Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-01 / 26. szám
1923 márfiu* 1 «Komáromi Lapok« 6. oldal. — Bolti tűz. Pénteken este félnyolc órakor telefonon értesítették a tűzoltói készültséget, hogy Reisz Vilmos Vármegye utca 9. sz. alatti üzlete kigyulladt. A tűzoltói készültség két szerkocsin Höltzl főparancsnok, Schleisz és Dosztál tüzoltótisztek vezetésével pár perc alatt a helyszínre érkezett, azonban dolguk nem akadt, mert a tüzet tévedésből jelentették. Ugyanis az üzlettulajdonos az üzlet bezárása után égve felejtette a raktárban levő petroleum fűtésű ételmelegítőt és áünak fénye a raktár ablakán át úgy látszott, mintha a raktárban tűz égne. A tüziriadóra a rendőri készültség is kivonult, megjelent ott Nagy Jenő rendőrfőkapitány és Igó Aladár rendőrkapitány is. A tüzvizsgálatot a helyszínen azonnal megtartották. Ebben az üzletben különben múlt év május 16 an volt tűz, amikor a raktár égett. — Révai Nagy Lexikon XV. kötete megjelent és Molnár Jenőnél Eperjesen kapható, ára 120 kor. Az összes előző kötetek szintén kaphatók egyenkint 70 K-ért. — Vigyázz a kutyákra! A kutya tulajdonosokat bizonyára érdekli az újabb rendelet, amely szerint a bárca nélkül levő kutyákat a rendőrség minden további nélkül egyszerűen kiirthatja. De ez még nem elég. A tulajdonos ellen megindítják az eljárást és pedig nem a községházán, hanem a járási központban, ami a be- és kiutazással együtt legalább is egy napi időveszteséget jelent és a kirovandó birság a legmagasabb lesz, nem pedig a megszokott 30 K. Szóval: kutya kiirtva, beidezés a járási központba s a legmagasabb birság — ezekkel sutjtjak a kutyáját bárca Délkül hagyó kutyatulajdonosokat. Erre a megszigorításra az szol gattatott okot, hogy az ebtulajdonosok kutyáikra egyáltalán nem ügyeinek s ahelyett, hogy rendeltetésükhöz híven a kutyákat házuknál tartanák, engedik, hogy az utcákon összevissza csavarogjanak, marakodjanak, miértis a járási főszolgabíró (járási főnök) elrendelte az egész járás összes községeire az ebzárlatot. A rendelet érteimében az összes szabadon járó kutyák kiirtandok, tulajdonosaik pedig feljelentendők. A községi elöljáróság azon kutyákat, melyek után az ebadó f. évi április 1-ig befizetve nincsen, köteles az egyes tulajdonosok költségére kiirtani. Minthogy ezen általános ebzárlat előreláthatólag hónapokon keresztül fog tartani, ajánlatos az utcara és mezőre szokott kutyákat vagy kiirtani, vagy oly nehéz kölönccel ellátni, hogy a mozgása akadályoztassák, futása s ugrása pedig teljesen lehetetlenné legyen téve. Nyitott, vagy magas kapuval nem biró udvarokon a kutyák állandóan megkötve tartandók. Amennyiben kutya embert mart, ha csak lehetséges, azonnal láncra kell kötni 3 az esetet a járási állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. Emberre nézve veszélyes ebek azonnal kiirtandok. Ezen rendelkezés a járási főnök rendelete értelmében minden községben 8 naponként közhírré teendő. — Olvasta már Jókai Lélekidomárját? Akár olvasta, akár nem, semmi szin alatt el ne mulassza ma csütörtökön a komáromi városi mozgószinházban a Jókai Lélekidomárja cimü regénye után készült mozidarabot megnézni! — A drótnélküli telefonálás Amerikában már valósággal sport jelleget öllött. Egy utcasarkon hatalmas, erős hanga telefon tölcsérből ezer és ezer ember hallhatja a világ híreit. Távolság nem akadály s a minden, különösen sporthírre éhes yenkik az Óceán innenső feléről jövő boxmérközési tudósításokat a „kiküldött speciális tudósító“ szájából hallhatja. De már ezzel sem elégszik meg a boldog békében élő amerikai. A saját házában saját felvevő állomást szerel, vagy szereltet be s nyugodtan belesüppedye a bőrfoteljében hallgatja a koncertek muzsikáját. Igen nagy szolgálatot tenne nálunk is, ha minden magyar, német, szlovák, iengyel, ruszin és magyarón nemzetiségű alattvaló házából ily apparátussal ki lehetne kiabálni, amik a szivek mélyén rejtőznek, ha minden panasz, sérelem zaja a prágai kormány rezidenciájába juthatna. Még talán hallgató fülekre is találna a kisebbségek panaszkoncertje. Dehogy! A sok jajra utóbb megszakadna a szivük a miniszter uraknak, azért, oly egyszerű a politika: a felvevő állomást egyszerűen leszerelnék. TÖRVÉNYKEZÉS. Senki sines kötelezve uj ruharendelóe esetén javított munkát elfogadni. Felperes keresetében előadta, hogy az alperesnek 805 korona értékű ruhaszövetet adott át azzal a rendeltetéssel, hogy alperes abból részére egy uj ruhát készítsen. Alperes azonban egy teljesen hasznavehetetlen ruhát készített, ezt felperes nem hajlandó elfogadni, a ruhát rendelkezésére boesátotta és a szövet értékének megtérítését követelte. A komáromi járásbíróság kihallgatott egy szakén őt, *ki bizonyos hiányokat állapított meg a ruhán, de azt a véleményt adta, hogy megfelelő javítás utján a ruha használható állapotba hozható. A komáromi járásbíróság a szakértői vélemény alapján alperest arra kötelezte, hogy a ruhát megfelelően javítsa ki és csak az esetre, ha ez 8 nap alatt nem történnék meg, kell majd a szövet értékét megtérítenie. Egyben a perköltségeket a peres felek közt kölcsönösen megszüntette. Az indokolás as, hogy felperesnek nem volt joga az üzlettőt elállnia, hanem csupán a meglevő hiányok pótlását követelheti. A felperes az ítéletet megfellebbezte. A komáromi törvényszék a járásbíróság által elfogadott jogi véleményt nem tette magáévá, hanem az ítéletet megváltoztatta és kötelezte alperest, hogy ugyanolyan minőségű és mennyiségű ruhaszövetet adjon, vagy ennek ellenértékét és az összes per- és feiebbezési költségeket fizesse meg a felperesnek. A törvényszék állaspontja szerint ugyanis az alperes, midőn a ruha megrendelését elvállalta, kötelezte magái egy megfelelően előállított kifogástalan uj ruha elkészítésére. Minthogy ennek nem telt eleget, minthogy továbbá ha a megrendelést elvállaló iparos szakmáját nem érti, vagy nem megfelelő pontos-Íl Sággal gyakorolja: ezért a rendelkezésre bocsátás teljesen jogszerű, mert egy megrendelő sem kötelezhető arra, hogy össze-vissza javított ruhadarabot elfogadjon. Kifejezett kötelezettségvállalás hiányában jogi vélelem. Alperes elvállalta, hogy a felperes részére tinókat vásárol. A vételi ügyletre 100.000 K előleget kapott felperestől, amely előleget a felperes váltóra vette fel egy banktól, A váltón az alp9res mint kibocsátó szerepelt, de a ! megállapodás az volt, hogy a banknak felperes I fizeti a kamatokat. Alperes a tinókat nem szállította, mire felperes a 100.000 K előleget visszakövetelte. ! Majd büntatö feljelentést is tett, végül kiegyes zett az alperessel abban, hogy az eredeti 5 adás vételi ügyletet sztornírozzak és alperes ! kötelezte magát, hogy a 100.000 K-t a bank| nak visszatéríti. Alperes ezen kötelezettségének eleget is tett. Felperes azonban kénytelen volt még egy negyedévi kamatot is megfizetni; ezt a 3320 K 50 fill, túlfizetést, mint az alperes hibájából es mulasztásából előállott kárát külön perben követelte vissza az alperestől. Az alperes azzal védekezett, hogy ő nem tartozik semmivel sem, mert az újított szerződésben csupán és kizárólag a 100 000 korona visszatérítésére kötelezte magát, aminek meg is felelt. A komáromi járásbíróság és törvényszék egyhangúan elmarasztalta az alperest a felperes keresete értelmében a 3320 K 50 fill, kamat, mint okozott kár megfizetésében. A pozsonyi ítélőtábla megváltoztatta az alsó bíróságok Ítéletét. Indokolásában kimondja, hogy alperes kifejezett kötelezettség hiányában azt kell vélelmezni, hogy a felek a a«mat fizetése tekintetében az eredeti megállapodást tartották fenn, az eredeti adás-vételi szerződésben pedig a felperes vállalta magára a kamatfizetés terhét, nyilvánvaló tehát, hogy téves az alsó bíróságok döntése és a Keresetet elutasítani kellett. A psrfáryy értékének mag állapítása kizárólag az eljáró bíróság belátásától függ. Tudvalevő, hogy 1000 K-áu aluli értékű perekben két egybehangzó Ítélet ellen nincsen további felebbezésnek helye. Alperes mégis felebbezett a pozsonyi Ítélőtáblához és azt panaszolta, hogy a törvényszék jogszabályt sértett akkor, amidőn a pertárgy értékét önkényesen 600 K-ra tette, holott szerinte ez a valóságban az 1000 K-t meghaladja. Az ítélőtábla a fílülvizsgálati panaszt elutasította, mert a bíróság a törvény értőimében mindig saját belátása szerint állapítja meg a pertárgy értékét, még akkor is, ha a felek kölcsönösen megállapodnak az érték összegszerűségében, da a bíróság agy találja, hogy a peres felek értékelése nincs összhangban a valódi értékkel, Irányadó kizárólag a biróság által is elfogadott, vagy megállapított érték lehet. Eszerint pedig harmadfokú feiebbyitelnek nem lévéu hely^*, az ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmet érdemi elbírálás nélkül hivatalból visszautasította. Ki kérheti a perköltségek megállapitását? Peres felek a bíróságon kívül kiegyeztek és ezt*a törvényszéknek bejelentették, mire a törvényszék a pert beszüntette s az iratokat a jarásbirósági irattárnak visszaküldte. Alperes ezek után a járásbírósághoz fordult ama kérelemmel, hogy a felperesi ügyvéd költségeit állapítsa meg. A járásbíróság meg is állapította a költségeket, de a felperesi ügyvéd ezzd nem volt megelégedve és felfolyamodást adott be a törvényszékhez. A törvényszék a járásbíróság költségmegálíapitó végzését hatálytalanította azzal az indokolással, hogy a járásbíróságnak az ügy magszüntetése után nem állott jogában a felek jogviszonyait illetően sem a tőke, sem a járulékok tekiutetébeu érdemleges határozatot hoznia. Ebbe a határozatba viszout az alperes nem nyugodott bele, akinek leifolyamodása folytán a pozsonyi Ítélőtábla helybenhagyta í törvényszék határozatát azzal az indokolással, hogy a törvény értelméoen az ügyvéd csak a saját ügy feie eilen, vagy az ügyfél csak a saját ügyvédjével szemben kérned a költségeik megállapitását. Közli: dr. Fürth Béla. közgazdaság. Uj bankjegyek. A kormány tervbevette, hogy még az idén néhány bankjegyet kivon a forgalomból. Különösen olyan bankjegyeiről van szó, a melyek alakja, papírminősége, vagy mintája a gyakorlatban nem vált be. Elsősorban a tíz, húsz és ötven szokoios banjegyeket vonják be, ameiyes kicserélése az 1923, 1924. és 1925. évek folyamáu fog megtörténni. A még forgalomban levő papir egykoronasokat ezüst koronákkal fogják helyettesíteni, s a papírpénzt kivonják a forgalomból. Ez a kicserélés máris folyamatban van, mert 1922. december 31 én még körülbelül hatvanmillió egykoronás volt forgalomban, mig 1923. január vegén ez az összeg leapadt ötvenkétmillióra. Uj egykoronásokat már egyáltalán nem gyártanak többé. Csehszlovák kereskedelmi kikötő Budapesten. Hir.ik, hogy a Csehszlovák Duuagőzhajözási Társaság Budapest fővárostól partot bérel egy saját használatra szolgaló kikötő és raktárak építésére. Német—cseh Elba hajózási R.-T. egyesült a Szász Cieh Gőzhujűtársasággal. Az előbbi társaság, mely megfelelő tőkével rendelkezik átveszi a Szász-csali Gőzhajótársaság hajóparkját. A szász cseh vállalat már evek óta osztalék nélkül zárja mérlegét, s mivel a vállalat igy működését beszüutetni volt kénytelen, a Némat-Cseh Elbehsjózási Társaság pénzbeli segítséget veszi igénybe. — A Morva- Sziléziai Bank liquidáiásánál a deficit a felállított mérleg szériát közel 170 millió korona. A banknak összesen 50 millió tőkéjét nemcsak hogy elnyeli a deficit, de mintegy 120 milliónyi hitelezői követelés fedezetlenül marad. Folyószámla uitelezők 50 millióval, pénzintézetek 119 millióval, magánbetevök 80 millióval szerepeinek, agy hogy az eredeti szanálási tervet megváltóztami kénytelenek. * feiesdü. Lapkiadó; Spitzer Wie. ««Ginatotí SpiíaM «fctadof kítayrn'»osadátAt>««i Kobbí-j»**. Biztos sikerre vezet hirdetése, na a »Komáromi Lapok «-ban hirdet.
