Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-09 / 4. szám

1023 január 9.

„JÜujoiíirGiní JLapohr

5. oldal.

mozgalom aredményaképen a parlamantben uj lakbérjavaslatot fognak tárgyalni. A javaslat első szakasza szerint minden lakbérleti szerződés egy évvel megbosszabbittatik. A másik pont az üzlethelyiségek bérlete tekintetében visszaadja a háztulajdonosok szabad rendelkezési jogát. Erinél a rendelkezésnél figyelembe vették, hogy a kereskedelem Romániában szabad, méltánytalan lenne az üzletek bérének megkötése. A törvényjavaslat legfontosabb része azonban a harmadik szakasz, amely szerint a jövőben a lakbér szabad egyezkedés tárgya lesz, kivéve akkor, ha a bérlő köztisztviselő. Ebben az esetben a bérösszeg nem ha ladhatja meg az illető köztisztviselő bérlő lakbérének összegét. Az uj lakbérleti törvény előre láthatóan 1923. május 1-én lép életbe.“

— A szögyéni rk. népiskola karácsonyi pásztorjátóka. Felejthetetlenül kedvesen hatott Magyar- és Németszőgyéa községek színtiszta kath. és magyar összlakosságára iskolájuk ezen időszerű és követésre méltő tevékenysége, a melyet a jótékonycól iránti buzgalomból Biró Béla ottaüi elemi ísk. igazgató és Drobny József tanító a minden tekintetben fényesen sikerült Szabó J. »A megkerült gyermek« cimü öt felv. pásztorjáték előadásaival múlt év december 25, 26 és 30 án rendeztek. Az összes szerepeket elismerésre méltó készséggel és ügyességgel kizárólag V—VI. osztályos elemista tanulók adták elő, kiknek precíz játékát az iskolát zsúfolásig megtöltő közönség percekig tartó tapsban részesítene, úgy, hogy az uj évben közkívánatra meg kellett ismételteim a játékot. A csekély, 2 koronás belépti jegyekből 1705 K gyűlt ő sze az újonnan beszerzett iskolai színpad javára, meiy az iskolai leltárba 2100 K értékkel vétetett fel. Feiü fizettek dr. Haiczl Kálmán és Ripper István 17, Nemes Károly 10 K t, Biró Béla igazgató pedig 100 K értékben szép karácsonyfát ajándékozott a szereplő tanítványoknak.

— Tancmuiatseg. Guta község önkéntes tűzoltó egyesülete 1923 január hó 14-én Molitorísz Gézáué úrasszony védnöksége alatt Mihola Béla összes termeiben a tűzoltó zászló alap javára zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti díj személyenként 7 K. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A zenét Szulcsányi Jani zenekara szolgáltatja. Kezdete 6 órakor

— Az utcai erkölcsök ahelyett, hogy javultak volna, most aztán ugyancsak sodomai és gomorai színvonalra sülyedtek alá. Törvényhozás mtézkedrtt, hogy Csehszlovákia összes éjjeli mulató helyeit január 1-ére be kell szüntetni. A törvény intenciója az, hogy az élet, viszontagságé, mások vagy maguk könynyeimü8ége miatt odasodródott páriákat rabszolga-orsba tartották a lelketlen lélek kufárok. Ezeket a sz-nvncsétleneket akarta megmenteni a törvény, föiosziatta az odúikat és aztán kikergetle őket az utcára. Egy-egy éjjeli mulató hely helyett tehát csinált az uj rendelkezés tíz, húsz, harminc ilyet kint az utcán, a kóborgó leáuyok alakjában, akiket úgy mentett meg az uj rend, hogy tovább rontsák az utcák jó hírnevét, erkölcseit,. Amit a törvény egyik kezével javított, a másik kezével százszorosán elront. A nagyvárosok őrült utcai forgatagában is erkölcsrontó ez az intézkedés, hát egy olyan kisvárosban, minő Komárom, ahol már feltűnik, ha egy idegen végig megy az utcán. A feloszlatott három komáromi mulató hely helyett, amelyek nem voltak forgalmas heiyen, adott az uj rend 30 utcán kóborlót, akik bizonyára nemcsak a néptelen utcákon fogják magukra vonni a kisváros figyelmét. És ezt nevezik erkölcsrendészetnek.

— A jó valuta áldásai (?) A cseh korona miatt lehetetlenné vált export több cseh gyárat arra kényszerítőit, hogy Magyarországba költözzék át. Most ezt a sort, a hermaneci papírgyár folytatja, amely a legközelebbi időben Magyarerszágba vándorol. Ugyanilyen célból e napokban kezdték meg a zsolnai textilkonzern érdekkörébe tartozó csacsi textilgyár gépeinek leszerelését. A gépek Magyarországba szállítása e napokban váratlan akadályokba ütközik. A munkásság ellene szegült a berendezés elvitelének. Minthogy összeütközésektől kellett tartani, a csendőrség járőrt küldött a gyárba. A csacai szolgabiróság a hurcolkodási mnnkálatek félbeszakítását kérte, minthogy pozsonyi utasítás szerint az üggyel a szakminisztériumok kívánnak foglalkozni. A népjóléti miniszter hir szerint hajlaudó miudent megtenni, bogy a gyár Csehországban folytathassa üzemét és erre az esetre nagyobb állami támogatást helyezett kilátásba.

— Veszett kutya Dunaszerdahelyen Nagy ribilio verte föl vasárnap D.-szerdahely délutáni csendjét. Csejthai Miklós kutyája megveszett és négy gyermeket és két kutyát megmart. A veszett kutyát fegyverrel üldözték a városon végig, miközben több lövést leadtak rá, de a kutya sebekkel borítva tovább futott, mig végre Bartosik György revorverrel leteritette. Jellemző, hogy az egyik sebesült, Lámpái Barnát szabónak 10 éves fia, — miután az orvos bekötötte a sebeit, a többiekkel futott a veszett eb után, majd hazament és megkérdezte az apjától, hogy „mikor fog megveszni?“

— Egy hét alatt háromszor törött el egyik komáromi vállalkozónak a nem is nagy terhet vivő kocdja, amely három baleset nem is sebes hajtásban, hanem lépésben való menetelés közben történt. És miért? Mert a legtöbb komáromi utca olyan járhatatlan, hogy ember, állat és jármű megsínyli, ha azon kell járni. Nem szükséges a Deák Ferenc és a Tolnaiutcákra gondolni, van még hasonló utca Komáromban több is, amelyek kiabálva követelik a megcsinálást, a tatarozást. Ha idegen jár Komáromban és látja ezeket a pokolian rossz utcákat, hát hangos hahotára fakad, ha megtudja, hogy Komáromban még kövezetváraot is mernek szedni. Értenénk, ha Komárom a Nagy Magyar Alföld kellős közepén feküdnék, messze a kőtől, folyami kavicstól, de itt önti kifogyhatatlan kavics forrását a Dana, ingyen adja, csak a sáros utaRra kellene hordani, ha már kövezetre. aszfaltra, makadám útra nem telik, hát hordjanak rá kavicsot. Erre az ellenvetést teszik, hogy a megalapozás nélküli sáros útra hiába hordanak kavicsot, az a feneketlen moloch elnyel mindent, Hit ez csak részb m igaz, mert ha évről évre kavicsolnák a komaromi sártengereket, hát ez idővel mégis csak eltömődnék és végre mégis csak lenne feneke a mai komáromi feneketlen sárnak és ha valamikor póaze(?) lesz a városnak és kövezni, vagy makadámoztatni tud, akkor legalább lesz mar jól megtörnöd, alapja az utca testének. Nem tudjuk, fognak-e Komáromban létesíteni tanfoiyamot a felnőtteknek, de azok számára, akik a komáromi utcák sorsát intézik, feltétlenül kellene ilyen tanfoiyamot nyitni a következő tantárgyakkal: I. A Duna itt folyik el a kertek alatt. II. A Duna feneke és partja nem izlandi zuzmót termel, hanem kavicsot. III. A kavics ellensége a sárnak. IV. A sáros utcára kavics hordandó és nem homok és agyag, mert abból újra sár lesz. V. Ellentétben a bibliai mondással, a komáromi utcák kővel dobálandók meg, ha az sárral is dob most minket, ha kocsi halad el mellettünk. KŐ alatt kavics értendő, mert a kavics is kő. Ilyen és ehhez hasonló dolgokat kell az illetők fejébe beleöntöm, mert az bizonyos, hogy ez igy nem mehet tovább.

— Tilos a szőrmeáru behozatala. A kereskedelmi miniszternői (a volt külkereskedelmi hivatal osztálya) közli, hogy a szömekonfekciós áru behozatal* nincs megengedve. Ennélfogva a behozatalra vonatkozó kérvények és közbenjárások céltalanok.

— Tűz. F. hó 1 én este 7 órakor tűz ütött ki Schwirtz Izidor dunaszerdahelyi szücsmester raktárában, mely a raktárában levő szőrmének egy részét elhamvasztotta. Az odasiető tűzoltóságnak sikerült rövidesen a tüzet eloltani.

— Csehszlovák talefonstatisztika. A csehszlovák köztársaság egész területén 79.210 telefonállomás van, még pedig Csehországban 52.892, Morvaországban 14.1-22, Sziléziában 3904 és Sztovenszkoban meg Ruszinszkóban 8197. Ezek szerint a köztársaság minden 172 lakosára egy telefonállomás esik.

— Házasságon kívüli gyermskek statisztikája a köztársaságban. A »Tribuna« jelenti, hogy hivatalos kimutatás szerint Csehszlovákiában a házasságonkivüli gyermekek száma 35,000.

