Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-03-31 / 39. szám

SS«yf«innegyelík évfolyam, 39. siAm. Szombati 1923. március 31. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Eiéffcotást ár caeh-niKlovák értékbe«: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgé#s évre 80 K, félévre 40 K, segyedévre 20 K. j Külföldön 160 Ke. . j Egyes szám ára s 80 fillér. A keresztrefeszüett eszme és igazság j Golgota útjáról sok tanulságot olvasha­tunk, ahol azokat Írva találjuk: a történe- I lem lapjain. A történet, a csendes szem- I lélődés tudománya, arra tanítja a nem- i zeteket és az emberiséget, hogy az erkölcs í és igazság sokszor szenved vereséget, de ! végleg el nem bukik soha. A mi szomorú husvétunk, a széttagolt és öt országba szétszórt magyarságé, ezeknek a tanulságoknak felidézésére al­kalmas és a ma husvétja az emlékezés­nek nagy ünnepnapja. A mohácsi csatasikon egy ország temetőjét ásták és az ozmán hatalom a testvérharcban küzdő magyarság közé ha­talmas éket verve, másfél évszázadon át emelt gátat egyesülése elé. Nemzedékek keltek és haltak ez aiatl, lelkűkben a régi magyar dicsőség elpusztithatlan hilével. A felszabadításból azonban nem a'~ szabad­ság fája hajtott ki, hanem abból a járom kemény fáját faragta a magyar nemzet nyakára a habsburgi abszolitizmus. De sem a török kard éle, sem az osztrák elnyomás vasvesszeje nem tudta megsem­misíteni a magyar nemzetben elevenen élő függetlenség vágyát, melynek vetése egyszer mégis csak megérett. A szabad magyar nemzet egy márciusi napon le­rázta jármát és megtartotta szent aratását évszázadok vetésének. A szabadság-eszmék áramköre, mely ekkor Európán végigrez­­gett és trónokat rázott meg, a kis magyar szigetet is magához kapcsolta. A reakció két évtizede megint rá­feküdt a magyar nemzetre, melynek lelke a szabadságért vívott nagy küzdelmek hatása alatt állt és abból táplálkozott. És megérték azok a hősök, akik érte küz­döttek, véreztek, a magyar nemzet feltá­madását, sötét éjszaka borulása után a fölkelő napnak diadalmas verőfényét. A történelem törvénye a természet törvényei­hez igazodik. A természet sem ismer vég­leges pusztulást, a tavasz a megújhodás­nak örökkévaló ünnepe. A fizika tanul­ságai az energiák örök életét hirdetik, melyek nem semmisülnek meg, csak át­alakulnak. A magyarságot megalázta és lesúj­totta a sors, szétdarabolta a háborút kö­vető béke, amelyről megállapíthatjuk, hogy rosszabb a háborúnál. Ámde egy ország szétdarabolása nem szünteti meg sem a közös múltat, sem az egységes kultúrát, sem a fajban élő öntudatot, amelyek mind, mind az összetartozás érzéseit éltetik és ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. rSsz.rk.sstS: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: SARA8YAV JÓZSEF dr. Sxerkexxtőíég éi kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: keibei csütörtökön és szombstsi ápolják. Ezekbe elmélyedve elfeledjük az ünnep csendjében balsorsunkat, meg­­csúfoitatásunkat, megaláztatásunkat és keresztünket, melynek súlya alatt oly sokszor a földre roskadunk. Az Isten-ember, a világ Megváltója fölséges példája tölti meg síiveinket, me­lyek a csordulásig vannak keserűséggel és bánattal. De feledjük ezt is, ha a Mester szent példája áll és újhodik meg lelki szemeink előtt, akit megtagadtak, megos­toroztak, leköpdöstek, tövissel megkoro­náztak, megfeszítettek és köntösére kockát vetének. És mégis harmadnapon föltá­madott a halottaiból,hogy mennyekbeszállva elfoglalja méltó helyét az Atyának jobb­ján. A természetnek, a kereszténységnek e nagy ünnepén élő hittel, bizó remény­séggel, soha nem szűnő szeretettel boru­lunk le templomainkban, könyörgő imád­ságainkkal adva hálát a feltámadás éltető szent gondolatáért. — Munkanéfköiek gyűlése Komáromban. A komáromi munkanélküliek szerdán délután népes gyűlést tartottak a Munkásotthonban. A gyűlést Varga Pál a kommunista-párt titkára nyitotta meg, ki általánosságban vázolta a mai nehéz és nyomasztó helyzetet. Szeder József az építőmunkások nevében tartott beszédet, mely­ben rámutatott arra, hogy a komáromi mun­kásság azért nem tud munkához jutni, mert nem tud szlovákul. Ha munkát kér, azért mert magyar, mellőzik és még azt is ráfogják, hogy irredenta. így jártak Pozsonyban is, hol az állami munkáknál akartak foglalkozáshoz jutni. A kommunista párt részéről Daruid István nemzetgyűlési képviselő jelent meg az üiésen, ki hosszabb beszédben fejtegette azt a szo­morú helyzetet, melyben Szlovenszkó mun­kássága van. A munkásság igazolhatja, hogy az a fennen hirdetett konszolidáció, mit a kormány külfö di irodái hirdetnek, a tömegek nyomorsá gán alapszik. Komárom