Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-10 / 43. szám
J)»gywti»R«iiegfeáíÍte evf«»Futtán» 43. szál Kedd, 1923. április 10. áss K0MÁR0MMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAT*. £!éfizei6s! ár ca«2s-SMtio'*i6li; értékbe* t Hsiy&sa és vidékre p.stnl szétküldéssel: Igéas érre 80 K, félévre 40 í. «egyedévre 20 Ä. Külföldön 160 Ke. Egy©* sfiám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. I’ősaerkesistő; GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. meghatározását adja az ellenzéknek egy kormánylap és azt ajánlja a kormánynak, hogy az ellenzékkel szemben több megértést kellene tanúsítani. Igen örülünk, hogy ha későn is, de végre ráeszmélnek a kormányt támogatók táborában erre a megállapításra, amely tulajdonképpen a reáipolitikának volna a kiinduló pontja. E kormánylap az ellenzéki csoportokat kétféle kategóriába sorozza: a kormányellenesek és az áliamellenesek kategóriájára E fölött kellene elmélkedni és megvizsgálni a megállapítás helyességét, vagy helytelenségét. Az ellenzék általában, ahol népképviselet van, parlamentáris utón és parlamentáris fegyverekkel küzd a kormány ellen, annak megbuktatására törekszik, hogy saját elveit megvalósíthassa. Ez a parlamentáris elv, amely a parlamenti váltőgazdaság és a kormányzó pártok várakozásában jut kifejezésre. A kormánynyal szemben álló ellenzék mindaddig, mig a törvények talapzatán áll ás a törvényes eszközökkel dolgozik, kormányellenes elemeknek' tekintendő. Államellenes elemeken mi nem tudunk mást érteni, mint olyan elemeket, akik az állam fenállásának megszüntetésére irányítják tevékenységüket; ezek azonban a parlamentben érvényesülni sem tudnak, mert a nemzetgyűlés és szenátus kamaráiban ezek az eszmék teljesen idegenek és alkotmányos utón meg nem valósíthatók. A kisebbségek helyzete ma olyan, hogy az ellenzéken kell állást foglalni jogai megvédése és kivívása érdekében. Mi tehát a kisebbségi jogok védelme szempontjából a kormány ellen vagyunk kénytelen állást foglalni, mert meggyőződésünk szerint azok a törvények, amelyek jogainkat védik, nincsenek teljes egészében végrehajtva. Ez azt bizonyítja, hogy a mi álláspontunk a törvények talapzatán nyugszik és onnan letérni nem hajlandó. Mi helyzetünket parlamentáris utón kívánjuk orvosolni és a kormányt arra bírni, hogy ügyeinkkel foglalkozzék, sérelmeinket orvosolja. Ez volna a reáipolitika kiinduló pontja, amire a kormánylap is konkludál, hogy azzal az ellenzékkel, amely kormányellenes, a kormánynak több megértést kell tanúsítania. A magyar kisebbség eddig kérte, jogai elismerését, panaszolta sérelmeit, mindez törvényes jog, amely az állam minden polgárának kijár. Az állami súlyos adókat megfizetjük ameddig birjuk, a véradót beszolgáltatjuk, a törvényekhez, ha azok terheket rónak is reánk, alkalSzerkesztőség ét kiadóhÍTstaJ: Nádor-u, 22-, hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk yissza. HSegjeleoik hetsnkiat háromszor: csütörtökön és szántain mazkodunk. Államellenes üzelmek a magyar kisebbség részéről elő nem fordultak. A mi ellenzéki álláspontunk tehát nem államellenes, hanem kormányellenes. Ha a kormány úgy találná, hogy a mi jogaink, amelyeket törvények biztosítanak, teljesíthetők, ha a mi kívánságaink, törekvéseink, amelyek kultúránkat, gazdasági létűnket illetőleg természetszerűen fennállanak, megvalósíthatók, mert ezek nem az áliam ellen, hanem fajunk védelmére irányulnak. A reálpolitika útjára a magyar kisebbség is rátérhetne. Ehhez azonban természetesen a kormánytól kel- i lene a kezdeményező lépéseknek kiindulni. Az ellenzéki szerep nehéz szerep, mert ezer és ezer akadályba ütközik és kötelezettségeket állapit meg; könnyebb volna a kormány támogatása mellett kisebbségi jogaink elismerése mellett helyzetünk, ámde ennek előfeltétele a megértés, amely a magyar kisebbség részéről sohasem hiányzott, de amelyből a kormány fukar kezekkel mért idáig. A kormánynak a feladata volna a kormányellenes ellenzék kívánságainak és követeléseinek gondos és lelkiismeretes mérlegelése és a merev elutasító álláspont feladása. Az ellenzéket kielégíteni lehet, de megsemmisíteni és eltiporni soha. — Választások lesznek. A kormánylapok egymásután adták hirül, hogy a kormány a kö/.ségi választásokat ebben as évben el fogja rendelni. Tekintettel arra, hogy évről évre ismétek ea on-gigérték a községi választásokat, azonban mindezideig nem váltották be, az újabb híreket is kételkedve fogadj i a közönség. Az idén azoab.n kezd határozottabb alakot ölteni ez, a hir, mely úgy látszik végrevalabára az idén mégis csak valóra válik. Most két parlamenti párt foglalkozott ezzel a kérdéssel. A csehszlovák szociáldemokrata párt szenátorai és képviselői, valamint & párt titkárai Pozsonyban ülést tartottak, melyen közöjíék, bogy a községi választásokat szeptember 15 tői október 15 ig fogják megtartani. A párt elhatározta. hogy ahol csak lehat, önálló listával fognak a választásokon résztvenui. A szlovenszkóí kommunista képviselők és szenátorok szintén tartottak ülést a napokban, ahol az a vé.t-rainy alakúit ki, hogy a községi választásokra a mai viszonyok között két hónapon belül sor fog kerülni. = Sziovenszitó uj zsuparendszare. Hogy a közigazgatási reform nem iiöveztiető zseniális alkotásnak, azt igen sokszor kimutattuk. Csak nekünk, a magyar ellenzéki sajtóorgánumnak ad igazat a cseh nemzeti demokrata part, meiy középponti végrehajtó bizottsági ülésén foglalkozott a sziovenszkói uj nagy zsupa rendszerrel. Többek között az a vélemény jutott kifejezésre, hogy a Szlovenszkoban életbsléptetett uj nagy zsupa rendszer nem jogosít valami nagy reményekre. A reform ugyanis közigazgatási nehézséget okoz és megdrágítja a közigazgatást. Ez a vélemény annyival is inkább érdekes, mert a kormányt támogató azon párt kebelében jutott kifejezésre, amely a centralizáció legnagyobb hiye. Válasz Masaryk elnök nyilatkozatára. Daruváry Géza magyar külügyminiszter felelete. E helyen közöltük husvét utáni első számunkban azt a nagy fontosságú politikai nyilatkozatot, melyet Masaryk köztársasági elnök tett Pályi Ede dr. magyar publicista előtt, a csehszlovák köztársaságnak Magyarországhoz való viszonyáról. A köztársaság elnökének kijelentései magyar politikai körökben érthétő nagy íöltnuést keltettek, annyival is inkább, mert azokban a két állam közötti barátságos megegyezés gondolata nyert kifejezést és a magyar külügyi kormány megragadta az alkalmat arra, hogy válaszoljon. Daruváry Géza, a magyar kül ügy minisztérium vezetésével megbízott igazságügyminiszter fogadta a Prager Tagblatt levelezőjét és a csehszlovák köztársaság elnökének kijelentéseiről a következőképen nyilatkozott: — Ami Masaryk elnöknek azt a kijelentését illeti, hogy a legkényesebb kérdésekről is szívesen tárgyal, erre nézve mindenekelőtt meg akarom állapítani, hogy mi már kezdettől fogva és állandóan készek voltunk és vagyunk mindazoknak a kérdéseknek megtárgyalására, melyek a két állam között még megoldatlanok és a melyek útjában állanak a jó szomszédi viszony kialakulásának. Magyarország már eddig is készséggel tárgyalt gaz-dasági, pénzügyi, nemkülönben politikai kérdések rendezéséről, amivel éppen a függő kérdéseknek a kiküszöbölését kivánta elérni. — A magyar kormánynak nincsen semmi oka arra, hogy idegenkedjék olyan kérdések tárgyalásától, melyeknek szabályozása a két áilam közti politikai viszonyt illeti. Céljaink kézenfekvők. Mindig arra törekedtünk, hogy & békeszerződés határozatainak pontos megtartása mellett az ezen szerződésben számunkra biztosított jogokat lehetőség szerint megvédjük. Erre irányul az a törekvésünk is, hogy az összes függő kérdéseket a szomszéd államok kormányaival közvetlen tárgyalások $évén vigyük megoldásra. A sokat vitatott és fagyon fontos kisebbségi védelem kérdésében szintén a közvetlen tárgyalásokra fektetünk elsősorban súlyt. Abban az esetben, ha ez a mód a jövőben sem járna eredménnyel, — amint, sajnos, eddig történt — kénytelenek lennénk a népszövetséghez fordulni, enüek természetesen egyáltalán nem volna Csehszlovákia ellen irányuló éle. Hiszen kétségtelen, hogy egy olyan nemzetközi szerv igénybevételében, amelynek magasztos célja az európai béke biztosítása, mást, mint^békés cselekményt nem lehet látni. — Nem akarok itt semmi irányban sem rakriminálni, mert meg vagyok győződve, hogy türelemmel és kitartással a közvetetten tárgyalásoknak általunk óhajtott módja végeredményben mégis a kívánt eredményhez fog vezetni. , ( — Magyarország, épp úgy, mint Csehszlovákia, demokratikus állam, ahol csupán & nép többsége és a közvélemény akaratának megfelelően lehet kormányozni. A békeszerető magyar nemzet bizonyára a kormánynak csak olyan politikáját fogadja el, amely arra törekszik, hogy az összes függő kérdéseket a méltányosság elvei alapján rendezze az utódállamokkal és ezzel az európai kékének szilárd alapot teremtsen.
