Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-13 / 31. szám
2. oldái. „Komárom Lapos“ 1923. március 13. kult meg és 1913. november havában avatta s fel kulturházát. A megalakulás óta a művészeti osztály élén állott. Berzsenyi Janosits vezette a kultúrpalota s építés műszaki részét, az 8 gondos felügyelete { alatt készült az épület, m ly ma Komárom dísze ; és ékessége. 1913. április közepén kezdik lerakni | alapfalait és október végén kíszeu áll az epü- . let, november végén már felavatják a magyar j kultúra t* mploajáu'. Berzsenyi-Janosits József a zfcue népszerüiitésóre a szabadoktatási előadások keretében zensdőlutánok&t rendezett, melyeken egy egy z nekölső életét és pályáját foglalta össze és müveivel illusztrálta előadá- j gát. Az első előadását 1913, decembgr 7-én i tartotta Chopinről, melyet másnap, 8 án ín- í jazett be. Majd sorra következtek a többi nagy zeneszerzőről tartott előadásai, köztük a kimagasló Mendelssoha-est (1914. «április), maiyet néhai Konkoly Tüegu Miklóssal rendezett. A múisák hajléka elnémult a kitört világháború alatt: a kultúrpalota kórházzá lett. De ’ az előadások a Yörös Kereszt javára tovább folynak a megyeházán. Itt kerültek bsmuta- : tásra Chopin kevósbbé ismert müvei (1914.), ■ Liszt eredeti művei (1915.), Brahms, Schumann, ] Bach, Beethoven, T chaikoWíki, Verdi, végül ; a magyar zene történeti összefoglalása az ós- ; kortól a klasszikusokig; elvonultak előttünk Bihari, Lavotta, Svasties és a többi, akinek j dalai a szivünkben élnek. Ezernél több darabot játszott Berzsenyi Janosits Józssf, mind kívülről, fejből. Hihetetlenül csodálatos zenei emlékezőtehetség. 1991. január 6 án tartotta első és egyetlen önálló hangversenyét a Kultúrpalotában, melynek bevételét a szegény gyermekek felruházására engedte át. Ez alkalommal leplezte U a Jókai Egyesület a kitüuö művész arcképét, mely ma a kulturház képtárát ékesíti, 1921. évben családja kívánságára Budapestre költözött, hol a kereskedelemügyi minhztériutnbaa műszaki főtanácsos, kerületi útépítési felügyelő, majd miniszteri tanácsos lett. Pár év előtt először jelentkezett régi baja, mely rohamosan lerontotta szervezetét. A múlt év őszén nagy életkedvvel azzal a gondolattal foglalkozott, hogy nyugalomba vonul családja birtokára, hol fiaival gazdálkodni fog. A halál keresztülhúzta számítását: csak holtteste jut el a keraenesmagagi sírboltba, ahol a Berzsenyiek alusszák örök álmukat. Berzsenyi Janosits Józsefnek sok barátja, még több tisztelője volt e városban, a neve pedig egy zenei fogalommá vált, Az ő rendezte hangversenyek „fényesen“ sikerültek. Az ide jött művészek és muzsikusok nem győzték magasztalni zsenialitását és tudását. Mind?n már elnémult és csak emléke marad itt, tiz szép is munkában eltelt férfi éve! A város szabályozási terve volt utolsó munkája, amely alapját képezi e város leendő kiépítésének. Ez a terv a város tulajdona s a jövő nemzedék fogja hasznát látni. Boldog és meghatóan szép családi életet élt: két szép fia már nagyra nőtt, az egyik egész fiatalon a magyaróvári gazdasági főiskola magántanára, a másik a gazdasági pályán van. Halálát fiai és megértő, finom lelkű és nagymiveltségü özvegye gyászolják, a jó apát, a gyöngéd és figyelmes férjét és ez érző szivü embert. Mi és a közönség a művésznek, a csodálatosan gazdag tehetségnek és vele pótolhatatlan értékeknek elmúlását siratjuk, amelyeket mi ismertünk csak igazán, akik szerencsések voltunk vele dolgozhatni. A. Gy. Szociális ügyosztályt akar és fog a város felállítani. Szociális ügyosztály! Nagyon szép elnevezés ez, nagyon szépen hangzik. Nézzük meg azonban kissé, mi van e mögött a szépenhangzó eim mögött? Van-e tartalma ennek a hangzatos és divatos feliratnak: szociális ügyosztály. Szükség van-e rá, meg lehet-e csinálni, lesz-e valami haszna? stb. Először is mi az a szociális ügyosztály, mi a célja, munkaköre, mivel fog foglalkozni ? A városi közigazgatásban nálunk eddig az ügyosztályok szorosan elkülönítve, formailag különválasztva nem voltak. Ügyosztály alatt azt értjük, hogy egy-egy olyan közigazgatási szervnél, ahol az ügyek oly nagy számmal fordulnak elő, hogy egy-egy ügycsoport ellátására nagyobb személyzet kell s az ügyek bizonyos különleges szakérteimet igényeinek, úgy hogy a különböző szakokban képzelt embereket nem lehet mind \ egy helyre csoportosítani, pl. minisztériumoknál, j fővárosoknál vagy nagy városi.knál, ott az ügy- ; menetet szakok szerint rendezik be. Eonek előnye ) az, hogy egy egy szakosztály keretében csupor- \ tosiiják az ezen szakban előképzettséggel biró J egyéneket, vagy ha nem kell is azon ügycsoport | ügyeinek elintézéséhez külön szakértelem, de mégis i előnyös, ha a szakosztály személyzetének nem kell ! valamely üggyel minden oldalról foglalkoztok, í hanem csak egy tekintetben és igy jobban bele- | gyakorolhatja magát abban az ügycsoportba, \ mellyel foglalkozik, jobban áttekinti és figyelheti í azt az egy irányt, mely hatáskörébe esik. így váltak külön a szakminisztériumok, ) melyek szintén nem egyebek, mint az államkor- < mányzat szakszerinli ügyosztályai; igy különültek • el egyes minisztériumok kebelében is az ügy- | osztályok. Hasonlóan rendezkednek be nagyobb ) városokban is az ügyosztályok, pénzügyi, jogügyi, = gazdasági, katonai stb. csoportok szerint. Nálunk, amig törvényhatósági város vol- í [ tunk, ez a költséges és nagy apparátust igénylő ] S beosztás nem voít meg. De mégis megvolt a 1 I rendszeresség annyiban, hogy mig a létszám \ - teljes volt, minden fogalmazási szakban levő | ! tisztviselőnek meg volt a maga csoportosított \ ügyköre, melyet maga látott el, egyedül, más ; | fogalmazó szakbéli segitőerő nélküi. A tanács- j \ nokoknak, főjegyzőnek, aljegyzőnek saját, tar- i taimiiag csoportosított, de külsőleg el nem : különített beosztása, reszortja volt. Az egyik s intézte a gazdasági természetű, másik az egészségügyi, a harmadik az üzemekre, az iskolákra, j a katonaügyre, szegényügyre vonatkozó teen\ dőket s az általa megfogalmazott elintézési tér- j i vezetet bemutatta, referálta annak a hatósági - ! ügykörrel biró szervnek, polgármesternek, tanács nak vagy közgyűlésnek, mely hatáskörrel birt : I az intézkedés megtételére. A különleges szakbeli kérdéseket az u. n. j szakbizottságok utján érdemleges intézkedés \ előtt tárgyalták meg és készítették elő. így a i pénzügyi, jogügyi, gazdasági, szegényügyi stb. ; bizottságok szintén csak véleményező, javaslat tevő szervek voltak, melyek véleménye súllyal birt ugyan, de mégsem volt rendelkezés, elintézés jellegű. Küiön ügyosztályként legfeljebb e3ak a katonai és az adóügyi szerepelt, melyek sok nyilván- i tartási, könyvvezetési és egyéb teendőjük miatt | bizonyos elkü önitósben részesültek, annyival • inkább is, mert nem kellett minden egyes fél 5 ügyének ellátására külön hatósági rendelkezés ós \ a nagy tömeg ügyének ellátása nem fogalmazási munkát igényelt, hanem segédszemélyzeti vagy • kezelési teendőt képezett. Uj ügyosztály felállításának szüksége is abból állapítható meg, hogy van-e az ügyek 1 bizonyos csoportjának oly nagy tömege, melyek ! meghaladják egy ember munkabírását, munka \ idejét és abban az ügykörben a kezelési, nyíl\ vántartási és egyéb munkák oly természetűek e, hogy azok a többi ügykezeléstől feltétlenül elkülönitendők és igy elkülönítve, gyorsabban, ponl tosabban és olcsóbban elrntézhetők. Ilyen csoportnak látszik a munkanélküii I segélyek, a ziegényügy, a jótékonysági és náp; jóléti intézmények körébe eső hatósági tevékeny. 1 ség ellátása, ahol a rendszeresség, a gyorsaság i és pontosság érdekében föltétlenül szükséges I megfelelő nyilvántartások és tömeges elintézések : lehetővé tétele nemcsak, hanem tudatos vezetés is. Ha" tehát ezekből indui ki a szociális ügyosztály felállításának, terve, ennek van indokoltsága. Hogy azután ezt szbeiális ügyosztálynak í vagy népjóléti központnak, jótékonysági és sze> gényügyi irodának vagy munkanélküli segély j nyilvántartásnak nevezik-e, aa nem lénjegbe vágó. \ Az elnevezés attól függ, hogy mit és mennyi | ügykört bíznak erre az elkülönített osztályra. I Itt az a fontos a város közérdeke szempontjából, i hogy minél kevesebb személyzeti ós rezsi költ- I »éggel legyen a kérdés megoldható. Mert minél ■ kevesebb pénz kell a hivatal vagy ügyosztály j személyi és dologi kiadásaira, árnál több marad arra a célra, melyért az ügyosztály létesült. De ha a szociális ügyosztály elnevezésből indulnak ki és nem a meglevő ügyek csoportosítása érdekéből csinálják az ügyosztályt, hanem | az