Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-05 / 40-41. szám
1923. április 5. .Komáromi Lapok.'* 5. oldal. — A yárosi alkalmazottak fizetését leszállították. Április 1-én lépett életbe az uj törvény, amely szerint az állami alkalmazottak fizetését leszállították. Mivel a városi alkalmazottak illetményei is az államiakéhoz igazodik, a városi számvevőség a redukciót ugyanúgy vitte keresztül, mint az állami alkalmazottaknál. Eszerint a fizetési osztályokba sorolt tisztviselők és alkalmazottak fizetése emelkedik a pótlékok 75%-os lehúzásával, de mindegyiknek fizetése csökkenik. Ez a csökkenés általában 10—12 százaléknak felel meg és már 1923. január 1-től érvénybe lép. Azonban senkise higyje, hogy a városi pénztár az április hóra esedékes illetményeket már kifizette volna. A A márciusi körülbelül a hónap 21. napja körül került kifizetésre, az e havi kifizetése még bizonytalan. — Italmérési jogok és trafik engedélyek elvonása. A szatócs üzletekkel kapcsolatos trafik engedélyeket bevonta a pénzügyigazgatóság és ezzel mintegy 40 kereskedőtől vette el a megélhetés egyik segédforrását. Ugyancsak a kereskedésekkel kapcsolatos italmérési jogokat is megvonta, valamint az egyesületektől is elvette az italmérési jogot. A Dalegyesület, Ip&roskör, Lagényegyesület ezentúl saját kezelésében saját tagjainak sem mérhet bort és sört. Az italmérési és trafik jogok a légionáriusokra, rokkantakra és „államhű“ elemekre Hibáztattak át. — Dosztál Jakab megint harangot öntött. Desztdl Jakab vas-és fémöntödéje ismét harangét öntött, ezúttal azonban métermázsánál nagyobbat. A harangnak gyönyörű hangja van és az öntés kitünően sikerült, kiállítása is igen tetszetős és formás. A harang a sárkányi templom számára készült. — Uj hid a Kisdunán. Röviden már megírtok, hogy Guta község a háború kezdetén két modern vashidat épített, hogy a Kisdunán és a Vágón túl lévő határszélekkel való közlekedést megkönnyítse. A tetemes költséggel képűit hidak terheit csak a háború után bírta a község kiheverni. Most újabb hídépítés terve kerül a képviselőtestület elé. A községháza mellett mintegy emberöltővel ezelőtt készült fahid helyett egy megfelelő vas-, esetleg eementhid építése vált szükségessé, mert az évenként előforduló jégtorlások és áradások a fahidat anynyira megviselték, hogy örökös renoválás után njabban csak személyforgalom lebonyolítására van berendezve. A hid felépítése különösen érdeke a kisszigeti és a szomszédos Kamocsa községi lakosságnak, akik most csak nagy kerülővel tudják a községet és a vasutat megközelíteni. — Népújság. Ez a cime a legfrissebb kormánylapocssának, amely az emigrációs sajtó termékek közé most vonult be. Nagy példányszámban nyomtatták, mert minden község bitójának címére 30—40, nagyobb községben 100— 200 példány érkezett »terjesztés céljából.« A Népújság, mint egy olvasónk értesít, csakugyan terjeszt is olyan híreket, amelyeket a csehszlovák nyelvű kormánylapok Írnak az itteni magyarságról és Magyarországról. Nagyszerű dolog, hogy ilyesmire van pénze a kormánynak, amennyi csak kell, a kormányszubvenció nem apad ki az emigráció részére, mert a kormány bízik a nyomtatott betű erejében. A magyar falu aligha fog bedülni a Népújságnak és a falu biráinak bizonyára okosabb dolguk is akad a tavaszi mezei munka idejében, mint a Népújság— terjesztése. — A kereseti adó helyesbítése iránt való kérvények benyújtási határidejének meghoszszabbitasa. A pénzügyminiszter közli, hogy az 1922. évre szóló III. oszt. kereseti adó Szlovenszkóban való kivetésének helyesbítése iránti kérvények 1923 február végéig vagy az 1922. évre szóló adókivetés kézhezvételétől számított 15 napon belül kellett volna az illetékes pénzügyigazgatóságoknál beterjeszteni. Minthogy ezen határidő a törvény kihirdetésekor már lejárt, a pénzügyminisztérium az erre kitűzött határidőt 1923 április hó 30-áig meghosszabbította. A III. oszt. kereseti adónak Szlovenszkóban való uj kivetése iránti kérvényeket, amelyeket április 30-áig az illetékes pénzügyigazgatóság utján beterjesztenek, idejekorán beadottaknak fogják tekinteni és az 1923. február 