Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-02-22 / 23. szám

negyedik éwfc*S$ram? 23, sxátm Csütörtök, 1323 február 22. gv"n 1-n.'1 i »" ii n" i n-----iag^M iWitf«gi,i"~iirir'i7i.v r.r—■ .ír 1 1 " mi 'i r .i—r1—Tirrrr» ■ üt iTí'it i i ,r i i— - ... . 1 aíiüni.i- n hiihjb— KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI L.AP. Elifizetétl ár cMhculovák értékbe*: Helybe» es vidékre paetal szétküldéssel; Igégs érre 80 E, félénk 40 R, '•egyeöévre 20 1. Külföldön 160 Ke. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. FÖKMrkoKrt«: GAÁL GYULA dr Szerkesztéség és kiadóhivatal: Nádor-u. 23 „ hová úgy * lap szellemi részét illető közlemények, a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldi Kéziratokat nem adunk vissza. Egy©* szám ára > 80 fillér. Szerkesztő: B&RANYAY JÓZSEF dr. Meplenili hetenkint háromszor: ked^i csfitörtökön is szüntet« s Tiltakozó szavának minden erejével száll síkra az ellenzék a rendtörvény ellen, mely reakciós szelle­mével és minden jogegyenlőséget félretevő rendelkezéseivel a szólásszabadságnak és a jogos kritikának elnémitását akarja szankcionálni. Európa egyetlen államában sem mertek a kormányok hasonló drákói törvényjavaslatot előterjeszteni, mert ahol az államok védelméről intézményesen kí­vántak intézkedni, még mindenütt tiszte­letben tartották azokat a jogokat, melyeket a szabadság biztosított a népek egyete­mének. A demokrácia szépen hangzó jel­szavával nagyon sokszor visszaéltek már, \ erre elég példát tudnánk fölsorolni ifjú köztársaságunk rövid történetéből is, de ■ mégis lehetetlennek tartottuk azt, hogy ennyire lejárassák és. hogy jelentéséből kivetkőztessék, csak azérf, hogy a hatal- ; mon levők a maguk veszedelmes játékát j nyugodtan folytathassák. Tiltakoznunk kell : ez ellen s az ellenzéknek mint egy embernek í kell a törvényjavaslat ellen állást fog- ! ialnia s be kell bizonyítania azt, hogy minden reakcióra irányuló intézkedést már eleve visszautasít és a végsőkig menő harcot kész az ellen folytatni. A törvényjavaslat, melyet az érdekelt testületek minden előzetes meghallgatása nélkül egy magát szociáldemokratának \ valló, volt miniszter készített és szövege­­zett, most került az alkotmányjogi bizott­ság elé, amely bonckés alá vette azt és az ellenzék szónokai megdönthetien érvek­kel mutatták ki a javaslatnak reakciós céljait és azt a veszedelmet, melyet az a készülő törvény hordoz magában. Élesen Ítélték el ezek a beszédek a kormány el­járását és ostorozták a törvénynek a köz­szabadságok ellen irányuló, az ellenzékre és kisebbségekre nagy vesíedelmet jelentő elfogult rendelkezéseit. A bizottság szónokai sorában a ma­gyar szövetkezett ellenzék nevében Kör­­mendy Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő hatalmas beszédben utasította vissza a javaslatot, melyben felölelte mindazon ak­tuális kérdéseket, melyek a köztársaság mai politikáját úgy a bel-, mint a külföl­dön érintik és amelyek ennél a javaslat­nál figyelembe jöhetnek. A beszéd a ma­gyarság nevében hangzott el és élesen világítja meg a magyar kisebbség szomorú helyzetét és a kormánynak vele szemben tanúsított magatartását, rámutat azokra a tarthatatlan vádakra, melyek az elfogult nacionalizmusból származnak s melyek semmiképen sem szolgálják a köztársaság konszolidációját. Csehszlovákiának Magyar­országgal szemben elfoglalt ellenséges ál­láspontjából folyó s a két ország közötti állandó feszült viszony enyhítése evidens érdeke a köztársaságnak is és elérkezett az ideje annak, hogy a kormány rálépjen a reálpolitika útjára. A magyar egyesült ellenzék kitűnő szónoka minden szavából az igazságnak ereje csendül ki, melyet semmiféle hiva­talos intézkedéssel elhomályosítani nem lehet. A rendiörvény szerzője és támogatói elfogult és egyoldalú szempontokat szol­gálnak, már pedig a köztársaságban élő különböző nemzetiségű népek sorsának intézésében, magának az államnak jól föl­fogott érdeke is megköveteli, hogy minden intézményében a szabadságjogok ne csak tiszteletben tartassanak, de egyenlő mér­tékben érvényesüljenek mindenkivel szem­ben. Amely kormány ezt figyelmen kivül hagyja, az abszolutizmusnak készít elő ingatag talajt, ami azonban a történelem tanúsága szerint államok és nemzetek bukását vonja maga után. = Gyá8ZÜ!