Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-19 / 60. szám
4. old* Komáromi Lap oá -1925. május 19. ellen, hanem megtanít azok helytelenségére is. A szent ember nem rombolja le a régit csak azért, mert régi és nem kívánja az újat csak azért, mert uj, hanem megtartja a régiből a jót és hozzácsatolja az újból a jót. A szent ember nem tömi be erőszakkal a panaszkodónak száját, mert ha annak a szája nem mozoghat, mozoghat a karja, vagy legalább is doboghat a szive; hanem megelégedetté teszi a panaszkodót. Erre tanítja a királyt is, a törvényt is, a a tömeget is. A szent ember nem itél, hanem javít. A szent ember nem öl másikat, de kész megfeszittetni is magát másokért. A szent ember nem háborúskodik, mert nem követeli a másokét, de megvédi a kötelességét szóval és tettel, lélekkel és testtel. A szent embernek nincs ellensége, mert mindenkinek jót akar. A szent ember nem sért és nem sérthető A szent ember nem néz másnak az aszszonyára, de megbecsüli a magáénak tisztaságát a maga tisztaságával is. A szent embernek összekötő kapocs a nemzeti érzés, nem pedig gyűlölködő ok más nemzetbéliekkel szemben. A szent ember hívséges; aki rábízza magát, az meg van őrizve; a hivség tartja össze az emberi társadalmat. A szent ember annak okából, hogy mindannyian a világérzésnek, a világléleknek egy tagjai vagyunk, azt a demokráciát tanítja, hogy mindenki mindenkiérti A szent ember erkölcsi világtörvénynek a világ minduntalan anyagi és szellemi fejlődését értelmezvén: mindenkit tanitna, mindenkit gazdagitna, mindenkit boldogitna, hogy az erkölcsi törvény mindenki fejlődésén érvényesülhessen. A szent ember méltóságteljes, mint ahogy Jézus tanított az ő nagy méltóságával: „Valamint akartok azért, hogy cselekedjenek az emberek ti veletek, azont cselekedjétek ti is azokkal; mert ez a Törvény és a Próféták.“ VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjiid. Hochschüler aus der Slovakei.“ 262 Praha I., Postfach 620. Közbenjárás! dij vízumonként 20 korona. nagyonhosszu az ut és mégis találkoztak vállalkozó szellemű emberek, akik nem riadtak vissza az utazás veszélyeitől. 1920. elején a Komáromvármegyei Mezőgazdák Szövetkezetének két tisztviselője : Székely Antal igazgató és Darida Zoltán könyvelő vették kezükbe a vándorbotot és indultak el a messzi útra. Székely Antal miut zsidó vallásu a Palesztinát zsidókkal betelepetiteni célzó Prágai cionista irodától kapott igazolványt és segítséget. Darida Zoltán, keresztény lévén, ilyen segítségre nem számíthatott, de azért az utazási vágy akkora volt az intelligens fiatal emberben, hogy ő is csatlakozott Székelyhez, aki feleségével és 3 kiskorú gyermekével indult el Palesztinába. Az egyik kisgyerek alig volt pár hónapos csak, amikor szülei kezükbe vették a vándorbotot. Útközben egyik tengeri kikötőben már kellemetlenség érte Székelyéket, azt a kézi táskát, amelyben összes pénzük, értékük és igazolványuk voltak, valaki ellopta tőlük. Csak nagynehezen tudta pótolni a prágai cionista iroda az okmányokat. Végre megérkeztek Palesztinába és Jaffába telepedtek le. Itt egy kitört pogromban Székelyéket kifosztották, akik megcsalódva az ősi földbe vetett reményekben, örökös búcsút vettek az Ígéret földjétől és Palesztinából kivándoroltak Amerikába és most Newyorkban két keze munkája után él Székely és elég tisztességesen megél családjával. Érdekes, hogy mig a zsidó vallásu Székely nem tudott boldogulni Palesztinában és onnét eltávozott, addig a keresztény Darida ott maradt és ott jól érzi magát. Ez utóbbi Darida Zoltán felkeresett bennünket soraival, melyeket mi szives örömmel vettünk és készséggel válaszoltunk rá. így megindult a szel- I lemi kapcsolat Komárom és Palesztina között. Tegnap érkezett leveléből egyetmást leközlünk, amely bizonyára érdekli olvasóinkat, hiszen sokan ismerik a komáromiak és a környékbeliek között az intelligens, előzékeny fiatal embert. Levelének főrészében óva int mindenkit a kivándorlástól. Ha azonban valaki minden áron ki akar menni Palesztinába, birjon azokkal a feltételekkel, amelyek minden kivándorló- | nál elengedhetetlen kellék és ez a nagyon f erős lélek és akarat, nyelvismeret és valami | mesterség tudása. Aki ezek nélkül megy ki, j vagy elpusztul vagy csak olyan életmódban £ tengődik, mint az állaté. Lássunk pár részletet Darida Zoltán leve- ^ léből : „Ide érkezésemkor nagy munkanélkülisé- • get találtam s egy ideig nem tudtam dolgozni. Később is, hetenként 2—3 napot és ezen na- | pokat betetőzte a májusi pogrom. Elég nyo- I morult dolog... Csak május közepe felé kap- \ tani állandó muukát, Székelyék júliusban elhagyták e földet — magamra maradtam. Tovább dolgoztam a tel-avivi fürdő telepnél, ahol ' kitanultam az ácsmecsterséget és a mai napig is e páSyán dolgozom. Eleinte bizony nehéz volt megszoknom az állandó fizikai munkát. A kiima is hozzájárult ehhez, a 45—50 fokos hőség. De lassan beletörődtem Sőt fölküzdöttem magam Palesztina egyik legjobb ácsává és nem volt itt nagyobb betonmunka, melyen ne dolgoztam volna. Elég hálás is volt szakmám. Napi keresetem 60 piaster (100 piaster 1 egyiptomi font és ez 3%-al jobb az angolnál), de voltak napok, melyeken az egy fontot is megkerestem. Takarítottam is meg valami pénzt, meg édes anyámnak is küldtem eddig 50 fontot. Természetes, az állandó pénzhajsza nem igen engedte meg, hogy jobban foglalkozzam önmagámmal, de azért beszélek német, zsargon, héber, arab nyelveket. Az igaz nem jól, mert állandóan magyarok között dolgozom s az is megesik e környezetben, hogy felejtek a tanulás helyett. És még 3—4 nyelven pötyögök valamit, de hát csak nagyon keveset. Itt sokfelőlről sokféle ember verődik össze s önkéntelenül ragad valami az emberre. A munkás élet megszokását sokban megkönyitette az intelligens környezet. Nagyobb része tanult ember és e tekintetben kiválóak. Természetes akad szemét is — elvétve. Kultur igényeink leginkább az olvasásban, társalgásban telnek ki. A könyveim még megvannak, sőt még szaporodtak. Általában Tehet mondani, hogy az élet meglehetős, ha van munka, mert ekkor nemcsak élni, hanem valamit félre is lehet tenni. A viszonyok azonban még nem normálisak, ami azonban az egyén érvényesülését nem zárja ki. Az emberi nézetek megnyilvánulására bő alkalmat nyújt a nagy egyéni szabadság. Majd egy következő levelemben fogok erről Írni. Jelenleg nagy gazdasági krízis rázza meg az egész országot, melyből kifolyólag nagy a munkanélküliség. Sokan keresnek más vidéken boldogulást, azonban még mindig többen jönnek. Nincs kizárva, hogy én is elmegyek, lehetséges előbb haza, azután...?“ Egyebekben még megemliti, hogy amint megfelelő kedélyhangulatban lesz, cikket is fog Írni lapunknak, amely bizonyára általános érdekeltségre fog találni. Levele május elsején kelt Jeruzsálemben és ide kezeink közé 16 nap múlva ért. Állandó tartózkodási helye Darida Zoltánnak különben Jaffa. Jeruzsálemben csak ideiglenesen tartózkodik, amíg a vállalt munkájában tart. Egyidejűleg négy érdekes képes lapot is kaptunk tőle (Jeruzsálem az olajfák hegyéről, az Ecce homo ut Jeruzsálemben, Hebron és Jerikó látképe). Darida Zoltán, mint lapunknak, a K. L.nak állandó és hűséges olvasója, tudomással bir az itt történt dolgokról és ismeri az itteni viszonyokat. Ez utón is meleg szeretettel üdvözöljük és a beígért cikket türelmetlenül várjuk. Akomáromimuiikan&lkűliség A munkanélküliek a járási főnöknél. — A közmunkaügyi minisztérium leirata. — A városi hatóság sikertelen