sorsa annál súlyosabb, mert a munkásságot nemcsak a kommunista és magyar, de az irredenta jelzővel is megbélyeg­zik. A munkanólkü iekre vonatkozó törvényjavas­lathoz a kommunista képviselők módosító javas­latot adtak be, hogy szakmára való tekintet nélkül, minden munkanélküli részesüljön segély­ben, de ezt a módosítást elvetették. Beszéde végén felhívta a kommunistákat, hogy az állam­tól követeljen munkát. A gyűlés egyhangúlag el­fogadta a komáromi munaasság sérelmeit és követeléseit tartalmazó határozati javaslatot. = Uj törvényjavaslat, uj teher. A cseh­szlovák köztársaság a szociális intézmények egész sorát akarja megvalósítani. Az igyekezet azonban tulon-tul megvan a kormányban arra nézve, hogy minden előrelátás és megfontolás nélkül akarja megvalósítani ezeket a terveket, melyek­nek nyomában mindég újabb és újabb terhek járnak. A kormány úgy látszik, nem számol a roskadozó adózók teherbiróképességével, hanem szinte ötletszerűen rántja elő javaslatait és akarja azokat törvénnyé emelni olyan időben, mikor majd alakosság az utolsó filléreit is odaadta az államnak. A hét bőr teóriája kezd már tökéletes gyakorlatot ölteni s maholnap, igazán már ott leszünk, hogy az általános fizetésképtelenség miatt még a végrehajtóknak sem lesz mit le­foglalni. Ezek a szomorú gondolatok jutnak ön­kéntelenül is eszünkbe, — ha az uj törvényja­vaslatra fordítjuk figyelmünket, a melyet aszo­ciális biztosításról készít elő a kormány s amely április közepén már a minisztertanács elé kerül, hegy azután ősszel a nemzetgyűlés napirendjére tűüzéki ki. Maga a javaslat humanisztikus szem­pontból megszívlelendő volna, de ha tekintetbe vesszük az érdekeltséget, melyre az újabb ter­heket ró, akkor azt kell mondanunk, bogy egy­általában időszerűtlen most ez a javaslat, mert az eddigi rettenetes terhehet sem képesek fizetni az érdekeitek. Különösen súlyos az a javaslat, mert három évre visszamenőleg akarja megálla­pítani a biztosítási dijat. Ez ellen miuden tiita- Kozás helyén való s lehetetlennek tartjuk, hogy az érdekelt iparosság ölhetett kézzel tekintsen a javaslat elé. = A Bohémia bank csődje. Mint megír­tuk, a Bohémia cseh bank néhány száz millió­val csődbe került. A bankot maga a kormány is támogatta és igazgatóságában a kormányhoz közelálló képviselők voltak, sőt az egyik igaz­gatósági tag pláne egy volt pénzügyminiszter. A Bohémia csődje vnnatkozásban van azokkal a lemondásokkal, melyek az Anglóbank igaz­gatóságában történtek oly tagok részéről, kik a Bohémiának is igazgatói voltak. A Nár. Po­litika agy véli, hogy azok a politikusok, akik a bank csődje miatt kompromittálva lettek, le fogják vonni a legmesszebbmenő következte­téseket és mandátumaikat föl fogják ajánlani pártj-űknak, hogy ezáltal megkönnyítsék a ma­guk helyzetét és hozzájáruljanak a politikai élet megtisztításához. = Rsviziósblok Jugoszláviában. Jugoszlá­viában az elmúlt hetekben zajlottak le a képviselőválasztások, amelyeken a horvátországi parasztpárt jelentékenyen megszaporodott. A parasztpárti képviselők értekezletet tartottak Zágrábban és Rádics pártelnök Korosec szlo­vén klerikálispárti vezérrel, valamint Mehmet Spahot, a boszniai muzulmán párt vezérével tanácskozott. Ezeknek a tanácskozásoknak fon­tos politikai célja vau, nevezetesen az, hogy az alkotmánytervezet megváltoztatása végett az úgynevezett revíziós blokkot megalakítsák. A szóbanforgó három párt, mely a biokban részt venne, 116 képviselővel rendelkezik, ezekkai szemben a vidovdan-alkotmány mellett kitartó képviselők 197 szavazattal ’állanának. = Újra fölállítják a „propagacsna kancel­láriá“-!? Örobár dr. teljhatalma minisztersége alatt létesítették a propagacna kancelláriát, vagyis azt az irodát, melynek alkalmazottai valósággal rettegésben tartották egész Szlo­venszkó népét. Az irodához tartozó közegek busás jövedelem ellenében a hamis vád és gya­núsítás eszközeitől sem rettentek vissza, hogy vállalt kötelezettségeik „eredményes“ teljesíté­sével maguknak érdemeket szerezzenek. Hogy a mindenre kapható emberek között olyanok is voltak, akik jómaguk is többször összeütkö­zésbe kerültek a büntető törvény paragrafu­saival, az mit sem jelentett ennél a kancellá­riánál, a fő az volt, hogy a denunciálás kétes eszközeinek fölhasználásával minél több „anya­got“ szolgáltassanak be az irodának. Hogy ártatlan embereket alaptalan vádak, meghur­coltatások és börtön értek, az mellékes volt, & propagacsna kancellária alkalmazottai seré­nyen folytatták a régi orosz mintára beren­dezett „nyomozásukat“, mig végre maga & kormány is belátta, hogy egy demokratikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom