Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-03-24 / 36. szám

6 oldal.

„Komaromi Lapon

19íü3. március 24.

— Szinieiőadás a Dalegyesületben. Na?y » érdeklődéssel várja Komárom sziopártoló kö- * zönsége ma, szombat este, a Dalegyesületben ] szinre kerülő „Heilderbergi diákélet c. szinmű- 1 rét, amelyet a Komáromi Zsidó Ifjúsági Egylet t kiváló műkedvelő gárdája adja elő.

— Nagy árvízkárok az Erzsébatszigetsn.

Az Erzsébetszigeten lefolyt nagy árvíz erős pusztítást végzett az ottlevő épületeken. A he- j lyükről elmozdítható tárgyakat mind elhöm- j pölygette, igen sok rőzse é3 hasábos fa el- j aszott az árvízzel. Az épületeken okozott kár i igen nagy. A lökések helyreállítását a város ] mérnöki hivatala most végeztette el és ez a j munka e hét végével teljesen elkészült. A kár- } vallottak káraikat bejelenthetik a mezőőröknél, j akik azt bejelentik a kertbirtokosság elnökségének.

— iglói diákok. — Debrecenbe kéne menni. ;

Emlitetük már, hogy agilis ifjúsági egyesü- í létünk a Kath. Legényegylet húsvét második j ünnepén az Iglói diákok cimmü 4 felvonásos i színdarabot, a kedves diáktörténetet R. Moly Margit művésznő felléptével újból előadja, a főszerepekben az egyesület legjobb műkedvelőit I találjuk, a diákság nagy pártfogóját Odrobina ! bácsit Hegyi Lajos játsza, valamint a pedellus szerepében Prágay Istvánt látjuk viszont. Az egyesületben lázasan folynak az előkészületek és próbák egy új színdarab a Debrecenbe kéne menni cimü 3 felvonásos dalosjáték sikeres szinrehozása érdekében. A próbák már régen folynak és a darab bemutatása a közel napokban sikerülni fog. A női főszerepekben R. Moly Margit kedvenc művésznőnk és Zsidek Manci, kit először a János vitéz színdarabban Ilnska szerep eljátszásában volt alkalmunk láthatni és gyönyörködni kedves és szép játékában, ismét fellépnek. Az iglói diákok c. színdarabot, mint értesülünk, délután fél 5 órai kezdettel fogják bemutatni.

— Húsvéti vakáció. Ma, szombaton délben elkezdődik a húsvéti vakáció és a tanulóifjúság bncsut vesz tiz napra az iskola padjaitól. A vidéki tanulók legnagyobb része elhagyta a mai Dap folyamán a várost.

— Árverés a rendőrségen. Vettük az alábbi hirdetést. A város területén 1921. évben talált gazdátlan tárgyak elárverezésére határidőül 1923. április 3 án délután 3 óráját kitűzőm. Felhívom a venni szándékozókat, hogy a jelzett időben a rendőrkapitányságon jelenjenek meg. Eladásra kerül gyűrű, gallérszoritó, férfikalap, lovaglópálca, esernyő, férfikabát és pénztárca. Komárno, 1923. márc. 19. Rendőrkapitányság.

— A Katolikus Énekkar Gútán. A Katolikus Egyházi Énekkar csütörtökön Gútán volt és felkérés folytán résztvett egy temetésen, ahol a megboldogultnak utolsó kívánsága volt, hogy ravatala felett az itteni egyházi énekkar énekeljen.

— Parasztosan. A Komáromi Ref. Ifj. Egylet műkedvelői virágvasárnap este 8 órakor adják elő utoljára a nagy sikert aratott »Parasz tosan« cimü népszínművet. Nem is csoda, ha az eddigi két előadást zsúfolt ház előtt tartották meg, hiszen a tehetséges és űgye3 műkedvelők játéka mindenkit gyönyörködtetett, Fehér Ida és Tóth József gyönyörű énekszámai pedig elbűvölték a közönséget. Az a sok-sok móka, amelyet Mizsó cigány úgy a játékában, mint csattanós kupiéiban, érvényesített, sok kacajt fakasztott. Az utolsó előadásra Mizsó cigány ugyancsak ki akar tenni magáért. Az eddigi kupiéin kívül egy csomó uj kupiét kapott, amelyekben megénekel sok mindent, egy ötletekben gazdag, de hajban szegény örökifjút, a főgimnázium mindkét nemű ifjúságát stb. Bizonyosra vesszük, hogy az előadás ismét sok közönséget fog vonzani. Heiyárak : 8, 6 és 4 K. Jegyek előre válthatók vasárnap d. u. 3—5 ig a Kollégium emeletén.

— A ki? Papp Magda, a fáncfenomén tegnap Komáromban mutatta be tehetségét a városi mozgosziuházban általános nagy tetszést aratva. A kilenc&ves kis táncosnő a polgári leányiskolában is föllépett igen zajos siker mellett. A kis művésznő nevével még nagyon sokszor fogunk találkozni, mert istenadta tehetsége még sok sok sikert fog aratni.

Egy három szobás lakás a hozzátartozó mellékhelyiségekkel azonnali beköltözésre kerestetik. Cim a kiadóhivatalban.

— Ének Komáromról cimü körkérdésünkre kapluk az alábbi levelet:

igen tisztelt Szerkesztő uram !

A „Komáromi Lapokéban „Hires Komárom be van véve“ kezdetű daltöredék nem más, mind az annak idején 1860—61-ben nagyon elterjedt Klapka-indulónak egyik strófájából való verssor. De már — akárhogy erőltetem a memóriámat — nem jut eszembe az ezzel rímelő másik verssor. Tehát: Hires Komárom be van véve-------| u — ^ | v/

— | — I Klapka föladta, Görgei eládta | Egy pár arányért a mágyart eládta.

Készakarva rakom rá a nyújtó jeleket, mert bizony ezt ilyen magyartalanul énekelték az érsekujváriak. (Nem mondom hogy dalolták, mert az érsekujváriak szótárában nem volt meg még akkor a dal és dalolás kifejezés —, csak az ének és éneklés, lett légyen az világi vagy templomi dal vagy ének.)

Látszik ebből, hogy a dallamot és a szöveget nem egyszerre és egy ember alkotta, — ha ez egyáltalán alkotásnak nevezhető.

Dehát megbocsáthatunk neki, ott van elrettentő példaképen a hires Haydn-féle egyházi ének „ím arcunkra^a bo^o ru^ulunk“. Persze akkor meg volt az emberekben a buzgóság és áhitát és hiányzott a kritikai nyughatatlanság. Most megfordított állapotokban leledzünk.

De térjünk vissza a Klapka indulóra. Két csonkitatlan strófája következőképen hangzott:

Fel, fel vitézek a csatára,

A szent szabadság oltalmára.

Zeng, dörög az ágyú, csattog a kard,

Ez lelkesíti csatára a magyart.

Fel, fel tartsátok lobogómat,

Indulj utánam robogó had.

Édes hazánkért hősi vérünk

Ontsuk, hullassuk nagy bátran mig élünk.

Hires Komárom be van véve,

Klapka feladta, Görgei eladta :

Egy pár aranyért a magyart eladta.

Ez után következik az indulóknál szokásos (rendesen más hangnemben szerkesztett) úgynevezett trió. De ennek is csak elmosódott töredékeire emlékszem.

Néz le Árpád az égből,

Könycsöpp hull a szeméből. _____ kiáltott:

Büszke vagyok reátok!

Meglehet, hogy egyesek meg ép azokra a részletekre emlékeznek, amelyek nálam hiányoznak. Talán sikerülni fog iiyképen a rekonstrukció.

Szívélyes üdvözlettel előfizetője és hive

Érsekújvár, 1923. II.|24.

Dr. faksics Lajos.

— Kittenberger, a bátor oroezlánvadász

érdekfeszitő felolvasása, amelyet a télen tartott nálunk a kultúrpalotában, még ma is szóbeszéd tárgya. Örömmel olvassuk az „Érsekújvár és Vidéke“ c, lapban, hogy az Érsekújvárod; a mait héten megtartott felolvasása is osztatlan elismerést aratott. A lap részletesen ismerteti a felolvasást. Az ismertetésből az alábbi részt azért közöljük le, mert a rettenthetetlen bátor magyar Afrika-utazó é3 oroszlánvadász előadásának sok, általános érdekű részével foglalkozik. Akik holmi dicsekvő vadászkalandok elbeszélésére vártak, azoknak csalódni kellett, mert Kittenber* ger a szabadtermészet, az ismeretlen rengetegek lelkesült barátja é3 tudomáuyszomjas kutatója az exotikus ismeretlen világrészeknek, ilyen könnyű és bizonytalan értékű dicsekvésekre nem kapható. 0 a végtelenségig szerény, de lelkes és bátor kutatója az exotikus állatvilágnak, akit mondhatni egy ismeretlen rovarnak, állatnak felfedezése valósággal extázisba ejt. Szerénységét talán túlzottnak is lehet mondani, hiszen a pár perc alatt ejtett négy oroszlán eseményről ■ is agy ir, mint véletlenről, egyáltalában nem j említve a személyes bátorságot, de ez férfias jellemének vonása, más kevésbbé szerény ember a föltétlenül izgalommal és veszélyekkel járó oroszlán és más vadászkalandjait úgy tárta volna fel, amint az a valóságban megtörtént, részleteiben izgalmakban teljesen, de ez a dicsekvő előadás értékében erősen csökkentette volna a tudományszomjas természettudós munkáját. A felolvasás és a felvonultatott eredeti felvételek mindazokat, akik értékelni tudják a tudás komoly munkáját, magákkal ragadták és azok biztosan átérezték annak a munkának horderejót, tudományos értékét, amit Kittenberger két évtized óta Afrika, rengetegeiben életveszélyekkel teljesen kifejteit. Kittenberger ezen munkásságával, melynek nyomai ott láthatók a magyar, az angol, a francia nemzeti múzeumok és feü lönféie állatkertek gyűjteményeiben, örök emléket állított magának a természettudósok nagy tekintélyei sorában és mi büszkén tekinthetünk fö'dinkre ép úgy, mint a nagy eseményekre, ha azok velünk vannak kapcsolatban. — Kittenberger először 1902-ben kelt vándorutjára. Talán húszéves se volt és a merész ifjú négy évig egyfolytában küzdött Délnémet Afrika vad vidékein állattal, emberrel, klímával és sok ezer nehézséggel, nem támaszkodhatván semmi másra, mint az ő saját akaratára, hitére és csüggedni nem tudó kitartására. Második expedícióját betegsége miatt csakhamar féíba kellelt szakítania, de alig félévi pihenő után újra kicsalta őt a vadon, a kalandos, veszélyekkel telt élet immár megiztelt varázsa. Kittenberger harmadszor is partraszáiít Afrikában. A Viktoria Nyanza-vidéken tudományos kutatásokban eltöltött ezen újabb három esztendő munkássága volt a legtöbb és legszebb eredményű. Ekkor tért át az élőállatok fogására is. Kittenbergsr megjegyezte felolvasása során, hogy igen jó eredményt ér el az az utazó, ki az összefogott állatok ölvén százalékát el tudja szállítani. Hisz el sem hinné az ember, hogy például egy gnu vagy egy fiatal rinoceroszborja oly érzékeny idegzetű legyen, hogy a fogóhálókban való vergődés, avagy egy hevesebb hajtás ..fájdalmait és izgalmait nem bírja átélni és rövidesen, néha pár óra után elpusztul. A szeliditésre szánt állatokat kivétel nélkül kö'yökkorban lehet csak elfogni és igy az oroszlánvadásznak felszereléséből a kellő számú »cucli-üveguek« sem szabad hiányoznia. Harmadik és negyedik expedíciójára már a sok évi tapasztalatok nagy segítségére voltak a berendezkedésben. Megfelelő műszerekkel, fotografáló gépekkel, az érettebb kor higgadtabb körüítekiotéséyel kelt útra. Igen értékes anyagot gyűjtött. Azután jött a világháború. Kittenbergert angol gyarmaton érte , utói. Kittenberger nem kevesebb, mint öt és félévi, gyakori magárizárkával súlyosbított fog- i ság utáu tudott csak hazajönni gyűjteményeitől,

! vadásztroféáitól teljesen megfosztották. Kitten' berger százharminc vetített képpel illusztrálta í előadását. A csodálkozás moraja futott át a i hallgatóságon, amikor például a képen látható ! három darab elejtett oroszlánról megjegyezte,

I hogy »ezeket véletlen szerencse folytán sikerült | egy nagyedóra leforgása alatt elejtenem.« — A

> teljes érdeklődést keltő előadásért, az előttünk I ismeretlen Afrika állatvilágának ós annak az I életmódnak szemléltetéséért, melyet Kittenberger | Kálmán átélt és velünk megérezletett, ezúton is j köszönetét mondunk a tudós és bátor s végte] lenül szerény Afrika kutatónak.

— Halálozás. Őszinte részvéttel vettük az \ alábbi gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk,

| mint az összes rokonság nevében is fájdalomtól j megtört szívvel, de az Isten akaratában rnegl nyugodva jelentjük, hogy a legjobb édesapa,

> testvér, vő, sógor és rokon Varga Dániel életének ! 70-ik évében f. évi március hó 20 án d. e. 8 ; órakor a halotti szentségek áj latos felvétele után

jobbiétre szenderüt. Felejthetetlen halottunk hűlt tetemét f. évi március hó 22. napján délután l 8 órakor fogjuk űrök nyugalomra kisérni a róm. kath. temetőben. Gúta, 1923. március hó 21., Áldás és béke drága poraidra ! Varga Mihály. ; Varga Veronka gyermekei. Dr. Csák Zoltán veje | Varga Elek, Varga Mátyás, Varga Vilmos, Varga 1 Etel testvérei. Varga Mihály, Varga Juliska, Varga Erzsi, Csák Zoli unokái.

— Kabaré és táncmulatság. A komáromi 5 szociáldemokrata párt 1923. április 1-én (husvét 1 vasárnap) rendezendő kabaréjának műsora. 1. j Szavalat. Előadja Szakács Nusika. 2. Lesz-e j baka? Sicc. Kupiók. Énekli Argai Mancika. 3. j Vetélytarsak. Vígjáték. Irta Balázs I. Személyek: I Mari Argai Mancika, Rozi Szakács Mariska, A ] huszár Beck Nándor. 4. Kinek nincsen nótája. 1 Dal. Énekli Müller Károly. 5. Naccsám? Kiaplé. t Énekli Kohn Aladár. 6. Tekintettel a város anyagi | helyzetére ... Tréfa. Irta Kohn Aladár. Előadja í Argai Mancika. 7. Egy dal egy csók. Csak még ? egyszer. Dalok. Énekli Sznkács Nusika. 8. Bam- I sztirádi Mári. Duett. Előadják Argai Mancika és | Kohn Aladár. Rendező Kohn Aladár. Konferál t Müller Károly. — Az énekszámokat betanította - Krausz Marci. Műsor után tánc.