Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-03-27 / 37. szám

4. oldal. »Komaromi Lapok« 1928 március 27. ember volt: valakit, az emberek közül egyet­lenegyet,.. szeretett. A Komáromi Zsidó Ifjúsági Egyesület fiatal, tehetséges gárdája szombaton este egy kitünően rendezett előadás keretében mutatta be Mayer Förster Vilmos 5 felvonásos színmüvét. Az egyesület újból fényes tanujelét adta ambi­ciózus, fényes sikerrel koronázott törekvéseinek, amellyel a kultúrát fejleszti és támogatja. Iga­zán tehetséges műkedvelőket ismertünk meg, akik könnyed játékukkal elevenítették meg a »Heidelbergi diákélet« alakjait. — A diákok által körülrajongott Katica szerepében Weisz Kató nyújtott igazán művészi sikeres alakítást. Üdeséggel, megkapó bájjal játszotta tempera­­ramentumos szerepét, amelyben az érzelmi mozzanatokat nagy megértéssel tükröztette vissza. Játéka leheletszerüen fonódik bele a da­rab hangulatába. A darab másik női szereplője Goldschmied Sári a korcsmárosnó élénk szere­pében aratott nagy elismerést és tetszést. Schusdek János Károly herceg nem könnyű szerepét játszotta nagyon jól. Kitűnőek voltak azok a jelenetek, amelyekben a félszeg herceg lassan megismeri a világi élet örömeit, szépsé­geit. Sikerültek voltak a herceg bilincsbezárt lelkének drámai erejű kitörései. Az előadás egyik legfényesebb alakítása : Rauscher Ferenc, Lutz komornyikja. Teljesen otthonosan mozog a színpadon, játéka stilszerü ; minden gesztusa találó. Bámulatos ügyességgel, rutinnal tudta az udvari komornyik önönmagát istenitő, fon­toskodó egyéniségét megeleveníteni. Sok kacajt fakasztott Waizner Endre a Uorcsmáros és Kertész György »Kellermann« nagyon ügyesen játszott, humoros szerepében. Jüttner dr., a ragaszkodó tanár nehéz szerepét Fried Ervin átérezve nagyon tehetségesen játszotta. Lötvy László mint kormányelnök aratott elismerést ; Kellner László kettős szerepében mint nagyon ügyes műkedvelő mutatkozott be. Goldfahn Tibor zeneszámaival, Fried Ernő, Schwartz Imre, Weisz Béla, Kertész Imre, kisebb szerepeikkel nagyban hozzájárultak az est sikeré­hez. Külön kell megemlékeznünk Dr. Kluger Lászlóról, aki fáradságot nem kiméivé, stílszerűen, nagy szakértelemmel rendezte az előadást. Mint ügyes, igazán tehetséges rendezőnek az érdeme az előadás gördülékenysége és a sok-sok taps, a fényes siker egy nagy része méltán a taleutnmos rendezőt illeti. Mint értesülünk, az előadást a közei jövőben megismétlik és bizonyára nagyszámú közönség nézi végig a sikerült előadást. R. K. fl téli palota rejtelmeiből. (Még látszanak a vérnyomok. — 3 óra 50 perc. — A férfiruhába bujtatott könyvtárőrnő.) Amióta a szerencsétlen utolsó cár el­hagyta a téli palotát, hogy oda sohase térjen vissza, ez a hatalmas rezidencia talán még inkább el volt zárva az avatatlanok előtt, mint a cári uralom idejében, Most azonban egy olasz hírlapíró, Italo Zingarelii, a Corriere delia Sera Oroszországba küldött tudósítója, a szov­jetkormány engedőimével bemehetett a palo­tába, amelynek minden zegét-zugát megtekin­tette. Érdekes tudósításában a kővetkezőket Írja erről a látogatásról: A palotába tilos a belépés, mert a cári lakosztályokban most történelmi és művészeti múzeumot rendeznek be. Csakis néhány szo­bát hagynak érintetlenül, így többek között II. Sándor cár lakosztályát, továbbá II. Mik­lósnak, az utolsó cárnak dolgozószobáját, azon­kívül még néhány termet. Ezeket természete­sen nem kegyeletből hagyják meg, hanem, mert agy szerepelnek, mint a történelmi muzeum kiegészítő részei. A palota hatalmas udvarán felburjánzott a fű és a közepén két oszlop között ott emelkedik Rettenetes Iván cár szobra. Szinte látszik ennek a gonoszarcu embernek & vonásain, hogy várja már valamelyik múzeumba való átszállítását. A nagy lépcsöház bejáratát két oldalán két hatalmas preparált bölény őrzi, amelyeket még IL Sándor cár ejtett el Len­gyelországban. A bölények mellett Wolodar­­stynak, a tavaly meggyilkolt pótervári nép­­biztosnak csonka gipszszobra fehérük. Véres emlék fűződik ehhez a primitív szoborhoz. Az első szobrot, amelyet neki emeltek, felrobban­tották, mire a Gseka azzal az ürüggyel, hogy az intellektuellek a szobron akarták kipróbálni a merényletek céljából becsempészett dinamit hatását, vagy száz férfit és nőt tartóztatott le, köztük Gumiliofot, a finomlelkü költöt és Taganzef tanárt, akinek apja hiába kért ke­gyelmet részére, a többi foglyokkal együtt ót is kivégezték. Ezután a L mistestőrség Boule­­vardján, vagy amint ma nevezik, a Szindikalista Munkások Bouievardján állítottak neki gipsz­szobrot, de ezt megrongálták és a maradék Wolodarsky most ide került biztos helyre, ahol a két bölény őrzi. — Vive la Commune! — Ez a jelmondat olvasható a bejárat fölött, természetesen fran­ciául, mert hiszen az udvarnál vagyunk. Fel­megyünk az első emeletre és megtekintjük II. Sándor cár lakosztályát, amely ugyancsak siralmas képet nyújt, mert mindeü tárgy össze* vissza van benne törve-zúzva. Még a tapéták is foszlányokban lógnak alá, az arcképek pedig bajonettekkel vana&k keresztüllyuggatva. A cári könyvtárból nyilvános könyvtárt csinálnak és ez most van rendezés alatt. Hogy ez a rendezés milyen, aunak illusztrálása gyanánt elég azt megemlíteni, hogy egy Petrovna nevű analfabéta parasztasszony vau vele megbízva, aki férfiruhában jár. Petrovna asszonyság a saját gusztusa szerint rendezi a könyvtárt és a könyveket vagy alakjuk, vagy pedig fedelük színe szerint csoportosítja. Vannak azonban a lakosztályban értékes relikviák, amelyek telje­sen sértetlenek. így többek között az az asz­tal, amelyen II. Sándor cár 1861-ben aláírta a parasztok személyes szabadságát biztositó ukázt, 1871 ben pedig a Törökországnak szóló had­üzenetet. Mellette van az a távirókészülék, amelyen ezt a hadüzenetet tudatták I. Vilmos német császárral. Egy teremnek a sarkában van II. Sándor cár halálos ágya, amelyen még most is láthatók a vérfoltok. Ebben az ágy­ban lehelte ki lelkét a cár, aki ellen sétaszán­­kázás közben bombamerényletet követtek el. Ugyancsak itt látható egy hatalmas ingaóra is, amely nem működik és amely 3 óra 55 percet mutat. A vezető elmondja, hogy az órát III. Sándor cár abban a pillanatban állította meg, mikor apja kilehelte lelkét és amely pil­lanatban ő maga lett a cár. Ez az esemény 1881. március 1-én délután 3 óra 55 perckor történt. Sok érdekes tárgy van még ebben a múzeumban, igy többek közt három, feketére festett faoszlop, melyek akasztófa gyanánt szolgáltak Judenics tábornok seregében. Jude­­nics hóhérjai ezekre húzták föl a vörösöket. Mindenféle bolsevik enblemák, reliefek és em­léktárgyak egészítik ki a faldiszeket és úgy­szólván minden sarokból Lsuin ábrázata vigyo­rog a néző felé. II. Miklós cár szalonja jelen­leg mozimüterem gyanánt szolgál, mert hatal­mas filmen akarják megörökíteni a forradalmat. II. Miklós lakosztálya különben le van zárva, sőt ajtai le vannak pecsételve. Csakis azt a kabinetet mutatják meg, amelyben a bolsevi­kek letartóztatták Kereuszki minisztereit. — Árvizsgáló ülés. Folyó hó 24 én dr. Fodor Adolf főszolgabiró einökíésével a koma­romi árvizsgáló bizottság ülést tartott. Heves vitát idézett elő a marhahús árának megállapí­tása, s az elnöklő főbíró minden jóakaró és úgy a mészáros mesterek mint a fogyasztó közönség érdekeit megvédeni akaró békítő javaslatai dacára is a bizottság, a marhahusárak eddigi fenntartá­sát fogadta el. A mészárosok hiába érveltek az éiőmarhaárak emelkedésével, valamint azzal, hogy más városokban is magasabb a marhahús irány­ára, hogyj éppen az alacsony arak miat nem tudnak a más városok mészárosaival az állat­vásárlásoknál konkurálni, a fogyasztói érdekelt­ség, hivatkozva az általános nagy munkanélküli­ségre, a tisztviselők fizetéscsökkenésére, a marha­hús árának felemeléséhez hozzá nem járultak. A sertéshús ára a régi maradt, a zsir és szalonna ára felemelkedett. A tej és tejtermékek, a pék­sütemény árait, tekintettel arra, hogy a beszer­zési árak egyelőre nem emikedtek, a bizottság érvényben hagyta azzal, hogy a legközelebbi ármegállapitó ülés ez élelmicikkek árait is redu­kálni fogja. A zöldség neműek áraiban sem tör­tént változás. — Nagy Márton kitüntetése. Bizonyára lesznek olyanok, kik még emlékeznek a Marci gyerekre, aki a háború alatt a Spitzer-féle köny­vesbolt előtt árulta az újságok különkiadásait. Ma már természetesnek találjuk, .hogy a kü­lönben