Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-17 / 46. szám
X Mcgyvtnnagyetíik ivfalyam. a ti I.—i m'it.. 46. n*m. !» Keddi Nil. április 17« LAPOK MMEGYEI KÖZLÖNY POLITIK AI LA P. ti|<Urt*»í jut c**í»-«tí«wyák ertékb«« í HelykKi és «líék« po*t*J MétkSíitówsel. ;Sréa* »Tre fiC K, «üéTre 4» K, »eRyeáévre 20 K. KBÍÍüldöa ISO Ke. Egyes szám ára* 80 fillér. MLAPiTOTTA: TUSA JÁNOS. Fős: serkesstő: GAÁL GYULA dx. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ér. egyedüli és kizárólagos törekvése a kisebb ségeknek, ez jelenti kulturális életük za- j vartalanságát, amely a belső rendnek egyik biztosítéka és ez szabna .irányt politikai magatartásuknak is, amellett* hogy gazdasági téren munkájuk szabadsága és lehetősége a kormány részéről nem találkoznék olyan támadó irányú és célú törekvésekkel, amelyek ezen a téren való teljes visszaszorításunkat és függésünket akarják intézményekkel biztosítani. £zer és ezer akadály mered ma & kisebbség nyugodt fejlődésének útjába, mesterséges torlaszok, amelyeket nincsen , erőnk onnét eltávolítani. Az állam tör- j vényei és jendetetei ezer és -ezer tilalom- ' fát állítanak fel a számunkra, amelyeket gondosan kerülnünk kell, bár azok elvesztett jogaink határmesgyéit-jelölik meg és a tiltott terület valamikor szintén a «aját birtokunk volt. Ezer terv és kívánság hangzik el a kisebbségek részéről, melyeket eltemetnek a prágai parlament bizottságai és jegyzőkönyvei; ott a merev többségi akarat érvényesül csak és korlátok készülnek a kisebbségek utjai mellé, amelyek egyre szükebb területekre szorítják vissza azokat. Pedig ez a politika helytelen, mert nem számol a kisebbség lelki alkotásával, azzal, hogy az engedmények és a kölcsönös megértés nyugalmat teremtenének a lelkekben, mig annak ellenkezője csak a feszültségei fokozza, az ellenállás érzését erősíti és lelki elzárkőzottságot idéz elő. Ha ez a nép nem csak a .csendőrben és a fináncban látná az államhatalmat megtestesülni, hanem azt is látná, hogy a kötelezettségein kívül vannak jogai is a kulturális élethez, a gazdasági békés fejlődéshez és a politikai szabadsághoz, meg volna minden lehetőség arra, hogy konstruktív munkával építse a konszolidáció művét, amely minden állam létének alapja és főcélja. A konszolidációt külsőleg lehet biztosítani szigorú törvényekkel, amelyek minden megmozdulást számon kémek, de a lelkek konszolidációját ezek útján elérni nem lehet. Már pedig e nélkül nincsen összhang, nincsen nyugalom, nincsenek biztosítékok az állami konszolidáció gépe-. zete körül. i « .5 Veszélyes és oktalan dolog, ha egy nemzetiségi államban a lakosság egyes alkotó részeit és tömegeit államalkotó, államhű néven szeretik emlégetni; mert’a lakosság más tömegeibe nézve jé; kifejezések állandó gyanúsításokat/ sérelmeket ’és támadásokat foglalnak magukban, amelyek semmi esetre sem alkalmasak a békés fejlődés utjai egyengetésére és a polgári jogok lecsökkentését, lefokozását jelentik a kisebbségekre nézve. Téves az a beállítás, bogy a kisebbségek ,a feltétlen alávetettség és behódolás kenyerével, sójával tartoznak a többségihez közeledni ; ez jogfeladáöt és joglemondást jelent. Már pedig a jognak mi csak birtokosai vagyunk és ez a nemzetiség tulajdona, amelyhez tartozunk; mi nem vagyunk jogosultak semminek eltékozlására, amelyet mint örökségei, a haszonélvezetünk megszűnésével sértetlenül kell utódainkra átszármaztatixink. = Az első elkobzás. A csehszlovákiai sajté pártállásra és ayelyra való tekintet nélkül feszölt íixyeleonri-i kíséri a rendtörrényn«k a sajtóval szemben v&ló alkalmazását. Az első elkobzás vár meg is történt a readtörvény alapján. De a -pozsoap\és a prágai sajté azt tévesen irta meg, hogy e& elíö elkobzás a rendtörvény életbe lépte óta Pozsonyban történt, mert előzőleg már történt egy elkobzás, mégpedig Losoncon, ahol a Magyar Közlöny hetilap .múlt heti számát kobozták el egy cikk miatt, amely a köztársaságban élő egyik nemzet népviseletéről irt s ebbe a hatóság a szlovák nép egyik ősrégi szokásának a kigúnyolását vélte fölfedezni. így tehát aiPozsouyban történt elkobzás nem az első fecske, mint egyes lapok Írják. Az a második elkobzás a héten történt Pozsonyban a readtöryény alapján. Tomanek Flóris és .