Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-03 / 27. szám
6 oldal. »Komaromi i_»<ipofe 1S23 március 3. tuduak százával esetüket, amikor a fiatal gyerekek olyan öreg hölgyekbe szerelmesek, akik akár a dédanyjuk lehetnének. A legközelebb eső idősebb nő is, a házikisassony, háziaszszony, nem egyszer volt már titkos bálványa a kosztos diáknak, akinek először lobbant fel a szive. Ha visszagondolunk első ideáljainkra, akiknek képéve! aludtunk el, hát azok között igen idős hölgyeket is találunk, akikre a legelnézőbb kritika se foghatta rá, hogy szépek, vagy csak csinosak is. Lám a csűri lányok enné! már okosabbak. Az első ideáljak mindig a csinos fiuk közé tartoznak. Az évek számával azonban növekedik a szellemi előnyök felismerése és higyje el nekem, kedves barátom, hogy a csúnya férfiak is meg tudják hódítani a nő két, még a szépek-t is. Mielőtt bővebben boncolgatnánk ezt a kérdést, csak két ősi magyar, az ezeréves tapasztalatból kialakult közmondásra utalok itt, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy a csúnya férfiaknak sincs okuk az elkeseredésre, mert még őket sem száműzik a nők paradicsomából. E két közmondás: I. Minden zsák megtalálja a maga foltját. II. Ha a férfi csak egy fokkal szebb is az ördögnél, már kap feleséget. Mivel pedig igazi ördögöt még senki se látott, hát nehéz meghatározni azt a csuuyasági maximumot, amelyen túl a szegény férfi j már nem számíthat arra a boldogtalanságra, i hogy feleséget kap, mert a legcsunyább férfira ! is ráfogják, hogy még mindig szebb egy fok- j kai az ördögnél. A szémi faj, amelyhez a zsidóság is tar- \ tozik. dicsekedhetik a legszebb nőkkel és vi- ; szont a legcsunyább férfiakkal is. A szémi fajnál aztán igen gyakori, hogy a legcsufabb férfinak is bájos, kívánatos felesége van. E fajnál a férfi szépség egyáltalában nagyon mellékes tényező. Sióval egy egész népfai cáfolja meg az ön alapnélküli keserűségét. Di ha a többi fajoknál nincs is ez ily*n átalánosságban, a ! cmnya férfiaknak azért egyáltalában nincä rossz soruk. Nem akarok rosszmájú lenni és nem akarom azt írni, hogy igen sok boldogtalan házas szeretett volna olyan csúf lenni, amelyik már absolut nem kap feleséget. Én vén kóborlója a világnak, aki Aladin csod&lámpájával sok-sok női szív fejtekébe j bele tudok világítani, nem egy esetet tudok, hogy igen csúnya férfi nagyon szép nő szerelmét birta. S amikor én — mint közvádió — diszkréten, súgva megkérdeztem ezeket a bá- j jós nőket, hogy miért éppen a környék leg- j csúfabb férfiait tüntetik ki titkos szerelmük- í kel, mindnyáj an ugyanazt felelték körülbelül : j — Nézze kedves Faun, a világ nem is S merne arra gondolni, hogy nekem azzál a csúf < férfival viszonyom van. Itt a férfi csúfsága volt az a spanyol ! fal, amely a világ kutató szemét más, hamis | irányba terelte. No lássa, még ilyeD, bár szórványosan i előforduló sikereket is elérhet a csúnya férfi. ( A nem szép férfinak bár nehezebb meg- ; hódítani a nőt, de anuál édesebb a győzelem ' és annál szilárdabb a gzerelem. Kedvességgel, j figyelemmel, szellemeskedéssel, szellemi fölény- , nyel, udvariaskodással, okosságával tndja a nem szép férfi a nőt meghódítani. Minél in- ; telligensebb, minél finomabb lelkű a nő, annál 1 jobban sikerül ez. Olyan nőknél, akiknél fő a i külsőség, a külszin, s akik a tiszti uniformis- í nak a rabjai és rajongói és akik nagyon is í tudják, hogy hány csillagból áll és milyen csilla- j gokból a külömbözö tiszti rang, ezeknél ne igen próbálkozzanak hódítási szándékkal a nem sz *p férfiak. Várjanak, amikor a nő felfogása l önmagától hátat fordít az uniformisoknak. Fentebb csak röviden vázoltam, hogy | mivel veheti fai a harcot a csúnya féríi a j szép férfiakkal. A részletek nagyon hosszadat- ; masak volnának. Nem elég azonban csak meghódítani a \ nőt, azt meg is kell lartani. Itt segítségünkre jön Hix Dorottya an- \ goi Írónő nemrég megjelent kön?ve „Bimbózó { szerelem“ címen. Egyet-mást leszámítva, haszonnal forgat- t hatja ezt a könyvet ön is kedves, elkesere- \ dett barátom. Lássuk csak Az irónö előrebocsátja, hogy a szerelem ^ oly határtalan nagy területre terjed ki, hogy i ezt szabályokba foglalni teljes lehetetlenség. Azt lehelne mondani, ahány ember, annyi szerelem. Mindegyik máskép fogja fel ezt az érzést, másképen gondolkozik róla és másképen nyilatkoznak meg benne az egyes fázisai. Mindamellett nagy általánosságban három olyan szabályt lehet megkonstruálni, amely nagyjában majdnem minden körülmények között megállja a helyét. Nézzük ezeket a szabályokat. Az első szabály igy hangzik : 1. Ne menj gyakran ideálodhoz és ne maradj nála sokáig! A nőt ugyanis rendkívül kihozza sodrából az a körülmény, hogy egy és ugyanazt az embert nap-nap után kénytelen látni. Minthogy pedig a szerelmesek között majdnem mindig egy és ugyanazon témáról van szó, magától évtetödik, a társalgás mihamar unalmassá válkatik. Ha valahol, itt érvényes az az aranyigazság, hogy a — kevesebb több, mint a sok. Éppen ezért a férfinak ügyelnie kell arra, hogy látogatásai oly ritkák legyenek, hogy megjelenése a nőnél mindig eseményszámba menjen. Arra is ügyelnie kell, hogy tulsokáig ne maradjon az imádottjánál. Jaj az olyan szerelemnek, amelynek kezdetén a nőnél feltámadhat az a kívánság, hogy „bárcsak menne már a manóba !* Ebben igaza van Hix őnagyságának. Amelyik férfiről azt mondja a szó, hogy — Jaj de unalmas fráter ! ahhoz esetleg muszájból nőül megy, de szeretni nem fogja soha. A férjhezmenést és a szerelmet ugyanis nem mindig ringatják egy bölcsőben. Da msDjiink tovább! A második szabály igy hangzik: 2. Légy bátor, de ne túlságosan bátor! A nők nem szeretik a gyáva férfiakat, de ép úgy nem szeretik & tolakodókat sem. Épen ezért, sohasem szabad csókért kunyorálni, hanem el kell venni azt a csókot, de olyan időben, amikor kz már nem megy sértésszámba. Amikor a férfi már körülbelül tudja, j hogy a nőnek sincs ellene kifogása. Ebben is igaza van Hix kisasszonynak. ! Itt eszünkbe jut egy adoma. Két bakíis j beszélget. — Tegnap egyedül voltam otthon s a Kálmán meglátogatott. Hanem milyen botrá- j nyosan viselkedett. — Taláa megcsókolt ? — Dehogy! A gyáva nem mert. De térjünk vissza Hix tanácsaira. A harmadik szabály igy szói: 3. Légy bőkezű, de ne tékozló! A nők utálják a fösvény férfiakat, de éppen úgy nem szeretik a tékozlókat sem. Az a nő, aki férjhez akar menni, sohasem fogja ezt a férfit oly pénzkiadásokra serkenteni, a melyek felmennek vagyoni lehetőségein. Az a nó, ki férjhez akar menni, szívesebben megy moziba, mint színházba és inkább megelégszik egy uzsonnával, mint egy előkelő vendéglő j vacsorájával. Bocsásson meg H x k. a. itt nagyon téved j a saját neme javáia. Sőt ellenkezőleg, legtöbb ; nőnek hiúsága nagyobb a szerelménél és nem- \ csak eltűri, hanem egyenesen kitsrroritálja az I ideáljától, hogy az pazaroljon, tékozoljon, még ha a lopás, a tolvaj lás, a sikkasztás révén jut is a szerencsétlen férfi a pénzhez. A nő legtöbb részénél fő a pillanatnyi siker, az uj ruha, uj kalap, boa, szőrme, ékszer, fogat, | autó stb. Ha ezekre a veszedelmekre rágondol kedves fiatal barátom, legfeljebb azon kese- i reghetik, hogy miért nem olyan csúnya, mint az ördög, hogy legalább sose házasodhatnék meg. Ezen lehet keseregni, de azon, hogy a nőket úgy se tudja meghódítani, kár búsulni, mert egy kis jóakarattal .hódíthat a nők között. Isten vele 1 Máskor okosabb témáról Írjon Üdvözli Komárom, 1923. márc. 2. öreg barátja Faun. Családi ház a város belterületén, mely áll 3 szoba, konyha, fürdőszoba és hozzátartozó mellékhelyiségekből egy raktárhelyiséggel szabad kézből eladó és azonnal elfoglalható. — Cim a kiadóban. 