáját vágják el. A magyar himnusz éneklése olyan szörnyűség, amely megfoszt magyar ifjakat annak lehetőségétől, hogy azok magukat képezzék és kiműveljék.

Nézzünk ennek a rémképnek a szemébe egy kissé, vizsgáljuk meg, hogy az évszázados magyar imádság miben árthat az ifjúságnak, miért veszedelmes az államra és miért fél ettől oly rettenetesen a csehszlovák sovinizmus.

A magyarok himnusza egy sokat szenvedett népnek könyörgése, imádságokat sehol sem tiltanak el, mert ez a lelkiismereti szabadság elvébe ütközik. A Balkánállamokban, Romániában és Jugoszláviában élő magyar kisebbségnek nem tiltják meg elénekelni szent imádságát, de a demokratikus köztársaságban ez nem lehetséges, mert itt »izgatást« látnak benne. A magyar himnusz semmivel sem izgatóbb. mint más népek himnusza. A Wacht am Rheiu szövege eléggé markánsan fejezi ki egy népnek minden nemzeti vágyát, de ezt nem tiltják el és éneklését nem akadályozzák meg. A magyar himnusz éneklését templomainkban is üldözik és az ezernyi hivő ellen nem lehetvén fellépni, kis diákokat pecéz ki bűnbakoknak a hatalom.

A magyar himnuszt kiirtani nem lehet, mert az, egy sorsüldözött népnek ma inkább nemzeti imádsága, mint valaha volt. A keresztények üldözése a kereszténység elterjedésére vezetett, a protestantizmus hatalmi utón való elnyomása, annak felvirágzását mozdította elő, a himnusz eltiltása szintén reakciót szül és a sovinizmás csődjéhez fog vezetni.

Az ifjúságnak szellemét a család alapozza meg. A magyar családoktól pedig nem lehet azt kívánni, hogy magyar nemzeti érzésüket tagadják meg, mert az becstelenség volna. A himnusz ennek a nemzeti érzésnek egyik kifejezése s ha törvény, vagy törvényerejű, rendelet ennek éneklését tiltja, ennek is nehéz szívvel bár, de eleget teszünk. Templomi imádságot azonban törvényes alapon eltiltani nem lehet, mert az nem izgatás és nem lázit,ás: az egyszerű imádság.

Nem látunk az államra sem nemzeti veszedelmei" a magyar himnuszból. Az osztrák uralom alatt a csehek is együtt énekelték a Gotterhaltét a németekkel mint, látjuk, minden nagyobb baj és veszély nélkül. A cseh államiságra nagyobb veszedelmet jelentett a Gotterhalte,

szemben álltak egymással. Sellei vágyakozón tekintett föl a siklósi magaslatra. Ha most ő ide bejuthatna, de ragyogóvá lenne egyszerre körülötte a világ.

Alapi ménje horkanva megtorpant, hirtelen oldalt ugrott. A szűk ösvényen szétvetett lábakkal és kezekkel egy öreg szerdár holtteste hever. Épp vissza akart fordulni a vajda, amikor egy összedőlt pinceszer romjai mögül egy ott leselkedő ulufedzsi rontott reá. Sellei az utolsó pillanatban észrevette a veszedelmet. Szablyája villámgyorsan és oly erővel csapott le a lányosképü lovastisztre, hogy az szó nélkül ájultan bukott ki nyergéből. Ha a kardja nem fordul lapjára, derékban hasította volna ketté a törököt.

Alapi kezét nyújtotta Selleinek:

— Köszönöm, öcsém. Mestervágás volt. Azt hiszem, az életemet mentetted meg. Ezt az ulufedzsit azonban magunkkal visszük. Ha nem zúzta össze bordáit ütésed, nem lesz ennek semmi baja. Csak elszédült csapásodtól. A ruhája után, nem közönséges ember fia.

Kisvártatva megmozdult a földön a török. A vajda parancsára, egyik tizedes törkölyt csöpögtetett kulacsából a támolygó ulufedzsi szájába. Alapi török nyelven szólította meg.

— Súlyosan megsebesült apámat akartam megmenteni üldözésedtől. Fia vagyok Mohamed tirhalai szandzsák bégnek, a padisa asztalnokának, aki más néven Kiiergi basa.

Sellei mohón figyelt. Régi vágya, álma megmozdult, fölviharzott benne. Dobogó szívvel, némi félelemmel buggyant ki a szó az ajkán :

— Cserébe ajánljuk a siklósi bégnek Perneszi Gáborért.

— Úgy lesz — válaszolta a vajda.

Zsongitó érzések hullámai muzsikáltak a

hős lovashadnagy szivében. Mégis csak jó hozmert az a császárságot dicsőítette, azt a császárságot, mely Csehországot 1621-ben önállóságától fosztotta meg. A magyar himnusz a magyar népnek küzdelmes múltján való elborongása, amely állam ellenes kitételeket és gondolatokat nem foglal magábap.

Nem látjuk tehát be, hogy a magyar himnusz veszedelmes az államra. Romániában, Jugoszláviában nem találják annak, éneklése a templomokban nincs megtiltva. Mi is templomaink imádságát védjük csak, mely a lelkiismereti szabadságnak egyik tartozéka és integráns része. A kormányhatalom sohase tévesze szem elől a közmondást, hogy sub pondere ereseit paima, — a pálma a súly alatt is növekszik; reánk róhatnak súlyos terheket, ezek csak megedzenek, megnyomorítanak időlegesen, de — meg nem törnek bennünket.

VÍZUMOT

útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a

„Hilf sverein derjüd. Hochschüler aus der Slovakei.“ 262

Praha I., Postfach 620.

Közbenjárási dij vízumonként 20 korona.

flem lehet férjhez menni.

(Ami a lányos anyákat érdekli. — Miről vitatkoznak a varrodában? — Nem lehet férjhez menni? — Mi legyen hát a leányainkkal? — Egy francia iró a mai szerelemről. — A nők mai helyzete és hivatása.)

Nem csak akkor, ha születési statisztikákat böngészünk, vesszük észre, hogy a leányok száma túlnyomóan nagyobb a férfiakénál, hanem erről meggyőződhetünk uton-utfélen, a komáromi bulevardnak vagy korzónak előléptetett Nádor-utcai szűk járdán tovahaladó sétálóknál, minden mulatságon, bálon, majálison és majd látni togjuk ezt a nyáron a komáromi strandon, hogy a gólya néni nagyobb előszeretettel hozza a leánybabákat, mint a bubykat. A világ tudósai hiába törik a fejüket, hogy a gólya kormányozhatóságát fölfedezzék, az mindeddig nem sikerűit. Egyszer egy bécsi professzor hirdette magáról, hogy 5 a gólya madarat már megérkezése előtt befolyásolni tudja, hogy fiút hozzon-e vagy leányt? Hamarosan kitűnt azonban, hogy tudománya olyan humbung, mint a

zaja az Isten, Péter-Pál napján megtarthatja az esküvőjét.

Lenn a völgyben, a gyüdi barátok temp - lomában megkondult e pillanatban a harang. A vitézek lekapták fövegeiket, halkan imádkoztak.

*

Napkeltekor a kürtök hivő szavára, együtt állt ismét a sereg. Az eltévedt, messzire elkalandozott lovasok is visszatértek sorra. Akadtak, akik a siklósi várárokik nyomták a menekülőket. Skender bég látta az öldöklő rajtaütést, de nqm merte a futók előtt a vár kapuját megnyitni. Rettegett: az utánuk nyomuló magyar sereg még őt pörkölné ki. Százötvennél több török holtteste hevert a mezőn. Sokan a siklósi várárok vizébe fulladtak. Alapi mindössze három emberét vesztette el. Ötven megsebesült. A török tábor teljesen a szigetiek kezére jutott. Rengeteg ezüst-ékszert, sok pénzt, vagy húszezer aranyat, ékes fegyvereket, nagymennyiségű hadieszközt, nyolc tevét, hatvan öszvért, száznál több lovat zsákmányoltak.

Mámoros örömben tért vissza a sereg másnap Szigetre. Az altisztek arannyal átszőtt, cifra török köntösökben feszengtek, turbánnal fejükön. Elől haladtak a foglyok. Hosszú kocsisorban követte őket a teméntelen zsákmány. Az otromba, lomha tevék hátán egy-egy somogyi, baranyai vitéz.

Zrínyi lángoló szavakkal köszöntötte a vár udvarán a dicsőséggel megtért sereget. Alapit megölelte, megcsókolta. Sorra kezet fogott azokkal, akik a győzelmes ütközetben kitűntek vitézségükkel. A fogadás végén az oszladozó hadból a várparancsnok újból magához intette Sellei hadnagyot.

— Büszke vagyok rád, fiam. Nagyon örül a szivem. Szép dolgot miveltél. Van-e valami kívánságod ?

megfiatalodást ígérő csodaszerek fölfujt reklámja.