«Jcriga Nándor nemzetgyűlési képviselők kis hetilapját, a „Slovenskej Ludove Novinyt“ .kobozta el m pozsonyi államügyészség. Az elkobzás indoka: a lap egyik cikke „aggályod a köztársaságra. A randtörvénnyel kapcsolatosan a pozeonyi törvényszéktől az .alábbi információt hallottuk: A külön tanácsok megszervezéséről szóló hírek valótlanok. A rendtörvénybe ütköző bűncselekmények közül csak a nagyobbakat, a felségsértésre vonatkozókat tárgyalja a Brünnben fölállítandó állami törvényszék, a többi ügyeket a rendes büntetötanácsok fogják letárgyalni, tehát nem kell minden ügyben Brünnbe menni. = A Főldeesy-ügy. A P. M. H. irja: Földessy József dr. magyar német szociáldemokrata képviselő pártjának vezetőségéhez levelet intézett, amelyben bejelentette,'hogy mivel a párt taktikájával és annak a bécsi internacionaléhoz való csatlakozásával nem ért egyet, kilép a pártból. A német szociáldemokraták szócsöve, a Sozialdemokrat ehhez a levélhez megjegyzi, hogy Földessy kilépése nem önkéntes, mivel Földessy képviselő ellen olyan okokból, amelyeket nem politikai téren kell keresni, a pártjában kizárási eljárást indítottak meg. Földessy ennek az eljárásnak eredményét nem akarta bevárni és inkább a politikai öngyilkoságnak ezt a nemét választotta. A politikai okok, amelyeket felhoz, csak kellemetlen személyi ügyeket takarnak. = A' magyar rendtörvény. A magyar politikai körök egészen biztosra veszik, hogy a magyar rendtörvényjavaslat, amely a múlt év v^gén politikái körökben oly heves ellenzésre tajált, teljesen' lekerül a napirendről. A kormány a javaslatot teljesen elejtette és azt egyáltalában 8 Szerkesztőiig ét; kiadóhivatal: Nádor-tt. 29., hová agy a lap szeli emi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. feljelenik hetenkiüt hánnsui: kedM csütörtökön is sznkit« nem terjeszti* nemzetgyűlés elé. A rendtörvényhez hasonlóan nem terjeszti elő a kormány a varmegyéknek kikerekitéséről szóló törvényjavaslatot sem. Az M Hitelintézet ImM. — A közgyűlés a kényszer egyezségi eljárás megindítását elhatározta. — A Komáromi Első Hitelintézet vasárnap, április lö-én délelőtt tartotta 77-ik évi rendes közgyűlését nádor-utcai üzleti helyiségében. Az intézet életében döntő jelentőségű közgyűlésen a részvényesek nagyszámban vettek részt, de jelentékeny számban voltak képviselve a betevők is, kik a hitelintézet szanálásánál közvetlenül érdekelve vannak. A közgyűlésen megjelentek a szanáló szindikátus képviseletében Schmidt Imre, a Pénzintézetek Egyesülete ügyvezető elnöke, Kemény Gyula, a Pozsonyi Első Takarékbank igazgatója és Bartos Frigyes, az Aranyosmaróti Agrárna Banka h. igazgatója, Jelenek Pál komáromi pü. igazgatóhelyettes, mint a Hitelintézet állami felügyelő biztosa. A közgyűlés az 1922. évről szóló zárószámadásokat elfogadta, a felmentvényt megadta és az igazgalóságnak a részvénytőke és tartalékalap veszteség fedezésére való leírására és ebből folyólag a részvények lebélyegzésére vonatkozó javaslatát szintén elfogadta. Elhatározta a közgyűlés az igazgatóság javaslatára, hogy a csődön kívüli kényszeregyezségi eljdidst a komáromi törvényszéknél haladéktalanul megindítja, a kényszer egyezségi föltételeket megállapítja és utasítja az igazgatóságot a szükséges teendők mielőbbi megtételére. Majd az igazgatóság, felügyelő bizottság és választmány tagjait választották m8g egy évi időtartamra. A közgyűlés nyugodt lefolyása s az elhangzott felszólalásoknak lehetőség szerint tárgyilagos alapou való tartása arra enged következtetni, hogy az intézet szanálási akciója minden fennakadás nélkül fog lefolyni és a törvényes eljárás befejeztével rövid időn belül megkezdődik a hitelezők kielégítése. Különös megnyugtatásul szolgáltak Schmidt Imrének a szindikátus nevében tett felvilágoaitásai és azon kijelentése, hogy a szindikátus becsületbeli kötelességének ismeri, hogy abban az esetben, ha a szanálás folytán a tervezett kielégítési százalékon felül, magasabb eredményt érne el, ezt az összeget a betevők kielégítésére fogják fordítani. A közgyűlés lefolyása a következő volt. A nagyszámban egybegyült részvényeseket Galba Károly igazgatósági elnök üdvözölvén, a Hitelintézet 77-ik évi rendes közgyűlését határozatképesnek jelentette ki és megnyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésére Fried József és Milch Dezső részvényeseket választották meg. Az 1922. évi mérleg és eredményszámla tárgyalásánál Fried Jenő szólalt föl és hosszabb beszédben boncolgatás alá vette a mérleget, melynek egyes tételeire nézve kritikával élt, viszont más tételeire nézve pedig felvilágosítást kér. Felszólalásában kifogásolta a magyarországi hitelezők és adósok tételeinek csehszlovák koronában való beállítását, az intézet ingatlanainak felértékelését és általában a mérlegnek és értékeknek bizonyos tartózkodással történt összeállítását. Szerinte ez azért történt, hogy azzal a szindikátus a hitelezők kielégítésére vonatkozó jávaslatát igazolja, holott a felszólaló felfogása és számítása szerint nagyobb százalék jutna a betétek kielégítésére.
