Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-22 / 35. szám
4. oldal. »Komaromi Lapok« 1923. nárcius 23. tették. Fintorog a Bp. 385. §. 2. pontjában foglalt sommiségi ok, amelynél fogva a Legfelsőbb bíróság a Bp. nov. 33, §. 1. bekezdése alapján járt eí. Brno, 1923 február hó 14. Havlík s. k. Dr. Benke s. k tanácselnök. előadó. Sedria v Komámé. Cislo: B. 4124/16/1921. VÉGZÉS. Becsületsértés vétsége miatt Hacker Kichárd ellen indított bűnügyben a törvényszék a legfelsőbb bíróságnak Kr. III. 26/23. száma ítéletét a Bp. 494. § ának 2. bek. alapján jogerősnek és végrehajtnatőnak nyilvánítja, mert perorvoslat nem használható. Komárom, 1923. évi március hó 9. napján. Dr. Soós s. k. it. t. bíró, tan. elnök és előadó. A kiadmány hiteléül: (olvashatatlan) kancelista. Útlevél uisumoí minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megsierzek. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megg küldönc Prágába eljárási dij 25 korona. am: hászló Zslgmond Bratisiaoa (Pozsong) Széplak-n. 12. sz. A napsai iielyzete itt és Romániában. (Hosszú az ut Bukaresttől Prágáig. — Goga Oktávián szenzációs nyilatkozata.) A R. M. H. írja: Azalatt, míg minket itt minden megengedett és meg nem engedett módon fojtogatnak, hogy politikai jogaink gyakorlásához hozzá ne juthassunk, a más politikai eszközökkel dolgozó románok iskolapéldát csinálnak a világ előtt. A románok felismervén a kisebbségi jogok teljesítése révén felhasználható erkölcsi erőt, az elnyomás politikáját át akarják vezetni a kölcsönös megértés politikájának vágányára, hogy ezáltal a magyar kisebbségben megelégedettséget idézzenek elő. Cseh füleknek ez igen szokatlanul hangzik, de bármilyen szokatlan is, ez igy van. Nem kisebb ember, mint Goga Oktávián, az Avarescu kormány volt minisztere szólította fel a magyarságot fokozottabb aktivitásra a kormány politikája ellen és kifejezésre juttatta, hogy a magyarság memorandumban terjessze sérelmét az uralkodó elé. A kolozsvári »Ellenzék* munkatársa beszélgetést folytatott erről az exminiszterrel, aki a következő történelmi fontosságú nyilatkozatot tette: — A kisebbségi kérdés folytatólagos tárgyalásával azért foglalkozom a »Tara Noastra* c. revümben, mert szeretném, ha a nemzeti kisebbségek, különösen a magyarság, amely engem speciálisan érdekel, félretéve az eddigi passzivitást és a teoretikus kívánalmakat, nálunk is nyíltan előadná azokat a praktikus megoldási terveket, amelyeket az államhatalom teljesítvén, itt egy igazi lelki béke jönne létre, ügy gondolom, hogy négy esztendő elég volt arra, hogy a magyar politika, abbahagyva a csupán érzelmi álláspontokat, beleilleszkednék az uj állam keretébe s nyíltan szemmel tartva a célszerűségi szempontokat, végre aktivitásba lépne. — A kisebbségi probléma ügyében elsősorban a magyar sajtónak feladata érdemlegesen megszólalni és ezt a kérdést állandóan felszínen tartani. Nézetem szerint az erdélyi magyar publicistáknak össze kell fogniok, hogy a magyar kisebbségi kérdést az ország közvéleménye előtt megvilágítsák. — Főleg a Magyar Párt sajtójának, az Ellenzéknek és az Újságnak kell kezdeményezést tennie ebben az irányban s 3 két lap publicistáinak állandóan felszínen keil tartania a kisebbségi problémát. A kisebbségi kérdést le kell szállítani a teória egeiből és praktikus keretek közé kell illeszteni. Én a magam részéről mint eddig is, úgy revümben, mint a nyilvánosság egyéb helyein a legnagyobb készséggel és legőszintébb érdeklődéssel csatlakozom a magyarság kisebbségi problémájának megoldása körül kifejtendő akcióhoz. Célszerűnek találnám, ha az erdélyi magyarság memorandumba foglalná sérelmeit és kívánalmait s ezt a Magyar Párt küldöttségileg terjesztené a király elé. — Az is időszerű lenne, ha a Magyar Párt politikai képzettségű vezetői állandó felolvasásokat tartanának a bukaresti Athenaeumban és az ottani román politikusokkal a bukaresti közvélemény előtt szabad előadások keretében polemizálnának a kisebbségi kérdésről. A magyar rezsim alatt mi román publicisták is ilyen módon harcoltunk jogainkért s nemcsak azt fejeztük ki a közvélemény elölt, hogy mi fáj, hanem azt is, hogy mi keil nekünk. — Ami a liberális párt alkotmánytervezetét illeti, erre nézve a felfogásom, hogy a kisebbségi kérdéseket nem az alkotmányban kell szabályozni, hanem speciális törvényekben. Az alkotmányban a jogegyenlőség alapján a polgárok összeségével foglalkozik a törvényhozó s igy az alkotmányban nincs helye semmiféle speciális rendszabályoknak, amelyek a kisebbségek helyzetére vonatkoznak. A külön megalkotandó speciális törvényekkel szemben kellene, hogy a magyar közvélemény a maga kívánalmait a sajtóban és megfelelő fórumok előtt hangoztassa és ezekről a román közvéleményt is felvilágosítsa, mert a kisebbségi probléma ilyen megoldási módja volna a kölcsönös megértés előszobája. Goga Oktávián végül kijelentette, hogy meggyőződése szerint a liberális párt rövid idő alatt visszavonul és pedig az alkotmánytervezet megszavazása plattformájával, de valóságban az ország megromlott gazdasági helyzete miatt. A liberális párt után csak az Avarescu párt következhetík s akkor ő az eddiginél is nagyobb lelkesedéssel és bátorsággal fogja felkarolni a magyar kisebbségi problémát. * Szeretnők mi azt látni, hogy a demokrácia egekig magasztalt országának fővárosából, Prágából le merne-e jönni bármelyik cseh politikus és megmerné-e kockáztatni azt,, amit Goga Oktávián megtett, hogy a magyarságot a békeszerződésekben biztosított jogainak kivívására serkentse. Ismételjük: szeretnők mi azt látni . . . HÍREI — Az izsai harangok. Komárom város közönsége f. hó 21-éa a déli órákban lélekemelő ritka szép látványnak volt szemtanúja. Ugyanis az izs&i kath. hívek áldozatkészségéből Budapesten öntött szép harangok ezen a napon érkeztek meg a komáromi vasút állomásra, ahonnan azok ünnepi kíséretben, nagy pompával vittettek ki Izsára, városunkon keresztül. A menetet mintegy 200 tagból álló lovas bandérium nyitotta meg. Gyönyörű látvány volt az, midőn Izsa községének ifjúsága egytőlegyig mindnyájan egyforma ezüstgombos diszmagyar ruhában, kalapjuk mellett árvalányhajjal, üunepies csendben és komolysággal végig vonultak a városon, szépen díszített lovakon. A bandérium után fehér lovas, négyes fogat hozta a koszorúkkal elborított szép harangokat, mellettük a fehérruhás lányokkal. A menetet bezárta a kocsiknak hosszú sorozata, mert az izsaiaknak nagyja-apraja kivonult a Magyarországból érkezett és várva várt uj harangok elé. Az az ünnepies csend és méltóságteljes komolyság, mellyel kisérték a harangokat, tanúbizonyságot tett az izsaiak mély vallásosságáról és fegyelmezettségéről. E haharangokat f. hó 25-én, virágvas»rnapjí>n d. u. 3 órakor fogja Majer Imre dr. komáromi apátplébános nagy ünnepélyességgel megáldani. — A Heidelbergi diákélet Komáromban. Bizonyára örömmel olvassa a közönség, hogy Mayer Förster Vilmos megható poétikus darabja szombaton kerül bemutatásra egy tehetséges és sikerekre visszatekintő műkedvelő gárda áltaL Az előadásra az alábbi meghívót küldték ki: A Komáromi Zsidó Ifjúsági Égyesület folyó évi. március hó 24-én (szombaton) este 8 órakor a Dalegyesület nagytermében színi-előadást rendez. Belépődíj vigalmi adóval együtt: ülőhely 12 és 8, állóhely 6 K. Felülfizetések a könyvtár alapra köszönettel fogadtatnak. Jegyek elővételben Spitzer Sándor könyvesboltjában kaphatók. A felvonások alatt az ajtók zárva tartatnak. Ruhatár. Műsor: Heidelbergi diákélet. Színmű 5 felvonásban. Irta: Mayer Förster Vilmos. Rendezte: Dr. Kluger László. Szereplők: Katica Weisz Kató, Rfiderné Goldschmied Sári, Károly Henrik szász karlsburg herceg Schusdek J, Haugk kormányelnök Löwy L, Báró Passarge főudvarmester Kellner L., Báró Metzing, Báró Areííenberg kamarások Goldfahn P., Fried E. VII. Dr. Jüttner tanár Fried E. Vili, Lutz komornyik Rauscher F., Schöilermann lakáj Schwartz J., Gróf Asterberg Detlur Kellner L, Biltz Károiy, Engelbrecht Kurt a Saxonia tagjai Fried E. VII,, Weisz B., Kellermann Kertész Gy., Wedelt Kertész 1., Rüder korcsmáros Waizner E., Glanz Kertész I., Reuter Klein 1 Diákok, zenészek. I. felvonás: Előcsarnok, amelyből a herceg szobái nyílnak Karlsburgban. II. felvonás: A Rüder kerti korcsmája Heidelbergben. III. felvonás: Károly Henrik szobája Rüder házában. IV. felvonás: Két évvel később. Károly Henrik herceg szobája a karlsburgi kastélyban. V. felvonás: Rűder kertje. Súgó: Weisz Zoltán. A zenebetéteket Krausz Marci tanította be. — A komaromi vadászterület bérbeadása. Kedden délelőtt folyt ie a városházán a komáromi vadászterület bérbeadása dr. Alapi polgármester helyettes elnöklete alatt. A vadászterületet a csehszlovák tiszti egyesület vette ki évi 3900 K-ért; az árverezők közt volt a helyi Sportegylet és az iparosok vadásztársasága is. — Zászlóavatás Gután. Szép ünnepély színhelye lesz Guta húsvéthétfőjén. Ekkor avatják fel & tűzoltó zászlót. Az ünnepélyre az alábbi meghívót küldték szét: Meghívó. A 38 éve működő gútaí önk. tűzoltó egyesület zászlóavatási ünnepélyt rendaz folyó évi április 2-án húsvéthétfőjén. Ezen örömnap alkalmával zártkörű táncmulatságot is tart Mihola Béla vendéglőjében. Az ünnepély d. u. 3 órakor kezdődik zászlószenteléssel a templomban. A táncmulatság pedig este 7 órakor. A vidéki társegyesületeket tisztelettel kérjük, hogy részvételüket előzetesen jelezni szíveskedjenek a parancsnoksággal. Belépődíj személyenkint 8 K. A iegszivélyesebb fogadtatást előlegezzük. Jöjjetek hozzánk mindnyájan. — A 12. gy.-e. szimfonikus koncertje. Komárom város zeneértő közönségének egy ritkán t nyújtott élvezetben lehetett része márc. 17 én, amikor is a helybeli 12. gy. e. zenekara, kibő« i vitve polgári zenebarátokkal, mint teljes orches. tér hangversenyt adott. Wirnitzer karmester | minden dicséretet megérdemel azért a kitartó, ! fáradságot nem ismerő munkáért, mellyel ezt | az orchestert megszervezte és betanította. Mindj járt a programm első tétele (Tschaikovsky Sym- 1 phonie No. 5. E moll) megmutatta, hogy iskola» ; zott zenészek játszanak, akiknek souverén ura í a karmester, akinek zenei intelligenciája és nagy j gyakorlata lehetővé tette, hogy a közönség abl szolut zenét kapott. A legfinomabb pianók és a f leghatalmasabb fortissimók tökéletesen jöttek j ki a keze alól. A II. tétel melancholiája, a III. / tétel keringőszerü felépítése úgy hatottak, mint \ egy vágyódó lélek küzködése, illetve mint egy I felséges megnyugvás, egy vidám valóság, mely| ben a fafuvók igen jól szerepeltek. A IV. tétel hatal- 1 más, megrázó akkordjain, melyekben a trombiták Íés kürtök játszották a domináló szerepet, a közönség szűnni nem akaró tapssal adózott úgy a zenészeknek, mint a karmesternek. A programm második száma »Moldau Motívum«, az ismert | operából (Prodane Ueverte). Smetana: Az elj adott menyasszony szintén kitünően sikerült. Az j Alföld minden szépségé, bája, hangulata zenei | leg érvényesült. Liszt »Les Preludes* brilliánsul megjátszott darabja fejezte be ezt az érdekes : hangversenyt. Mint értesülünk, a symphoniahangverseny legközelebb a Kultúrpalotában meg : lesz ismételve. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik a főgimnáziumi Petőfi’ünnepély megismétlése j alkalmával kegyesek voltak a szegény diákok ; javára adakozni, ezúton mond hálás köszönetét a rendezőség.