Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-16 / 7. szám
£*•07"»®»* négy élik évfolyam« 7. mxú Kedd; 8923» Január 16. KOMÁROMMEOYEl KÖZLÖNY POLITIKAI LA JP. SSéSiatéíí ár C9seb«i«l8vák értékben: Helyben és vidékre pastal szétküldéssel: SféSc érre 80 X, félévre 40 X, »egyeáévra 20 Külföldön 160 Kcv E^ye* ssáam ára > 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁf^OS. Fősssrkesatő: G-AÁL üYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkinl háromszor: ketffli csütörtökön is szomiis’QR íHíia Éli HÉ ... A minden lelki tortúrákon keresztülment, anyagi és szellemi javaiban szinte helyrehozhatatlan veszteséget szenvedett emberiség, a győzők és legyőzőitek egyformán, a világháború pusztításai fejében uj, jobb jövő reményét melengették lelkűk mélyén. Hiába kezdte meg a győzelmes boszu fúriáitól szabadulni nem tudó antant a háború okozóinak felkutatását, gáncsnélküli lovagként hiába állt a revanche politikában felnevelt trancia tömeg elé a francia Clemenceau s kiáltotta el a »feszítsd meg«-et, a háborút követő immár ötödik esztendőben megállapíthatjuk, hogy az izolált érdekek megvédelmezésére kürtőit frázisok kezdenek visszhang nélkül elülni a borongős egű kulturvilág élettelen légkörében. Az általános nyomor mintha hangját vette volna az emberiségnek, a mindennapi falat kenyérért való küzdelemben némává alázkodott az emberiség, melynek soraiból csak itt-ott hangzik ki egyesek ajkáról sok-sok millió ember szomjas béke-vágya. A spanyol inkvizíciók, a legvéresebb forradalmak s a világháborúk raffln ált kinzó eszközei által okozott szenvedések, fájdalmak szomorú históriáiban ismerjük a neveket, amelyek hordozói az áldozatok voltak, láttunk a történelemben harcokat., ádáz küzdelmeket emberek emberek ellen, jobbágy fellázadt a földesura ellen, a sanscoulotte feltörte a jólétben élők éléstárait s a garderobokból elcsent ruhákkal fedte testét, a nyomorúság guilottint állított fel az arisztokrácia kipusztitására s fellázadt a maga állította oltár, a maga véréből való vezérei ellen, nemzet kardot rántott maga választotta császára, királya ellen. A történelmi események mai tárlatából már megtaláltuk az okokat, tisztán látjuk az előidéző körülményeket s ha könnyet is ejtünk a sok ártatlan áldozatért, az emberiség örökös harcai nyomán megindult haladás, fejlődés áldásait éreztük magunk körül. Vájjon a hatalmas vértengerben, amely az évekig tartó legutolsó világháború elesettjeinek holttestét hordozza lomha hátán, az a lelkeket emésztő, a gondolkozást megbénító lelki fájdalom, mely átterpeszkedik a civilizált világon, áll-e a hajótörötteknek szállást adó világítótorony, amely a millió s millió áldozatért a haladás, a fejlődés reménysugarával biztat? Lerongyolódva a koldus sorsáig, kiéhezve a koplalásig, hitünket vesztve a kétségbeesésig, hol van egy tenyérnyi zöld pázsit, hogy pihentetni tudnók tagjainkat, egy mozdíthatatlan kőszikla, amelybe erőtlen kézzel is kapaszkodhatnánk, eszme, ideál, csendes szellő, vagy zugó orkán hozná felénk bár suttogó hangját, hogy hallhatnék, rá figyelmezhetnénk ? A hatalom, az erőszak még belevájja körmeit az élő húsba, érezzük a lelkünkre, érzelmeinkre, a nemzeti hűségünkre terpeszkedő nyomást s fegyver nélkül altjuk a vihart. Európa legcivilizáltabbnak tartott állama, Franciaország felől kerekedett föl az újabb szélvész s a napról-napra csökkenő számú franciák nemzete a gloir tűzijátéka fényében, a halálos ágyán fet| rengő Németország még lüktető szivére ! küldi a poiluk és chasseurök hadát. És ! Európa 350 milliónyi népe némán tűri \ ezt. Legfeljebb csendes templomokban veri a boltozatot annak a 70 milliós német népnek fohásza, gyászéneke; s a többi nemzet, sok-sok emberével hangtalanul kiséri az események gyászszekerét, melynek tolibokrétás paripái egy nemzet büszkeségén, önérzetén száguldanak végig. | Lapok hozzák a híreket, a külömböző 1 kormányérdekek járószalagjára fogott sajtó | hasábos cikkeket hordoz széjjel a világba, f az emberek beszélnek a megszállásról, de 1 nincs egyetlen egy hang sem, amely nyíltan, egyenesen kikiáltaná a világba, hogy »megállj és netovább« ! Azt mondják egyesek, hogy ez a csend, a kitörő nagy vihar jele. Ez a csend a tehetetlenség csendje, a megbéklyózottak és egy időre szabadságukat vesztettek némasága. Kipusztíthatatlan hit, meg nem gyengíthető remény, és megbéníthatatlan akarat a jövőben, tántoríthatatlan