közbenjárásai. A komáromi munkanélküliség, melyei ismételten foglalkoztunk, elérkezett újabb fázisához, amelyben most már valaminek történnie kell. Csütörtökön délelőtt a munkanélküliek nagyobb küldöttsége kereste fel Csizmazia György polgármestert a városházán, akitől munkát, vagy munkanélküli segélyt kért. A polgármester a munkásság e felkérésére kijelentette, hogy a város muukát, adni nem tud, mert ezt anyagi helyzete meg nem engedi, a munkanélküli segélyre pedig befolyása limesen, mert ennek intézése nem tartozik a hatás körébe. Felhívta a munkásságot, hogy az illetékes állami natósággal közölje kívánságait, amely ezt az ügyet intézi. A város hatósága készséggel támogatja a munkásság jogos kérését, amelyet eléggé ismer a város Vezetősége. A munkásságnak körülbelül 200—300 munkanélküli réaze, ma délelőtt a városháza előtt gyülekezett és egy 12 tagú küldöttség kereste fel a polgármestert, aki hajlandónak nyilatkozott a küldöttséget a járási főnök elé vezetni. Csizmazia György polgármester és dr. Alapi Gyula polgármester helyettes, a szociális ügyek előadója a küldöttséggel a megyeházára mentek és néhány száz főből álló munkásság követte a küldöttséget, melyet dr. Novotny járási íönök fogadott. A küldöttség kívánságát Csizmazia György polgármester vezette be I szavaival és utáua Szeder József épitómunkás í emelt szót a muukanéiatiliek nevében, ki tejtve, hogy azok munkát kivannak, munkát keresnek, | de mindenütt elutasítják őket. így áílváu a helyzet, a munkásság kény* i télén ragaszkodni a munkanélküli segélyekhez, amelyet alig néhány munkás kap, míg a munkásság zöme csak 6 hétig kapta azt. A helyi munkásság rovására idegenek jutnak munkához. A polgármester mindenben megerősíti az - előadottakat és hozzátette azt, hogy a munka- i nélküliség folytán a legnagyobb nyomorban i vaunak a munkanélküliek családai, Kén a i járási főnököt, hogy minden lehetőt kövessen el a helyzet szanálása érdekében, hogy e borii zaszfó áiiapot megszűnjék. Dr. Alapi szociális előadó kifejti, hogy i itt egész rendkívüli a helyzet és az egész | köztársaság területén egyedül áll a komáromi í munkanélküliség, mert itt egy nagy üzem, a | lőszergyár leszereltetett, ameiy 5000 munkást l is foglalkoztatott, továbbá a város ipartelepeij tői is elszakittatott. A komáromi épicőmunkás; ság munkaterülete, a Danántui voit, de igen i sokan Budapesten túl, sőt Romániában is kapf tak munkát, mert elsőrangú volt mindenkor ■ a komáromi épitőmunkásságnak a hírneve. | Mivel itt a helyzet egész különleges, kivételes í eszközökkel kellene rajta segíteni, a segélyeknek f és segédmunkásokra való feltétlen kiterjesztése I utján. A kérdéshez a küldöttség tagjai közül I többen is hozzászóltak és kérték a járási fó- 1 nököt, valamint az ott levő Prausz előadót a í munkanélküli segélyek sürgős folyósítására, ha * munkaalkalom nem kínálkozik. ÍDr. Novotny járási főnök megígérte, hogy ismételten felterjesztést intéz a felettes hatósághoz, mivel eddigi közbelépései eredménytelenek maradtak. A munkanélküli küldöttség a biztató válasz után távozott a megyeházáról. Itt kell megemlítenünk, hogy a város I képviselőtestülete minden hónapban foglalkozik a munkanélküliség ügyével és ez iránt felterjesztéseket tesz a zsupáni hivatalhoz, a közmunkaügyi referátushoz és a szociális ügyek minisztériumához — eddig azonban eredmény nélkül. Az első válasz a februári felterjesztésre tegnap érkezett le a közmunkaügyi referátustól, ahová a városi képviselet felterjesztést intézett a kikötömunkák megindítása ügyében, s ahol egyben panaszt is tett, hogy ezeknél a ! munkáknál a helyi munkásságot mellőzik. A kormány adott ki egy rendöletet/Jiogy első sorban helyi munkásokat kell mindenkor ? alkalmazni.