ügyosztályhoz keresik az ügykört, akkor félő, | hogy nem az ügyosztályra van szükség, hanem í áliásra valakinek, vagy valaminek, aminek leplezésére hangzatos jelszóul szolgál a szép cim. Ez pedig megengedhetetlen, ez visszaélés lenne a varos kárára. Még az sem teszi indokolttá a szociális ügyosztály felállítását, hogy annak munkakörébe szociális kérdések és intézmények előkészítése utaitaíik. Mert egyrészről ezeknek a népjóléti, népegészségügyi, lakásügyi, kulturális és munkás kérdéseknek előbbrevitek-, megoldása meghaladja a község erejét és hatáskörét, mert ez az állam feladatai közé tartozik s az állami törvényekkel ízsmben, azokon túl sem a város, sem a község, sem a szociális ügyosztá y nem mehet, másrészről a község ós helyi társadalom hatáskörébe eső ilyen intézmények vezetésére, fenntartására, ellenőr zésére megvannak ma is a kellő szervek, bizottságok és egyletek. A közsegélyezéshez első sorban pénz kell, a többit elvégzi a szegécyügyi bizottság, a népjóléti központ s a többi régi intézmények. A szociális kérdések és intézmények megbeszélésére ott vannak a kü.önböző bizottságok, elsősorban a pénzügyi, eleget beszelhetnek és vitatkozhatnak ezekben. Mert intézkedési, rendelkezési joga úgysem lehet a szociális ügyosztálynak sem. Ez is csak véleményező, javaslattevő és egyebekben nyilvántartó, rendszeres, ellenőrző stb. szerv lehet. Végeredményben úgy állítjuk fel a tételt, ha kell és indokolt a szociális ügyosztály a meglevő ily természetű ügyek csoportosítására és az eddigi személyzettel, ám jó, csinálják meg költségtöbblet nélkül, da ne legyen az szocialista ügyosztály, mert errs nincs szükség. A városi képviselőtestület ülése. — 1923. március 9. — Nagy vita a munkabérek körül. — A szocialista párt felvonultatta a város munkásságát a közgyűlési terembe. — Két szótöbbséggel megszavazták a bérjavitást a múlt esztendőre is. Mióta a városházán közgyűlések vaunak, még olyan különös közgyűlése nem volt a város képviseletének, mint a pénteki. A kereskedők esak egysaei' akartak feljutni tömegesen a közgyűlés termébe, azoknak nein sikerült. A város munkásai: az üzümi iaüazski személyzet, a segédmunkások, a kocsisok, gazdasági munkások és az utcaseprő napszámosok meghallgathatták a muukabér revízió tárgyalását. Az ülésen Csizmazia György polgármes* 1 t6r elnökölt és hosszabb megnyitójában beszá! molt tus időközi közigazgatási tevékenységről, .} a szakbizottságok üléseiről, a város egészségj ügyi helyzetéről, az alkalmazottak elbocsájtá- 5 sáról és nyugdíjazásáról, a munkanélküliségről, i Az elnöki b-jelentésekhez Dénes Emil szólt hozzá, aki kifogásolta azt, hogy egyes öregebb alkalmazottakat elbocsájtanak és helyeiket a rendőrség fiatalabb tagjaival tölti be a városi tanács, a rendőrség csekélyebb szolgálattal : rendelkező tagjait, akik más foglalkozási körí ben kereshetnek munkát, ö a szolgálatból elboí csájtataí kívánja. A képviselet azonban tudó* másul vette az elnöki előterjesztést. | Illetőség és útlevél. Napirend- előtt Dénes Emi! biz. tag az útlevél éa az illetőség kérdését teszi sióvá és reámutat általános helyeslés mellett errs, hogy mig ezek az ü*yek a múlt év végéig elég gyorsan intéződtek el az itt működött zeupáni hivatalnál, addig most igen sok nehézség van j ízek az ügyek igen lassan és hosszadalmasán I nyernek elintézést. Az útlevél kérelmekkel ; kapcsolatban az illetőség kérdése merül fel és számos esetben évtizedok óta itt lakók sem j kapnak útlevelet. Ezt a bürokrácia íulíengésél nak tulajdonítja, amely ez uj járási hivatalba j bevonult. Az uj járási főnőktől, akit kiváló { tisztviselőnek mondanak, az a hír kapott : szárnyra, hogy, kizárólag a paragrafusok alap| ján dolgozik és a törvény rideg betűihez ragaszkodik. Arra kéri a képviseletet, hogy ez ügyben forduljon a felsőbb hatósághoz, hogy a lakósság mozgási szabadsága ily súlyos korlátozást net szenvedjen. Jávor Jínö főjsgyaő adott a kérdésre kimerítő és szakszerű felvilágosításokat, ismer■ tetve az illetőségi kérdés bonyolult ügyét, mely j igen sokszor az állampolgárság kérdésével ! komplikáiódik. A hatóságok a tételes törvények j alapján járnak el. Az elnök indítványára ez ügyben a vá| rosi tanács a járási főnökhöz fordul és kérni fogja ez ügyeknek nem a szigorú jog, da a