ragaszkodás a nemzeti tradíciókhoz és minden népek jósorsáért munkálkodó kultúrában gyökerező erő, ez minden ideig óráig, decenneumokig is akár leigázott nép mentőhorgonya, viharzó tengeren járó hajójának világítótornya. A türelem nem lemondás, Ia csend nem némaság. Viharrá válnak, ha idejük elérkezik, hogy lerázzák, amit a gyávaságban fogant hazugság a szabadságért kiáltó, élő haló emberiség szájára lakatként fűzött, vagy amit a rabszolgatartók maguk távolítanak el a kijózanodás, a teljes lelki megbékülés, a józan belátás egyszer elérkező tiszta pillanatában. = Pártnap Léván. Az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos párt január 17 és 18-ik napján Léván országos pártnapot tart. Á pártnspra Szlovenszkó és Ruszinszkó minden részéből nagy számban gyűlnek egybe a párt tagjai, kik előtt a vezetőség egy évi munkásságáról fog beszámolni és egyben a további munkálkodás irányelveit fogják megtárgyalni. j = Rekonstruálják a kormányt. Syehla ! miniszterelnök betegsége, Rasin pénzügyminiszternek a merénylet folytán bekövetkezett hosszas gyógyulásra szőrű 6 egészségi állapota szükségessé teszik, hogy az illető miniszterek helyettesítéséről gondoskodjanak. A mmisztereluököt idáig Habrmann miniszter helyettesítette, de ez kijelentette, hogy tovább nem képes a helyettesítést ellátni, viszont Novák kereskedelemügyi miniszter is sürgeti, hogy a beteg pénzügyminiszter helyettesítésétől mentsék fel. A minisztertanács tehát azelőtt a kérdés előtt áll, hogy a helyett >sitéseket megoldja és pedig lehetőleg agy, hogy az egyes j tárcák vitele körül fennakadások ne történjenek. ' = Banes tovább akar dirigálni. A Bócsben megjelenő Drfutschöstereichische Tageszeitung egy magyar politikus alábbi nyilatkozatát közli: A csehszlovák sajtónak egyre sűrűbbé í váló támadásai az utolsó napokban Magyaror• szag ellen, valamiét az ezeket követő jelentés a i kisantánt lépésérői a nagyköveti konferenciánál, í miként mindenütt, úgy Budapesten is a légéi én' kebb csodálkozást keltették. Magyarországon az : utóbbi hónapokban és hetekben semmiféle belpolitikai változás nem történt, igy tehát érthetetl len, hogy a kisantánt lépésének mi adott okot. ; A kisantánt növekvő idegessége tehát más okok- I ban rejlik. Ez egyrészt az európai általános helyzetben rejlik. A reparációs probléma mindj ji bban bonyolódik. Lausannéből pedig igen ked- i vezőtlen hírek érkeznek. A kisantánt lépésének S azonban főoka az, hogy Prágában kezdik észre; venDi, hogy a volt monarchia területén levő államok már nem engedik magukat Benestől dirigálni. Mikéüt ismeretes, Seipel kancellár budapesti útja Prágában nagy elkedvetlenedést • szült. Ha csehszlovák lapoknak Magyarország és Ausztria elleni kifakadásait összevetjük, úgy máris megállapíthatjuk a kisantant jegyzékének okát. Ausztria és Magyarország meg akarnak j egymással egyezni, a közös gazdasági problémáig kát rendezni akarják. Ez megfelel a Népszövet• sóg intencióinak is és Benes programújában is ' benne van. így tehát érthetetlen, hogy miért I haragudott meg a kancellár budapesti utazása j miatt. Érthető lesz azonban a dolog, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Benes akar uralkodni egész Középeurópában és a magyar-osztrák közeledés az ő beleegyezése nélkül történt. így tehát Magyarországot diszkreditálni kell. Magyarország diszkreditálásának a jóvátétel kérdésében is nagy fontossága van a bécsi ma-I gyár követség megáliapitasa szerint, mivel igy | a nagyhatalmakat Magyarország ellen lehet han; golni és Magyarország számára kedvezőtlen dön- i tóst lehet kicsikarni. Ezen megállapítások után f a nyilatkozó azon reményének ad kifejezést, l hogy a bizalom Benes politikájában csakhamar í meg fog rendülni mindenütt. = Magyarország és Olaszország köthetnek- o szövetséget? Egy újságíró előtt a bécsi magyar követségen foglalkoztak a Magyar- és Olaszország közti szövetség lehetőségéről és az a kijelentés hangzott el, hogy Magyarország nem akar háborút és ezért nem is köt szövetséget Olaszországgal. Olaszország és Jugoszlávia között ugyanis kétségkívül ellentétek vannak, ha ezek az ellentétek háborúra vezetnének, úgy ez casus foederist jelentene a kisautaut többi államaira nézve. Magyarí országnak, mint Olaszország szövetségesének, 1 szintén be kellene avatkoznia és ennek a beavatkozásnak beláthatatlan következményei lennének, Magyarországtól azonban mi sem áll
