Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-02-22 / 23. szám
negyedik éwfc*S$ram? 23, sxátm Csütörtök, 1323 február 22. gv"n 1-n.'1 i »" ii n" i n-----iag^M iWitf«gi,i"~iirir'i7i.v r.r—■ .ír 1 1 " mi 'i r .i—r1—Tirrrr» ■ üt iTí'it i i ,r i i— - ... . 1 aíiüni.i- n hiihjb— KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI L.AP. Elifizetétl ár cMhculovák értékbe*: Helybe» es vidékre paetal szétküldéssel; Igégs érre 80 E, félénk 40 R, '•egyeöévre 20 1. Külföldön 160 Ke. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. FÖKMrkoKrt«: GAÁL GYULA dr Szerkesztéség és kiadóhivatal: Nádor-u. 23 „ hová úgy * lap szellemi részét illető közlemények, a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldi Kéziratokat nem adunk vissza. Egy©* szám ára > 80 fillér. Szerkesztő: B&RANYAY JÓZSEF dr. Meplenili hetenkint háromszor: ked^i csfitörtökön is szüntet« s Tiltakozó szavának minden erejével száll síkra az ellenzék a rendtörvény ellen, mely reakciós szellemével és minden jogegyenlőséget félretevő rendelkezéseivel a szólásszabadságnak és a jogos kritikának elnémitását akarja szankcionálni. Európa egyetlen államában sem mertek a kormányok hasonló drákói törvényjavaslatot előterjeszteni, mert ahol az államok védelméről intézményesen kívántak intézkedni, még mindenütt tiszteletben tartották azokat a jogokat, melyeket a szabadság biztosított a népek egyetemének. A demokrácia szépen hangzó jelszavával nagyon sokszor visszaéltek már, \ erre elég példát tudnánk fölsorolni ifjú köztársaságunk rövid történetéből is, de ■ mégis lehetetlennek tartottuk azt, hogy ennyire lejárassák és. hogy jelentéséből kivetkőztessék, csak azérf, hogy a hatal- ; mon levők a maguk veszedelmes játékát j nyugodtan folytathassák. Tiltakoznunk kell : ez ellen s az ellenzéknek mint egy embernek í kell a törvényjavaslat ellen állást fog- ! ialnia s be kell bizonyítania azt, hogy minden reakcióra irányuló intézkedést már eleve visszautasít és a végsőkig menő harcot kész az ellen folytatni. A törvényjavaslat, melyet az érdekelt testületek minden előzetes meghallgatása nélkül egy magát szociáldemokratának \ valló, volt miniszter készített és szövegezett, most került az alkotmányjogi bizottság elé, amely bonckés alá vette azt és az ellenzék szónokai megdönthetien érvekkel mutatták ki a javaslatnak reakciós céljait és azt a veszedelmet, melyet az a készülő törvény hordoz magában. Élesen Ítélték el ezek a beszédek a kormány eljárását és ostorozták a törvénynek a közszabadságok ellen irányuló, az ellenzékre és kisebbségekre nagy vesíedelmet jelentő elfogult rendelkezéseit. A bizottság szónokai sorában a magyar szövetkezett ellenzék nevében Körmendy Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő hatalmas beszédben utasította vissza a javaslatot, melyben felölelte mindazon aktuális kérdéseket, melyek a köztársaság mai politikáját úgy a bel-, mint a külföldön érintik és amelyek ennél a javaslatnál figyelembe jöhetnek. A beszéd a magyarság nevében hangzott el és élesen világítja meg a magyar kisebbség szomorú helyzetét és a kormánynak vele szemben tanúsított magatartását, rámutat azokra a tarthatatlan vádakra, melyek az elfogult nacionalizmusból származnak s melyek semmiképen sem szolgálják a köztársaság konszolidációját. Csehszlovákiának Magyarországgal szemben elfoglalt ellenséges álláspontjából folyó s a két ország közötti állandó feszült viszony enyhítése evidens érdeke a köztársaságnak is és elérkezett az ideje annak, hogy a kormány rálépjen a reálpolitika útjára. A magyar egyesült ellenzék kitűnő szónoka minden szavából az igazságnak ereje csendül ki, melyet semmiféle hivatalos intézkedéssel elhomályosítani nem lehet. A rendiörvény szerzője és támogatói elfogult és egyoldalú szempontokat szolgálnak, már pedig a köztársaságban élő különböző nemzetiségű népek sorsának intézésében, magának az államnak jól fölfogott érdeke is megköveteli, hogy minden intézményében a szabadságjogok ne csak tiszteletben tartassanak, de egyenlő mértékben érvényesüljenek mindenkivel szemben. Amely kormány ezt figyelmen kivül hagyja, az abszolutizmusnak készít elő ingatag talajt, ami azonban a történelem tanúsága szerint államok és nemzetek bukását vonja maga után. = Gyá8ZÜ!