123 Egy elkeseredett férj mondja. A téma, melyről e versem szól, Oly kedves, izgató és vonzó, Mint esillagfónyes májusestén A népes dunaparti korzó. A téma — miért is tagadjam — A rövid ész és hosszú szoknya, (Mert eddig a rövid szoknyához És rövid észhez voltunk szokva.) Tehát ezentúl hosszú szoknya Rejti majd el a formás lábat, Igaz, azt is, milyent az ember A zongoránál hármat láthat. De eltűnik a rövid aljjal Haj ! együtt a családi béke, Majd hogy kiüldöz a világból A nőd: a rut teremtés éke; Több plüs, több rüs, mag kr?p marokén, Falár kel! majd, meg himalája .. . — S a rövid ész?! — a tiéd s enyém, Akik a pénzt od’adjuk rája. HÍREK. — Személyi hir. Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt illusztris elnöke, folyó hó 1-én Komáromon való átutaztában egy napig városunkban időzött és meglátogatta pártja komáromi körzetének vezetőségét. — A Jókai Egyesület holnapi közgyűlése. Holnap, vasárnap d. e. fél tizenegy órakor tartja a Jókai Egyesület évi rendes Közgyűlését, melyen dr. Szijj Ferenc polgármester elnököl. A közgyűlés tárgyalja az évi jelentést, a múlt évi zárószámsdást és a folyó évi költségvetést és az időközi választásokat megejti a megüresedett helyekre. Kiemelkedő mozzanata lesz a közgyűlésnek Gosztonyi Nándornaka Jókai Egyesü el titkárának előadása Madách ról, születésének évszázados fordulója alkalmából. A Jókai Egyesület kéri tagjait minél számosabb megjelenésre. A gyűlés a kultur, palota újonnan rendezett képtár termében fog lefolyni. — Búcsúbeszéd. Dr. Wallenstein Zoltán főrabbi búcsúbeszédét f. hó 4 én d e. 11 */, órakor tartja a komáromi izraelita hitközség nngy templomában, amely alkalomra a hitközség elöljárósága ezúton tisztelettel meghívja az érdeklődőket. — Vallásos estély. A Komáromi R-if. I Ifjúsági Egyesület vasárnap, folyó hó 4 én este 6 órakor jótékoDycéln vallásos estélyt tart a Kollégium nagytermében. — A lókai Egyesület ma esti hangver senye. Előző számunkban megemlékeztünk már ! arról, hogy ma, szombaton este Komáromban, I a Kultúrpalota emeleti nagytermében Kesztlerné ; Kápolnay Juliska szinművésznő és Kéri Klára j zongoraművésznő felléptével tartja a Jókai I Egyesület III. hangversenyét. Mind a két mű! vésznö kedves ismerőse Komáromnak. Keszt- I lemé, Kápolnay Juliska az országos nevű drámai színésznő fényes sikerei még élénk emlé; kezetüukbsn él mindnyájunknak, Keszler Ede, \ a neves drámai színész földiák, feleségével ; Kápohrny Juliskával szülővárosában, Komá- i romban szokták kipihenni a színi évad I fáradalmait, a nyári szünidejüket a Megyercsiutca és a Kertész utca sarkán levő házban töltötték. A nyaranta itt időzni .szokott színtársulatok a közönség hangos óhajára minden nyári szezon alatt felkérték a népszerű Kesztler j párt, hogy az Anglia sétatéren akkor még fönnálló nyári színházban föllépjenek. Rcndes sen egy hétig tartott Kasztlerék vendégszerepj lése állandóan zsúfolt és tüntetőleg tapsoló j ház előtt. Kesztlerék rajongó tisztelői bizonyára ; megragadják a kínálkozó alkalmat, hogy újra \ gyönyörködhessenek egyik kedvencük, Kápolnay { Juliska nagy művészeteben. Gazdag műsorán i XVII. századbeli népbal ládákon kívül Pető fűlj versek, Rostand drámájából A sasfiokbói részj letek és egyéb világirodalmi kiválóságok művei 1 szerepeinek. A másik művésznő Kéri Klára, a I kiváló zongoraművésznő is ismerősünk. Itt ’ született Komáromban, kis korában került el
