Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-31 / 39. szám
SS«yf«innegyelík évfolyam, 39. siAm. Szombati 1923. március 31. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Eiéffcotást ár caeh-niKlovák értékbe«: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgé#s évre 80 K, félévre 40 K, segyedévre 20 K. j Külföldön 160 Ke. . j Egyes szám ára s 80 fillér. A keresztrefeszüett eszme és igazság j Golgota útjáról sok tanulságot olvashatunk, ahol azokat Írva találjuk: a történe- I lem lapjain. A történet, a csendes szem- I lélődés tudománya, arra tanítja a nem- i zeteket és az emberiséget, hogy az erkölcs í és igazság sokszor szenved vereséget, de ! végleg el nem bukik soha. A mi szomorú husvétunk, a széttagolt és öt országba szétszórt magyarságé, ezeknek a tanulságoknak felidézésére alkalmas és a ma husvétja az emlékezésnek nagy ünnepnapja. A mohácsi csatasikon egy ország temetőjét ásták és az ozmán hatalom a testvérharcban küzdő magyarság közé hatalmas éket verve, másfél évszázadon át emelt gátat egyesülése elé. Nemzedékek keltek és haltak ez aiatl, lelkűkben a régi magyar dicsőség elpusztithatlan hilével. A felszabadításból azonban nem a'~ szabadság fája hajtott ki, hanem abból a járom kemény fáját faragta a magyar nemzet nyakára a habsburgi abszolitizmus. De sem a török kard éle, sem az osztrák elnyomás vasvesszeje nem tudta megsemmisíteni a magyar nemzetben elevenen élő függetlenség vágyát, melynek vetése egyszer mégis csak megérett. A szabad magyar nemzet egy márciusi napon lerázta jármát és megtartotta szent aratását évszázadok vetésének. A szabadság-eszmék áramköre, mely ekkor Európán végigrezgett és trónokat rázott meg, a kis magyar szigetet is magához kapcsolta. A reakció két évtizede megint ráfeküdt a magyar nemzetre, melynek lelke a szabadságért vívott nagy küzdelmek hatása alatt állt és abból táplálkozott. És megérték azok a hősök, akik érte küzdöttek, véreztek, a magyar nemzet feltámadását, sötét éjszaka borulása után a fölkelő napnak diadalmas verőfényét. A történelem törvénye a természet törvényeihez igazodik. A természet sem ismer végleges pusztulást, a tavasz a megújhodásnak örökkévaló ünnepe. A fizika tanulságai az energiák örök életét hirdetik, melyek nem semmisülnek meg, csak átalakulnak. A magyarságot megalázta és lesújtotta a sors, szétdarabolta a háborút követő béke, amelyről megállapíthatjuk, hogy rosszabb a háborúnál. Ámde egy ország szétdarabolása nem szünteti meg sem a közös múltat, sem az egységes kultúrát, sem a fajban élő öntudatot, amelyek mind, mind az összetartozás érzéseit éltetik és ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. rSsz.rk.sstS: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: SARA8YAV JÓZSEF dr. Sxerkexxtőíég éi kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: keibei csütörtökön és szombstsi ápolják. Ezekbe elmélyedve elfeledjük az ünnep csendjében balsorsunkat, megcsúfoitatásunkat, megaláztatásunkat és keresztünket, melynek súlya alatt oly sokszor a földre roskadunk. Az Isten-ember, a világ Megváltója fölséges példája tölti meg síiveinket, melyek a csordulásig vannak keserűséggel és bánattal. De feledjük ezt is, ha a Mester szent példája áll és újhodik meg lelki szemeink előtt, akit megtagadtak, megostoroztak, leköpdöstek, tövissel megkoronáztak, megfeszítettek és köntösére kockát vetének. És mégis harmadnapon föltámadott a halottaiból,hogy mennyekbeszállva elfoglalja méltó helyét az Atyának jobbján. A természetnek, a kereszténységnek e nagy ünnepén élő hittel, bizó reménységgel, soha nem szűnő szeretettel borulunk le templomainkban, könyörgő imádságainkkal adva hálát a feltámadás éltető szent gondolatáért. — Munkanéfköiek gyűlése Komáromban. A komáromi munkanélküliek szerdán délután népes gyűlést tartottak a Munkásotthonban. A gyűlést Varga Pál a kommunista-párt titkára nyitotta meg, ki általánosságban vázolta a mai nehéz és nyomasztó helyzetet. Szeder József az építőmunkások nevében tartott beszédet, melyben rámutatott arra, hogy a komáromi munkásság azért nem tud munkához jutni, mert nem tud szlovákul. Ha munkát kér, azért mert magyar, mellőzik és még azt is ráfogják, hogy irredenta. így jártak Pozsonyban is, hol az állami munkáknál akartak foglalkozáshoz jutni. A kommunista párt részéről Daruid István nemzetgyűlési képviselő jelent meg az üiésen, ki hosszabb beszédben fejtegette azt a szomorú helyzetet, melyben Szlovenszkó munkássága van. A munkásság igazolhatja, hogy az a fennen hirdetett konszolidáció, mit a kormány külfö di irodái hirdetnek, a tömegek nyomorsá gán alapszik. Komárom sorsa annál súlyosabb, mert a munkásságot nemcsak a kommunista és magyar, de az irredenta jelzővel is megbélyegzik. A munkanólkü iekre vonatkozó törvényjavaslathoz a kommunista képviselők módosító javaslatot adtak be, hogy szakmára való tekintet nélkül, minden munkanélküli részesüljön segélyben, de ezt a módosítást elvetették. Beszéde végén felhívta a kommunistákat, hogy az államtól követeljen munkát. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a komáromi munaasság sérelmeit és követeléseit tartalmazó határozati javaslatot. = Uj törvényjavaslat, uj teher. A csehszlovák köztársaság a szociális intézmények egész sorát akarja megvalósítani. Az igyekezet azonban tulon-tul megvan a kormányban arra nézve, hogy minden előrelátás és megfontolás nélkül akarja megvalósítani ezeket a terveket, melyeknek nyomában mindég újabb és újabb terhek járnak. A kormány úgy látszik, nem számol a roskadozó adózók teherbiróképességével, hanem szinte ötletszerűen rántja elő javaslatait és akarja azokat törvénnyé emelni olyan időben, mikor majd alakosság az utolsó filléreit is odaadta az államnak. A hét bőr teóriája kezd már tökéletes gyakorlatot ölteni s maholnap, igazán már ott leszünk, hogy az általános fizetésképtelenség miatt még a végrehajtóknak sem lesz mit lefoglalni. Ezek a szomorú gondolatok jutnak önkéntelenül is eszünkbe, — ha az uj törvényjavaslatra fordítjuk figyelmünket, a melyet aszociális biztosításról készít elő a kormány s amely április közepén már a minisztertanács elé kerül, hegy azután ősszel a nemzetgyűlés napirendjére tűüzéki ki. Maga a javaslat humanisztikus szempontból megszívlelendő volna, de ha tekintetbe vesszük az érdekeltséget, melyre az újabb terheket ró, akkor azt kell mondanunk, bogy egyáltalában időszerűtlen most ez a javaslat, mert az eddigi rettenetes terhehet sem képesek fizetni az érdekeitek. Különösen súlyos az a javaslat, mert három évre visszamenőleg akarja megállapítani a biztosítási dijat. Ez ellen miuden tiita- Kozás helyén való s lehetetlennek tartjuk, hogy az érdekelt iparosság ölhetett kézzel tekintsen a javaslat elé. = A Bohémia bank csődje. Mint megírtuk, a Bohémia cseh bank néhány száz millióval csődbe került. A bankot maga a kormány is támogatta és igazgatóságában a kormányhoz közelálló képviselők voltak, sőt az egyik igazgatósági tag pláne egy volt pénzügyminiszter. A Bohémia csődje vnnatkozásban van azokkal a lemondásokkal, melyek az Anglóbank igazgatóságában történtek oly tagok részéről, kik a Bohémiának is igazgatói voltak. A Nár. Politika agy véli, hogy azok a politikusok, akik a bank csődje miatt kompromittálva lettek, le fogják vonni a legmesszebbmenő következtetéseket és mandátumaikat föl fogják ajánlani pártj-űknak, hogy ezáltal megkönnyítsék a maguk helyzetét és hozzájáruljanak a politikai élet megtisztításához. = Rsviziósblok Jugoszláviában. Jugoszláviában az elmúlt hetekben zajlottak le a képviselőválasztások, amelyeken a horvátországi parasztpárt jelentékenyen megszaporodott. A parasztpárti képviselők értekezletet tartottak Zágrábban és Rádics pártelnök Korosec szlovén klerikálispárti vezérrel, valamint Mehmet Spahot, a boszniai muzulmán párt vezérével tanácskozott. Ezeknek a tanácskozásoknak fontos politikai célja vau, nevezetesen az, hogy az alkotmánytervezet megváltoztatása végett az úgynevezett revíziós blokkot megalakítsák. A szóbanforgó három párt, mely a biokban részt venne, 116 képviselővel rendelkezik, ezekkai szemben a vidovdan-alkotmány mellett kitartó képviselők 197 szavazattal ’állanának. = Újra fölállítják a „propagacsna kancelláriá“-!? Örobár dr. teljhatalma minisztersége alatt létesítették a propagacna kancelláriát, vagyis azt az irodát, melynek alkalmazottai valósággal rettegésben tartották egész Szlovenszkó népét. Az irodához tartozó közegek busás jövedelem ellenében a hamis vád és gyanúsítás eszközeitől sem rettentek vissza, hogy vállalt kötelezettségeik „eredményes“ teljesítésével maguknak érdemeket szerezzenek. Hogy a mindenre kapható emberek között olyanok is voltak, akik jómaguk is többször összeütközésbe kerültek a büntető törvény paragrafusaival, az mit sem jelentett ennél a kancelláriánál, a fő az volt, hogy a denunciálás kétes eszközeinek fölhasználásával minél több „anyagot“ szolgáltassanak be az irodának. Hogy ártatlan embereket alaptalan vádak, meghurcoltatások és börtön értek, az mellékes volt, & propagacsna kancellária alkalmazottai serényen folytatták a régi orosz mintára berendezett „nyomozásukat“, mig végre maga & kormány is belátta, hogy egy demokratikus