tiszteletreméltó kenyérkereset nagy nyög volt szegény Marcinak, mert ő szívesebben raj­zolta az újságok margóira vagy akár a járda kövezetére az itt időző orosz foglyok tipikus arcvonásait. Ebbéli ügyessége magára vonta so­kak figyelmét, de legjobban az azóta sajnos már elhalt kedves emlékű jó Tuba Jánosunkét, aki felismerve a fiú nem mindenuapi tehetségét, attól kezdve taníttatta az itteni polgári fiúisko­lában. Ugyancsak ő hivta fel Harmos mester figyelmet, aki készséggel foglalkozott két éven át a tehetséges és vasszorgaimu fiatalemberrel. Harmos festészeti és iparművészeti tanfolyamá­nak kiállításain figyelhette először a nagyközön­ség Nagy Márton szép fejlődését. A polgári is­kola elvégzése után Tuba János, Lőrinczy György és Harmos Károly közbenjárására került ő az orsz. m. kir. iparművészeti iskolához Bpestrs, ahol immár a II. évet tölti és ahol az ország minden részéből egybegyült tehetségek közül, már ez évbeu kivált. Előttünk fekszik az az el­ismerő oamány, melyet Nagy Márton másodéves díszítő festészeti szakos növendéknek második dij fejében az orsz. m. kir. iparművészeti iskola tanári karából alakult bíráló bizottság Ítélt oda. Növeli euuek értékét az, hogy miudőssze csak egy első és egy második dij került kiosztásra. Szívből gratu aiuuk ehhez a szép erkölcsi siker­hez, és kívánunk továbbra is kitartást-lelkesedóst ehhez a gyönyörű pályához. (Mint hallottuk, Nagy Márton testvéröccse Nagy Autal most van Har­mos mester keze alatt es szintén az átlagon felülemelkedő tehetségnek bizonyul.) — A komáromi kölcsönkönyvtárba, amely a kultúrpalota emeletén hetenként háromszor és pedig hétfőn d. e. 9 —12, szerdán és pénteken d. u. 2—5-ig van nyitva, bármely nyitási napon be lehet iratkozni. Beiratási dij negyedévenként 10 K. A Jókai Egyesület tagjai az olvasó dij felét fizetik. E csekély olvasódij ellenében több ezer kötetet kitevő kölcsönkönyvtár hetenként háropiszor áll az olvasó rendelkezésére. A köl­csönkönyvtár ez utón is kéri a közönséget, hogy könyvadományaivai, amelyeket a Komáromi Lapokban nyugtázunk, gyarapítani szíveskedjenek a kölcsönkönyvtár könyvanyagát. — Az Iparoskor Petőfi délutánja. Az Iparoskor agilis vezetősége vasárnap délután 6 órai kezdettel Petőfi ünnepélyt rendezett, amely alkalommal megjelenő közönség zsúfolá­sig megtöltötte a kör nagytermét. A gazdag tartalmú műsor minden száma gondos előkészí­tésre vallott s a szereplők mindegyike dicsé­retre és elismerésre méltóan állták meg helyüket. Gosztonyi Nándor bencés tanár ünnepi beszéde Petőfiről valóságos korrajz és irodalmi tanul­mány, amely élvezetes előadásban a hallgatóság figyelmét nemcsak lekötötte, de lelkesült hang­jával a közönséget magával is ragadta. Makky Manci, Kaubek Emil szavalatai meleg tapäokat arattak. Különösen tetszett a közönségnek a „Faluvégén kurta kocsma“ c. dramatizált jele­net, amelynek Borka Géza a szerzője. A jele­netben szereplők valamennyien könnyen, élet­hűen, » jókedvvel és ügyesen alakították szerepeiket, melyért a közönség hosszantartó tapssal jutalmazták őket. Kevésbbé tudta lekötni a közönség figyelmét a „Petőfi ünnepi szinjáték“ Az irodalmi Aurora kör tagjainak karácsony­esti családi együttese nem költemény, a törté­nelmi eseménynek szinpadravitele valóságos irodalmi nipp, szavakba öntött élőkép, melyben különösen Jankuiár Bözsi, Vörös Sándor, Pataki József, Tamasek Antal és Ihar Jolán minden igyekezetükkel törekedtek élethűen alakítani szerepüket. Tóth József és Langsádl János énekszáma zajos tetszést aratott. Különösen elismeréssel kell megemlékeznünk az Iparoskör dalárdájáról, amelynek eddig is közismert sike­reihez a vasárnapi szereplésük méltóan sorakozik. Tóth Géza karnagy vezetése alatt álló énekkar ma Komárom legjobb dalárdáinak egyike. Az énnekk&r előadásait a közönség meleg tapssal jutalmazta. A legnagyobb elismerés hangjával kell illetni a komáromi Iparoskor derék veze­tőségét, élén Dosztál Jakab ólnökkel, Kvatek Ferenc alelnökkel, valamint Stenger Gusztáv rendezővel, akik hazafias lelkesedéssel és fárad­ságot nem ismerő működésűkkel a Petöfiest rendezését elhatározták és fényes sikerrel meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom