Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-16 / 7. szám

4. old 1. _____________________«Komáromi Lapok« _______________________________ 1928. január 10.

sek, hogy fogalmat adjanak ilyesmiről és a tankönyvirók sem oly ügyesek, hogy pár mondattal elképzeitessék a paraszti dolgokat: a babos kemence mészszegát, a földnek, meg a rothadó fának a szagát.

Azóta gyakran gondolok rá. Nem úgy, ahogy szokás. Apánkra gondolunk igy, meg azokra, kiket szeretünk. Nincs előttem semmi könyv, melyben adatok vannak. Még az ő könyve sincsen. Csak az élete oly köze], oly paraszti valósággal, hogy akár kézzel lehet fogni. , . *

Nem szentségtelenség igy beszélni. 0 szerette a valóságot. Tudta, hogy ez minden, ebből sarjad vélünk, könnyünk, izzadtságunk még a költészet is s a többi szólam. Arra is gondolok, hogy nagyon, minden embernél jobban szerethette az életet, melytől ő a nemes, királyi ragadozó, rövid életében mindent elvett, amit elvenni érdemes. Érzékei olyan finomak voltak, hogy a valóságot látománynak érezte, ismerte a szeder és pipafüst izét, téli hajnalok zúzmara-illatát, a sár és csillag színét, falusi kőnyökutcák macskazenéjét, mely részegek kurjantásából és bőgök brummogásábói tevődik össze.

Azokban a dolgaiban, melyek bizonyosan halhatatlanok, a hétköznapi élet zajong. Emlékezem, hogy a kocsma ablaka tavalyi kalendáriummal van kifoltozva, sárga falán látni a korommal rajzolt figurákat s a téli esték mu zsája nem a tündér, hanem a lisztet szitáló szolgáló, ki holnap dagasztani fog. Irt arról, hogy majd megöregszik. Unokái nézik sirja fölött a ringó akáclombokat.

Könnyű azt mondani, hogy meteor. De nehéz, fájdalmas látni őt, testi mivoltában, sze retettel, az élet költőjét, idézni őt, nemcsak szellemét, a halhatatlant, hanem testét is, közelről érezni és meg nem ijedni tőle.

Egyszer régen, délután Riedl Frigyessel beszélgettünk róla, mi, volt tanítványai. Különös szellemidézés volt. Azzal hivtuk közénk, kogy hétköznapi adatokat firtattunk. Majdnem eltávolította tőlünk a legenda, de a próza víszszahozta ót.

Valaki megkérdezte milyen nagy volt, háDy centiméter. A tudós fölkelt és megmutatta a kérdezőn: „önnek eddig ért volna“. Aztán kezünk odatettük a falra, lemértük nagyságát a falon. Abban a magas szobában határozottan kicsinynek rémlett volna. Ha leül ez angol bördiványra, akkor finom termete egészen elvész benne. Mert termetében volt valami kellemes, könnyed. Arany János a lépteit „könynyü“-nek nevezi.

Haláláról is szó esett ekkor. Az újabb kutatás elveti a szibériai legendát, a régi és újabb legendákat. Valaki, nem is olyan régen, egy kitömött sast vitt egy erdélyi gimnázium természettani múzeumának és cserébe ajándékul a költő koponyáját kérte. Másik újabb legenda, hogy „szavahihető tanuk szerint 1851-ig élt egy délvidéki német család körében.“ A valóság az, hogy a segesvári vesztett csata után megölték. Még pedig nem is orosz katona, hanem valószínűleg egy orosz zsoldban lévő finn katona, tehát testvér, minthogy abban a hadtestben igen sok finn szolgált.

""Különben az akkori orosz tisztek nem voltak barbárok. Schiller-ről és Goethé-röi ábrándoztak s egy kozák tiszt például egy magyar uriasszonytól mindössze Zachokké nak, az akkeri népszerű német Írónak kézírásos levelét vitte el, hadi zsákmányul. Ma a, tudomán y azt sem tartja valószínűnek, hogy élve temették el.

ő maga alig sejtette, milyen veszélyben forog. Csaták után, a harctéren ez az isteni gyermek az orosz-lengyel hadvezér francia beszédét utánozta, azt mondják kitünően. Aznap vászonzubbony volt rajta. A monostorkert mellett lehelt utolsót, délután öt és hat óra közt. Egy órával azelőtt még látták ót, kaid nélkül, néha kivette jegyzőkönyvét és valamit irt belé. Ezekből a jegyzetekből később vers született volna.

Huszonhat éves volt mikor meghalt.

Ez a költö csecs mókora. Tapasztalt, mesterségbeli ügyesség híján a legnagyobbak is csak mintákat másolnak, ilyenkor készülnek jövöjükre. ő teijes zenekarral játszott. Túl. szárnyalta minden kortársát, Baranger-t és Heine-t, sejtelmes verseivel Maeterlinck et érezteti, érett humorával Csehov-ot, izgató szinrakásával Gorkij-t, az orosz realistákat.

Ciodagyermek volt? Nem, csoda férfi volt. Csoda költö volt, amilyen még nem éit a föld hátán.

— A Gazdasági Egyesület közgyűlése.

Kaptuk az alábbi meghívót: A Komáromvármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 25-én, d. e.

10 órakor a komáromi kultúrpalota kistermében igazgató választmányi és ezt követőlég közgyűlést tart, melyre az egyesület igen tisztelt tagjait azon kéréssel van szerencsém meghívni, hogy tekintettel a tárgyalandó ügyek fontosságára azon megjelenni szíveskedjenek. Komárom, 1923.1/14. Kürthy I. ny. főispán, elnök, Tárgysor: 1. Komárom vármegye feloszlása folytán az egyesületnél előálló helyzet ügyében szükséges intézkedés megbeszélése. 2. Az állásától megváló egyesületi titkár hátralékos fizetésének és végkielégítésének rendezése. 3. Egyéb ügyek és indítványok.

— Lelkész értekezlet. A komáromi református egyházmegye lelkészi karát Erdélyi Pál dr. egyházmegyei gondnok e hó 15 éré értekezletre hívta össze, az egyházmegyénél aktuálissá váló választások előkészítése ügyében. A Kollégium tanácstermében iefolyt értekezleten megjelent Balogh Elemér dunáninneni ref. püspök és Tóth Kálmán egyházmegyei espores és a lelkészi kar majdnem teljes számban. A kérdést azonban levették a napirendről, mert egyelőre az egyházmegyének múlt évi közgyűlésén hozott azon határozata hajtandó végre, hogy az egyházmegye fölosztassék, illetve, hogy a területileg is nagy egyházmegyéből két egyházmegye alakiltassék. A közgyűlés által ennek keresztülvitelére kiküldött külön bizottság fogja az előzetes munkálatokat elvégezni s egy rendkívüli közgyűlés fog e kérdésben végérvényesen dönteni, mely után az alakítandó uj egyházmegyék fogják majd a lisztujitást is megejteni.

— Oroszlánvadász Komáromban. Kittenberger Kálmán a rettenthetetlen orosziánvadász, a hires magyar Afrika-utaző, mint már jeleztük, Komáromban jaa. 18-án csütörtökön d. u, 5 órai kezdettel a kulturpaloia emeleti nagytermében vetitett, a helyszínén felvett eredeti képekkel előadást tart, amely iránt a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Belépő dij 10 és 5 K, Jegy váltható előre a Spitzer-féle könyvesboltban.

— A Mária kongregáció előadása. A

Katolikus Esték keretében tartja a Mária Kongregáció előadását vasárnap fél 6 órakor a Katolikus Legényegylet színháztermében. Az estén színre kerül Szent Ágnes színmű is, melyre szorgalmasan készülnek a kongregáció ; tagjai. Az estnek műsorát legközelebb adjuk, j

— Országos Madách emiákünnsp. A leg- ! nagyobb magyar drámai költemény, Az ember tragédiája halhatatlan gzerzöje születésének száz éves évfordulóját január 21-én vasárnap este országos ünnep keretében ünnepli meg Losonc város magyar közönsége. Az ünnepen emlékbeszédet mond dr. Sziklay Ferenc kuli urreferens j és a sziutársulat Az embör tragédiája két jele- j netót adja elő. Az előkészítő-bizottság meg- j hívta Szlovákia összes irodalmi és kulturális \ egyesületeit. A Jókai Eegyesületet az ünnepen ] dr. Alapi Gyula muzeum- és könyvtárigazgató és Gosztonyi Nándor tanár, a Jókai Egyesület titkára képviselik.

— Magyar bál. Em itettük már, hogy a • Kisgazda és Kisiparospárt komáromi szervezete ; az idei farsangban mulatságot rendez. A tánc- J estély »Magyar bál« címet viseli és február4 ón, I vasárnap a Dózsa-féle »Vigadó« összes termei- \ ben fog lezajlani. A bál rendezőségében Koma- > rom magyar ifjúsága, teljes számban résztvesz és külön hölgybizottság fog buzgólkodui azon, j hogy ez a bál minden kis mozzanatában ma- \ gyár és nevezetes eseménye legyen a komáromi farsangi krónikának. Amint értesülünk, a tánc- [ vigalom nemcsak e város szépeit fogja összpontosítani, de a vidék magyarságának szine-java résztvesz azon, hogy a keservek gondjától egy napra szabadulva, igazi jó hangulatban tegyék feledhetetlenné az idei farsangot.

— Don Kichőte előadása. A főgimnázium dísztermének színpadán vasárnap délután került ismét zsúfolt nézőtér előtt színre Don Kichóte.

A darab szereplői élén Feichthammel Ádám (Don Kichóte) most is feltűnt intelligens játékával, melyet átgondoltság és erő jellemez ős mindenesetre kiemelkedett a műkedvelő szinvo nalból. Méltó módon sorakozott mellé partnere Rigó Dezső (Szandié Pauza) a vaskosabb komikum terén, melyet igyekezett kihasználni anélkül, hogy az ehajzolás veszélyének telte volna ki azt. Otthonosan mozgott a színpadon a király lány szerepében Katona Iius; a királynét Kiss Edit személyesítette, aki pompás megjelenésével méltán tűnt fel, Salgó a király szerepét játszotta igen értelmesen; bájos kis jelenség volt Doma Iza (Pepita) ezúttal is. A többi szerep’ő is mind mind igen derekasan állta meg helyét és kitett magáért, becsületet szerezve a cserkész névnek. A darab kiállítása az elképzelhető legfényesebb volt. A korhű kosztümök, az uj díszletek, a csoportosítások és az egész rendezés Karle Sándornak, a cserkészek ezermester parancsnokának gondos kezenyomát viselték magukon, akinek leleménye és ezermes terkedése a darab nagyszerű sikerét biztosította. A közönség a darab nagyszerű nyelvezetével alig tudott betelni és sokat, igen sokat tapsolt a szereplőknek s a kitűnő rendezőnek. A felvonások közt a cserkész zenekar játszott Goldfaha prímás vezetése alatt magyar nótákat zajo3 hatást keltve azokkal. Az előadást a cserkészinduló fejezte be s a közönség lelkesen éltette , a darab kitűnő rendezőjét, aki annak sziureho zásával bokros érdemeit csak gazdagította.

— A végrehajtás aló! mentes összeg nagysága. Az 1920. április 15-iki törvény értelmében bármily szolgálati járandóságból végrehajtás utján csak egy harmadot szabad lefoglalni, biztosítani, vagy önkéntes megegyezés alapján elzálogosítani vagy átengedni, amely mellett az adósnak 6000 koronát kitevő évi összeget mentesíteni keli a végrehajtás alól. Eltartási igények pereiben a fizetés kétharmadát lehet végrehajtás alá vonni, ebben az esetben csupán 3000 korona mentesül a végrehajtás alól. A drágasági pótlékok szintén mentesülnek a végrehajtás aló!, kivéve az olyanokat, amelyeket családi pótlékok címén engedélyeznek és az illető családtagok eltartási igényéről van szó. Lakbérösszegekre csak lakbérkövetelések alapján lehet végrehajtást vezetni.

— Sziníelőadás. A dunaradváuyi kath. iskola és har&ngalapra szépen sikerült színielőadást tartottak Vilmos Mihály dunamoesi kántor-tanító vezetésével. Színre került „Az egyetlen leány“ cimű 1 felv. vígjáték és „M->gy a kérő“ 1 fel. bohózat. Szerepeltek a sikerült műsoron, amely Vilmos Mihály fáradozásainak volt az eredménye. Külön említést érdemel Kozber Kálmán, Szikovszky Kálmán, Senkár Boriska is Relék Ilonka szép táncjelenete. Jól játszottak még: Trenka Mariska, Sándor Lajos, Basternák Juliska, Kuruc Imre, Sándor Erzsébet, Totz Dezső, Juhász Erzsébet, Relák József, Nizda József; Máté Lajos éj Jalsovszky Kálmán.

— A katonai autókról. (Az államrandőrség figyelmébe!) A katonai autók legújabban ismét oly nagy sebességgel közlekednek a város utcáin, amelynek előbb utóbb szerencsétlenség lesz a vége. A megengedett közlekedési sebesség 3 km., de ök 13—15 km. sebességgel hajtanak, kiszámithatlan károkat okozva az épületekben, kövezetekben egyaránt. Az államrendőrség feladata volna ennek a tűrhetetlen állapotnak véget vetni.

— A piaci árak uj szabályozása. Az árvizsgáló bizottság szombaton délután a városháza nagytermében ülést tartott. Több oldalról pauasz merült fel a péksütemények minősége ellen, mert a süteményeket n><m megfelelő lisztből készítik. A bizottság ezután a következő irányárakat állapította meg: Sertéshús 16, szalonna 16, háj 18, zsir 19, préshurka 16, borjúhús 13, marhahús 9, barna kenyér 2.50, fehér kenyér 3 korona, péksütemény drbja 25 fillér. A tojás 70 f, a tej piacon T50, termelőktől házhoz hordva 1 70, tejcsarnokban L90, palackolt és házhozszállitott tej 2 10 K. Egyéb cikkek árai maradtak.

— Nagy karnevál. A komáromi Atlétikai Club szokásos nagy karnevál estélyét a Dózsa féle Vigadóban február elsején csütörtökön tartja meg. Belépődíj 8 és 20 K.