Ó3. A nemzetgyűlés keddi ülését Rasin emlékének szentelték. A képviselők teljesen megtöltötlék az üléstermet, Rasin helye üresen állott és mellette egy gyászfátyollal bontott virágcsokrot helyeztek el. Es ngy díszítették föl képviselői helyét is. Tomasek elnök pontban 1 órakor nyitotta meg az ülést és kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt pénzügyminiszterről, tömör vonásokban ismertette életét és pályafutását és kijelentette, hogy Rasin a köztársaság egyik legnagyobb vezető férfia volt, kiben a csehszlovák köztársaság legnagyobb fiainak egyikét vesztette el. A képviselők mély csöndben, állva hallgatták végig az elnök emlékbeszédét. = A rendtörvóny ellen. A komáromi kommunista párt folyó hó 17-én délután tiltakozó népgyülést tartottak, melyen igen sokan veitek részt. A gyűlést Varga Pál nyitotta meg, majd Nagy Gyula képviselő hosszabb beszédben foglalkozott a rendtörvény veszedelmes rendelkezéseivel. Elsősorban a köznyomort előidéző munkanélküliséggel foglalkozott és rámutatott arra, hogy a legnagyobbrészt szociáldemokratákból álió kormáoy ahelyett, hogy az elviselhetetlen munkásnyomoron segítene, egy középkorba illő törvénnyel, a rendiörvénnyel akarja a nyomorgó munkásságot kielégíteni. Foglalkozotta készülő törvény drákói szigorával és azokkal a büntetésekkel, melyeket az egyes esetekben alkalmazni előír. A rendtörvény ellen az összes ellenzéki pártok egyöntetű állást foglalnak, de mégis találkozik olyan magát szociáldemokratának valló képviselő, aki ezt szükségesnek tarija. Fő’dessy József nemzetgyűlési képviselő kijelentette, hogy ő fi rendtörvényt megszavazza. A hallgatóság izgatott közbeszólásokkal Ítélte el Földessy magatartását. Ezután a népgyülés egyhangú határozatot hozott, melyben tiltakozását fejezte ki a rencltörvény ellen. A gyűlés a legnagyobb rendben oszlott szét. = A magyar-csehszlovák gazdasági tárgyalások. A csehszlovák és a magyar kormány között fölvett és közben megszakított gazdasági tárgyalásokat újra megkezdték. A tárgyalásra Prágából négy kiküldött utazott Budapestre és a tárgyalást Kedden délután öt órakor kezdték újra Wodianer Resső báró elnöklete mellett Egyelőié csak megbeszélések folynak mindkét, részről az árucsereforgalomra vonatkozó anyag ismertetése tekintetében. Az elfő kérdések végleges tisztázására csak akkor fog sor kerülni ha a csehszlovák köztársaság delegátusainak vezetője, Dvoracsek meghatalmazott miniszter is Budapestre érkezik. A devizaforgalom ügyét, — mint Budapestről jelentik, minden valószínűség szerint Pragaban fogjak megvitatni, ahol a pénzügyi kérdések rendezése felől folynak a megbeszélések. = Uj pártalakitások. ügy látszik, hogy a csehszlovák köztársaságban még kevés az a húsz különböző párt, mely a lakosságot ugyanannyi csoportra különíti el, mert újabban ismét arról szólnak a hírek, hogy uj pártalakitásokra történnek kísérletek. Csak a napokban közölték a lapok, hogy Micsura dr. a volt teljhatalmú miniszter is pártot akar alapítani s most meg arról vau szó, hogy Vrabec képviselő, kit nemrégiben tessékeltek ki a szlovák néppártból, nemsokára pártszervező körútra indul Középszlovenszkóban. Az uj pártalakitásoknál Szlovenszkó népét szemelték ki, de aligha maradunk távol a valóságtól, ha megállapítjuk, hogy ezek az uj szervezési és alakítási kísérletek az eddig kielégítést még nem nyert egyéni ambíciókat kívánják elsősorban szolgálni. A szocialista képviselő, akit Főldessynek hívnak, nevét két essel és ypszilonnal írja, ami a legnemzetibb és a legkonzervatívabb magyar helyesírásnak felel meg, a saját nyilatkozata szerint mégis megszavazza a rendtörvónyt, amely kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek ellen készült. A munkásság pedig egyenesen merényletnek tartja ezt osztályával szembeD, mert lehetetlenné tesz minden, a kormánynak uem tetsző politikai agitációt. Ennek ellenére a képviselő ur, úgy látszik számot vetve lelkiismeretével — már t. i. politikai lelkiismeretével — mégis arra határozza el magát, hogy támogatja a kormányt a demokrácia visszacsinálásában. A szociáldemokrata párt bizonyára nem lelkesedik ezért gz uj törvényért, mely szájkosarat rak erre a pártra is és azt i3 kiszolgáltatja a kormány kénye kedvének, amely akkor némitja el sajtóját, amikor neki éppen kényelmetlenné kezd válni. Mig egyrészt ez a törvény — bár kodifikátora is szocialistának vallja magát — a legnagyobb reakciót iktatja törvénybe a közszabadságokkal és az alkotmánybiztositékokkal szemben, mert illuzóriussá teszi a gyülekezési és szervezkedési jogot, megsemmisíti a sajtószabadságot, — addig másrészt a demokrácia szempontjából is óriási visszafejlődést jelent, mert az állampolgári egyenlőség elvét teljesen kiszolgáltatja a hatalom birtokosai kényeked vének. Ki hitte volna, hogy szocialista törvényhozók ilyen ellenforradalmi tevékenységbe kapcsolják bele magukat, amikor a forradalmi szociáldemokrácia a progresszív haladást tűzi zászlajára minden téren. A mi szociáldemokráciánk is éppen olyan szociáldemokrata, mint a parlamentarizmusunk parlamentáris. A törvényhozók nem a tömegek akaratát jelentik, hanem a maguk kis véleményeit, amelyeket ezernyi befolyás környékez meg és a legegyénibb véleményeket alakítja ki bennük.