27-iki törvény 2. szakaszának 2. bekezdése szerint való elbánásban részesülnek. — Jókai Társaság. Legméltóbb volna Jókai centennáriumához, a Kisfaludy és Petőfi Társasághoz hasonló Jókai Társaság létesítése. Célja volna e társulatnak első sorban a szép próza és Jókai drága emlékének ápolása. Most hasvét és pünkösd között meg lehetne kezdeni az előmunkálatokat, hogy a jubileumig elkészüljünk. Ez a társaság legszebb elégtétel volna Jókainak utolsó, kálváriás életéért (kezeim közt a család diszkrécióra kőtelező levele) azokért a kálváriás napokért, melyekben a nemzet büszkesége a „méltóságú* asszony“ szeszélye folytán éhezett és kvalifikálhatatlan titulusokban részesült. A Jókai Társaság megalapítása Ügyen mindezekért — expiáció! (Egyházkarcsa.) Deák Antal. — Köszönetnyilvánítás. A Feltámadás szent ünnepén való szives közreműködéséért a helyi önk. tüzoltóegylet zenekara minden egyes tagjának és Hölzl Gyula főparancsnok árnak, úgyszintén a husvet első ünnepén tartott ünnepi zenésmisén közreműködő egyházi énekkarnak, úgy lelkes vezetőjének Molecz Tivadar karnagy urnák és a zenekarban résztvett: Áprili József, Boldoghy Gyula Csikós József, D’Eiia Ferenc, Denk Pál. D rzs Béla, Olgyai F-reuc, Pataky József, Pataky Maurus, Pathó Fióris, Veleba József, Zsidek Béta uraknak az egyházközség nevében őszinte köszönetüket fejezik ki: dr. Majer Imre apátpiébános egyházi, dr. Alapi Gyula világi elnökök. — A munkanélküli segédmunkások gyűlése. Múlt hó 29 én a Munkásotthonban tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen szóvá tették a kormánynak azt az intézkedését, hogy a segédmunkásoknak munkanélküli segélyt nem folyósít. A munkanélkülivé vált segédmunkásoknak tökéletesen, igazak van, amidőn az államtól hasonló elbánást várnak, mint a szakmnukások. A munkanélküliség csak úgy nyomorgással, sőt több nyomorgással jár a minden szakkép, zettség nélkül szűkölködő munkásságnál, mint akármilyen szakképzett ipari munkásnál s ha a kormány ezeket segíti, úgy joggal követelőzhetik a nagy tömeg is, amelyet a segédmunkások alkotnak, ezükségs^gélyek kiutalásával. Végre is, ahol félmiiliárdot kitudnak fizetni a polgárság adójából a legképtelenebb, a legdestruálóbb célra, a munkanélküli segélyekre, ott a másik félmilüárd megtakarítása veszedelmes játék a tűzzel. — Igen helyesen mondta a munkáspártban Dtrula képviselő, hogy „a köztársaságban van konszolidáció, de ez a konszolidáció a tömegek nyomorán alapszik“. Abban azonban már legalább is téved, még pedig alaposan, a képviselő nr, ha a nyomorral szemben a komáromi kávéházakban és az üzletekben a jólét, a duskálkodás „kihizott, jól öltözött“ alakjait láttatja vele a szigorúan Kommunista szemüveggel felszerelt és az igazságot csak vörös színben visszatükröző szeme. Nagyon téved a képviselő nr, amidőn a komáromi kávéházak gyér közönségéről, a pultot támasztó kereskedő arcáról a boldogság rózsáit véli felfedezni. A képviselő nr csak az utcasarkokon ácsorgó munkanélküli tömegeket látja, mert nem is akarja látni a kisipari műhelyek csendes, a nyomort nem mutogató tulajdonosait, akiknek szintén nincsen munkájuk, amilyük van, a szerszámaik, talán egy kis vityillójuk, lerongyolt bútorzatuk, ezeknek beesett, ványadt arca pedig mementó lehetne a képviselő urnák, hogy nem az utca tömege csak a nyomorgó, de ott gubbaszt sorvasztó karjával ugyanaz a nyomor a kisiparos házatáján is. Hogy a kereskedő nem áll ki a munkanélküliek csapatába s a vevőit várja, higyje el a képviselő ur, az nem nagy boldogság, mert annak a kereskedőnek annyi a gondja, annyi a baja, terhe, hogy ha mindazt világgá kürtölné, holnap már csak a lehúzott vasredőnye előtt koplalva leshetné a semmit nem hozó holnapot. Ne irigyelje és ne uszítsa a képviselő ur az embereket egymásra, akik mind egyformák, akiknél csak egy külömbség lehet, hogy az egyik utcára viszi a keserűségét, a másik meg odahaza ugyanolyan üres tál mellett gubbaszt addig, mig a szemérmesen elrejtett nyomora azt is az utcára ki nem kergeti. — Kiadó hónapos szoba. Bútorozott hónapos szoba, ahol főzni is lehet, azonnal kiadó Tolnai-utca 