Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-01 / 52. szám
1823. májas 1. „Komaromi L»apok“ 3. oldal. ellen bizalmatlanságot szavazni javasolnak. Konstatálja, hogy az indítvány aláírói közül 62-en nem egyházi adófizető tagok, ezeknek aláírása tehát érvénytelen. Eiőadja, hogy az egyházi törvények szerint ez az indítvány tulajdonképen nem is tartozik a közgyűlés elé, mert a tisztviselők működése elleni esetleges kifogások fegyelmi utón intézendök el. Minthogy azonban az egyház életében állandóan szított forrongások csak a béke megzavarására irányulnak, amit kiküszöbölni mind n egyháztagnak kötelessége, kívánatosnak tartja, hogy a mostani akcióval szemben foglaljon állást & közgyűlés. Felteszi a kérdést, hogy a közgyűlés kívánja-e tárgyalni az indítványt vagy sem. A közgyűlés az indítványnak napirendre tűzését határozta el azzal, hogy a jtlen eset azonban a jövőre nézve precedensül nem szolgálhat, mire a bizalmatlansági indítványt Kol■ tár Lajos egyh. aljegyző fölolvasta. Gaál Gyula dr. főgondnok távozván a teremből, a közgyűlés rátért az indítvány tárgyalására. A fögondnok távozásával a világi elnöki széket P. Nagy Sándor gondnok foglalta el. Az indítványhoz elsőnek Mórocz György ezekeresgazda szolalt, aki azonban alig ejtett ki néhány szót a magyarok közötti béke fontartásáról, a közgyűlés viharos ellenmondásáv«l találkozott, a különböző közfeeszólások zudnltak a „békeapostol“ felé, akinek felszólalása homlokegyenest ellenkező cselekedeteivel. Végül nagynehazen szóhoz jutott és röviden kijelentette, hogy elfegadja a bizalmatlansági indítványt. Utána Marosa György ig. tanító presbiter emelkedett szólásra, ki átgondolt, tartalmas beszédoen hivatkozott arra, hogy ilyen eset még nem fordult elő az egyház történetében és lelkes szavakkal méltatta Gr sál Gyula dr. főgondnok érdemeit, kivel évtizedekkel ezelőtt mint egyházi aljegyző szolgálta már egyházát s kinek munkássága mindenkor előnyére vált egyházunknak. A békét kell fentartanunk, nem pedig a viszályt szítani és épen az egyház jól felfogott érdeke követeli, hogy az indítványt elvesse az egyház közgyűlése és a főgondnokot legteljesebb bizalmáról és tiszteletéről biztosítsa. Mézes József a közgyűlés napirendjéről való levételt javasolta és a törvény szerinti eljárást ajánlotta. Csépi Dani presbiter, közéletünk e tekintélyes alakja a legnagyobb mértékben elitéli ezt a méltatlan és alapnélküli mozgalmat, melyet tisztán kél egyháztagnak Tóthkárolyi Lajosnak és Mórocz Györgynek tulajdonit, kik ahelyett, hogy a békát ápolnák, egyenetlenséget szítanak az egyház tagjai között. Hogy ennek az ismételten előforduló, egyházunk életére csak voízélyt jelentő működésnek végre-valahára vége vettessék, indítványozza, hogy utasítsa a közgyűlés az egyház ügyészét, hogy a nevezettek ellen a fegyelmit haladéktalanul indítsa meg. Tóthkárolyi Lajos személyes megtámadtatás címen kivan fölszólalni. Őt Csépi Dani minden alap nélkül megtámadta. Ezután összefüggéstelen beszédben, a feléje zuduló közbekiáltásokra felelve, próbál védekezni, inig végre aztán kijelenti, hogy a bizalmatlansági indítványt elfogadja. Szijj Ferenc dr. polgármester, presbiter és egyházmegyei tanácsbiró szólalt fel ezután. Az indítványt tevők az ő személyére hivatkoznak az indokolásban. Ez ellen a legerélyesebben tiltakozik és minden néven nevezhető vonatkozást a leghatározottabban visszautasít. Majd lendületes beszédben mutatott rá arra a a férfiúra, aki az egyház élén, az egyháztagok büszkeségére a legnagyobb odaadással tölti be vezető tisztét. Mint aki hosszú éveket töltött a polgári közéletben Gaál Gyula dr. mellett, emelkedett szavakban tesz tanúságot annak fedhetetlen, pnritán életéröl, a város érdekében évtizedeken keresztül teljesített eredményes munkásságáról és azokról az elismert érdemekről, melyeket közéleti működésével szerzett. Közéleti gazdag tapasztalatait és fényes tudását egyházunk javára is eredményesen gyümölcsözteti s az egyháznak e ritka képességű férfiút, ha nem állana még az