Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-05 / 54. szám
1923 május 5 Komáromi Lapok.6 5. ©láai. Fried Jen® sma indítványát, hegy állások beszüntetése és betöltése esek a közgyűlés felhatalmazása alapján történjék. A képviselőtestület ülése lIJl órakorért véget. — Bérmálás a megyében. Dr. Jantausch Pál apostoli kormányzó kedden és szerdán Gútán szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, csütörtökön Ekel községben, pénteken Csicsón és szombaton Nagymegyer községekben bérmáit. , Vargonyi József. Fájdalmas hangon szólnak a dunaszerdahelyi plébánia templom harangjai. Amerre fájó panaszuk elhangzik, könnyek fakadnak sok ezer szemből a szomorú hír hallatára: meghalt Dunaszerdahely nagyközség díszpolgára, aranymisés esperes plébánosa Vázsonyi József. Hat heti betegség előzte meg, súlyos szenvedések közepette a könyörtelen halál megérkeztét. A plébánia templom tornyára gyászos fekete zászló került, amely sötéten hirdeti Dunaszerdahely és a hozzátartozó filiális községek népének, hogy az a jó ember, aki 21 éven át volt szerető atyjuk, testvérjük, aggódó gondviselőjük, már örök álomra hunyta le szemeit, visszaadta hótiszta nemes lelkét Teremtő Urának. Vázsonyi József a komárommegyei Csúz községben 1847 dec. 2- án született derék, becsületes magyar szülőktől. Felsőbb iskoláit Pozsonyban, később Esztergomban fejezte be, ahol mint papnövendék elvégezte a theologiát is. 25 éves korában 1872 julius 19 én szentelték ugyanott pappá és első szentmiséjét másnap, julius 20-án tartotta a történelmileg nevezetes Bakács kápolnában. Ebben a kápolnában látható a magyar nemzeti viseletbe öltöztetett hires Mária szobor is. Első szent miséje után püspöke, az esztergomi hercegprímás Dunamocsra küldte káplánnak. Egy évi tartózkodás után szülőhelyére, Csúzra került, majd kéfcőbb Muzslán és Tallóson káplánoskodott, 10 évig működött már az Ur szöllejében, mikor Albárra jött plébánosnak. E községben 20 esztendőt töltött el. Ez idő óta ismerte Szerdahely közönsége és vidéke, mely a puritán lelkű egyént, az áldott szivü lelkipásztort és kifogyhatatlan humoru szellemes papot csakhamar szeretetébe fogadta. Ez időre esik kér. tanfelügyelővé való kineveztetése, mely minőségében a magyar tanügyet alapos ismereteivel hathatósan előmozdította. 1902-ben megüresedett a dunaszerdahelyi plébánia. Ekkor úgy a kath. híveknek, de a más vallásuaknak is csak egy forró vágyuk, óhajtásuk volt: vajha Vázsonyi József kerülne Dunaszerdahelyre plébánosnak. A forró kívánság eljutott az illetékes fórumok elé és Dunaszerdahely lakóinak legnagyobb örömére Vaszary Kolos akkori hercegprímás dunaszerdahelyi plébánossá nevezte ki az akkor már széliében hosszában ismert, közszeretetben álló férfiút. Kinevezése után kér. esperes lett. E hivatalát paptársai legnagyobb megelégedése és elismerése mellett egészen 1916. évig viselte. Előrehaladott kora miatt mondott le akkor hivataláról és oltártestvérei egy művészi aranykehely ajándékozásával fejezték ki irányában törhetetlen ragaszkodásukat és nagyrabecsülésüket. 1912-ben ünnepelte meg Dunaszerdahely nagyközség 40 éves papi jubileumát. Rá egy évre 1913-ban érdemei elismeréseképpen megkapta a Ferenc-József rend lovagkeresztjét, melyet fényes ünnepség keretében Bartal Aurél akkori főispán tűzött mellére. A múlt év julius 20-án pedig megérte Dunaszerdahely község a legszebb ünnepet, amikor szeretett lelkipásztorát 50 éves papi jubileuma alkalmánál üdvözölhette. Gyászos elhunyta pedig 1923 május hó 1-én hajnali 2 órakor történt, amikor megállt a jóságos szív dobogása és nemes jó lelke pedig felszállott az Egek Urához. Temetése 3- án ment végbe igen nagy részvét mellett. — Az itt élő magyar állampolgárok figyelmébe, A magyar Királyi követség Prágában a következő közleményt küldte be hozzánk: A trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezéseit ismertető, valamint az opció gyakorlását szabályozó 6500/921. M. B. sz. ren- j delet kiegészítése tárgyában. A m. kir. Bel- i ügyminiszteriumhoz intézett felkérése folytán j ezennel felhívom a Csehszlovák Köztörsaság területén élő és a trianoni békeszerződés 63., illetőleg 64. cikke értelmében Magyarország javára optáltak figyelmét arra, hogy opciójuk elbírálásához, illetőleg magyar állampolgár* í guk végleges elismeréséhez — amennyiben opciós bejelentésükhöz még nem csatolták volna ' — szerezzék be saját születési anyakönyvi kivonatukat, atyjuknak születési és házassági ; anyakönyvi kivonatát, továbbá, ha az optáló | nős, saját házassági anyakönyvi kivonatát, és | az optálás időpontjában 18. életévét még be nem töltött gyermekeinek születési anyakönyvi kivonatát és ezeket az okmányokat a m. kir. belügyminiszter úrhoz leendő eljuttatás végett • annál a hatóságnál adják át, amelynél az op; tálási nyilatkozatot megtették. Az ügymenet gyorsabb lebonyolítására való tekintettel kérem az érdekel! eket, hogy amennyiben opciós nyilatkozataikat annak idején ezen m. kir. követségre küldték be, a követség által kiállított „Igazolványuk“ számát, és keltét a szóbanforgó igazolványok beküldésekor megadni ne mulaszszák el. Prágai m. kir. követség. — Húsz év óta elnök. A közért munkálkodók éleiében ritkán jut ki olyan tartós és megoszthatatlan bizalom, mint városunk egyik köztiszteletben álló polgárának, Boldoghy Gyulának, akit iparos tarsai szeretete és bizalma ■ ezelőtt busz évvel a Komáromi Ipartestület élére állított. Azóta az összes ciklusokban egyöntetük és állandóan megnyilvánult a bizalom a közbecsülésben álló férfi iránt s az idén tartott közgyűlés is egyhangúan újra megerósi; tette őt tisztében, hogy ragaszkodásának és tiszteletének újból bizonyságát adja a város iparos társadalma részéről. És méltán. Mert az iparosok olyan férfiút bírnak Boldoghy Gyulában, aki a testület élén a legőnzetlenebb, legáldozatkészebb és a legeredményesebb működést fejti ki, húsz éves elnöksége alatt mindenkor a legnagyobb készsgégel állott iparostársai rendelkezésére é3 bár egyéb közéleti vezető szerepét is becsületesen töltötte be, egyetlen egy alkalmat sem mulasztott el, hogy az iparosság érdekeit szolgálja és ha kell, megvédelmezze. Boldoghy Gyula az önzetlen munkában és a kőtelességteljesitésben mindig legelői járt, eredményes munkájáról a Komáromi Ipartestület jegyzőkönyvei tanúskodnak, melyek igaz érdemeinek egész sorát örökítik meg lapjaikon. Munkaktdve és a közügyek iránti készséges érdeklődése ma is a régi s a tisztelet, mely őt úgy is, mint az Ipartestület érdemes elnökét, de ngyis mint a ielkes és városáért hűséges odaadással munkálkodó polgárt körülövezi, a város egész magyar közönsége részéről abban Dyer kifejezést, hogy bár külön külső ünnepség nem jelöli meg ipartestületi elnökségének jubileumát, itt a nagy nyilvánosság előtt ragadjuk meg az alkalmat arra, hogy áldásos működése iránt legnagyobb elismeréssel adózzunk mindazokkal egyetemben, akik a derék férfiú nagy tevékenységének közvetlen tanúi és megbecsülöi voltak mindenkoron. Ad multos annos! — Az uj iakbértörvóny. Életbelépett az uj lakbértörvény, mely módot ad a háztulajdonosoknak a lakbér felemelésére. Ezt a törvény értelmében Komáromban a községi elöljáróságnak ki kell hirdetnie. A lakbéremelés augusztus 1 tői lesz érvény t-s. A lakó fizetni köteles az állami adó emelését, a tatarozás aránylagos költségét, a vizdijat és csatornadijat, a pöcegödörtisztitás költségeiből reá eső részt és a kéményseprési dijat. — A Prot. Jótékony Nőegylet közgyűlése.) A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegyletl 1923 május hó 6 án, vasárnap d. u. 4 órakor! a Kollégium tanácstermében tartja rendes évi közgyűlését, melyre az egylet tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. — A közgyűlés tárgyai: 1. Jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése. 2. Jelentés az egylet 1922. évi működéséről 3. Az 1922. évi zárószámadások felülvizsgálása és a szabályszerű felmentvény megadása. 4. Az 1923. évre szóló költségvetés megállapítása. 5. A közgyűlés előtt 8 nappal az elnökséghez írásban beadott indítványok tárgyalása. Az egylet tagjait ezúton is fölkéri az elnökség, I hogy a közgyűlésen minél számosabban jelen- j jenek meg, hogy a közgyűlés megtartható legyen. — 1880. évi születésű egyének katonai 1 jelentkezése. Komárom város polgármesteri j hivatala ezennel közhírré teszi, hogy mindazon -1880. évi komáromi születésű és illetőségű egyének, akik a város területén tartózkodnak, akár teljesitettek katonai vagy népfelkelési szolgálatot akár nem, — katonai tartalékosi vagy népfelkelői minőségüknek ellenőrzése céljából 1923. évi május hó 8. napjának d. e. 9 órájára a városi katonai Ügyosztálynál, Városház, II. emelet 8. szám alatt tartoznak okvetlenül megjelenni. Azon egyéneknek hozzátartozói, akiknek íiuk, testvérük vagy férjük a háború folyama alatt elesett, eltűnt, vagy még \ hadifogságban vaD, továbbá bármilyen oknál | fogva nem tartózkodik a város területén, | szintúgy tartoznak a fentebbb kitüntetett ha- 1 táridőben és helyen megjelenni. Akik a fentebb f kitüntetett határidőben jelentkezési kötelezettségüknek bármilyen okból eleget nem tesznek, azok a törvény teljes szigorával fognak bttntettetni. — A Népjóléti hangverseny iráDt nagy érdeklődés nyilvánul meg városszerte. A jótékony cél, amelyet a hangverseny szolgálni hivatott, bizonyára mozgósítani fogja a város egész társadalmát. Mig az a körülmény, hogy Komárom társaságának két ünnepelt tagja Rísz| dór fér Károlyné és dr. Bat la Lajosné fellépése { biztosítva van, a hangverseny művészi nívóját mindennél ékesszólóbban hirdeti. A Komáromi j Dalegyesület énekszámai és a program többi | pontjai is a legszebb sikert ígérik. A jegyek | elővételben már megszerezhetők a Spitzer féle | könyvesboltban 12, 8 és 5 K árban. — Üdvözlet Simor Jenőtől. Mint ismere- 1 tes, Simor Jenő neves hegedűművész földink | Amerikába, Cincinnátiba szerződött le. Szülővá\ rosából a múlt héten utazott el egyenesen ! Brémába, ahol május 2 án szerdán szállt hajóra. A George Wassington nevű’ 28 ezer tonnás óriási gőzössel indult el New Yorkba. Mielőtt hajóra szállt, szerkesztőségünk egyik tagjának szives üdvözletét küldött Brémából, amely éppen ebben a pillanatban ért ide. A képeslap a Wasingthon I hajót ábrázolja. Simor Jenő barátunk többek . között ezeket Írja; Mielőtt hajóra szállók, még í egy üdvözletét küldök. Most láttam a brémai I munkások május elsejei zászlós felvonulását, amelyben százezer ember vett részt. „Több tejet a csecsemőknek“ feliratú táblákat vittek a j menetben. Jobb üzletek ajtain, a szállodákban | ilyen felírás olvasható: »Francösen und Beigieren I zutritt verboten.« — Május elsején foglalta el j Simor Jenő barátunk a hajón a kabinját. Az ■ éjszakát már ott töltötte és másnap a Georg j Wasingthon fölszedte horgonyait. Türelmetlenül ! várjuk a legközelebbi értesítését, hogy szeren- I esésen megérkezett az amerikai partokra, amit í őszintén kívánunk neki. ! — A prágai magyar királyi követség I atlevólosztálya közli, hogy a postán beküldött ; útlevelek láttamozási illetékét a postai és nyomj tatványköltségeket a jövőben utánvételezni nem l f°gja- A feleknek tehát saját érdekükben áll, hogy útlevelükkel együtt a láttamozási illetéket (csehszlovák, osztrák és olasz útleveleknél egyszeri útra jogosító vizűmért 35, többszöri útra jogosító láttamozásért 70, átutazási vizűmért 7 cseh korona) valamint nyomtatvány \ és postai költség fejében útlevelenként 6 cseh | koronát küldjnnek be pénzeslevélben. Á nyom[ tatvány és postaköltség előzetes beküldése az | illetékmentes láttamozást kérő felekre is kötej lezö. A magyar útlevél kiállítását kérelmező felek tájékoztatása céljából pedig újból közli a követség, hogy az útlevél kiállításához a következő okmányok bemutatása szükséges: 1. Négy évnél nem régibb keletű eredeti magyar illetőségi bizonyítvány, vagy magyar állampolgárságot igazoló okmány. 2. Születési anyakönyvi kivonat, illetőleg házassági anyakönyvi kivonat. 3. A tartózkodási hely közigazgatási hatósága által hitelesített személyleirás, melynek az összes személyi és születési adatokat és a foglalkozást is tartalmaznia kell. 4. Személyenként két darab az előlapon aláirt és a hátlapon hatóságilag hitelesített fénykép. 5. Az utitársaknak bevezetni kért és 14 évnél nem idősebb gyermekek születési anyakönyvi kivonata (14 évnél idősebb gyermekek részére külön útlevél állítandó ki). 6. A lejárt utlevéli illetőleg azon okmányok, melyek alapján a csehszlovák hatóságok az eddigi tartózkodás engedélyt megadták. — A fizetendő illeték 65 Kc-t tesz ki, mely összeg az említett kellékekkel egyidejűleg pénzeslevélben előre küldendő be. Magyar útlevelek kiállításánál, illetve meg