25, — A németek köszöneté. A német konzulátus Pozsonyban felkérte lapunkat, a Ko' mfcromi Lapokat, hogy tegyük közhírré, hogy fel van jogosítva arra, hogy a német birodalmi kormány nevében a legmelegebb köszönetét fejezze ki az összes ajándékozóknak, akik a ruhr-vidéki nyomort szenvedő lakosság segé* lyezésére adakoztak. A pozsonyi német konzulátus megjegyzi, hogy további adományokat a fenti célra hálás köszönettel vesz ezentúl is. I -"r : 1 — Elloptak 52 darab gyümölcsfát. A vá; ros kertjéből elloptak 52 drb. nemes gyümölcsfát, amelyet a városi tanács Ceglédről hozatott. A lopás a husvét előtti héten történt és azt a viszonyokkal teljesen ismerős személynek kellett elkövetnie, mert a kertész kutyái teljesen csendben maradtak. A nagyobb tömegű gyümölcsfát a drótkerítésen keresztül vitték el, j amelyet a tolvajok ollóval elvágtak. — A kamocsai ref. egyház templomának* tornyát kijavíttatja. Az ács és bádogos mun-j | kára április hó ő-én tártaik meg az árlejtés.! — Tűz a szinielőadás alatt. Egész í községre könnyen végzetessé válható tűzeset ; történt a húsvéti ünnepek alatt Megyercsen. ‘ A megyercsi ifjakból alakult műkedvelő gárda ! már hetekkel ezelőtt szorgalmasan készült a húsvéti ünnepek alatt előadandó szinielfladásra. ' A Felhő Klári című népszínműre készültek dicséretes buzgalommal. Az előadást a nagyvendéglő udvarán fölállított színben felszerelt színpadon tervezték, hogy megtartják. A húsvéti ünnepek alatt nagy sokaság is gyűlt egybe, hogy végig nézze az előadást. Az első felvonást el is játszották igen nagy siker mellett, amikor végig futott a szereplők és a nézők között a vészkiáltás, hogy : — Tűz van ! Tűz van ! Hamarosan lángba borait a színpad és I az egész szia. Szerencsére emberéletben nem í esett kár, de a nagyvendéglő udvarán levő j összes kazlak és gazdasági eszközök a tűznek ; estek áldozatul. Az volt az ezer szerencse, i hogy szélcsendes idő volt s hogy annyi ember ; volt kéznél. Állítólag a hirtelen támadt tüzet ; pillanatnyi felherülésből támadt bosszúból ! eredő gyujtogatas okozta. Állítólag más falu; beli legények haragudtak m*g a megyercsiekre I és igy akarták elrontaoi a megyercsiek mulat! ságát. A vizsgálat majd kideríti, hogy mi igaz i ebből a mendemondából. — Sajtótermékek kitiltása Szlovenszkóból. | Szlovenszkó teijhatalmn minisztere az 1914. ; évi XIV. t-c. 10. §-a alapján a következő sajj tótermékektől megvonta a Szlovenszkó terülej tén való terjesztés jogát: 1. „Bote von Ho- i henbogen“, a neunkircüeni és heiligenbluti bíróság hivatalos lapja. 2. Deutscher Bauernkalender 1921, Linz. 3. „Telegram“ estilap, Bécs. 4. „Wiener Mittag“. 5. „Der Kommunist“, Bécs. 6. „Die soziale Revolution“, Bécs. 7. „Die rote Revolution“. Bécs. 8. „Deutscher Mahnruf“ Oberhollabrunn. 9. „Deutsche Wacht an der Thaya“ hetilap déli Morvaország részére, Oberhollabrunn. 10. „Die Säumerglocke“, értesítő a cseh erdő részére, Bécs. 11. „Der Deutsche Mittelschüler“, Bécs. 12. “Freiland“, Bécs. 13. „Lichtstrahlen“, a nemzetközi kommunizmus folyóirata, Beylin. 14. „Nem, nem, soha!“ Budapest. 15. „Üzenet“, brosúra, Budapest. 15. „Prikarpatska Rus“, időszaki folyóirat, Lemberg. 17. „Zeitschrift des Hilfsvereines für Deutscüböhmen und die Sudetenländer“, Bécs. — Aki még az ácsi csatában sebesült meg. Ma már oly kevesen élnek a negyvennyolcas idők emberei közül, hogy eseményszámba megy, amidőn ezek egyikének elhunytát jelentjük. Raáb Herman, volt szabó-mester, volt 48—49-iki nemzetőr Lévan 90 éves korában elhunyt. A szabadságharc idején, mint suhanc gyerek Komáromban beállt nemzetőrnek, az ácsi csatában meg is sebesült. Temetése nagy részvét mellett ma egy hete ment végbe. — Az állami tisztviselők szlovenszkól pótlékának meghosszabbítása. A „Ceské Slovo* szerint a szlovenszkól és ruszinszkói állami tisztviselők állami pótlékainak folyósítását ez év szeptember végéig meg fogják hosszabbítani. — Uj harangok Nagymegyeren. A nagymegyeri ref. egyház uj harangjait Fischer Testvérek nagyszombati cégnél rendelte meg a következő súlyban: 1 drb cirka: 530 kgr. — 1 drb 320 kgr. és drb. 190 kgr. súlyban.