Dacára annak, hogy a leányok többsége a leányok eladó korábah igeu sok szülőnek okoz gondot, azért még nagyon is megoszlanak a vélemények, hogy a leány vagy a fiagyermeknek örülhetnek-e jobban a szülők.

Egyik komáromi varrodában nemrég arról folyt a vita az odajáró leányok között, hogy ha férjhez fognak menni, minek fognak jobban örülni, ha leányuk vagy fiuk születik? És a többség amellett döntött, hogy jobb, ha leány születik, mert (és itt kilátszik egy kis női önzés) a leány-gyerek mindig az anyához vonzódik jobban, mint az apjához, a leáüy segít az anyjának és ha férjhez megy, még akkor se szakad el az anyjától, a lelke otthon van. Itt mi megjegyezzük, hogy ezt a nagy ragaszkodást aztán az anya azzal hálálja meg, hogy ha a leánya férjhez megy, ő álvedlik anyóssá és a véd- és dacszövetség a férjhezmenetel után is fennmarad az anya és a leánya között a férfi nem ellen.

Szóval még a komáromi varrodák férjhezmenendő leányai is ilyen fontos problémákon törik az ő buksi fejecskéjüket, amíg kezükben a tű cikkáz és az olló csattog.

Manapság azonban egy sokkal nehezebb probléma nehezedik a leányos mamák lelkére és ez az, hogy egyáltalában férjhez tudnak-e a leányok menni.

Garard Bauer francia iró a múlt hetekben könyvet adott ki „A mai szerelemről“ és ebben azt fejtegeti, hogy az egykor mindenható szerelem ma már teljesen kihalt az emberekből, tuifáradt időkben élünk, amikor minden ideális dolgot csak nagy nehézséggel tudunk megvalósítani és minden nemesebb érzést bilincsekbe ver a gazdasági elzárkózottság.

Rég elmúlt már az a boldog idő, amikor a cár a következőket jegyzi fel naplójába:

„Ma reggel Ruszkij generálissal beszéltem, a nőnek nem volt egyéb hivatása, csakis az, hogy férje oldalán asszony, anya legyen és a munkából hazatérő férfi otthonát barátságossá, meleggé tegye.“

A különböző megpróbáltatások, az élet küzdelmei a minden áldozatra kész szerelmet valósággal luxuscikké tették. A házasuló férfiak ma már kenyérkereső társat kénytelenek keresni az asszonyban. Ez a kényszerhelyzet, hogy jövendőbeli, egyelőre ismeretlen férjüknek — és addig is családjuknak — anyagi segítőtársai legyenek, a kenyérkeresö

— Volna. Pereszni Gábor hadnagy társam a menyasszonyom öccse. Skender bég foglya. Egyetlen vágyam, hogy Kiiergi basa fiát, Haszszán ulufedzsit cserébe ajánlaná föl nagyságod a siklósi bégnek. Életem utolsó lehelletéig hivséges szolgája maradnék e kegyért.

— Meglesz a kívánságod — felelte Zrínyi. Kiiergi basa nagy kegyben áll császárjánál, kedves embere. Skender bég nem fogja ajánlásunkat visszautasítani.

A várparancsnok megölelte Selleit. A hadnagy e pillanatban a világ legboldogabb embere volt.

Harmadnapra Perneszi Gábor hadnagy saját lován érkezett meg Siklósról, Szigetbe. Sellei csak akkor tudta meg, mikor bajtársa már benn volt a várparancsnoknál. Rohant a páncéiház felé.

Nem volt senki tanúja találkozásuknak. Talán ez volt benne a legszebb. Valami lányos rajongással, nagy föllángolással rohant egymás felé a két hadnagy. Szótlan, hosszú öleléssel borultak egymás mellére.

— Hogyan fogom ezt neked valaha meghálálni Kelemen, — tört ki végre a szó Pernesziből.'

— Ne szégyenits meg Gabi. Tudod, nagyon szeretlek. Aztán némiképen a magam javát is szolgáltam: magamért is tettem, artút tettem. Azt akarom, Péter Pál napján meg legyen az esküvőm.

És anno 1566 Péter Pál napján a pálosok szigeti monostorának templomában Sellei Kelemen lovashadnagy oltár elé vezette Perneszi Ilonkát, Perneszi Pál dikátor leányát, t&l „. Zrínyi rendeletére pedig a siklósi győzelem torát ezen a napon ülte meg a várőrség.