egyház élén, meg kellene nyerni a fögonduoki tisztre, amely nemcsak tiszteletet ad, de rengeteg munkát és kötelességet ró viselőjére. Majd áttér a bizalmatlansági indítványra és annak valótlan alapokra fektetett indokait pozdorjává töri szét és rámatat az értelmi szerzőkre, akik nem törődve az egyház nehéz helyzetében oly szükséges békére, minduntalan okokat keresnek egy pnritán férfiú működésének el homályosítására. Foglalkozik az indítvány ragójával és hátterével s megdönthetetlen érvekkel bizonyítja be, hogy az indítvány megett egyéni, önző törekvés lappang, mely abban nyer kifejezést, hogy az értelmi szerzők egyike, Tóthkdtolyi Lajos maga akar fögondnok lenni. A frappáns Imasu leleplezés után azt az indítványt terjeszti elő, hogy mondja ki a közgyűlés : a bizalmatlansági indítványt elveti, Gaál Gyula dr főgondnok személye és működése iránt a legteljesebb biza lommal viseltetik. Tóthkároly Lajos és Mórocz György egyháztagok békebontó működése ellen rosszalásat fejezi ki és felszólítja őket, hogy magukra nézve vonják le a kozekvencíát. Szijj Ferenc dr. beszéde, mely uű tükörben mutatta be Tóthkárolyi Lajost és egyéni ambícióit a közgyűlésnek, végleg eldöntötte az ominózus indítvány sorsát. Meggyőző szavai a megtévesztett egyháztagok tiszta iátó- és Ítélő képességét visszaadta és sokan röstelkadve gondoltak akkor már arra a szerepre, molybé beugratták őket. Czike Dénes rövid, magyaros beszédben szólította föl Tóthkárolyit, hogy mondjon la a presbiteri állásáról. Mórocz György akart még mosakodni, da Vargha Sándor lelkész elnök a törvényre való hiyataozassal fölszólította úgy őt, mint társát, hogy mivel ellenük beadott indítvány tárgyalásáról van szó, hagyják el a termet. Tóthkárolyi Lajos ekkor vonakodott távozni és sértő megjegyzést tett az elnök működésére, amiért rendreutasításban is részesült. Végül is a két egyháztag a közgyűlés gúnyos közbekiáltásai mellett elhagyták a termet. Még Török András jelentette be bizalmi javaslatát a fögondnok iránt, mely uián az elnök a bizalmatlansági indítvány felett névszerinti szavazást rendéit ei, melynek eredménye az lett, hogy az indítványt 117 szóval 6 ellenében elvetette a közgyűlés, fényes elégtételt szolgáltatva ezzel Gaál Gf/uia dr. főgondnoknak. A közgyűlés Zsindely Ferenc, Csépi Dani és Marcs«, József tagokból álló küldöttség utján hívta meg a fő gondnokot a közgyűlésre, akit midőn a terembe lépett, percekig tartó leikos éljenzéssel és tapssal ünnepelt a közgyűlés. Vargha Sándor lelkész üdvözölte a főgondnokot szívből jövő, meleg szavakkal és örömmel közölte vsie azt a fényes elégtételt, melyet a közgyűlés jelentékeny többsége adott az ő tisztelettel övezett személye eilea irányuló eléggé el nem Ítélhető méltatlan támadásért. Ő, aki a legközvetlenebb tanúja annak az önzetlen, odaadó és mindig csak az egyház érdekeit tekintő munkának és kötelességtudásnak, melyből maga is példát és erőt, szokott me* riteni, tudja legjobban, hogy kit bir az egyház Gaál Gyula dr. ban, aki fénylő büszkesége. Kéri, hogy azzal az odaadó ügybuzgalommal folytassa tovább is működését, m illy el eddig végezte és a melytől az egyházra áldás fakadt. Gaál Gyula dr. fögondnok mélyen megindult szavasban köszönte meg a közgyűlés határozatát és magvas beszédben matatott reá arra, hogy a közért munkálkodókat nem riaszthatja vissza önzetlen munkájukban semmiféle méltatlan támadás. Hálával fogadja a közgyűlésnek e jelen esetben különösen is nagyrabecsült bizalmát, mely egyúttal kötelességévé teszi, hogy fokozottabb odaadással és kötelességtudással, de mindenkor az egyház jól fölfogott érdekében igyekezzék megbízatásának a kijelölt helyen eleget tenni. A közgyűlés kitörő tapssal árasztotta el a főgondnokot beszéde végén, melynek külön megnyilatkozása is az egyháztagok szüreteiéről és ragaszkodásáról tett érthető tanúságot. Ezután a közgyűlés az 1922. évi zárószámadásokat tudomásul vette és elrendelte azoknak az egyházmegyei főszámvevőséghez való fölterjesztését, mely mán a közgyűlés a főgondnok éltetésével véget ért. VÍZUMOT útlevelekre és mindenfele útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjttd. Hochschüler aas der Slovakei.