Ó3. A nemzetgyűlés keddi ülését Rasin emlékének szentelték. A képviselők telje­sen megtöltötlék az üléstermet, Rasin helye üre­sen állott és mellette egy gyászfátyollal bontott virágcsokrot helyeztek el. Es ngy díszítették föl képviselői helyét is. Tomasek elnök pont­ban 1 órakor nyitotta meg az ülést és ke­­gyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt pénzügyminiszterről, tömör vonásokban ismer­tette életét és pályafutását és kijelentette, hogy Rasin a köztársaság egyik legnagyobb ve­zető férfia volt, kiben a csehszlovák köztársa­ság legnagyobb fiainak egyikét vesztette el. A képviselők mély csöndben, állva hallgatták végig az elnök emlékbeszédét. = A rendtörvóny ellen. A komáromi kommunista párt folyó hó 17-én délután tilta­kozó népgyülést tartottak, melyen igen sokan veitek részt. A gyűlést Varga Pál nyitotta meg, majd Nagy Gyula képviselő hosszabb beszéd­ben foglalkozott a rendtörvény veszedelmes rendelkezéseivel. Elsősorban a köznyomort elő­idéző munkanélküliséggel foglalkozott és rámu­tatott arra, hogy a legnagyobbrészt szociálde­mokratákból álió kormáoy ahelyett, hogy az elviselhetetlen munkásnyomoron segítene, egy középkorba illő törvénnyel, a rendiörvénnyel akarja a nyomorgó munkásságot kielégíteni. Foglalkozotta készülő törvény drákói szigorával és azokkal a büntetésekkel, melyeket az egyes esetekben alkalmazni előír. A rendtörvény ellen az összes ellenzéki pártok egyöntetű állást foglalnak, de mégis találkozik olyan magát szo­ciáldemokratának valló képviselő, aki ezt szük­ségesnek tarija. Fő’dessy József nemzetgyűlési képviselő kijelentette, hogy ő fi rendtörvényt megszavazza. A hallgatóság izgatott közbeszó­lásokkal Ítélte el Földessy magatartását. Ezután a népgyülés egyhangú határozatot hozott, mely­ben tiltakozását fejezte ki a rencltörvény ellen. A gyűlés a legnagyobb rendben oszlott szét. = A magyar-csehszlovák gazdasági tár­gyalások. A csehszlovák és a magyar kormány között fölvett és közben megszakított gazdasági tárgyalásokat újra megkezdték. A tárgyalásra Prágából négy kiküldött utazott Budapestre és a tárgyalást Kedden délután öt órakor kezdték újra Wodianer Resső báró elnöklete mellett Egyelőié csak megbeszélések folynak mindkét, részről az árucsereforgalomra vonatkozó anyag ismertetése tekintetében. Az elfő kérdések vég­leges tisztázására csak akkor fog sor kerülni ha a csehszlovák köztársaság delegátusainak vezetője, Dvoracsek meghatalmazott miniszter is Budapestre érkezik. A devizaforgalom ügyét, — mint Budapestről jelentik, minden valószínűség szerint Pragaban fogjak megvitatni, ahol a pénz­ügyi kérdések rendezése felől folynak a meg­beszélések. = Uj pártalakitások. ügy látszik, hogy a csehszlovák köztársaságban még kevés az a húsz különböző párt, mely a lakosságot ugyan­annyi csoportra különíti el, mert újabban ismét arról szólnak a hírek, hogy uj pártalakitásokra történnek kísérletek. Csak a napokban közölték a lapok, hogy Micsura dr. a volt teljhatalmú miniszter is pártot akar alapítani s most meg arról vau szó, hogy Vrabec képviselő, kit nem­régiben tessékeltek ki a szlovák néppártból, nemsokára pártszervező körútra indul Közép­­szlovenszkóban. Az uj pártalakitásoknál Szlo­­venszkó népét szemelték ki, de aligha maradunk távol a valóságtól, ha megállapítjuk, hogy ezek az uj szervezési és alakítási kísérletek az eddig kielégítést még nem nyert egyéni ambíciókat kívánják elsősorban szolgálni. A szocialista képviselő, akit Főldessynek hívnak, nevét két essel és ypszilonnal írja, ami a legnemzetibb és a leg­konzervatívabb magyar helyesírásnak felel meg, a saját nyilatkozata szerint mégis megszavazza a rendtörvónyt, amely kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek ellen készült. A munkásság pedig egyenesen merényletnek tartja ezt osztá­lyával szembeD, mert lehetetlenné tesz minden, a kormánynak uem tetsző politikai agitációt. Ennek ellenére a képviselő ur, úgy látszik számot vetve lelkiismeretével — már t. i. poli­tikai lelkiismeretével — mégis arra határozza el magát, hogy támogatja a kormányt a demo­krácia visszacsinálásában. A szociáldemokrata párt bizonyára nem lelkesedik ezért gz uj tör­vényért, mely szájkosarat rak erre a pártra is és azt i3 kiszolgáltatja a kormány kénye ked­­vének, amely akkor némitja el sajtóját, amikor neki éppen kényelmetlenné kezd válni. Mig egyrészt ez a törvény — bár kodifi­­kátora is szocialistának vallja magát — a leg­nagyobb reakciót iktatja törvénybe a közszabad­ságokkal és az alkotmánybiztositékokkal szem­ben, mert illuzóriussá teszi a gyülekezési és szervezkedési jogot, megsemmisíti a sajtósza­badságot, — addig másrészt a demokrácia szempontjából is óriási visszafejlődést jelent, mert az állampolgári egyenlőség elvét teljesen kiszolgáltatja a hatalom birtokosai kénye­ked vének. Ki hitte volna, hogy szocialista törvény­hozók ilyen ellenforradalmi tevékenységbe kap­csolják bele magukat, amikor a forradalmi szociáldemokrácia a progresszív haladást tűzi zászlajára minden téren. A mi szociáldemokrá­ciánk is éppen olyan szociáldemokrata, mint a parlamentarizmusunk parlamentáris. A törvény­hozók nem a tömegek akaratát jelentik, hanem a maguk kis véleményeit, amelyeket ezernyi be­folyás környékez meg és a legegyénibb vélemé­nyeket alakítja ki bennük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom