Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-08 / 29. szám
2. «Hai .Komaromi Lapos*' 1923. március 8 — Vannak, akik viszont azt hiszik, hogy ^ a kisántánt akarja a magyar emigrációt visszahozni, — kérdezte az újságíró. — Kérem, — feleié a kérdezett — sohasem ajánlatos egy pártnak sem idegen segítséggel hazajönni, vagy felülkerekedni és az idegen beavatkozás i* intenziv és maradandó ellenséges érzületet hagy maga után. Románia meginvitált bennünket Kun Béla idején, hogy vonuljunk be a védtelenül maradt Budapestre, de mi illoyalisnak vélelmeztük a szomszédunk védtelen határain betörni és Masaryk elnökünk is igy gondolkozott, tehát nem vonultunk be. Más volt a román hadsereg helyzete, mert ez győzött a vörös hadsereg felett — Mi volt az önök véleménye arról a nyugtáról, amelyet Rissay Károly magyar nemzetgyűlési képviselő a mi parlameniünkben felmutatott s amely szerint Rissay a magyar liberáli* párt választási kasszája számára a csehektöl 600 000 szokott fölvett volna. — Az volt róla a véleményünk, hogy a hamisítók nem egy nyugtát, hanem szellemesen mindjárt egy teljes választási plakátot hamisítottak. — Szíveskedjék felvilágosítani a tekintetben, hogy Öuök. akik a h-göntudatosabb politikát űzték a háború alatt, mikép vehették magukra azt a terhet, hogy netncnak a szlovákok által lakott régi magyar területeket, hanem a Duna és Tisza fölött még a nagyrészt magyarok által lakott varasokat és területeket is maguknak igényelték a békeszerződésben ? — Hát az igaz. hogy ezek a magyarok nehezen megemészthető tehertételei a mi államunk gyomrának, de az önök régi politikája okozta számunkra ezt a kényszerhelyzetet. Öuök Budapest felé sugarak alakjában irányították vasutaikat, a tranv-rzáli-i vonalakat elh nyagolták. Ha mi Komáromtól Kassáig és Sátoraljaújhelyig nem kaptuk volna meg a tranz- í verzális vasúti vonalakkal átszegett területeket, j akkor nem lett volna vasutunk, nem tud>unk , volna terüli-teiuken közlekedui, nem tudtuk ! volna Szlovákiát kormányozni és közigazgatni. ; Ez a helyzet kényszerűéit bennünket, hogy a ; magyar népesség között áthaladó vasúti vonalak területeit is igényeljük. — Én azt húzem — szólt a hírlapíró közbe, — hogy Magyarországon nem sok propagandát kellene editálnom annak a gondolatnak, hogy mi segítsünk öuöknek egy nj tranzverzális vonalat megépíteni, aminek fejében Öuök adják vissza nekünk a magyarok által lakott városokat és területeket. Azt hiszem, hegy ez a legnagyobb mértékben enyhítene minden ftszültséget, a mi viszont lehetővé tenné azt a gazdasági megegyezést a kölcsönös forgalmunk számára, amire mindkettőnknek a legnagyobb szükségünk van. — ügy e, öuök egyetértenek abban, hogy egy gazdasági megegyezés mindkettőnk érdekében volna? — Kérdezte azután a hírlapíró. — Szükségesnek, de lehetőnek is tartom, mart kölcsönösen van egymásnak adni valónk. A cseh ipar volt régenta is az e»ztrák ipar nagy része, mely Magyarországot ellátta. Viszont pedig mondanom sem kell, hogy szükségünk van az önök mezőgazdasági termékeire. Tehát kölcsönös érdekünknek tartom a megfelelő politikai atmoszféra megteremtését. (1 rendtöruény és a közgazdaság. Hogy az egész rendtörvény a közszabadságek korlátozására lesz csak alkalmas a hatalom mai birlalói számára, az kétséget sem szenved. A törvénytervezet minden szabad véleménynyilvánításnak gátat állit fel s nem•sak a jogos kritikát teszi lehetetlenné, da az állam lakosságának szükséges és nélkülözhetetlen tájékoztatását is a sajtó részéről. Az állam léte az egész lakosság egyetemének békés munkáján nyugszik. Ennek a munkának éltető levegője pedig a mindenkit érdeklő, az állam gazdasági életét formáló, igazgató, befolyásoló kormány, köztársasági és magánvállalati intézkedések, rendszabályok nyilvánosságra hozatala: a község tájékoztatása. Éppen, mert a mai törvényhozás szigorúan parlamentárisnak nem nevezhető, mert a forradalmi nemzetgyűlés alkottA választói rendelet a különböző nemzetiségű, különböző érdekű lakosságrétegek szabad akaratuyilyánithatásának annak idején alkalmat sem adott, egészen természetes következmény gyanánt jelentkezett az a sokszor éles, kíméletlen kritika, amely a hatalmon levőknek útjait minden propaganda, minden erőszakoskodás dacára sem tehette könnyen járhatóvá. A rendtörvénynek „Köztársaság megkárosítása“ c mii fejezetének 5. szakasza azon ban nemcsak az ellenzéki sajtót s annak mű kidését bénítja meg, dí aggasztóan nehéz helyzetbe hozza a gazdasági élet minden intézményét; a bankodat, az ipart és kereskedői met is. A törvéuyszakasz ugyanis azt mondja: aki oly tényeket, rendszabályokat, vagy tárgyakat, ameiyek elíruiasa a köztársaságot megkárosíthatja s amelyeknek ezért titokban keli maradniok, abból a c lból eiárul, hogy egy idegen hatalom közvetlenül vagy közvetve tudomást szerezzen rólak, 6 hónaptól 5 évig terjedő börtön, károsítási szándék esetén p-dig 5—10 évig terjedő súlyos börtönbüntetéssel súly tátik. — A törvényszakasz, mint általában az egész tör vény tervezet, határozatlan forrná jábau szükea-bőven magyarázható megfogal mtzásabaa a legtágabb teret nyújtja a bíróságnak a bűntett és káros következményeit minósirö kritériumok belemegy úrázására. Az nj törvény, amely a köztársaságnak nemcsak határait, de jóhirnevét, hitelét akarja a külfölddel szemben is megvédeni, nemesik a fegyvt-r-s szövetkezés, nemcsak a tényleges és a köztársaság területi integritása ellen elkövetett és elkövetendő büntettek megboszulója akar lenni, hau.-m megakadályozója, már magjában elfojtó eszköze minden, a kormány intézkedő seit ^ doiog természetéből foiyóau meginduló kritikának. Az emberek ezrei milliókat veszi tett«k el a be üütn váltett hsdiköicsönöa, tehát a kormány egy rend .date következtében, amely gyakorlatilag lehetetlen megoldási formában nyújtott csak alkalm i, de nem módot a régi hadikölcsönbötvények beváltására. A kormány Ígéretekkel elodázta a kérdés megoldását, mig a külföldön oly színben tüntette föl a dolgot, hogy itt a hadikőlesönttgyben is „minden csendes“. A kormány lehetetlen pénzügyi politikája, amely a cseh koronát már-már az olasz lira felére tudta felverni és ezzel az exportra dolgozó belföldi ipart majdnem sajat zsírjába fojtotta, az általános elszegényedést, a man ; kába gyűjtött vagyonok, produktivá válható tőkék elpusztulását, a mérhetetlen munkanélküliséget eredményezte. Á kíméletlenül kivetett adók és adózási politika, a közmunkáknak a történelmi ország számára előnyösebb biztosítása, a szlovenszkói ipar lejáratása, a kereskedelmi szerződések politikája, a régi bankintézeteiuknxk a kormány nehézkes intézkedései következtében beállott majdnem insoivenciája jogos kritika tárgyai kell, hogy legyenek és maradjanak. A gazdasági élet éppen nem tűr korlátokat; a gazdasági életnek m*m „Gaheimdipermatie“ re, hanem a legnagyobb nyilvánosságra van szüksége. Az összeség informálása a gazdasági élet megnyilvánulásairól, a gazdasági él -tét előmozdító vagy gátló intézkedések tárgyilagos kritikája nélkül az állam gyedei és érdekközösségei rabszolga életet élnek, amelyre kárhoztatni őket legnagyobb deliktum, amelyet a szabad ember ellen erőszak, fegyveres 1 hatalom elkövethet. A „rsndtörvény“-nek nem■ csak fogalmazási szépséghibái vannak, de a demokratikus szabadság elvek teljes és erőszakos félremagyarázásai tündöklenek ki alkotói nagy dicsőségére. Mert ugyan melyik állam tesz béklyót a szabad véleménynyilvánítás eszközére: a sajtóra még abban az esetben is, midőn az nem politikai, hanem gazdasági kérdéseket tárgyal, gazdasági vonatkozású, tehát a legelsösorbaa egzisztenciákra kiható kormányintézkedéseket ismertet és bírál. A kormánynak nem akasztó fával, nem börtönnel kell az elégedetlen lelkek demobilizálását keresztül erőszakolni, de olyan létfeltételeket kell teremteni, hogy az elégedetlenségnek alapja, nyomós oka ne legyen. Nem $ kormány intézkedések szigora és bitorh&ngn bírálata terjeszti azt a bizonyos puskaporos levegőt, amelytől annyira fél a féligazságokon álló hatalom, hanem éppen a féligazságok, azaz hogy csak az állam történelmi tagjai számára biztosított előnyök szembeoltó igazságtalanságai termelik ki milliók és millióknak az államélct nyugodt fejlődését akadályozó, szavakban, tettekben kirobbanó «légedetlenségét. Ha valakinek & karjába bűelöttek nem gyógyítás, ha a karját levágják, a golyót kell onnan eltávolítani. A csehszlovák állam dolgozó karja annak gazdasági, ipari, kereskedelmi élete, melyből a sebet okozó, tüzönvizen keresztül erőszakolt centralista ideológián táplált betege-eu sovéu, demokráciát meghazudtoló kényszer rendszabályokat, erőszakiörvényeket kell legelőbb feltüntetni. A rendtörvény 5. szakasza bilincs a gazdaság szabadsághoz szokott s csak szabadságban élő kezén, msrt teljesen a biréság felfogásán múlik valamely inkriminált bűntettben «ly tend nciákat feltételezni, amelyek az állam érdekében kárt okozók leh ittak vagy lehetnek. A független bíróságnak nemcsak a megsértett jogrendet keli védenie, de az igazságot is s valamely tett indító okainak vizsgálatánál nem merülhű ki feladata az állam rézon határánál. A gazdasági életet érintő kormányintézkedések elleu megnyilvánuló elítélő kritika nem állam dlenes cselekedet, legalább is demokratikus elveken felépült államban nem lehet, hiszen egy demokratikus államban a uép szuverénitásán nyugszik — már ahol nyugszik — a törvényhozó és végrehajtó hatalom, a kormányintézkedések kritikája tömegek véleményének hű kifejezője, azt nem elnyomni, hanem azt figyelembevenni feladata a kormánynak. Még nem tudjuk, hogyan fogja magyarázni a készülő rendtörvényt a bíróság, azt azonban állítani merjük, hogy ha minden elégedetlenséget, a nyomorban, tengődésben élő millióknak őszinte vélemény nyilvánítását a közvélemény tükre, a sajtó közreadhatná, ha nem tenne mérséklő hangfogót a végsőkig elkeseredett milliók panaszkitöréseire még a „legeílenzékibb“ sajtó is. ha a tűt elkövatésénél a kárt ákozó szándékot kutatnák, mint súlyosbító tett-miuősnést, a lakosság felére ráhúzhatnák az 5. szakasz büntető szankcióját. A rendtörvéoy szülőanyja éppen abban a téves felfogásban szüli a legkorcsabban kifejlődött gyi-rmekét, hogy az áilsm lakosságának legalább felét államfdlforgató szándék táplálja és emészti, pedig ez a gyauus fele az állam lakosságának éppen csak azt kívánja, hogy a munka, a munkájának gyümölcse, megőrzött kultúrája legalább máról holnapra oiztositva legyen. Az állami fennállás ötödik évében rendkívüli törvények kellenek, a kivételes állapotost helyet cseréltek a konszolidációval, az állam Dyugodt életét nrm az államfenntartó milliók nyugodttá biztosított élete, hanem a paragrafusok kacskaringé» büntetései, a fogház, börtöu látszanak biztosítani. Ha ez a demokrácia, akkor eddig Marxtól kefdve hazudott mindenki, aki a demokráciát rokonságba hozta a szabadsággal, pedig kevés államban szavaltak aunyit erről a rokonságról, mint éppen Csehszlovákiában. HIRER — A köztársaság elnökének születésnapja. A köztársasági elnök születésnapját tegnap ülte meg a helyőrség. A helyőrségi csapatok a Duna mellé vonultak ki és ott az uj helyőrségi parancsnok napiparancsot olvasott fel előttük, ugyanezt németül is megismételték. Majd a csapatok elvonultak a helyőrség parancsnoka és dr. Novotny járási főnök előtt. Az ünnepi aktuson megjelent Komárom város elöljárósága Csizmazia György és Jávor Jenő főjegyző vezetése alatt. Ott voltak a többi hatóságok képviselői is. Ismét gyásza vau a _______________magyar irodalomnak. Vdradi Antal, a magyar’ irodalom egyik legkiválóbb és legnépszerűbb képviselője, életének 69 ik évébe» folyó hó 5-én, hétfőn délután Budapesten hirtelen elhunyt. Tele a magyar irodalmi élet egyik markáns alakja dőlt ki az élők sorából, ki félezázados Írói pályáján kifejtett munkásságával maradandó emléket biztosított magának. Már húszéves korában megírta Iskarióth c. drámáját, mellyel akadémiai díjra pályázott s amely darabja évtizedeken keresztül műsor darabja volt a bpesti Váradi Antal