“ 252 Praha I., Postfach 620. Közbenjárás! díj vízumonként 20 korona. A zsoldos énekel. Imádság helyett a Te nevedet mondom S véres, vad vágyam pogány áldozat Szépséged oltárán. Az erényt és jóságot csak hírből ismerem Gáládul, vígan, gyilkosán állok A szerelmi vártán. Kóbor zsoldos vagyok, árva, kósza bérenc És csak csizmám sarkán — mert rátaposok —Van néha virág; Ds ha szeretsz, délceg lovag leszek — Finom, szökefűrtü lágy és halk trubadúr, Kit csodái a világ .... Kertész Imre. — Bérmálás azudvardi egyházkerületben. Dr. Jaatausch Pál nagyszombati apostoli helytartó 1080/923. az. r. kelő rendelkezése szerint az udvardi egyházkerületben a következő napokon fogja a bérmálás szentségét kiiszolgáltatni: Junius 3-án Udvardon, ahova megjelennek a kísbaromiakí, Komaroaiszemerei és csehii bér* málandók is. Junius 4 én Koltán, ahova megjelennek a csekei és fajkürti bermálandók is. Juníus 5 én Perbetén, ahova megjelennek a jászíaiusiak is. Junius 6 án Kürtön, ahova megjelennek a íűriek és csuziak is. Junius 7-én Komdromszentpéteren, ahova megjelennek az ujgyaliaiak is. Junius 8-án Ógyalldn. Jnuius 9 ón Kurtakeszin, ahova megjelennek az izsaiak is. Mind nütt reggel fél 8 órakor csendes szt. misét végez, meiy után prédikáció lesz s ezután a bérmálás kezdődik. —- Május í. A munkásság szép ünnepnapját az idén is mngíiik a helybeli kttiönoöző munkás szervezetek. A komáromi kommunista párt holnap kedden tartja meg szokásos május elsejei nópgyülését az alábbi programmal: Heggel 6 órakor zenész ébresztő a tűzoltó zenekarral. 9 órakor gyülekezés a Munkás Otthon elótt. Főivonulás Dunarakparton, Baross, Nador- Jókai utcán a Kossuth térre, ahol 10 órakor nyilvános népgyülés, amelynek napirendje a gazdasági és politikai válság, a rendtörvény, uj választások és a munkásság forradalmi céljai. Előadó Nagy Gyula nemzetgyűlési képviselő. A komáromi szociáldemokrata párt d. u 3 órakor tartja nép gyűlését a Dózsa-féle Vigadó nagytermében. Szónok Mayer Gyula nemzetgyűlési képviselő. — Városi közgyűlés. Komárom város képviselőtestülete folyó 1923. évi május hó 4-ik napján azaz pénteken d. u. 5 órakor a városi székház nagytermében rendes közgyűlést tart— A tanítók rendkívüli segélyének meghosszabbítása. A Szlovenszkói Általános Tanító Egyesület elnöksége telefonon kérdést intézett a Referátushoz, hogy történt-e már intézkedés a nem állami tanítóság rendkívüli segélyeinek meghosszabbítása tárgyában. A Referátus, mint értesülünk, azt a felvilágosítást adta, hogy a rendkívüli segélyek további meghosszabbítása megtörtént. Az összeirási ivek elintézése kapcsán az államsegélyek ki fognak utaltatni. A 251 (reparációs) törvény végrehajtási utasítása is megérkezett a Referátushoz. — Orosz művószostóly. Nagy száma és előkelő közönség hallgatta végig az orosz művészeket és gyönyörködött az előadásban. Az egész világ előtt ismeretes, hogy az orosz intelligencia milyen magas érzekkel oir különösen az ének és a zenei művészetek iránt. Ez a magas művészi igény természetesen magával hozza, hogy az orosz művészek legjavából válogatták ki mindig a szereplőket. Még inkább áll ez az orosz állami opera művészeire, akik között csak is elsőrangú tehetségek szerepeltek mindig. Az orosz állami opera három művésze és pedig Volkovickaja Olga szoprán énekesnő, Knyazics Leo baritonónekes és Mihajlova O. zongoraművésznő európai körútra indultak. E kőrútjukban Komáromba is ellátogattak és szombaton este a kultúrpalotában, vasárnap pedig a tisztikaszinóban léptek fel ritkán tapasztalt fényes és meleg sikerrel. Gazdag és a legmagasabb igényeket is kielégítő műsoruk három részből állott. Első rész hires orosz operákból részletek, második rész a Démon opera III. felvonása, a harmadik rész orosz népdalok. A második részt operai jelmezekben adták, a harmadik részt pedig orosz népviseletben, amely igazán festői volt. A tűn-
