Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-10 / 30. szám
2. oMaá. = Angol lap a magyarok igazságéról, Az angol sajtó egyik nagytekintélyű világlapja a Times cikksorozatban foglalkozik Magyarországnak jóvátételi kötelezettségével. A befejező cikkben, valamint az ahhoz fűzött szerkesztői megjegyzésben azt a következtetést szögezi le a lap, hogy Magyarország valóban komoly bajokban szenved. Ezeket a bajokat főképen fon tos területrészek leszakitása és az általános gazdasági dezorganizáció idézte elő. A győztes szomszédok a trianoni szerződést a vae victis szellemében értelmezték. A területi kérdés ren dezését mindamellett most nem lehet újból napirendre tűzni. Ha az elcsatolt lakosság nj sorsának igazságos megítélése után azzal a kéréssel fordul a nemzetek szövetségéhez, hogy csatolják vissza a régi fönhatóság alá, meg lehet vitatni az újabb területrendezést. Addig is az antantnak meg kell tennie mindent, amit csak lehet, hogy az utódállamokat rávegye arra, hogy engedékenyebb gazdasági politikát folytassanak. A jóvátételi bizottságnak viszont a reparációkra való tekintettel, nagylelkű magatartást kell tanúsítania. A német példa mulatja, hogy a jóvátételi követelések nagyobb részét el kell ejteni. — A miniszterek fokozott felelősége. A kormány az őt támogató koalíciós partok közreműködésével gondoskodott arról, hogy működése és személyes biztonsága teljes mértékben megóvassék, arra azonb&n, hogy egyes ténykedéseiért fokozottabb felelősséget vállaljon, dacára a két évvel ezelőtt az akkori belügyminiszter által a minisztertanács elé terjesztett erre vonatkozó javaslatnak, még mindig nem tartja elérkezettnek az időt. Mint értesülünk, Czech dr., Czermak és társai, a német szociáldemokrata párt képviselői csütörtökön törvényjavaslatot terjesz tettek e tárgyban a nemzetgyűlés elé, melyben a miniszteri felelőség szigorúbb megállapítását indítványozzák. A képviselők a javaslat indokolásában rámutatnak a fenti belügyminiszteri javaslatra, melyre nézve a benyújtás óta eltelt hosszú idő alatt semmi sem történt. = A csehszlovák—magyar vasúti egyezség. A Csehszlovákia és Magyarország közötti közös határpályaudvarokra vonatkozó, valamint a békeszerződés 202. cikkének végrehajtásaképen a Csaca—Losonci vonal magyar vonalrészein való vasúti forgalom lebonyolítására vonatkozó egyezséget f. hó 8-án aláírták. A csehszlovák kormány részéről D/oraesek meghatalmazott miniszter, a magyar kormány részéről pedig Wodiáner Rudolf rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Írták alá az egyezségre vonatkozó okmányokat. = A kisantant nem akarja megszállani Magyarországot. A világsajtó különböző orgánumaiban nemrégiben még olyan hírek terjedtek el, hogy a kisantant Magyarország egyes Furcsa márciusi éj.. . Valahonnét bucsuzás nélkül Útraváltak . . . Valahonnét, sikongó szélben Gazdátlan, hideg Csókok szállnak ... — Valahonnét elárvult vágyú Beteg ajk szólt; Valahol ma, valakit mígöl A sápadt arcú Tavaszi held . . • — Valahol ma égöbben vágynak Tiszta szájra . . . Valahonnét, valaki elment Örökre s bús / Csóktalan tájra ... — Valahoanét búcsúz ás nélkül Útra váltak . . . Valahonnét, sikongó szélben Gazdátlan, hideg Csókok szállnak ... Végh Géza. Az idegen asszony. Irta Olcsvay Géza Uszályos délutáni csend terpedt a kis hónapos szobában és a meleg napsugarak akadálytalan kergetöztek a falon és a fal körül. területrészeinek megszállására határozta el ma- | gát. Ezt a hirt különösen a magyar határon a románok által provokált incidens kapcsán korpoltálták és később olyan formában is tér- j jesztették, hogy Magyarország jóvátételének ; biztosítására a franciák Ruhr-akciójához ha- ! sonlóan meg fogják szállni a magyar területeket. A hírekre hivata’os cáfolat mindezidáig nem indalt meg, most azonban Londonból érkezik egy hir, m8ly szerint az angol alsóház ülésén a külügyi államtitkár egy kép viselő kérdésére kijelintette, hogy a kisantant a jóvátéteii követelések biztosítására ( nem tervezi Magyarország területének részletes megszállását. — Benes a demokráciáról és a diplomáciáról tart előadást e hó 16-án Brünnben. Az előadás azért is migy érdeklődésre tarthat számot, mert addigra nyélbe üli a parlamenti többség a r6ndtörvényt, amelyet ki üuő alapgondolatnak használhat majd fel különösen a demokrác’a fejtegetéséhez. = Döntés Magyarország javára. Az is ritka eset, hogy a halálraítélt és megcsonkitett Magyarország javára valami döntés történj ■•d. De mint egy szombathelyi híradásban olvassuk, ilyen ritka fehér holló is kiiöpült, már a gyűlölet és az elfogultság fészkéből. Ugyanis amint Szombathelyről jelentik: Az entente határkiigazitó bizottság közös megegyezés alapján Magyarországnak Ítélte vissza Szentpéterfa községet. Március 10 ig a következő területeket csatolják vissza Magyarországhoz: Vas megyéban 160 hold erdőséget, Kőszeg környékén 1200 hold erdőt, Sz*ntgotthardnál 1500 hold szántóföldet, Sopronmegyéban Olmödot. = A kisebbségvédelem és a nemzetközi bíráskodás. A német népszövetségi' liga vendégeként dr. Laun. Rudolf, a hamburgi egyetem tudós professzora előadást tartott Prágában a fenti címmel. A kérdést Dem praktikus politikai és,jogi szempontból fejtegette, de mint részét annak a célnak, amelyet a németségnek szellemi és erkölcsi küzdelmében az erőszak és igazságtalanság ellen követnie kell. Előadásában rámutatott azokra a feltételekre, amelyek a kisebb ségek védelmét hatásossá tehetik. Kiterjeszkedett a hágai törvényszék jelenlegi hiányaira, és foglalkozott azokkal az eljárási módokkal, emelyeket a prágai német népszövetségi liga memorandumában lefektetett. A kisebbségvédelem gzakorlati eredményessé tételére kívánja a következőket : oly bíróság felállítását, melyben a bírók teljesen semlegesek és részrehajhatatlanok ; egy oly testület létesítését, amely a vizsgálatot egységesen és demokratikusan keresztü vinni minden államban jogosult; miden nemzetségnek jogot biztosítani a nemzetközi törvényszéknél, hogy minden esetben tárgyalás alá kerülhessen valamely kisebbségi jogsérelem ; a vétkesnek talált állam költségén a független bíróság által Larak“ .......... .............11 A szobácska bútorzata mindössze csak egy kopott — jobb időket látott — sezlonból, egy biedermejeres szekrényből s két faragott tabulettből állott. Egyedül a fal tapétája volt uj és szép, egy kissé hajlott Páris édebkés Ízlése felé. Ezt Marussza, az asszony akarta így: Többet ez az id 'gen asszony nem is akart, I csak szobájuk egyik falát tulajdonította még j el. Eleinte nem szólt férjének érről, csak egy ! Dap — inig az ura távol volt — kinyitotta kis faládáját és onnan néhány snlyempipirba gön gyölt rámás fényképet vett elő s unalmas gonddsl ráaggatta a falra. Ests az ura észrevette, rápillantott és igy szólt: — Látod Mirussza, ez szép! — Aztán cs ndben ültek egyideig, majd a férfi hirtelen felált, kinyiiotta az ö faládáját és apró, feketerámá3 arcképeket szedett elő, néhány szeget vert a szomszédos falba és rájuk aggatta az arcképeket. — Látod Marussza, akkor ez az enyém! j — sóhajtott boldogan, azután rágyújtott egy ’ cigarettára és belebámult a füstgomolysgba... — Miért nézel oly dühösen az én falamra ? — kérdezte halkan, tapogatózva az idegen asszony s összébbhuződott a kis taburetten. — Nem nézek én dühösen Marussza, legföljebb .. . Különben is hagyj békén ! Nekem semmi kedvem most a falra nézni, mikor a füstgomolyagot nézhetem . ..-- Megint ideges vagy. Az utóbbi időben feltűnően ideges vagy Jogén Sztepanovics 1 — röppentette az idegen asszony és zokogós szemekkel tekintett az ura arcára. 1928. Március 1Ö hozott ítélet legszélésebb körben való közhírrététele; ezenkívül az anyagi kisebbségi jog kiegészítése, különösen a törvényszék illetékességének megállapítása oly esetekben, midőn az egyes kormányok a nemzeti egyenjogúság alapelvét sértenék meg. Az előadó bízik abban, hogy hesszu türeiempróba és rendíthetetlen kitartás a kisebbségi kérdés megnyugtató megoldásához vezet s annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a gondolatok birodalmában a németség mar ma is, minden elválasztó fal dacára egy nemzetet és egy államot alkot. A hallgatóság a tudós tanár előadását mindvégig nagy figyelemmel hallgatta és meleg ovációban részesítette. = Rettegés s németektől. Sokszor a túlságos félelem sokkal sötétednem festi a valóságot mint kellene. Alább közöljük a francia, hadügyminiszternek nyilatkozatai, amely fenti állításunkat igy bizonyítja, de az sem lehetetlen, hogy ti. mumust csak úgy találták ki, hogy a Ruhr vidék megszállását indokolják a világ élőit. A katonai szolgálati idő tárgyalásánál felszólalt a francia hadügyminiszter, aki kifejtette, hogy olyan hadseregre van szükség, mely megfelel a jóvátétel és az ország biztonsági politikájának. Franciaországnak erősnek ken lennie, mert élet halál kérdés ránézve, hogy Németországtól jóvátételt kapjon. A francia hadseregnek olyan erősnek keli lennie, hogy 4U0 kilométer frontot tarthasson és a harc sziuterét az ellenséges ország terű,elére tehesse át. A németek távolról sem szereltek le, lelkűkben élénken él a reváns eszméja. A Krupp cignek Oroszország déli részein hatalmas gyarai vnanak, melyekben rengeteg ágyú es muníció keszüi Franciaország ellen. A nemet honvédség mindössze 100.000 emberből áll, de a német hadsereget legnagyobb könnyűséggel kiegészíthetik ; 24 Hadosztályra. A ruhrvideki tapasztalatok eíégg megmutatták milyen szeltem uralkodik a ! német katonaságban és cseudőrségben. A hazug demokrácia Irta: Turáni. A csehszlovák köztársaság közvéleményét már hetek óta tartja izgalomban egy törvényjavaslat, melyről állandóan cikkeznek a lapokban s mely ellen felvonul az ellenzék mindenfelől és Prágában közben ellenzék nélkül tárgyaljak le az apróbb módosításokat, melyekkel az aggódó demokrata hazafiak teletűzdelik az amúgy is hamisítatlanul emberbaráti javaslatot. Ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése után óriási, mondhatnám tuiviiági erőre lesz szüksége, oly feladatok megoldását akarják rábízni a szerzői, mely feladatok sötét árnyként rajzolódnak a csehszlovák politika amúgy sem felhőmentes egére. A köztársaság négy év múltjára tekinthet — Na, hál’ Istennek! már megint kezded; már megiut kitaláltál valamit, már megint melengeted a fantáziádat? ... — pattogta indulatosan a férj s szájából csak úgy ö ulött a füst az asszonya felé. — Ea nem kezdtem! Te kezted a nézéseddel Jogén Sztepanovics . .. — Én? Én? — Te . .. te ... te .. . — Hát ez tarthatatlan, tűrhetetlen, ezt i) m lehet kibírni ... az én idegeimet tönkretette & te Miete-országod! Én mint egy roncs jöttem haza! . . egy sárga, emberi roncs vagyok belül és ha más ezt nem veszi észre, legalább te Marassza, te, a ki egy molekulája vagy az én tönkretevőimnek, legalább ts lásd be és ápolj és ne k'inozz, ne bánts ... Hát nem elég nekem az iroda, a kenyér, a lük-kedés, a harc érted, hogy te semmit se láss, hogy te csendben élj, hogy továbbra is elhitesd magaddal azt a csaesiságot, hogy a mi nyelvünket, a mi szokásainkat nem bírod megtanulni .. . Mondd, Marussza, mi vau veled? — esdekelte s az asszonyhoz közel lépve, ráült a másik taburettre. — Mi van veled, Marussza? —kérdezte suttogva újra és szorosan melléje húzódva, belenézett a nagy, dosztojewszkis fekete mélázóéba. Micsoda éjji szemek voltak ezek és milyen jóleső, lanyha emléket idéztek ... egy különös patakparti gerendaházat, széles veran dát, őszülő sudár nyárfákat s hallani vélte, hogy sirnak a iiyá'falombok, meg hogyan bag belülről kifelé a szamovár... — Marussza 1