— Milyen hajuk volt Casanova szerelmeseinek? Egy francia történetíró, Eagéne Marson, német alapossággal megvizsgálta a Casanova emlékirataiban szereplő ésSeingait lovagba szerelmes hölgyeket abból a szempontból, hogy milyen sziDe volt a hajuknak. A különös munkának meglehetősen mulatságos eredménye van, mert kiderült, hogy Cisauova nagy elönybei

részesítette a barnákat a szőkékkel szemben. Kótszerannyi a barna nő, mint a szőke: két tucat barnára mindössze egy tucat szőke esik. Tizenhárom esetben kétes a haj színe, tizenegy inkább barna, kettő valÓ3Zintileg inkább szőke volt. Négy nőnél nem tudták megállapítani a haj színét.

— Mahamed és az asszonyok. Mohamed nagyon kedvelte az alkalmi tréfát; de ha beszélgetései közben valami tréfás megjegyzést tett, úgy az ha indirekt formában is, sohasem fejezett ki mást, mint az igazságot. Egy Ízben korosabb házvezetőjének a következőket mondotta: „A feltámadáskor öreg asszony nem jut a paradicsomba“. Az idősebb asszony erre a legnagyobb szivszorongás közben a következő szavakra fakadt: „Mit vétkeztünk mi, szegény öreg asszonyok óh isten prófétája, hogy a paradicsomi boldogságból ki vagyunk zárva? Mohamed erre mosolyogva válaszolta: „Nyugodjatok meg, mert a teremtő (dicsértessék neve) minden öreg asszonyt először ismét fiatallá varázsol s azután vezeti a paradicsomba.

Az összes téli cikkek méijen leszállított árban.

ELBERT IGNÁC DIVATÁRUHÁZÁBAN

Komárom, Nádor-u. 19. szám.

Férfi szvaater, jumper, sziaas női Kabát, fehér női szvaather és kabát. Scliát, sapka, fehér fiú szvaather, nadrág, stb. cikkük.

Du3 választók női és férfi fehéruemükbsu, frakk ing, estélyi sctuwl, legyező, harisnya, keztyü, haj díszek, szailag, menyasszonyi koszom és fátyol, stb.

Legjobb minőségű női sárcipő párja Ke 55. Szolid kiszolgálás, olcsó árak!

A Csízió.

Az alföldi magyar azt mondja a tudákos i furfangos emberre, nogy: „Őxelme érti a csi- i zíót!“ az alaptalanul pleíykázóra pedig, hogy: i „Nem jó a Kend csíziója!“ De tízezer Közül | alig egy tudja, mi hát az a csízió?

Naptáraink mai alakjának kifejlődése előtt, a középkor elejétől a végéig, a keltezéseket az ünnepek, vagy a szentek napjaival jelöltek, például : „Datum Feria quarta proxima post Festum Paschae Damini“ (Kelt az Ur Husvetja után a legközelebbi negyedik napon, a husvétutáni csütörtökön), vagy: „in Festő Sancti Johannis Bap istae“ (Keresztelő Szent János ünnepén, junius 24 én). Hogy az olvasók rögtön tájékozódhassanak az ilyen keltezésekben, azért a \ jelentősebb napok neveit hónapok szerint hatj méretű versekbe szedték; például: „Cisio Janu í Epi sibi vendicat oc Feli Mar an Prisca Fao • Ag Vincén Tim Paulus nobile lumen“ (kiegéj szitve: Circumsisio Januarius Ephiphania sibi j vendicat octava Felicis Marcelli Antonu Prisca i Fabiani Agnetis Vincenti Timotheus Paulus nobile : lumen; magyarul: A Körülmetélés Januariusban i megszerzi magának nyolcadnapon Vizker. s Félix ! Marcel Antal Prisca Fábián Ágnes Vince Timót ; Pál előkelő díszét). A „Cisio“ kezdőszó megj rövidítése a „Circumcisió Christi“ (Krisztus ; körülmetélése) kifejezésnek; annak magyaros ! kiejtéséből származott a „Csízió“ név, mely : eleintén amaz emlékeztető versek gyűjteményei j jelentette.

Az emlékverseket szótagonl^ént a bennök \ megnevezett ünnepek vagy népnapok naptári l sorszáma mellé Írták ; például a fönt idézettet j igy: Január 1 : Ci-, 2: sí-, 3: o, 4: Ja-, 5: í nus, 6: E-, 7: pi, stb. E napokra széttördelt j emlékverseket még a tizennyolcadik évszázad elején is könyvnélkül tanították a latiniskolákban, mert a jóltudásuk szükséges volt az oklevelek, pöriratok és levelezések régimódu keltezéséinek könnyen olvasásához. A legrégibb | nyomott magyar Csizio 1592-ben Debreceoben f jelent mog e címen: „Cisio Magyar nyelven ij rent szerint napoknak meg számlálásáról igazán rendeltetett“. Azóta sok újabb rendszerűt adtak ki a „deákok“ használatara.

Később a Csíziókat beolvasztották a naptárakba s átdolgozták időjósló és gazdasági emlékeztetőkké. Ezeknek érdekes példája az 1626. évi Első Lőcsei Kalendáriumban olvasható, ahol szótagonként a Julianum, vagy görög naptár illető napszámai mellé van nyomva. Egy-egy összefüggő és könnyen megérthető